Üllő és Vasad (valamikori Felső Vasad Puszta) településhatárának közelében, Üllő területén, a határvonaltól Üllő irányába nyugatra, 700 méterre.
Az egykori kút emlékét és szép nevét a régi térkép őrizte meg.
Az Ilona kút az 1882 évi kataszteri térképen - térkép, amely a kutat nevén tünteti (további térképek esetleg levéltárban lehetnek, amin a kút talán még rajta lehet):
Egykor minden bizonnyal gulyakút, gémeskút állhatott ezen a helyen, ékes dísze a pusztának.
Ilona kútjáról adatokra, leírásokra nem sikerült bukkannom. Véletlenszerűen vettem észre a térképen, bár vannak akik úgy vélik, véletlenek márpedig nincsenek és ebben az esetben ezt én is így gondolom. De ezt a mondatot inkább csak magamnak írtam...
Az Ilona kúthoz (vagyis annak egykori helyéhez) az egyik irányból a Széles út felől lehet eljutni.
Az odaút kezdetén még sütött a nap, de közeledvén egyre inkább borongóssá vált az idő, gondoskodva a komorabb hangulatról.
A kút felé vezető dűlőút mostanság:
A kút helyéhez érve sivár útkereszteződés fogadja az embert. A kút már nem áll, de 1941-ben még biztosan itt volt, mivel térkép akkor is jelölte:
Azt, hogy hol az Ilona kút hol lehetett, a régi térkép alapján ki lehet következtetni - részemről úgy gondolom, hogy az említett kút szinte pontosan ezen a helyen állhatott - a 4-es főút felől bevezető és betorkolló dűlőút végén:
Az Ilona kút minden bizonnyal hasonló itatókút lehetett, mint amely kutakról a Nyírvidék lap 1883-ban eképpen ír:
Nyírvidék lap, 1883:
"...A községek t. elöljárói, a községi kisebb birtokosokkal egyetértőleg, a szarvasmarháknak a legelőrei kihajtása előtt, minden pusztán az itató kutakat kora tavasszal felszereltessék; hogy a szarvasmarhák, melyek a téli álláson kutvizzel itattattak, kinn a pusztán is kutvizet kapjanak.
Már csak azért is veszélyes az itató kutak felszerelésével késni; mert ha a szarvasmarha a tócsák vizét megszokta, akkor attól őket elszoktatni nehéz dolog. Szintúgy pedig a pásztor is megszokja a semmit tevést és a kezére bízott marhák itatásával nem sokat törődik...."
Az Ilona kút helye Üllő felől:
Nyírvidék, 1883:
"...A legelő olyan kút nélkül, mint az ablak-ráma, üveg nélkül.
Amennyiben pedig az eszenyi erdő nagy része bérlet, az ott fekvő földrészek minden tavasszal más bérlők használatába kerülnek. Ekként a községi elöljárók és bérlők vonakodnak az urasági birtokra szabályszerű itató kutakat készittetni. Azért is az állattenyésztés érdekében leghelyesebb cselekedet volna az, hogyha mindegyik földes uraság saját költségén ásatna ott kutat s felszereltetné; az illető bérlők pedig a marhájok után eső 3-4 krajczárt, vagy ami őket illetné készséggel lefizetnék...." - Deli József, megyei állatorvos.
Az előzőekben említettekhez hasonlóan, az Ilona kút is Urasági földeken állt (tkp:1882) - tehát Nyírvidék ide, vagy oda, hasonló lehetett ezen a vidéken is:
A gémeskút a pusztában a fentieken kívül akár tájékozódási pont is lehetett, amely az erre járónak már a távolból integetett.
Az Ilona kút a nevét honnan kaphatta, arra adatok hiányában csak találgatni lehet.
Az útkereszteződéshez, ahol a kút állt, Üllő felől az Ilona út vezet - ebből gondolom, hogy a kút Ilona elnevezése inkább Üllőhöz kapcsolódhat:
Az Ilona kút helye a jobb oldali fánál az út és a szántóföld szélén - a merőleges út egy enyhe dombon vág keresztül, a szántóföldön érdekesnek tűnő elszíneződések (karámok, vagy egyéb a kúthoz köthető objektumok nyomai?):
Az Ilona kutat már a második katonai felmérés térképe is feltünteti (1819-1869) - az akkori időkben közeli csárda később külön téma lehet:
A kút helye a bal oldali fával átellenben az út jobb oldalán - minden bizonnyal gémeskút lehetett:
Az egykori kutat még az 1941. évi katonai térkép is feltünteti, tehát a kútnak akkor még meg kellett lennie - a közelében dél-keletre valamiféle forrást jelöl a térkép:
1974-ben készült katonai légifotó a környékről:
Az Ilona kút helye a kataszteri térkép (1882) és a google térkép összevetésével:
A kút Ilona elnevezését - számomra legalábbis - továbbra is rejtély övezi.
(A kúttal kapcsolatos esetleges további információkat megjegyzésben, vagy a blog email címére lehet megküldeni.)
De az Ilona út környéke a kúton kívül egyéb különlegességeket is tartogat:
A kúthoz vezető üllői Ilona út mentén 1939-ben, majd azt követően honfoglalás-kori sírok kerültek elő, az egyikben aranytárgyakkal.
1939-ben Kiss Károly üllői lakos Üllő, Ilona-úti lelőhelyről honfoglalás-kori (X. sz.) leleteket jelentett és szolgáltatott be az Országos Magyar Történeti Múzeum Régészeti Tárának. Az üllői Ilona út mentén első ízben 8 honfoglalás kori sír került elő, majd az 1939-es feltárások anyagi fedezet híján elakadtak.
Ezt követően Kiss Károly üllői lakos (bejelentő) a leírás szerint a későbbiek során 1940-ben ügyszeretetből további 11 sírt tárt fel egymaga. (megj: Kiss Károly urat ezért ma nem dicsérnék meg, de jelen esetben ez szerencsés volt, bár ezen a lelőhelyen aranytárgyak is előkerültek, de bízzunk Kiss Károly becsületességében. Kávánál pl. bronzkori temetőt tárt fel egy helyi lakos, ott a leletek elkallódtak...stb.)
Az Üllő, Ilona úti honfoglalás kori temetőhöz hasonlót Eger, Szépasszony völgyben találtak 1898-ban szőlőtelepítéskor. (Üllő, Ilona út: ~21 sír - Eger, Szépasszony völgy: ~61 sír)
Részlet a régészeti leírásokból (1954) - forrás: Nemeskéri, J. ; Gáspárdy, G.: Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz:
Az Üllő, Ilona úti honfoglalás-kori temető a Megyer törzs soros temetője lehetett, továbbá a temető az egykori feltárások ellenére továbbra is hiányosnak vélhető:
"...Az üllői temetőben a Megyer törzs egyik nagycsaládja temetkezett. Az sem kétséges, hogy ez a nagycsalád Üllő ágához tartozott. A névadó Megyer törzs soros temetőjét találtuk itt meg. Nagyjából megvannak mindazok a jellegzetességek, amelyek honfoglaláskori soros temetőinket jellemzik (v. ö. A honfoglaló magyar nép élete с. II. fejezet (231).
A nyílcsúcsok fogyó száma (5,4,4,3,2) szabályszerűen mutatja a nagycsaládi rendet.
Az üllői temetőben (a feltárt sírok közül) egyetlen egyben sem volt öv, csak egyben volt szablya, és ugyanabban volt lovas temetkezés. A leletek közül hiányzott a nagycsalád fejét jellemző tarsolylemez is.
Minden okunk megvan tehát arra, hogy a temetőt még hiányosnak tekintsük.
A leggazdagabb 14. sírban talált aranytárgyak (fülbevaló és lemezek) Üllő környezetének gazdagságáról tanúskodnak.
Fel kell vetnünk itt (és ez az egri temetőre is vonatkozik) annak a jelenségnek a magyarázatát, hogy a honfoglaláskori temetőink többségében általában minden nyolc-tíz férfisír közül csak egybe temettek szablyát...." (1)
Az Ilona úthoz közeli, hiányosnak vélt honfoglalás-kori temető és sírok a régi homokbányánál voltak.
2024.01.13.
B.
Egyéb:
Bár a fentiekhez nem kapcsolódik, kicsit elkanyarodva a kúttól és az Ilona úti X. századi temetőtől - a végére még egy régi történet, személyes emlékem a környékről:
- Az Ilona kút helyének közelében volt a vadászház. 1995 körül, télvíz idejének egyik éjjelén a vadászházba betörtek. Az elkövetők két autóval (Lada 1200) érkeztek a vadászházhoz, azokkal beálltak az udvarra, majd az autókat elkezdték megpakolni. Igen ám, de közben a vadászok valahogy ezt észrevették és amíg a tettesek a házban pakolásztak, a vadászok a betörők udvaron parkoló autóinak a kerekeit kiszúrták, majd valahogy értesítették a hatóságot.
Aznap éjszaka éppen nyomozóportya is volt (mivel régen ilyen is volt) és az üllői és vecsési járőrökön kívül bűnügyes autók érkeztek a helyszínre Monorról és Pilisről, majd a járőrökkel együtt autókkal és kézilámpákkal megkezdték a vadászháztól időközben gyalogosan elmenekülő és autóikat hátrahagyó betörők felkutatását a sötét erdőben. Az elkövetőket az erdőben nem sikerült megtalálni, annak ellenére, hogy részben hó is volt és némely dűlőutakon lábnyomokat lehetett látni keresztben az úton.
Már feladtuk a keresést és hajnalban visszaindultunk Vecsésre, amikor is Üllő határában a vadászháztól kb. 5 kilométerre a 4-es főút mellett a hóban Vecsés felé gyalogló és a hidegtől vacogó négy személyre lettünk figyelmesek, akiket megállítva kiderült, hogy a cipőtalpuk mintázata megegyezik a vadászháznál a betörők által hátrahagyott lábnyomokkal, így a kezükön ott nyomban bilincs kattant. Az elfogásukat követően a betörők elmesélték, hogy az erdőben több alkalommal is a közelükben mentek el a rendőrautók, miközben a hóban a fák között hasaltak.
Az elfogásban részt vett többek között H.Károly r.ftörm. (Üllő), és T. Sándor r.törm. (Monor) járőrök.
A forró nyomon üldözésben részt vevő nyomozók közül T.Pál, akire emlékszem (Pilis).
A pilisi bűnügyes rendőrautó egy civil, világoskék színű, kocka lámpás Lada 1300 volt abban az időben, az üllői rendőrautó egy mobil kéklámpával felszerelt, bordó színű, kombi, Lada 1300 volt, a rendszámának betűi AVZ voltak (AVZ-261?), az autóba pedig még egy régi BRG urh rádió volt beépítve, ami pontosan így nézett ki.
