Második világháborús különleges helyszín, különleges történet, különleges emberekről.

Mindeddig ismeretlen, régi, fennmaradt családi emlékek alapján.

Helyszín: Tápiószentmárton és Farmos külterülete, Homokerdő

Tápiószentmárton és Farmos között a Homokerdőben lévő egyik dűlőút elágazásának közelében, beton, tégla és épületmaradványokat lehet elszórtan találni, melyek ahhoz a lőszerraktárhoz tartoznak, vagy tartozhattak, amit a második világháborúban felrobbantottak, melyet követően az erdő több napig lángolt.

(Ehhez a bejegyzéshez már hónapok óta majdnem minden megvolt. Megvolt a történet, kis segítséggel sikerült megtalálni és megnézni a felrobbantott lőszerraktár valamikori helyét, elkészültek a helyszínen a fényképek. Már csak egyvalami hiányzott - a családi hagyatékból annak az alakulatnak és albertirsai származású parancsnokuknak elkallódott fotója, akik a rendelkezésre álló információk szerint a műveletet végrehajtották...)

A helyszínt rejtő Homokerdő fenyőfái napjainkban, a távolban Farmos község:

Az egykori lőszerraktárról nem sokat tudni. A Tápiószentmártonnal szomszédos Farmos község honlapján csak a következőket lehet az objektummal kapcsolatban olvasni, ennyit és nem többet:

"Az 1930-as években épült a községtől délre, Tápiószentmárton határában egy lőszerraktár, melyet a visszavonuló német csapatok 1944-ben felrobbantottak, de ennek ellenére több fel nem robbant lőszer maradt vissza. A romok alapján 10-12 épületből állhatott a létesítmény." (1)

A világháborúban megsemmisített hadiraktár helyét és nyomait csak másodjára, végül a rendőrség segítségét is igénybe véve sikerült megtalálnom, amit utólag is köszönök.

Az 1941-es katonai felmérés térképe - ha jó helyen jártam - névtelenül, de jelöli az abban az időben még meglévő lőszerraktárat, amit Farmostól DNY-ra lehet a térképen keresni:

A régi hadianyag raktár felé vezető egyik út, ami az erdészet részéről faágakkal van elzárva:

Az erdei dűlőút melletti hatalmas betondarabok már a háborús katonai létesítményhez tartozhattak:

A beszerzett információk alapján ez volt a második világháborús esemény helyszíne - a felrobbantott objektumból mostanra semmi nem maradt (ezen a területen voltak a szétszóródott tégla és betonmaradványok is):

A felszínt még manapság is anyagmaradványok borítják:

Katonai légifotó 1965-ből a szóban forgó területről:

A helyszínen:

A fák közötti területen lévő téglamaradványok közül:

De kik lehettek, akik valamikor 1944 vége körül felrobbantották a lőszerraktárat...?

Farmos község honlapján az szerepel, hogy a raktárat a visszavonuló német csapatok robbantották fel.

Az alábbi történetre az elromlott autóm javítása során történő beszélgetésből derült fény, ami most először kerül nyilvánosságra.

Hajdú Mihály, albertirsai lakos elmondása:

"Több, egymástól független családi emlék és elbeszélés alapján tudom az alábbiakat.

Apai nagyapám egy évvel a születésem előtt halt meg, pedig alig várta, hogy unokája legyen. Nagyapámat mint engem, szintén Hajdú Mihálynak hívták és egy különleges alakulat tagja, tudomásom szerint egy kislétszámú SS alakulat parancsnoka volt. Nagyapám és csoportja a második világháborúban többek között robbantásokat és egyéb szabotázs feladatokat hajtott végre.

Nagyapám által elmesélt és ezáltal fennmaradt családi emlékek szerint utolsó parancsként a nagyapámék csoportja kapta azt a feladatot, hogy robbantsák fel a Farmosnál lévő lőszerraktárat.

Nagyapámék Erdély felől jöttek vissza és őket hagyták hátra, mivel jöttek az oroszok, de az utánpótlásuk nem volt meg. 

Nagyanyám mesélte, hogy nagyapám mindig is büszke volt arra, hogy a csapatából a bevetések közül mindenkit élve hazahozott.

Nagyapámról és a csapatáról még valahol régi fényképeknek is kell lennie, de hogy hova lettek eltéve azt nem tudom, talán az egyik régi, valahová elrakott bibliában lehetnek...."

Az egyik keresett kép - ami nemrégiben végül egy verseskötetből került elő - id. Hajdú Mihály (középen, világos zubbonyban) és csoportjának fényképe, akik a régi fennmaradt családi emlékek alapján a Farmos déli részén található lőszerraktárat felrobbantották:

- Kép forrása: Hajdú Mihály albertirsai lakos által a blog rendelkezésére bocsátott családi hagyatékból -

Hajdú Mihály:

"A családi elmondásokból nagyapám és csoportjának csak erről a farmosi műveletéről lehet tudni, illetve ezen kívül még annyit, hogy valamilyen szurdokban egy keskeny nyomtávú vasutat is felrobbantottak, talán valahol Erdélyben.

Úgy tudom, nagyapáméknak többek között a Román olajmezőkről érkező olajszállítmányokat - amit már az oroszoknak szántak, hogy tudjanak haladni - kellett szabotálni és akadályozni.

Nagyapám nem önként volt SS tag, de a vállapokat nem merte "levenni", nehogy a családjának baja essen.

A lőszerraktárnál történő robbantást követően nagyapám hazajött Albertirsára, de az oroszok keresték. Kb. két hónapig bújkált, titokban hordták neki az ételt, de valaki elárulta, ezt követően 1945 áprilisa körül elfogták és orosz földre vitték, valami nagyon hideg területre, ahol a veséi teljesen elfagytak. 1947-ben sikerült valahogy hazajönnie, de a fogságban elszenvedett sérülései okozta folyamatos és állandó fájdalmai miatt 1972-ben többszöri próbálkozást követően önkezével vetett véget az életének.

Nagyapámnak 3 gyermeke született. Órák, zsebórák szerelésével szeretett foglalkozni. A padláson lévő kartonbőröndökben sok óraalkatrész maradt tőle hátra, amikor ezekre gyerekként rábukkantam, akkor mesélte nagyanyám, hogy a nagypapám órák javítgatásával szerette az idejét leginkább eltölteni... A háborúról szinte egyáltalán nem beszélt. Arról is csak 15 éves korom körül szereztem tudomást, hogy nagyapám katonaként vett részt a háborúban."

A Homokerdőben lévő második világháborús katonai művelet helyszíne és a régi fényképen lévő katonai alakulat, akik a lőszerraktárat felrobbanthatták:

Hajdú Mihály:

"Nagyapám Hajdú Mihály a születésem előtt egy évvel hunyt el. 

Arra emlékszem, hogy kb. 10 éves koromig a nagymamához minden évben - általában Mihály nap - jött két vagy három idősebb férfi, akik a háborúban a nagyapám katonatársai, bajtársai voltak. Ilyenkor a nagymamámmal mindig kimentek a temetőbe a nagyapám sírjához. Hogy kik lehettek ezek a katonatársak, azt nem tudom. Később ezek a látogatások már elmaradtak, mert az idő mindenki felett eltelik egyszer..."

Nemsokára erdő nő a területen:

Hogy kik lehetnek a képen a világháborús katonai alakulat tagjai, akiknek id. Hajdú Mihály volt egykor a parancsnoka, nincsenek adatok. Mint ahogy arról sem, kik vehettek részt a képen lévők közül a raktár felrobbantásánál.

A képen látható egyenruhák és fegyverek alapján hozzáértők, szakértők tudnának következtetéseket levonni. 

Talán egy további széleskörű adatgyűjtés és nyomozás során esetleg a képen lévő személyek közül egy-két nevet meg lehetne állapítani, de az sem biztos. (Ha valaki tovább kutatná a dolgot, az alaptörténet és részinformációk ezúton már megvannak hozzá.)

A környéket a rendőrség és az erdészet fokozottan felügyeli. 

Ami kimaradt: A helyszín felkeresése a családi emlékekből fennmaradt történetet elmesélő Hajdú Mihály részéről, megemlékezés céljából. A tervek szerint ezt a későbbiekben pótoljuk.

(A katonai alakulat bejegyzésben bemutatott képének bármilyen jellegű további, a blogtól külön történő felhasználása kizárólag Hajdú Mihály engedélyével történhet.)

2023.05.01.

B.

Kiegészítés (2023.06.26.) - Megnézte hozzáértő a régi családi fényképet, aki szerint az egyenruha gallérján tizedesi rangjelzés lehet (nem pedig ss jelzés), valamint az egyenruhák alapján a képen magyar katonák vannak és 1942 körüli időben készülhetett.

A továbbiakban képek és adatok a lőszerraktárhoz, majd a képek után elbeszélésekből fennmaradt 1956-os, id. Hajdú Mihály nevéhez is köthető információk Albertirsa község vonatkozásában.

1940, építkezés: Építkezés helyszíne: Farmos. Építkezés jellege: lőszerraktár. Ráfordított összeg: 352.000-pengő (Forr: Fehér Csaba: A Sorg-féle építőipari cég, mint hadiüzem - Fons.2018.)

1941-es adat: A farmosi lőszerraktár tüzérségi és egyéb lőszerraktár (volt). (forr: Dr. Gáspár Tibor: Adalékok a Magyar Honvédség logisztikai ellátó központ történetéhez - katonai logisztika kiad. 23.évf.)

Rendőrkutya a dűlőút mentén lévő betonmaradványok mellett:

Képek a helyszínről:

A közeli dűlőút:

2009-ben tett bejegyzés a lőszerraktárral kapcsolatban J.J. részéről a roncskutatas.com weboldalon, amely alapján a helyszínről akkoriban több háborús tárgy is előkerült, illetve egyéb releváns információkat is tartalmaz a helyszín kapcsán:

A közelben lévő, erdő által rejtett kirajzolódásokat sem mondanám szokványosnak, erre a helyre kíváncsi lennék, ami a blogban szereplő helytől mindössze 400 méterre van:

Tigris harcjárművek és egyéb német alakulatok mozgásának adatai Tápiószentmárton környékén 1944-ben (forrás: Számvéber Norbert: Nehézpáncélosok - A német 503. nehézpáncélos-osztály magyarországi harcai - 5. fejezet: A Mátra előterében):

"November 11-én 14.30-kor a harccsoport az osztály egyik tisztje közvetítésével kapta meg a hadosztály parancsát, hogy vonuljon Tápiószentmártonra. A harccsoportot a Künzel-páncélozott harccsoportnak rendelték alá.

Az 1941-es katonai felmérés térképén az előzőekben említett 108-as számú magaslatot az alábbi helyre gondolom (háromszögelési pont, bekarikáztam) - azon a ponton keresztül haladhattak a német harckocsik Farmos irányába:

Bár nem ide vonatkozik, de mivel a lőszerraktárral kapcsolatos adatgyűjtések során kerültek hozzám az alábbi információk, melyekben a bejegyzésben szereplő id. Hajdú Mihály is szóba került, a végére idetűzöm.

Albertirsához kapcsolódó 1956-os katonai jellegű adatok fennmaradt elbeszélések alapján, egyes adatközlők és résztvevők neveinek mellőzésével:

1956-ban a mostani Zöld ABC-nél benzinkút volt.

Akkor volt a villanyositás Irsán és az oszlopok, fa villanyoszlopok ki voltak készítve a mostani Árkádnál lévő parkba.

Ezeket a villanyoszlopokat felhalmozták keresztbe a (régi) 4-es úton (Pesti út), hogy ne tudjanak a tankok ott elhaladni. Az első orosz tank rálőtt erre a villanyoszlopokból álló barikádra, azt felszámolta és simán átmentek rajta.

Ugyanaznap a pártház raktárát feltörték (ami most a zeneiskola), ahonnan egy PPS dobtáras géppisztolyt és néhány pisztolyt hoztak el onnan, de a pisztolyokhoz nem volt lőszer, ellenben a géppisztolyhoz viszont 2 tár lőszer volt.

Egy Csonka nevű srác a Luther utcánál szemben a vörös csillagra egy rövid sorozatot rálőtt a géppisztollyal.

Később ebből probléma lett és megijedtek. A géppisztolyt és a fegyvereket id. Hajdú Mihály segítségével rejtették el.

Pestről jött egy teherautó amivel többek között aknavetőgránátokat is hoztak. Az egyik ismerős sírva ment id. Hajdú Mihályhoz, hogy segítsen valamit. Az aknavetőgránátokat egy üstházba dugták el.

Az 56-ban lehozott lőszereket és fegyvereket az Erzsébet térnél lévő katolikus iskola udvarán ásták el, amikre fák lettek ráültetve, azok még mindig ott vannak elásva. (blog: ezt három személy is megerősíteni véli, illetve azok neve is megvan, akik akkor az aknavetőgránátokat stb. elásták, vagy eláshatták)

Az elbeszélő (hölgy) eképpen említette az oda elásott dolgokat:

- "Olyanok lettek ott elásva, mint egy lánc, amibe bele vannak dugdosva a golyók, valamint olyan gránátok, amit bele kell ejteni egy csőbe és nagyot durran." (blog: heveder és aknavetőgránátok lehetnek)

 - "Az elásott dolgok már több alkalommal lettek jelezve illetékes helyen az utóbbi években is, de nem foglalkoztak vele, ez a dolog továbbra is el van hallgatva."

források:

blog képek: 2022.évben

(1) farmos.hu

(2) Számvéber Norbert: Nehézpáncélosok - A német 503. nehézpáncélos-osztály magyarországi harcai - 5. fejezet: A Mátra előterében

Fehér Csaba: A Sorg-féle építőipari cég, mint hadiüzem - Fons.2018.

forr: Dr. Gáspár Tibor: Adalékok a Magyar Honvédség logisztikai ellátó központ történetéhez - katonai logisztika kiad. 23.évf.

 roncskutatas.com

mapire

fentrol.hu