Középkori templomrom római romok mellett** Veszprémfajsz
2021. szeptember 27. írta: l.balays

Középkori templomrom római romok mellett** Veszprémfajsz

Egy olvasói hozzászólást követően (Lobo Marunga) kerestem fel később és néztem meg a Balaton-felvidéki Veszprémfajszon - többek között - a régi falu (Pór Faisz) középkori templomának romjait, valamint a kálváriát. 

A bejegyzés tartalma: Veszprémfajsz középkori templomának romjai, egy szinte észrevétlen kis kápolna az út szélén, a Kálvária-domb, valamint feszület a határban egy vadászles társaságában.

A templomrom

A templomrom (Szent Valpurga templomrom) Veszprémfajsz község határában a balácai római romok és egy római halomsír közelében található egy sűrű bozótosban, ahol egy alig észrevehető kis ösvényen keresztül lehet megközelíteni.

"Pór Faisz" egy régi térképen feltüntetve (1841 - Vizer, Stephanus) - (az "i" betű alatt még egy kis kereszt is látható, az nem tudom, mit jelölhet):

1841_vizer_stephanus.jpg

" VESZPRÉMFAJSZ. Veszprémi járás.
A
Veszprémtől délre fekvő falu királyi, királynéi és hercegi szolgáltató népek birtoka, amelyet XIII. században részben a veszprémi káptalan és a Rátót nemzetség szerez meg. A későbbi századokban is a káptalané, a Rátót nembeli Fajszi Ányosoké és egytelkeseké, mint a megye egyik mezővárosa." (1)

Veszprémfajsz és környéke a Kálvária-domb felől - ezen a képen minden rajta van: a kálvária, a balácai római villagazdaság, a templomromot rejtő bozótos, valamint aki tudja a képen hol keresse, a távolban a római halomsír is:

dji_0098.JPG

"A középkori falu a Mulatótető nevű határrészben volt. Templomának romjait 1781-es és 1803-as térképek még jelzik, falaiból ma is látszik valami." (1)

(Az előbb említett térképeket kerestem, de elérhető adatbázisokban nem sikerült megtalálnom.)

A középkori falu templomának romjait rejtő fás-bozótos (a kép középső részében) - a távolban a Balaton:

dji_0080.JPG

A  Déli Hírlap 1980. évi júliusi számából:

"A királynőé volt

Árpád-kori templom romjait tárják fel Veszprémfajsz határában. Az egykor Fajsz-nak nevezett település az Árpádok korában a királynő birtoka volt. Temploma - levéltári és régészeti leletek tanúsága szerint - már a 13. században létezett. A templom 22 méter hosszú és 15 méter széles. Az ásatás során kiderült, hogy a 15. században épített templom a török hódoltság idején pusztult el." (2)

Faisz település Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) - a templomrom hozzávetőleges helyét  piros nyíllal, a kálváriát - amit már ezen a térképen is feltüntettek -  sárga nyíllal jelöltem, a térkép szerint akkoriban a templom(rom) mellett vitt el az út Veszprém felé:

1_kat_felm_11.jpg

Veszprémfajsz elnevezésével kapcsolatban::

"Veszprém megye helynevei között megtaláljuk mind az Árpád-család tagjainak, mind az egyes törzsek neveit. Az előzőhöz tartozik Árpád harmadik fiának, Jutasnak és ennek fiának, Fajsznak a neve. (Jutas-puszta, Veszprémfajsz)." (6)

Útban a templomromhoz a szántóföldön keresztül:

20210920_110835.jpg

A templomromnak egykor fallal körülvett temetője volt:

"Veszprémfajsz határában, a Mulató-tető DNy-i lábánál fakadó ér Ny-i partján állt egykor a középkori Fájsz falu török korig fennálló temploma. Itt és fallal körülvett temetőjében 1977 nyara óta folynak az ásatások.

Az első sírra 1978-ban bukkantunk, azóta 78 sírt tártunk fel a DNy-i, DK-i és ÉK-i szelvényekben. A D-i oldalon a jelenlegi feltárás mélységéig zömmel késő középkori temetkezéseket észleltünk, az ÉK-i szen azonban a kései sírok mellett és alatt Árpádkori temetőrészlet került feltárásra." (3)

Utólag a képeket nézegetve templomromot rejtő fás területtől északra (a képen balra) van egy kis domb (talán az lenne a Mulatótető?) és alatta egy kis foltos terület - ott nem jártam, de érdekesnek találom:

dji_0096_1.JPG

Az előző kép ugyan más szögből készült, de talán így is áttekinthető ezen a térképen:

terk.jpg

- kép forrása: Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon - térképvázlat -

A templomromot kicsit nehezen találtam meg, nem tudtam, hol is kellene bemennem a bozótosba, de végül rátaláltam a bevezető ösvényre, az egyik fára "L" alakú túrajelzés volt felfestve:

20210920_112446.jpg

Kövek és egy tájékoztató leírás a romokról az egyik fa tövében:

20210920_112519.jpg

És amit csak később, nézelődés közben vettem észre - a tájékoztató mellé a fához egy csont (talán lábszárcsont) volt odatámasztva:

20210920_113220.jpg

Képek a templom romjairól, amennyit a növényzet látni engedett belőlük:

20210920_112553.jpg

20210920_112622.jpg

20210920_112644.jpg

20210920_112652.jpg

20210920_112719.jpg

20210920_112800.jpg

20210920_112829.jpg

Az odatámasztott csontot azért megnéztem, a környező sírok egyikéből származhat:

20210920_113357.jpg

A templomromnál lévő tájékoztató leírás szövege, amely szerint a templom régen kerítőfallal volt körülvéve - ennek nyomai a romok mellett még manapság is észlelhetőek. 

"A középkori Fajsz falu ("villa Fayz"), későbbi nevén Pór-Fajsz a mai Veszprémfajsz határának északnyugati sarkában: a Mulatótető környékén alakult ki. A középkori faluból napjainkra semmi nem maradt.

A falu templomának romjai ma is láthatóak a balácai római kori romterülettől ÉK-re, mintegy 200-250 méternyire. A templom egy kis terephullámon épült fel. Romjait 1977-1980 között tárták fel Tóth Sándor művészettörténész és Ritoók Ágnes régész irányításával. Az ásatás során derült ki, hogy a templom legalább három periódusban épült fel.

Ha római kori - II-IV. századi - épület nem is volt ezen a helyen, a XI-XII. században minden valószínűség szerint már állt valamiféle templom (illetve inkább kápolna) ezen a területen.

1980-ban a templomtól északkeletre, délkeletre, délre és délnyugatra középkori temető maradványai kerültek elő.

A II. periódusban, a XIII. század első felében épült a templomhajó ÉNY-i sarkára egy torony, mely a romantika korában divatos, félköríves ikerablakokkal volt díszítve. A II. építési periódushoz tartozó új templom méretei ismeretlenek, ugyanis ezt a templomot is átépítették a XV. század folyamán gótikus stílusban, s ez az építkezés hosszában és szélességében kibővítette a régi építményt.

Biztosra vehető, hogy a II. periódushoz tartozó templom építésével egyidejűleg, a XIII. században épült a templomot körülvevő kőfal is." - A leírást egyébként a "túrabázisból" ollózták.

A templomrom ásatási alaprajza (1983) - a romok között csontkamra, vermek és cölöpgödör, sírgödör - az említett helyeket nagyjából benyilaztam, hogy akit érdekel, ne kelljen annyit keresgélnie:

sss_2.jpg

- kép forrása: Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon - Ásatási alaprajz -

A templomromot rejtő fás terület felülnézetből (lombos időszakban a romokból semmi sem látszik):

dji_0082_1.JPG

A terület ortofotón, nyíllal jelölve a templomrom helyzete, a kérdőjeleknél lévő dombnál nem jártam (ami talán a Mulatótető) - de valami biztosan volt ott régebben, mert mintha út is vitt volna oda a templomrom felől:

orto_rom.jpg

OpenStreetMap:

fentrol_alap_1.jpg

A templomrom ásatásának képei közül (1977) - akkoriban nem volt annyira bozótos a terület:

77_feltaras_varlexikon_toth_sandor.jpg

 - Kép forrása: varlexikon.hu -

"A későbbi - 1977-1980. évi - régészeti ásatások megállapították, hogy az elhagyott templomot - kóborló katonák, a környező falvak lakossága? - kifosztották, a templom padlója alatt lévő régi sírokat (a korábbi földbirtokos családok tagjainak sírjait) feltúrták és kirabolták, a halottak csontjait szanaszét dobálva a templomban." (4)

Ezek közül a csontok közül származhat a fához most is odatámasztott lábszárcsont(?) is.

Katonai légifotók a területről:

1976 - Ekkor még nem kezdődtek meg a feltárások és ami még érdekes, a balácai római romoknak is csak a nyomai látszanak (templomrom helye sárga nyíllal, balácai római romok helye piros nyíllal jelölve):

1976_rom_n.jpg

A templomrom (1976):

1976_rom.jpg

1985 - a templomrom a feltárást követően már jól kivehetően:

1985_2.jpg

Az ásatási rajz még egyszer, összehasonlításképpen az előző légifotóval:

sss_2.jpg

A terület Nemesvámos felől egy nyári képen (a távolban a dombok mögött a Balatonnal):

dji_0564.JPG

Néhány, a templomrom ásatásainak leletei közül:

(A leletek képeinek forrása: Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009) Veszprém megye világi egyházai):

Gyöngyök (XI-XII. sz) - (Tóth Sándor ásatásából, 1981-1983.)

1_6.jpg

Gyűrűk (XI-XII.sz.):

2_8.jpg

3_5.jpg

Gyöngyök (XI-XII.sz):

4_4.jpg

Párizsi kapocs (XIV-XVI. sz.):

5_1.jpg

A templomrom közelében később a térképeket és a képeket összevetve egy kőfeszületet fedeztem fel egy kis tó mellett, ami ráközelítve így néz ki: 

dji_0086.JPG

A kis kápolna - Szent Vendel kápolna

A kápolna a Kálvária-domb mellett lévő műút mellett található, véletlenül vettem észre, olyan kicsi, hogy szinte észrevétlen (az elevezése a kálváriánál lévő tájékoztató táblán szerepelt):

20210920_121156.jpg

Pedig a kápolna már a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) is fel volt tüntetve:

kapi_2_kat_felm.jpg

A kápolna a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1857):

kis_kapi_kata.jpg

A kápolnához többet nem tudok hozzáfűzni, éppen csak megemlítettem.

A Kálvária-domb

A Kálvária-domb egyszerűen csodás, pazar kilátással a környékre, aki arra jár, ha van ideje, javasom mindenképpen menjen fel a dombra, megéri.

A Kálvária-domb egyik érdekessége, hogy egykor (bronzkori, későbronzkori) földvár volt..

"VESZPRÉMFAJSZ-KÁLVÁRIA (Veszprém m.):
Sánccal erődített földvárból ferdén levágott, duzzadt peremeket és fogóbütyköt gyűjtöttek az UK idejéből." (5)

Már akkor is az jutott eszembe, miért nem épült itt egy kisebb vár, amikor felértem a kálváriához, annyira be lehet látni onnan az egész környéket.

Veszprémfajsz település honlapja szerint feltételezhető, hogy közvetlenül Fajsz határa, az Ányos-kút tőszomszédságában lévő balácapusztai római kori villagazdaság őrtornya, figyelő épülete állhatott egykor a 374 méter magas Kálvária-hegy tetején. A római korból való téglákat és a hegytetőt körbe vevő sánc maradványokat is találtak ezen a helyen 1903-ban.

A Kálvária-domb a kálváriával - Veszprémfajsz felől, a háttérben a Balatonnal:dji_0104.JPG

Útbaigazító tábla a kálváriához:

20210920_121539.jpg

A dombra felvezető stációkkal övezett út:

20210920_121713.jpg

A domb tetején három kereszt és két angyal szobor:

20210920_122317.jpg

A nagy keresztet a Stumpfhauzer család állíttatta 1918-ban, a stációkat a szájhagyomány szerint egy-egy család építtette valamikor ugyanebben az időben.

A stációk eredeti képei tönkrementek, a régi képek helyén Sáska Tibor helyi festőművész 2000-ben készült alkotásai vannak. (forrás: kálváriánál lévő tájékoztató tábláról)

A három kereszt és a két angyal szobor:

20210920_122420.jpg

A nagyobb kereszt feliratai:

20210920_122930.jpg

Egy a stációk közül:

20210920_121625.jpg

A kálvária domb felülnézetből:

dji_0108.JPG

Hátsó nézetből, a háttérben Veszprémfajsz község:

dji_0111.JPG

A Kálvária-domb jelölése a mérőponttal és a három kereszttel a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1857):

kat_alvaria.jpg

A mérőpont a dombtetőn:

20210920_122559.jpg

A dombon egy pihenőhely is helyet kapott:

20210920_122638.jpg

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térkép részlete (1819-1869) - felül a templomrom hozzávetőleges helye, a kápolna és a kálvária nyilakkal jelölve:

2_kat_8.jpg

Kilátás a dombról Veszprémfajsz felé:

20210920_122955.jpg

Kilátás a Balaton irányába:

20210920_122523.jpg

Még egy kép a keresztekről:

dji_0097_1.JPG

Feszület a szántóföldön egy vadászles mellett

A Kálvária-dombon sokáig üldögéltem az ott lévő padok egyikén, közben vettem észre távcsővel a távoli szántóföldön lévő feszületet egy vadászles társaságában, amit később közelebbről is megnéztem.

A feszülethez vezető földút:

20210920_133340.jpg

A feszület az említett vadászlessel:

20210920_132821.jpg

20210920_132837.jpg

Kovácsolt vaskerítés a feszület körül:

20210920_132750.jpg

A kövön lévő felirat - 1907-ből:

20210920_132727.jpg

A kövön lévő évszám 1907, ellenben az ezen a helyen lévő feszület már a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) is fel volt tüntetve:

3_kat_felm_6.jpg

Az 1841-es katonai felmérés térképén bejelöltem, nagyjából mi hol található (a római romokról kép nem szerepel, az más kategória):

1941_10.jpg

Továbbá a templomrom közelében (onnan kb. 1 km-re, Nemesvámos határában) található egy római halomsír is, ahová a templomromtól is el lehet látni.

Kép a római halomsírról:

dji_0676_1.JPG

A római halomsírról bővebben itt lehet olvasni: Római halomsír

Összegezve néhány mondatban:

A templomrom környezete elhanyagolt és szemetes, flakonok, nylonok, autógumi, fémhordó, sitt, volt ott minden. A környékén a római romok karban vannak tartva és látványosság, a templomrom ellenben teljesen gazdátlan és magára hagyatott.

Legalább egy normális tájékoztató tábla elfért volna mellette, illetve megérdemelné, hogy a környékét kicsit rendbe tegyék, több látogatót is vonzana a hely és szerintem ezáltal a település is. (Részemről képeslapokra is rátenném, mint helyi látványosságot.)

A Kálvária-domb páratlan, számomra lenyűgöző volt. Padok vannak a dombon kihelyezve, van fedett pihenőhely, csodás a kilátás. 

A kis kápolna az út mentén külön meglepetés volt.

A feszületeket pedig alapból érdekesnek tartom, mivel mindegyik kapcsolódik valamihez, vagy valakihez... Továbbá ha minden igaz, a település honlapján azt a kőfeszületet sem találtam meg utólag, amiről kép is van a posztban. A másik feszület, ami a vadászles mellett található, a település honlapján "Nyugati kereszt" elnevezéssel van feltüntetve.

2021.09.27.

B.

Források:

(1) Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

(2) Déli Hírlap, 1980. júliusi száma

(3) Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon

(4) varlexikon.hu

(5) Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban

(6) S. Perémi Ágota – Rainer Pál: Kard és kereszt. Vezető a honfoglalás 1100. évfordulója előtt tisztelgő, Veszprém megye IX-XI. századi történetét bemutató kiállításhoz (Veszprém, 1996)

(7) templomrom leletei képeinek forrása: Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009) Veszprém megye világi egyházai)

Katonai térképek: mapire.eu

Katonai légifotók: fentrol.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr3416698810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csorsza 2021.09.29. 10:55:53

Alapos felmérése a környéknek, gratulálok! Pár éve a szántóföldi feszület vaskerítése még jobb állapotban volt. A faluszéli kápolna ajtaja általában nappal nyitva van, de néha zárják. Fura, hogy a templomrom ennyire elhanyagolt, miközben a Kálváriát és Balácát rendszeresen gondozzák (még ha nem is ugyanazok is).

l.balays 2021.09.29. 12:08:08

@csorsza:
Köszi, hogy elolvastad.
Nem felmérés volt, mielőtt hazajöttem a Balcsiról, elmentem megnézni a templomromot, a többi meg csak úgy jött. Sajnos pont borús idő volt ezen a napon.
Mindig csinálok egy csomó fényképet, utólag szoktam itthon utánaolvasni, meg összegyűjteni az adatokat, miről, milyen tudnivalók vannak, amiket megnéztem. :)
A templomrommal láthatóan mintha nem foglalkozna senki. Hát ez van.
A római villagazdaságot meg a halomsírt még nyáron megnéztük, nagyon klassz volt, kőtár...stb. De éppen felújítgattak, nagy része kimaradt..
süti beállítások módosítása