Dánszentmiklós középkori templomos helyeinek egyike.

A halom neve Hídvégi szerint eredetileg Tetemhalom volt, ez torzult  később Tetveshalom helynévvé.

A dombon egykor Árpád-kori templom állt, körülötte temetővel. A halom és a templomrom szerepe a későbbiekben határjel volt.

A halom napjainkban - a kép közepén, a nyárfás mellett - fényképen alig kivehető:

Hídvégi:

"Eredetileg Tetemhalom volt és torzult mai helynévvé.

Minden időkben emberi csontokat szántottak itt ki, végül is értesítették a ceglédi múzeumot, 1977- ben Benkő Zsuzsa régész folytatott a halmon ásatást. 134 Árpád-kori sírt tárt föl és megtalálta a templom alapfalait.

A templomrom, a pusztabokrok létrejöttekor határjel volt, a tetemhalmi pusztatemplom hétszáz év óta ma is határjel.

Az Árpád-kori falu 1500 holdas, fele Dánosé lett, a másik fele Pusztavacsé, e középkori falu neve föltehetően Csetharaszt volt, mely helynév ma is él a vacsi oldalon.

Az államalapításkor Csetharasztot a közeli Kemenczeitanya lándzsás népével népesítették be. "  (1)

A halom jelölése a kataszteri térképen (1881):

A tetveshalmi ásatásról 1977. februárjában a megyei újság is tudósított (Pest Megyei Hírlap):

Horváth Mihály dánszentmiklósi lakos 1977 január 5-én sportszatyrában egy koponyával állított be a ceglédi Kossuth Múzeumba.

Elmondta, hogy valami régi temető fekszik a Micsurin Tsz földjén, ahol már többször is csontokra lehetett bukkanni.

Az újság további híradása szerint a dánosi termelőszövetkezet talajegyengetést végzett, melynek során talajgyalukkal  szinte leborotválták a halom tetejét, ahonnan nagy számban csontok kerültek elő.

A ceglédi Kossuth Múzeumtól Benkő Zsuzsanna régész jelent meg a helyszínen. A régészt a termelőszövetkezet és a talajjavító vállalat is támogatásáról biztosította - a gépeket és a munkásokat ideiglenesen más munkaterületre irányították át, hogy ne zavarják a feltárások menetét.

A régészeti restaurátor Borsos Hedvig volt. A halomnál temérdek emberi csontvázat találtak, a régészek szombaton és vasárnap is dolgoztak.

A megállapítások szerint a Tetveshalomnál XII. századból származó Árpád-kori temetőt és egy templom alapfalának maradványait rejtette a föld mélye... (2)

A halom és környéke (az elgyalult halom a képen ebben a formában a szemnek láthatatlan) - a domb legmagasabb pontján a nyárfástól merőlegesen kocsinyom vág keresztül a szántóföldön:

1977:

"...Temetőt találtak

Időközben leesett az újabb hó, fóliával kellett letakarni a félbehagyott sírokat.

Az egyikben hólepel alatt fekszik egy fiatal lány csontváza, apró fehér gyöngyökből álló többsoros nyaklánccal, karkötővel.

A sírgödrök széle hűen megőrizte a koporsónyomokat. A deszka elkorhadt, szertefoszlott, ám anyaga színezte a talajt, és így az is megállapít ható, hogy úgynevezett saroglyás koporsókba temették a halottakat...." (2)

A műút felől 2022. februárjában készült kép a halomról - az ásatás idején 1977-ben februárban hó volt, idén pedig (2022) semmi hó és sütött a nap: 

2022. júniusában már búza termett a halmon és környékén, vagyis az egykori temetőn (a műút túloldalán):

A régészeti adatok közül - 1983:

- forrás: Czeglédy Ilona (szerk): Az 1983. év régészeti kutatásai -

A halmon mostanság is nyomvályús utak futnak keresztül (kettő is) - az egyik út a nyárfás mellett, a másik pedig majdnem a halom tetején:

Az ásatás során a Tetveshalomban egy trepanált koponyát is találtak. 

(Trepanáció: koponyalékelés -  ősidők óta ismert orvosi beavatkozás.)

Ez a koponya talán a ceglédi múzeum raktárában lehet valahol.

Valamint a helyi szóbeszéd szerint régen, a halmon akkor még megtalálható templomrom alapzatának köveit, tégláit elhordták és a környékbeli tanyákba beépítették. 

A régészeti leírások adatai szerint koporsós és téglás sírokat tártak fel a halomnál, nem véletlenül lehetett az előző Tetemhalom elnevezés.. (Hídvégi 134 sírról írt, 1977-ben 270 sírt említenek, 1983-ban pedig 70 sírt. Valamelyik a három közül.) 

A Tetveshalom az első katonai felmérés térképén (1782-1785), megnevezve nincsen - innen 1 km-re jelöl a térkép a halomtól kőépületeket - a Danaver Shaffereg felirattól balra lévő kis kocka és a két kis vonás:

A Tetveshalom környékén lévő falu középkori neve feltehetőleg Cset, vagy Csetharaszt lehetett. A térképeken erre utaló elnevezéseket most is lehet találni a halom melletti pusztavacsi részen (régi Csetmajor, Csetharaszt...stb.)

Hídvégi:

"Az államalapításkor Csetharasztot a közeli Kemenczeitanya lándzsás népével népesítették be. A Kemenczeitanya földjéből árokásáskor lándzsás sírokat bontottak föl, a tulajdonos személyes közlése szerint, a harmincas években." (blog: 1930-as évek)

A térképeken (1941) Kemenczei tanyát innen 7 km-re, a szomszédos Nyáregyházánál találtam (a mostani 405-ös főút mellett):

A Tetveshalom ma is határjel, Dánszentmiklós és Pusztavacs közigazgatási határán fekszik, bár már nagyon kezd elkopni.

A halom legmagasabb pontjánál még most is találhatóak apró darázskő, tégla és csontdarabkák. A fűben 2 perc alatt többet is találtam belőlük, amikor ott jártam. 

A halmon egykoron lévő középkori templom a déli oldalra tehető. Akkor a templom viszont nem a mostani Dánszentmiklós területén, hanem Pusztavacson volt. (a kataszteri térkép (1881) is a vacsi határrészre helyezi a halom origóját)

Bár lehetne még mit hozzátenni, röviden ennyit a halomról. A halomnál 1977-ben talált lékelt, trepanált koponya külön érdekesség. Ki, hol, hogyan és miért lékelhette meg a koponyát? Rituálé, vagy műtét lehetett? Túlélte a személy, vagy belehalt..? Mindenesetre nem lettem volna a helyébe.

2022.10.22.

B.

Továbbiak:

Nem tudni, mik lehettek ezek az alakzatok, amiket a halomtól kb.1 és 4 km. távolságra Dánszentmiklós irányába az 1963-ban készült katonai légifotókon lehet felfedezni - több is van belőlük (utólagos hozzászólások alapján minden bizonnyal mezőgazdasági csápos kutak előkészületeinek nyomai, vagy magasfeszültségű távvezeték talapzatának építése, de inkább az első):

Kiegészítés:

Svindlis olvasói üzenete alapján:

"A tetveshalom környékén lévő keresztárkok valószínűleg 220 kilovoltos távvezetékek alapjai. Amelyek a 60-as években épültek. Ezek vasszerkezeteit mára lecserélték, azért nem látszanak, csak a hűlt helyük. Amit látsz a földeken, azért kereszt alakban vannak, mert egyik oldalon a vasszerkezet lábai voltak, a másikon pedig a feszítődrótok, hogy el ne dőljenek ezek a kétlábú póznák..."

Kiegészítés 2 - 2023.06::

"Egy dánszentmiklósi mezőgazdász hozzászólása: "Ha valaki van regisztrálva azon az oldalon,vagy hozzá tud szólni, irja már meg nekik hogy a katonai légifotón mezőgazdasági csápos kutak előkészületeit látjuk. Köszi"

További képek:

Források:

(1) Hídvégi: Pusztabokrok II.

(2) Pest Megyei Hírlap, 1977.februári száma - Dánszentmiklósi leletek, az Árpád kor üzenete - szerző: Tamasi Tamás

(3) Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. év régészeti kutatásai / Régészeti Füzetek I/37. /

Katonai térképek: mapire

Légifotók: fentrol.hu