Családi kirándulás során jutottunk el erre a helyre, ami Nemesvámos község határában található. Előtte éveken keresztül sokat jártam ezen a környéken, de valahogy akkor nem hallottam róla. Most, miután végül ráakadtunk és megnéztük, később utánaolvastam a helynek és gondoltam készítek róla egy sajátos összeállítást, mellékelve az ott készült fényképekkel.

A római halomsír építménye rekonstruált formájában:

A szájhagyomány szerint az itt lévő halomszerű dombot a régi időkben a törökök vezérüknek sapkájukban hordták össze.. De mint kiderült, valójában egy halomsír, vagyis egy temetkezőhely volt, ami a közeli, néhány száz méterre lévő római villagazdasághoz tartozott.

A síremlék mai formájában a fákkal szegélyezett hozzá vezető út felől:

"A szomszédos község szájhagyományában a törökök által vezérüknek sapkában (egyébben) felhordott halom valójában egy II. századi, nagyméretű, lépcsős lábazata körítőfallal körülvett, földdel borított, Pannoniában és a szomszédos tartományokban is páratlan temetkezőhely volt, amely a balácai villagazdaságtól 640-792 m-re" É-ra feküdt. Bejárata a villa felé nyílott. A villagazdaság és a temetkezőhely összetartozása kézenfekvő." (1)

.."a balácai halom nem a villa legkorábbi tulajdonosa, hanem a II. század 2. felében a földbirtokot megszerző, tulajdonos és leszármazottai számára készült." (1)

A szintén megtalált és feltárt balácai római villagazdaság - a kép jobb felső harmadában a fák között lévő épületek - és a környék a halomsír felől fényképezve (a távolban Veszprémfajsz község):

A környéken a mesterséges dombokkal kapcsolatos legendákat leginkább a törökkel, vagy a rómaiakkal kapcsolták össze.

Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) a halom "Türken higel" jelöléssel szerepel:

"Balácán az elhunytnak, mint az egyik legnagyobb pannóniai villa felirattöredékekből kikövetkeztetett lovagi rangú tulajdonosának (és családjának) elhunyta után is méltó, szociális és társadalmi helyzetét is kifejező síremléket emeltek." (1)

A helyreállított síremlék távlati képen:

"A felirattöredékek alapján úgy tűnik, hogy a II. században Balácán birtokot szerzett család négy generáción keresztül, kb. 260-ig élhetett Balácán és temetkezett a II. század vége felé felépített síremlékbe, ill. ettől az időponttól kezdve állított oltárt elhunyt őseire emlékezve." (1)

"A balácai halomsírt építtető és használó, négy generáción át nyomon követhető család a közép-itáliai (V. regio) Tolentinum városából származott. A család fejének tartható Ti.Claudius, mint a helyi arisztokrácia képviselője, UrbsSalviaban volt duumvir, leszármazottai Tolentinumban és a szomszédos városokban, ill. Savariában és Carnuntumban voltak tisztségviselők." (1)

"A szántóföldön kimagasló halmozódás azonban a helyiek számára is mesterséges dombnak tűnt, amelynek felhordását, a törököknek tulajdonították. Az adatközlők szerint (és őseik szerint is) tehát a halom a törökök alatt egy török vezérnek, kimagasló személyiségnek készült volna." (2)

A Magyar királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) a hely nincsen feltüntetve, de egy halmot jelöl a térkép, amit bekarikáztam (a Balácai római gazdaság helyét négyzettel jelöltem):

1864:

"Oláh János Balaton mellyéki tudósítások barátságos Levelekben a Tudományos Gyűjtemény 1834-es számának III. kötetében a 86. oldalon találjuk meg:

„Vámosnak keleti részét Perkátának hívják. Nevezetes határja keleti részén nem messze a' helységtől egy Likas nevű Török régiség. Ez a' sikon öszvehordatott nagy föld halom, mellynek belseje boltozatokból állott, és még tsak nem régen is járható volt; de mostanában bészakadozván többé nem lehet bemenni. Ebből a' földalatti lakásból ment ki ugyan a' föld alatt egy titkos ut a' hozzá mintegy dűlő földre eső nagy gödörhez, és egy másik ahoz a' faragott kövekkel Török kéz által kerittetett dítső forráshoz, melly a' Helység alsó részén máig is fen áll." (3)

A hely és a környék a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1857):

A halom helye a kataszteri térképen lévő jelöléssel:

"A vámosi jegyzői, körjegyzői jelentések ezután több alkalommal is beszámolnak a Likas-dombról. 1864-ben például írnak egy olyan összehordott halomról, amelynek belső része 30-40 évvel ezelőtt még járható volt és erős kőfallal volt megrakva. A kúthoz és egy Várad nevű „földi erősséghez" vezető utat itt is megemlítik.

1903-ban a következőket jelentik Vámosról:

Az ún. Büdöskúti-dülőben máig is megvan egy földdomb, amelynek alja üres volt, s amelyről a nép azt állítja, hogy még a török uralom idejéből való, s a törökök alkották, de benne nem találtak semmit, ezt a dombot »lyukas«-nak hívják" (3)

A domb több elnevezést is kapott, Lyukas domb, Likas domb...stb.

A Likas-domb egy 1936-os fényképen csak egy dombnak tűnik a szántóföldben:

- a kép forrása: sulinet.hu - K.Palágyi Szilvia nyomán -

1986-ban a régészeti feltárás idején adatgyűjtést végeztek a dombbal (halommal) kapcsolatban a helyi lakosság körében:

"Az 1986-os, Likassal kapcsolatos szondázó felmérés kérdőpontjaira 42-en adtak írásos választ. A megkérdezett, 1899 és 1929 között született vámosi, vagy vámosi illetőségű férfiak és nők (a fiatalabb korosztályt egy 1952-ben született vámosi lakos képviselte) nagy része azt hallotta szüleitől, nagyszüleitől, vagy a náluknál idősebbektől, hogy a Likas- dombot a törökök egy vezér, egy török vezér számára emelték.

Sokan megnevezik azt a helyet is (a Likas-domb és az országút között), ahonnan a halom felépítéséhez szükséges földet kitermelték.

Ezt a földet sapkájukban, sisakjukban, vagy esetleg ruhájukban hordták fel. Egy esetben rabszolgákról is említést tesznek, akik ugyanezt a műveletet csajkaszerű edénnyel végezték volna el.

A nyilatkozók közül négyen ezt a mesterséges halmot kifejezetten temetkezés céljából épített emléknek mondták.

Voltak olyanok is, akik török tanyahelynek, lakóépületnek, rejtekhelynek, valamiféle erődítménynek hallották emlegetni, vagy maguk is erre gondoltak.

A válaszadók közül hatan azt hallották, hogy a Likasdombot egy alagút kötötte össze a Nagykúttal, ahová vízért jártak.

A domb belső tartalmával viszonylag keveset foglalkoztak. Hogy mély volt az üreg és nem láttak semmi különöset, ez is elfogadható, s végeredményben azok is közel járhattak az igazsághoz, akik kapuról és folyosóról tettek említést.

Hat esetben beszéltek aranyhintó elrejtéséről.

Annak ellenére, hogy korarómai halomsír alá kocsit is el szoktak temetni, itt egy olyan történeti monda vámosi változatával találkozunk, amely Veszprém megyében is, helyi viszonyokhoz alkalmazott szövegvariánssal, gyakran feltűnik. Ugyanígy a fényjelenségek és a hétévenként felvetődő arany is ehhez a történeti mondakörhöz kapcsolhatók.

Talált harangokról, összekötő alagutakról - a tapasztalat szerint - csaknem minden, kőfalat is rejtő régészeti lelőhelyen szó van, a valóság általában csak annyi, hogy a közelben föld alá került egykori épületek várhatók.

A válaszadók közül kilencen tudtak arról, hogy a Likas-dombon az ökrök egykor beszakadtak. Az ekkor látott üregből, valószínűleg nagysága miatt, a szerencsétlenül járt állatokat csak üggyel-bajjal lehetett kisegíteni. Mélységét érzékeltetendő még azt is megemlítik, hogy a leengedett ostor nem ért az aljáig." (3)

A rekonstruált síremlék felülnézeti képen:

"Az 1985-1987 között végzett feltárások igazoltak egy, eredetileg egy díszes bejárattól induló és egy kettős sírkamrához vezető folyosót.

Közel 40 m-es átmérőjű körben a temetkezőhelyet többszörösen osztott lábazattal megépített körítőfal övezte, amelyen belül felhordták az eredetileg 8-10 m magasságot is elérő halmot.

Az elhunyt balácai villatulajdonosnak és hozzátartozóinak hamvait a sírkamrába helyezték, míg személyzetének tagjait, akik a többiekkel közel egy időben haltak meg, még a halom felhordása előtt, valószínűleg a sírkamra körül temették el. Ugyanitt égették és temették el a felszerszámozott kedvenc hátaslovat és a kedvenc kutyákat is." (3)

A kettős sírkamrához vezető hosszú, boltozott folyosó rekonstruált változata:

A folyosó belseje az egykori balácai római villagazdaság felé néz:

"Az 1864-es híradásokban is szó van a Likas-dombról: a síremléket erős kőfallal rakták, s a tudósítást megelőző 30-40 évvel korábban az még járható volt.

Az 1903-as nemesvámosi körjegyzői jelentés szerint a török uralom idejéből való földhalomban nem találtak semmit, s feltehetőleg ezért hívják ezt a dombot „lyukas "-nak." (2)

"....a veszprémi káptalan 1381. június 11-én kelt oklevele, amelyben megemlítik a vámosi Lyukas-hegyet, bár ez a határrész-megnevezés nemcsak a római halomsírra, hanem a falutól K-re fekvő dombra is vonatkozhatott." (2)

Az 1941-es katonai felmérés térkép részletének felső részén a Likacs domb, a halomsír helyét pirossal karikáztam, a feltárt római gazdaság helyén a térkép Római romokat jelöl:

"A halomban előkerült Árpád- és középkori leletekből nyilvánvaló a temetkezőhely középkori bolygatása, amely elsősorban a halom D-i, DK-i negyedét érte. Akkoriban látható lehetett még a bejárat körzete, a dromosz, a sírkamra szabadon álló falaival, vagy földdel borított, hangsúlyozott terepalakulataival." (2)

- a kép forrása: sulinet.hu - K.Palágyi Szilvia nyomán -

"A Magyarország Régészeti Topográfiájában elsődlegesen római halomsírnak határozták meg a Likas-dombot, a felszínen gyűjtött tegulatöredékek és kövek alapján azonban annak őrtorony voltát sem zárták ki." (2)

A balácai római villagazdaság és környéke 1990. év márciusban készült légifelvételen:

a - a fallal körülvett gazdasági központ a lefedett főépülettel

b - a feltárt római kori halomsír (Likas-domb)

c - anyagnyerőhely.

- fénykép forrása: K. Palágyi Szilvia: A balácai római kori halomsír kutatása - 

A kutatási anyag az előző képen feltüntet egy anyagnyerőhelyet is.

"A halom földjét a közelből nyerték. (Anyagnyerőhely)

A Likas-dombtól Ny-ra, a halom és a Nemesvámos-veszprémfajszi országút között, kedvező esetben szabad szemmel is és a légi felvételeken is, jól látszik egy kétnyílású, ovális, világos homokos gyűrű, amely egy 1,4-2,7 m mély, 56,6x52,4 m-es ovális negatív objektumot fog közre. Gyűrűjének szélessége: 6,7-16,8 m, É és D felé nyíló „kapuinak" szélessége: 15,5, ill. 23,2 m.

A kitermelt földet a két nyíláson áthaladva szállították fel az enyhén emelkedő domboldalon a temetkezőhelyre." (2)

Először azt gondoltam, az anyagnyerőhely itt lehetett, ezen a fás területen, de szerintem mégsem, hanem talán  kicsit odébb a település irányába ami nem látszik a képen (közelebbről nem néztük meg mi lehet a fák között - balra fent a távolban a síremlék):

Úgyhogy a fenti két képen szerintem mégsem a régi anyagnyerőhely van, de nem véletlenül maradnak meg ezek az úgymond "szigetek" a szántóföldek területén, valaminek lennie kellett itt is..

A sírhalom feltárását 1985-1987-ig végezték.

Néhány - a feltárást megelőzően készült - katonai légifotó a területről... (ekkor Nemesvámos község még nem volt annyira kiépülve, mint manapság) - a bokros résznél a képen - a házak felett - talán a kút lehetett (?) - ha valaki tudja esetleg pontosan, megírhatná hozzászólásban...

1976

A sírhalom a képen közelebbről:

1985

Katonai légifotó abból az évből, amikor a régészeti feltárást is megkezdték (a közeli balácai római villagazdaság feltárt épületei és múzeuma a kép alján lévő fehér objektum):

 A halomsír közelebbről:

Az anyagnyerőhely a halomsírhoz pedig a légi fényképen szerintem valahol ott lehetett, amit fehér nyíllal jelöltem:

1976-ban a halomsír:

- a kép forrása: K. Palágyi Szilvia: A balácai római kori halomsír kutatása -

1985 - a halom a kijelölt kutatóárokkal:

- a kép forrása: K. Palágyi Szilvia: A balácai római kori halomsír kutatása -

A mélyen megbolygatott sírkamra (a feltárás képeiből):

- a kép forrása: K. Palágyi Szilvia: A balácai római kori halomsír kutatása -

Az egykori  Pannónia úthálózata, amin Nemesvámos helyzete is fel van tüntetve (forrás: sulinet.hu):

Egy másik térkép (forrás: sulinet.hu):

A végére még két kép a helyszínről, az egykori római halomsír síremléke mostanában:

"A Likas-domb XVIII-XIX. században bekövetkező névváltozásának jogosságát alátámasztották az ásatások.

A sokszorosan megbolygatott, kifosztott római kori halomsírból szinte csak a mauzóleum kőből épült hiányos falai maradtak meg. Az emberi hamvakat tartalmazó urnáknak, egyéb mellékleteknek még a nyomai sem látszottak.

Hiányoztak a fedlapok a sírkamráról és a folyosóról, valamint a faragott építészeti tagozatok nagy része is.

A szándékos pusztítást egyedül az állattemetkezések kerülték el, amelyeket a centrális helyzetű sírkamrán kívül mélyítettek a római kori szintbe.

A balácai halomsír-mauzóleum igényes szerkezetével, Pannoniában szokatlan monumentalitásával megőrizte és visszatükrözte a nagy itáliai körsírok, császármauzóleumok formáját, ezzel is jelezve az elhunyt magas társadalmi és szociális helyzetét. S ha a sokat romboló újkori bolygatások elkerülték volna a Likas-dombot és ha az összetört, a halomnál egykor felállított feliratos kövek javát nem vitték volna el a környék építkezéseihez, akkor név szerint is ismernénk a balácai villagazdaság II. században elhunyt tulajdonosát." (3)

2021.07.09.

B.

Források:

(1) K. Palágyi Szilvia: A balácai halomsír kutatási eredményeinek összegzése

(2) K. Palágyi Szilvia: A balácai római kori halomsír kutatása

(3) sulinet.hu

Katonai légifotók: fentrol.hu

Térképek: mapire.eu