Tök község mellett - a feltételezések szerint domonkos - XIII. századi templomrom 

Itt nemrég voltam, 2020. december elején, egy nap kétszer is. Délelőtt és délután.

Aznap Pesten volt dolgom. Úgy döntöttem, az utamat összekötöm egy templomrom meglátogatásával, amiről hónapokkal ezelőtt láttam képet valahol és azóta megmaradt a fejemben.

Korábban indultam, az út egyszerű volt. Zsámbék mellett haladtam el, ahol a híres Premontrei kolostorrom található. (arról is lesz később bejegyzés, még nyáron megnéztem)

Később megérkeztem Tök község mellé egy szántóföld szélére, az idő ködös és nyirkos volt, a szántóföldön innen már jól látható volt a templomrom, amihez egy sáros földúton lehetett bemenni:

- a templomromhoz bevezető út, végén a templomrom - 

A cipőmre rátapadt a sár, miközben begyalogoltam a romhoz. Magányos kis templomromhoz érkeztem, de az ilyen helyeknek mindig megvan a maga varázsa.

A templomot domonkos templomként említik több helyen a leírások, de azok általában jóval nagyobb méretűek voltak, így az is lehet, hogy egy plébániatemplom romjai, de ez semmit sem von le az értékéből.

Közben találtam egy leírást, amiben említik, hogy domonkos barátok gondozásában állt a templom, feltehetőleg ezért a domonkos jelző.

A földút ide vezetett:

- a templomrom, egy meghagyott kis füves szigeten -

Távlati kép a templomromról:

- a templomrom a szántásban -

A templomrom a  Domonkosi-dűlőnek nevezett részen, Tök község északkeleti határában található. Több leírás is hajdani domonkosok templomaként említi.

Tök mostani térképén a templomrom mellett "Domonkos és vadas" továbbá "Rossz-templom-dűlő" elnevezésű terület is található. A térkép a két terület közé teszi a romot. 

Nekem ez a kedvenc képem róla, azok közül, amiket csináltam:

Több oldalon is utánaolvastam, és közben azt vettem észre, szerintem egyes ide vonatkozó oldalakon elírások vannak, ahol Tök községet Tököllel keverték össze.  Méregy vezér által emelt kápolnának említik ezt a helyet, Méregyházát is ide említve, ami szerintem nem jó, mert ezek a leírások Tököl településnél szerepelnek.

A térkép szerint Méregyháza Tökölnél volt, most néztem meg, összekeverhették a két települést. Akkor ha így van, sok-sok hivatkozás hibás erre a templomromra vonatkozólag egyes weboldalakon, úgy néz ki, Méregy vezérnek ehhez a templomhoz semmi köze nem volt...

Tehát szerintem ez a Méregy vezéres történet el van csúszva.. Úgyhogy ezt bele sem írom.

Majd kibogozza valaki, addig is egy kép a templomromról:

Itt egy kis szünet következett, ugyanis ezen a ponton elmentem Pestre, mert oda időre mentem, de szerencsére gyorsan el tudtam intézni amit akartam. 

Pesten gyönyörűen kisütött a nap, ezért úgy döntöttem, visszajövök a templomromhoz és megnézek még mást is Tök település mellett.

Amikor visszaértem délután, itt továbbra is ködös idő volt, de kicsit már tisztább és jobb volt  látótávolság is.

Pedig  a visszaúton még napfényben fürödtek a domboldalak, jó lett volna egy olyan kép is, de a templomromnál megmaradt a borús, párás idő.

Ezen a délutáni képen azért már jobban látszanak a dombok a távolban. A  falrom tetején néhol kinőtt a fű, vagy megtelepedett a moha:

A templomrom Árpád kori műemlék, amelynek régészeti feltárása és részleges helyreállítása 2000-ben történt.

Ezen a képen még jobban látszik a falmaradványok tetején megtelepedett növényzet:

A román stílusú egyhajós, egyperiódusú templom nem sokáig lehetett használatban, a régészeti leletek szerint nem érte meg a török hódoltság korát. A téglalap alaprajzú hajóhoz félköríves szentély csatlakozik, felmenő falai azonban több helyen leomlottak.

Talán nézzük meg ezt egy felülnézeti képen:

- felülnézeti kép a templomromról -

Idézet egy régészeti dokumentumból:

"A templom építésének korát a település krónikákban való említése alapján datálják és valószínűsíthetően a település elődjét jelentő falu plébániatemploma volt. A források és a feljegyzések a templom keletkezési korát, nem teljes meggyőződéssel, de a XIII.századra teszik."

Felülnézeti kép kicsit alacsonyabbról:

- alacsony felülnézeti kép -

A régészeti dokumentumok szerint a templom építőanyaga durva mészkő, homokkő és tömött mészkő.

(Sajnos a fényképezésre hátrányosan a templomrom belső felében elhelyeztek egy fehér tájékoztató táblát, hogy a falakon ne mászkáljanak, ami annyira csúnya volt, hogy teljes belső fényképet nem csináltam.)

- a templomrom belseje és a félköríves szentély -

 A még álló falak 5-6 méter magasak. Az egyhajós templom különlegessége a hajó két szemközti falába mélyedő két negyed köríves záródású fülke. A fülkékbe annak idején egy-egy mellékoltár nyúlt. Ezek lenyomata, illetve alapozása a feltárás folyamán előkerült.

Közben néhány érdekesség Tök településsel kapcsolatban, amiben előfordul a templomrom is:

"A XVI. század elején a település a pálosoké, a falu a század elején költözhetett fel  a régi helyéről, a  Nyakas-hegy lábához a templomrom mellől (szántáskor még föl-föl bukkannak a régi Tök házainak maradványai a patak mellett). A felköltözés pontos okát nem ismerjük, az egyik elmélet szerint: kilépett a patak a medréből, mocsaras lett a terület, a másik elmélet szerint a református vallásra térésnek van köze az átköltözéshez. E szerint amikor a falu lakói a  XVI. század elejétől járnak Budára (fát fuvaroznak a királyné konyhájára, ezzel róják le adójukat, visszafelé sót, deszkát hoznak Budáról), a református eszmékkel is ott ismerkednek meg, és hozzák a híreket például György budai könyvárus megégetéséről. Valószínű hogy ekkor a térséget járó református prédikátorok közül is páran megfordultak a településen.  Az elmélet szerint ebből a korból származik a Nyakas-hegy neve (Betfia László: Tök község Földrajza), a nyakas magyarok inkább elvándorolnak a reformátusokat érő gyakori üldözések elől, és új helyen alapítanak települést, mintsem áttérjenek. A hegy aminek tövében letelepednek, így kapja a “Nyakas” nevet. Valószínűnek tűnik, hogy a falu lakói közelebb költöztek a pincék védettségébe, ahol veszély esetén el tudtak rejtőzni az ellenség elvonulásáig, ezt az elméletet támasztja alá, hogy Perbál és Tinnye lakói közül is sokan ide menekülnek ebben az időszakban." forrás: Tök Anno weboldal

Tök község a templomrom felől fényképezve:

- Tök község a templomrom felől, madártávlatból, párás, kissé ködös időben -

A templomrom egyik külső fala, ami nálam egy várfalhoz hasonló látvánnyal vetekszik:

A vegyes kőfalazat meglévő sarkai faragott kváderkövekből rakottak. (nem tudom, látszik e a következő képen):

"A hajót kis szűkülettel félkörívben lezáró szentélyapszis határozza meg annak keletkezési idejét, a XIII. század második felét."

A templom védőszentje, építésének és pusztulásának körülményei nem ismertek.

Fénykép kívülről, nekem különösen tetszenek a kövei:

További képek a templomromról:

Az ilyen képek amiket igazán szeretek:

Még egy utolsó kép:

Amit még meg szerettem volna nézni, Tök község mellett - ami nem sikerült - inkább nem árulom el, mi lett volna az, hanem majd valamikor visszatérek és ha megtaláltam, írok róla egy külön bejegyzést. 

Ide a poszt végére beteszek egy másfél perces videót a templomromról, ha valakit esetleg érdekel, a felvételeimből állítottam össze ( a zene leginkább fülhallgatóval jön le igazán):

A templomrom történetéről sajnos nem sok adat maradt fent (szinte semmi). 

 A bejegyzés készült:

2020.12.13-án.

Balays

Megjegyzés:

az eltelt időben voltam a templomromnál télen, hóban is.. A télen készült képeket csatolom az előző bejegyzéshez,valamint összehasonlításképpen mellé teszem az előző, hasonló képeket is. 

2021.01.30.

B.