Olvastam róla egy tavaly, használtan vásárolt könyvemben, érdekelt, a térképek alapján megkerestem és megnéztem.

A helyiek és a környékbeliek a dombot leginkább Búbos dombnak, vagy Búboskának ismerik.

A helynek többféle elnevezése van, mint pl.  Borsz hegy, Borz hegy, Látóhegy, Látó halom, Búboshalom, Búboska, Búbos domb, valamint még egy elnevezése, amiről tudtommal eddig még nem tettek említést, a Púpos domb.

A régi térképeken szintén többféle néven van a domb feltüntetve. A domb elnevezései közül a bejegyzés címének a Borz hegyet választottam.

A Borz hegy - vagy kinek melyik elnevezése tetszik - és környéke (feltehetően felszín alatti vízfolyások(?) nyomaival):

Ezen a helyen egy mesterséges, ember alkotta építmény - feltehetően halomsír, vagy kurgán található.

(A halomsír, vagy kurgán olyan, az elmúlt néhány ezer év során készült sír vagy sírcsoport, amely fölé földből és kövekből halmot emeltek. - forrás: wikipédia)

A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887 / 1:25.000) a hely Borz hegyként van feltüntetve, a halom helyzetét nyíllal jelöltem - a térképen a Borz hegy körüli tanyáknak mára már nyomuk sincsen:

A Borz hegyhez vezető dűlőút, jobb oldalon a kukoricás mögött a halommal:

A Nagykőrös határában 1879 és 1894 között folytatott ásatások régészeti leírásaiban a hely Látó-halomként, mint mesterségesen létrehozott halom szerepel, amely meg van bolygatva. (forrás: (1)

A Habsburg Bir. kataszteri térképén (1881) a terület Látóhegyként van feltüntetve, mellette a halom Búboska elnevezéssel szerepel, amely Törtel és Nagykőrös (ill. Nyársapát - akkori illetékességi területeinek) határvonalán található:

Az ún. Búboska a Látóhegyen, amelyet halomsírnak, vagy kurgánnak feltételeznek:

Ezen a helyen - Látóhegynél - a fennmaradt elbeszélések alapján a régi időkben téglás sírokat találtak kubikoláskor:

"A Látó-hegyen van Füle Sándor tanyája, korábban Andó József vitézi telke (eredetileg Litter kisasszonyé). Andó József elmondta, hogy kubikoláskor számos sírt bontottak föl, a sírok ki voltak téglázva a tetemek fejénél. Sok szép téglát hazavittek Törtelre, fölhasználták, beépítették. Ezt a halmot az „Aranykalász” termelőszövetkezet alaposan legyalulta. De van még a halomból. (Andó József adatközlése 1965. Törtelen lakik a Vöröshadsereg útja 49. sz. házban.) A közelmúltban Balanyi Béla körösi múzeumigazgató még talált emberi csontokat és téglákat a halom megmaradt részén." (2)

A halom Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) is fel van tüntetve - bár megnevezve nincsen - a térképen az is látható, a mostanra elgyalult halom akkor milyen irányba húzódott:

Továbbá egyes feltételezések szerint a Látóhegyen (halmon) állhatott a középkori Kőhegyház temploma:

"KŐEGYHÁZ
(Törtel). 1434: Keweghaz. (OL Dl. 12595; Oppel 1931, 25. old.).
Zsigmond király Bessenyőegyház, Töröttegyház, Téglaegyház és Kőegyház birtokokat Nyárasapáthy Sebestyén fiának és unokáinak adományozta. 1434-ben az apácák tiszttartója tiltakozott a Ceglédhez tartozó puszták és szántóföldek eladományozása ellen (Oppel 1931, 25. old.). Az ennek nyomán keletkezett hosszú perben (1. Besnyőnél és Töröttegyháznál) nem fordul elő többet Kőegyház. A feltehetően a tatárjáráskor elpusztult település neve a XV. sz.-ra már feledésbe merült, emlékét kőből épült templomának romja tartotta fenn, ami talán a mai Látó-halmon állt." (2)

Kőegyház, középkori templomrom... Érdekes, ha fentről megnézzük a bolygatottként is említett halmot, annak tetején kisebb, falusi templom alapjaihoz hasonló kirajzolódás mutatkozik:

Egy másik hasonló képen - akár épület (templom(?)) alapnak is tűnhet, amit esetleg kiástak és a köveit, vagy tégláit elhordták környékbeli építkezésekhez (hasonlóképpen mint a közelében kubikoláskor talált sírok tégláit):):

Három - közelinek mondható - középkori, templomos helyről (Nyúlfülehalom, Birincsek, Csemő-Hosszú dűlő) szóló eddigi bejegyzéseimben hasonló volt a templomok alaprajza, mint amilyennek a halom tetején lévő kirajzolódást látom (persze lehet, hogy ez csak véletlen egybeesés, de az is lehet, hogy nem, de szerintem mindenképpen érdekes).

A következő képen szemléltetésképpen a Csemő-Hosszú dűlőben található templomrom alaprajza, ami hasonlónak tűnik a törteli halom tetején látható alakzattal (sírokat itt is találtak - bal felső és jobb alsó sarok):

- Kép forrása: Tari Edit: Pest megye középkori templomai -

A törteli Látóhegyen (Borz hegy...stb.) lévő halom fekete fehér képen:

A Törteli Híradó 2010 májusi számában "Elszántják a Búbos halmot" címmel jelent meg írás Pásztor Józseftől, idézet az újságcikkből:

"A legtöbb alföldi halomra – így a törteli Búbos halomra is – ma a legnagyobb veszélyt a folyamatos és intenzív földművelés, a nagyméretű- és súlyú munkagépekkel történő mélyszántás jelenti. Az eke egyre csak belemar a halom testébe, és amit egykor verejtékcseppek ezreinek hullatásával hordtak össze őseink, most a szemünk láttára megy tönkre. Nem szabadna megengednünk, hogy a Búbos halom is eltűnjön, mint történt a törteli határban a Czibere-, Mák-, Erzsók-, Fekete-, Mantova-, Mankós-, Telek-, Határ halmok esetében!"

Úgy vélem, azóta erre a halomra ügyelnek, nem véletlenül lehet a halom körül lévő négyzet alakú terület mostanra szántatlanul hagyva::

A Búbos halom régebben - kép a 2010-es újságcikkből - mikor készült a kép, azt nem tüntették fel, talán a kép is 2010-ből származik:

-  Kép forrása: Törteli Híradó 2010 májusi száma, "Pásztor József: Elszántják a Búbos halmot" újságcikkéből -

"A mellékelt fotón látszik, hogy egyetlen szántáskor átlagosan 50-60 cm-rel csökken a halom magassága. A felállított vízimérték magassága 60 cm. Pár év és ellaposodik a 4-5 ezer éves képződmény. Nincs arányban a kulturális veszteség az esetleges 1-2 mázsa gabona szemtermés hasznával! Eltűnik a dombon meglévő növényi fauna is, ami a környék évezredes múltját őrzi." (3)

A Búbos halom mostanság (2021):

Törtel puszta térképének részlete 1841-ből, amelyen a halom Púpos halomként van feltüntetve:

Közelebbről:

Szerintem biztosan ugyan arról a halomról van szó, a térképen feltüntetett több területhez, objektumhoz viszonyítottam, szintén a határvonalon áll...stb. Púpos halomként való elnevezéséről még nem olvastam és nem találtam leírást.

Madártávlat (a távolban Abony):

Térkép részlet 1800-ból (Balla) - Törtel határának részletes térképén a halom Látó Halma néven van feltüntetve:

Közelebbről a térképen, mintha lenne ott egy kis "U" alakú jelölés a halom közepén:

Mérési pont a halom tetején:

A halom nyugati tövének oldalában van egy mély üreg - talán állat beásásától származhat - ami érdekes az, hogy egy betonoszlop van a lukba belelökve, ami teljesen eltűnik a nyílás mélyén (a képen nem nagyon látszik):

Itt egy kicsit elkanyarodva, bár nem ide kapcsolódik, de egy picit mégis...:

Az adatközlő 1965-ben Andó József volt a Látóheggyel kapcsolatban. Andó József neve később, 1967-ben is felmerült (minden bizonnyal ugyanazon személyről lehet szó), amikor is a Kőrösi úton lévő földjében végzett munkálatok során bronzkori urnasíros temetőre bukkant..

Részlet a Pest Megyei Hírlap, 1967. decemberi számából:

"Megint évezredes emlékeket fordított ki az ásó. Andó József Törtelen a Körösi út menti földjei forgatta és munka közben egy közel három és fél ezer éves bronzkori ember temetőjére bukkant. Nem sajnálta a fáradságot,' telefonon felhívta a múzeumot és örömmel újságolta, hogy a nagy urnákon és kis poharakon kívül még egy kacsaformájú agyagedény is előkerült." (6)

Kissé megkopott kép a régi újságból - Török Lacika, vagyis Andó József unokájának fényképe az urnasíros temetőnél talált  kacsaformájú agyagedénnyel:

Vajon eljut e a bejegyzés Törtelre és ezen belül Török Lászlóhoz, akiről 1967-ben a fénykép készült?

Illetve mesélt e Török Lacikának az unokának Andó József a Látóhegyről, ahol régebben téglákkal kirakott csontvázas sírokat találtak kubikoláskor?

Egyéb adatok: Törtel 1924 - özv. Andó Józsefné és id. Andó László neve Törtel földbirtokosai között és még néhány név a régi időkből (forrás: (7))

----------------------------------

Visszatérve a Búbos halomhoz:

A halom és környéke, valamint egyes akkor még meglévő tanyák a halom körül, katonai légi fényképeken:

1965 - a Búbos halmot nyíllal jelöltem, a közelében -majdnem közvetlenül mellette- egy tanya is állt abban az időben:

Közelebbről a halom és az akkor még fennálló tanya  (1965):

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) a terület illetve a halom Borsz hegy-ként van feltüntetve - tanyák már ekkor is voltak a közelében (a piros kis négyzetek):

A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887 /1:75.000) a térképen már Borz hegy jelöléssel - ekkor már újabb tanyákkal (kis fekete négyzetek):

1941-ben a katonai térképen már Búbos halomként van feltüntetve:

Még néhány említés:

Kőhegyház (Keweghaz) kőből épült középkori templomának romjai a feltételezések szerint talán a Látó-halmon lehettek.

További leírás Kőegyházról egy másik forrásból:

"A négy pusztafalu Cegléd birtoktestéhez tartozott 1368 óta, a ceglédiek szántották földjeiket és páskomaikon legeltették marháikat. Az adományozás ellen Cegléd földesasszonyai tiltakoztak. Hosszú per keletkezett, végül is az egész Téglaegyház, a fél Töröttegyház, a fél Kőegyház és Besnyő a Nyárasapáthyak tulajdonába került. Középkori határára került Kőegyház cinterme és templomának romja, a mai Látó-halomra. Keleti része Törtelhez került..." (4)

Azért is tartom elképzelhetőnek, hogy a helyszín Kőhegyházzal lehet azonos, mivel a Búbos halom (Látóhegy) pontosan Törtel és Nyársapát határvonalán található, a Búboska határjel is lehetett. (Az említett többi templomos helyről majd később valamikor..)

"1434. máj. 1. – Az óbudai klarissza apácák tiltakoznak a Cegléd birtok határain belül fekvő szántóföldek meg a Besenyőegyház, Töröttegyház, Téglaegyház és Kőegyház nevű prédiumaik elfoglalása miatt. (DL 12 595. – Források 7. sz.)" (5):

- kép forrása: C.Tóth Norbert: Adatok Cegléd középkori történetéhez - 

Ha nem is pont a halmon (Búboska) állt egy templom, akkor talán annak közelében... A mára elgyalult domb szélében a halomtól délre kb. 100 méterre a szántóföldön egy bizonyos területen szerintem darázskövek (sárgás szinezetű) találhatóak, ezek közül néhány kép:

(Számos Árpád-kori, vagy késő középkori templom alapozása és falazata épült darázskő felhasználásával, több környékbeli középkori templomé is.)

Ez a kő, amit szintén egy nagyobb darázskőnek gondolok, a halomtól kb. 50-70 méterre majdnem az út szélén a fűben található - akár a templom köveinek egyike is lehet:

A szántóföldre ha kicsit besétál az ember, ilyesmi cserepeket lehet elszórva találni - nem értek hozzá, szerintem a régebben itt lévő tanyáktól származhatnak:

Ez inkább érdekesnek tűnik, szürke és valaminek talán a füle lehetett:

Hacsak nem őrli fel őket a traktor, később is meg lehet találni őket, ugyanott hagytam őket, ahol voltak, a halom északi részén lévő kukoricásba pedig nem mentem be, az kimaradt.

A közeli Nagy lapos (ami talán inkább lápos lehetett egykor) - a távolban Törtel község:

Az előző terület térképen, a  Nagy lapos a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) - a térkép bal oldalán (az előző képhez viszonyítva fordított nézet):

A sok - továbbra is nyitott - kérdés közül: - Halomsír-e a Búbos halom, illetve lehetnek e épület (templom?) alapjainak maradványai a halom tetején...? (amikor a háromszögelési pontot állították a halomra, talán esetleg tapasztalhattak valamit..)

2021.09.16.

B.

További (Cegléd) környékbeli templomromokkal kapcsolatban eddig elkészült bejegyzések (linkek):

- Nyúlfülehalom

- Birincsek

- Csemő Hosszúhomok-dűlő

Források:

(1) Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról

(2) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

(3) Törteli Híradó 2010 májusi száma

(4) Hidvégi Lajos: Sírok a határon. Középkori határjelek Cegléd és vidékén

(5) C.Tóth Norbert: Adatok Cegléd középkori történetéhez

(6) Pest Megyei Hírlap, 1967. december

(7) Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára ( Budapest, 1924)

Régi térképek: mapire.eu

Katonai légifotók: fentrol.hu