Minden helynek megvan a maga története - legyen az akár a határ leg-eldugodtabb szegletében - és van, amelyekhez különféle legendák szövődnek. Ilyen a ceglédi Czifrakert is.
Ismét Cegléd környéke, mivel ez a hely valamennyire az előző bejegyzéshez is köthető, ugyanis a Máté-völgy közelében található. Még 2021-ben kerestem meg a szóban forgó tanyahelyet, miután olvastam a legendáról.
A régi térképeken feltüntetett Czifrakert tanya helyére teljes bizonyossággal rá lehet találni.
Az egykori Czifrakert tanya helye és környéke madártávlatból:
A tanya a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887):
A Czifrakert szinte alig ismert, fennmaradt legendája Hídvégi adatgyűjtésének, valamint egy ceglédi nagymama (Pálinkás Anna 75) és unokájának Magyar Istvánnak (12) köszönhető, még 1960-ból:
"...A Cifrakert valódi története az idők folyamán elfelejtődött, s a mesélőkedvű nép eltűnődvén Kajnár és Vajtaszilas Árpád-kori templomának szétdűlt kövein és tégláin, ezt a mondát terjeszti róla:
A Cifrakert helyén régen az ördögkirály lakott két rút boszorkány lányával. Nagyon szerette őket. S Cifrakert helyén szép vár állott, amit az ördögkirály apja épített. Kert volt a várban tele cifra virággal. A kertben két nagy tükör állt, ezekben cicomázta magát a két boszorkánylány.
Az ördögkirály háborúba állt a tündérrel. Egyszer is, hogy nagyon megharagudott a tündér az ördögre, megátkozta a királyt. Az ördög a lányait bezárta a szobába.
Történt, hogy a király hamarabb ment az ebédlőbe mint a két lány, azok kiszöktek a kertbe és cicomázták magukat a tükörbe. Észrevette ezt a tündér, elsüllyesztette a várat ördögöstül, mindenestül, a két lányt meg átváltoztatta fehérliliommá. Azuta van mérges szaga a fehér liliomnak.
(Gyűjtötte Magyar István 12 éves általános iskolás tanuló, nagyanyjától, a 75 éves Pálinkás Annától.) (Felház utca 24. 1960-ban)" (1) - lejegyezte: Hídvégi Lajos
A régi Czifrakert tanya helye és környéke, amit manapság árok szel ketté - a távolba nyúlóan pedig Tápiószentmárton (Sőreg) irányába a Cifrakert dűlő:
Az egykori tanya épületei és udvara a kataszteri térképen (1881):
A valamikori tanyahelyen (kép bal felső sarok) mostanság csatorna vezet keresztül:
"...A vallásalapítványi uradalom dézsmakertet foglalt el Vajtaszilason, a sokat emlegetett Cifrakertet.
„Czifra Kert nevezet alatt lévő Dézsma Kert volt Balog Istványnak Colornicalis két fertály Tanya földje, ezen földnek Dézsma kertté lett fordítása aképpen történt: hogy Iván Varga mag nélkül elhalván, ennek földje nevezett Czifra Balog Istványnak adatott, ennek két fertály földje pedig az 1805-ik esztendőben Novák Joachim Praefectus Ur által elfoglalódon, és Dézsma Kertnek fordítatott, a’minthogy az olta az Uraság használja.” (Remanentialis Földek Jedzéke 1809-k Esztendei Augusztus 19-dik Napján. Uradalmi rendezetlen iratok a ceglédi városi levéltárban.)
A jobbágyfölszabadításkor megszűnt a dézsmaszedés, Czifra Balog István kétfertályos földjét az uradalom árendába adta. „Cifrakerti 47 hold föld évenként 500 pftért adatott 1857-ben”. A dézsmakert emléke egy ma is álló csőszház..." (1)
Mivel pontosan nem tudtam, mi is az a dézsmakert, utánanéztem:
Dézsmakert: terület, ahol a dézsmát, azaz a terményben beszolgáltatott adót gyűjtötték össze (2)
Egyéb leírás szerint a dézsmakert a földesúr által kijelölt hely, ahol a dézsmát szedték össze, gyakran dézsmaházat is építettek.
Csőszházzal viszont nem találkoztam, a térképeken sem. Hogy pontosan hol lehetett, nem tudni.
A Cifrakert tanya, továbbá az Árpád-kori Vajtaszilas területének ábrázolása a Hídvégi térképen (valamint a Bíró tanya helye - aminek földjén Árpád-kori körtemplom romjai kerültek elő és egy kútban harangra bukkantak, továbbá a Pándi úti tanyasi iskola - ahol útépítéskor lovas sírokat találtak, illetve a Bodzás, ahol szintén sírok kerültek elő az 1900-as évek első felében):
"...Az 1786-ban sebtében végrehajtott határmérés komoly károkat okozott a ceglédi jobbágyoknak, amit növelt a remanenciális földek fokozatos kisajátítása is (pl. a Cifrakertet 1808-ban foglalta el az uradalom dézsmakertnek..)" (3)
Az egykori Czifrakert tanya helyének környéke - a messzi távolban Cegléd:
És hogy mi található még ennél a régi Czifrakertnél..? Egy régi, ismeretlen temető...
(képek 2021 - régi kirándulásaim képeiből)
2023.04.24.
B.
- Lídia Szalkainé: "Bizony, az eredeti Cifrakert Berceli út kanyarban volt, a régi katonai térképen is Cifrakert néven szerepel!"
Egyéb:
A régi Czifrakert tanya nyomai katonai légifotón (1974) - a itteni környező tanyák is mára csak a múlt:
A tanyahely melletti bejárhatatlan nádas, vizes, bozótos terület - ahol talán az említett csőszház is lehetett valamikor:
1881:
Cegléd határtérképe - szintén 1881-ben - amin a szóban forgó Czifrakert tanya melletti terület uradalmi földnek van feltüntetve (nyíllal jelöltem):
- Kép forrása: Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története -
Fekete-fehér távlati kép:
1941-évi katonai felmérés:
Második katonai felmérés térképe (1819-1869) - "...A jobbágyfölszabadításkor megszűnt a dézsmaszedés, Czifra Balog István kétfertályos földjét az uradalom árendába adta...." - blog: a végleges jobbágyfelszabadítás ideje 1853 körül -
Az első katonai felmérés térképén (1782-1785) hozzávetőleg a Czifrakertnél két felkiáltójel van feltüntetve, valamit fontosnak tartottak ide megjelölni:
A felkiáltójelek akár a régi temetőt is jelölhetik:
Kiegészítés:
Viszont azt hozzá kell tenni, hogy manapság is van egy Cifrakerti rész (beépülve) Cegléden, de annak helyén a régi térképeken még semmi Cifrakert elnevezés nem szerepel (illetve az a terület egyébként is a Negyedi dűlőhöz tartozott az 1881-es térkép alapján)
A jelenleg Kátai út menti Cifrakertnél volt egy tangazdaság, ami 1974-ben is még működött, illetve még 1992-ben is megvolt...stb.
A Czifrakert legendáját a 75 éves nagymamától 1960-ban jegyezték le, tehát ebből adódóan a fennmaradt legenda meglátásom szerint inkább ahhoz a régi Czifrakerthez kapcsolódik, vagy kapcsolódhat, ami a Hídvégi és a katonai térképeken is fel van tüntetve (már az 1800-as években is), továbbá akkoriban Czeglédi uradalmi terület volt (lásd előzőekben régi térképeken).
1992 - a manapság Cifrakertnek hívott terület légifotón:
Források:
(1) Hídvégi Lajos - Pusztabokrok
(2) mekoszk.hu
(3) Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története
katonai légifotó: fentrol.hu
régitérképek: mapire, hungaricana
