Zsámbékon sokszor voltam már, a környéke is tele van érdekességekkel, látnivalókkal.
Amikor Zsámbékon jártam, mindig sok képet csináltam, rengeteg van belőlük.
A poszt végén majd felsorolok két helyet, ahol már voltam és amikről már írtam bejegyzést, de még több is várat magára. Csak az időn múlik, mikor tudok majd írni a többiről is. A fényképek már régóta itt várakoznak.
A Pestis kápolna
A leírások szerint az 1737-1739 években Zsámbékon pestisjárvány dúlt. Miután a járvány véget ért, 1740-ben Zichy Miklós építtetett egy fogadalmi kápolnát, az úgynevezett "Pestis kápolnát", egyetlen gyermeke (lánya) Mária Jozefa emlékére, aki 4 évesen a járvány áldozatául esett. A kápolna az "Angyal árok" mellett található.
A kápolnához vezető út a kápolnával:
A kápolnát 1993-ban újították fel, a festék kissé megkopott már azóta a falain:
A kápolna ajtaja mindig nyitva van, ha valaki oda be szeretne térni, az ajtó nyitva áll:
A bejárat felett üres címerpajzs, valamint a Zichy és a Berényi család kettős címere:
A II. Világháború idején az épület súlyosan károsodott.
"Zsámbékot több kolera- és pestis járvány sújtotta, ezek közül a legpusztítóbb 1737-39 során tombolt, ekkor a lakosság fele, 828 ember esett áldozatul. A járvány elvonulásának emlékére 1739-ben Zichy Miklós barokk fogadalmi szobrot (Pestis Immaculata) állíttatott fel a kastéllyal szembeni téren. Az Angyalárok partján 1740-ben építtette Zichy Miklós a Paulai Szent Ferencről nevezett barokk stílusú Pestiskápolnát egyetlen gyermeke Mária Josefha emlékére aki 4 évesen a pestis járvány idején 1739-ben halt meg. A kápolna Paulai Szent Ferenc kis díszített oltárát, Zichy Miklós anyagi segítségével 1752-ben épült barokk plébániatemplomba mentették át. A Zsámbéki -medencében még Telkiben található egy korabeli pestis kereszt."
A kápolna melletti tájékoztató táblán lévő kép, még a romos állapotokból:
A kápolna és környezete mostanság:
Zsámbékot 1689-ben a Zichy család megvásárolta, majd az itt lévő lerombolt vár helyére kastélyt építettek. A pompázatos "Zichy kastély" még ma is áll.
A török idők során elmenekült és elpusztított lakosság helyére német telepeseket hívtak be. Zsámbék temetőiben nagyon sok német feliratos sírkő található.
Zichy Miklóst kedvelte Zsámbék lakossága. A település gyors fejlődésnek indult és mezőváros lett.
Aztán jött a pestis..
A következő kép a kápolna melletti tájékoztató táblán található:
A kápolna belseje teljesen egyszerű. A falak pókhálósak voltak mindkét alkalommal amikor a kápolnánál jártam.
A falon a feszületet egy ahhoz hasonló faággal helyettesítették:
Egy jelképesen összeeszkábált kis oltár van az épületben:
Ablakok és a pókhálós mennyezet egy része:
Szerintem ennek a kápolnának nem kell csillognia, kissé megkopottan, így jó, ahogy van..
A kápolna felülnézetből:
A kis kápolna szemből:
A bejárat:
Megnéztem az elérhető régi térképeket is, fel van e tüntetve rajtuk a kápolna.
A Habsburg Birodalom (1885) térképének részletén a kápolna, de mintha a térkép szerint akkor feszület is lett volna mellette:
A következő katonai térképen szintén jelölik:
A kápolna közelében lévő domboldalon található a kálvária, amit legutóbb fényképeztem. Előző állapotában nem láttam, ez már a felújított változata:
"A kálváriát - a domborműves stációkat és a dombtetőn álló kereszteket- az 1800-as évek első felében állították."
Viszont a régi térképeken találtam még néhány érdekességet...
Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869):
- Felül balra a piros karikában a posztban szereplő pestis kápolna.
- Alatta pirossal karikázva a kálvária
Viszont a kálvária közelében jelöl a térkép egy másik kápolnát, valamint távolabb egy kereszttel vagy egy feszületet vagy sírhelyet, ezeket fehérrel karikáztam.
Nem tudom, van e most ott valami, vagy ha igen, mi lehet ott, ahhoz vissza kellene menni Zsámbékra megnézni.
Google térképen:
Még egy régi térkép részlet. Magyarország első katonai felmérése (1782-1785). Egy keresztet tesz a térkép arra helyre, ahol most egy bánya van:
Nagyjából ide:
Hogy mi lehetett ezen a helyen, talán van róla valahol leírás, régészeti vagy helytörténeti adatbázisokban. Ilyesmikkel kapcsolatban hetekig, hónapokig is lehetne akár kutatni...
Ezen kívül még sok mindent találtam, de jobb ha inkább bele sem kezdek..
Meg egy utolsó térkép részlet, ezen látszik, Zsámbékon régen mennyi kápolna és egyéb kereszt jelölés található. A pestis kápolnát pirossal karikáztam, a többi kápolnát fehérrel. A kereszteket meg sem jelöltem, annyi van. A premontrei kolostort sem jelöltem meg, de meg lehet a térképen találni. Ezeken a helyeken mi van most, nem tudom. Ha valakinek van kedve, kutakodhat egy kicsit utánuk.
Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképe (1869-1887):
Egy kápolnát pl közvetlenül a mostani kálvária mellé tesz a térkép, egy másikat pedig a közelébe. (Bal alsó karika, benne a keresztek és a két kápolna.)
A térkép kulcs alapján a fehérrel karikázott objektumok kis kápolnák lehettek (alsó):
Akinek esetleg van kedve hasonlítsa össze a helyeket az 1885-ben készült Habsburg kataszteri térképpel és a mostani google térképekkel, érdekes objektumokat és jelöléseket fog találni. Ha valaki tudja esetleg, mi van, vagy volt a fehér körben jelzett helyeken, vagy az említett bányánál lévő kereszt kapcsán, megírhatná hozzászólásban..
A pestis kápolnához egyébként egy kis sétával könnyen el lehet jutni és könnyű megtalálni. Kb. 200-300 métert kell hozzá besétálni egy földúton.
Zsámbékkal kapcsolatban később lesznek még bejegyzéseim.
A kápolnánál geoláda is el van rejtve, sőt a geocaching oldal is taglalja a kápolna, a Zichy család és külön a pestis történetét is.
Történeti források: zsámbék.hu, geocaching.hu
Zsámbék és környéke, eddigi blogbejegyzések:
Tök - templomrom a szántóföldön
2021.03.21.
B.
