Visszatekintés a múltba - Siófok római kori emlékei közül.

Tartalom: az 1-es számú vasúti őrháznál 1907-ben talált római romokról, valamint a siófoki zsidótemető.

Egy régi kéziratos térkép (térrajz) alapján felkerestem és megnéztem a két helyet.

Az egykori vasúti őrháznál római romokat, kőfalmaradványokat említenek régi leírások, de felmerült az is, hogy római csatorna és zsilip lehetett ezen a helyen a Balaton lecsapolására, amelyen a római vizimérnökök a Balaton vizét a Duna felé levezették.

(További feltételezés szerint itt egy a XVII.században épült Törökvár állhatott (Sági Károly feltételezése), valamint Cholnoky Jenő hídfőállást valószínűsít erre a helyre - további vélekedések is vannak)

Lóczy, 1920: "Nevezetes épületmaradványt ástak ki 1907-ben a Siófok-Mocsolád-Kaposvár között épített vasútvonal 1. számú őrháza mellett."  (4)

A vasúti őrház környéke

A siófoki régi 1-es számú őrház környéke napjainkban, a vasút túloldaláról:

Egy régebbi leírásból merítve - 1920:

"Siófok nagyközség északi határában, a siófok-mocsoládi vasútvonal mellett, az 1. számú őrháztól, hol a vasút délre kanyarodik, nem egészen száz lépésnyire a pályatest nyugati oldalán, egészen közel hozzá, 1907-ben a vasút építésénél egy falazatmaradványra akadtak..." (1)

Az 1-es számú vasúti őrház közelében talált római falazatmaradványról készült fénykép, 1907-1920 körül (Kuzsinszky) (1):

Kuzsinszky leírása az őrház közelében talált romról:

"..Rómainak kell lenni, mert nemcsak az építkezés vall arra, hanem még inkább az, hogy a törmelékben egy elég nagy darab római téglát találtam, a melyet a siófoki plébánosnál hagytam, Ezen római építmény egy része még a föld alatt van, de úgy látom, hogy nem egyes falakról van szó, a melyekből valamely épületre lehetne következtetni, hanem az egész egyetlen falazattömböt képez.

A feltakart résznek sokszögű alaprajza van s négy oldala egymással különböző szög alatt találkozik. A sínpárral párhuzamosan menő oldala 185 cm. hosszú, a hozzácsatlakozó nyugati oldala a következő nagyon tompaszögű sarokig 203 cm. A legnagyobb vastagsága 2’60 cm. Belül a tömb magva öntött falazat (opus incertum)..."

A régi kéziratos térrajz (Kuzsinszky), vagy térkép 1907 körül, rajta a feltüntetett római épülettel, ami alapján ellátogattam a régi őrház környékére, majd később a zsidőtemetőhöz is - a térrajz további fontos eleme az akkori kanyargós vízlefolyás (csatorna?):

Az előző térrajz összehasonlításképpen a google térképpel - a vasúti elágazás is jól kivehető:

A fellelt romoknál maradva:

"...Ez a gondos munka csak úgy érthető, ha valami közhasznú műről van szó. De hát mi lehetett ez ? Még a legközelebb fekvő feltevés, hogy olyan zsiliphez tartozott, melylyel a Balatonból levezetett vizet elzárhatták. S ez annál valószínűbb, mert Kis József pályaőrtől hallottam, hogy a pályatest másik, keleti oldalán, éppen szemben, hasonló falazat került elő.

Az sem lehet tehát véletlen, hogy ezen zsilipnyílással egy vonalba esik egy árok, kétségkívül a Balaton regi lefolyása, a mely árok meg ilyenformán annak a csatornának a maradványa volna, a melyet, mint látni fogjuk, tényleg építettek a rómaiak a Balaton lecsapolása végett. Ez az árok ma 180 cm. mély, 2-3 m. széles és 60 cm. magas töltések szegik..." (1)

A régi vízlefolyás, vagy vizesárok maradványa húzódhat a vasúti átjáró töltése mellett, néhol még nád is van benne:

A római rom, illetve falmaradványok, amelynek törmelékében Kuszinszky egy nagyméretű római téglát is talált, valahol itt, a vasúti átjáró közelében lehettek..

Valamint Kiss József pályaőr elmondása szerint (1907 körül) további hasonló falazat volt fellelhető a vasút másik oldalán is.

Ezen a helyen most vasúti átjáró és raktárak találhatóak:

A másik oldalon egy gokartpálya:

A romok között talált római tégladarab 1907-körül a siófoki plébánoshoz került. További feltételezés szerint (Sági Károly) itt egy Törökvár állhatott, Cholnoky Jenő hídfőállást valószínűsít ide.

Sőt - 1934-ből:

A vasúti átjáró és az őrház, valamint a vasúti útelágazás környéke - a régi térrajz (1907 körül) és katonai légifotó (1959 - fentrol.hu) alapján - a többit ki lehet a képből következtetni:

Az őrház közelében talált római romokból az 1940-es évek táján villát építettek:

Darnyai (vagy Dornyai) 1947 (K.B.-Kuzsinszky Bálint, Kiss J.-Kiss József pályaőr):

 - forrás: Virág Árpád: A siófoki római kori zsilip hipotézisének története -

Ez a terület a vasúti útelágazásnál mostanra szinte már teljesen beépült - a régi őrház mentén talán van még egy kis zöldterület:

Az 1907-ben előkerült romok kapcsán több feltételezés is van, Törökvár, római csatorna a Balaton lecsapolására,  Galerius-féle római zsilip (i.u.292 körül), hídfőállás, Siófok várának vizesárka...stb.

A romokat Kuzsinszky látta a megnyilatkozók közül először és a legjobb állapotban, ott római téglát is talált, valamint a maradványokat le is fényképezte, továbbá térrajzot és leírást is készített a romokról. 

Hogy mik lehettek a romok, azt sokáig lehetne találgatni.

Zákonyi Ferenc 1988:

"A magam részéről tartom és hirdetem, hogy a tabi vasút kanyarulatában Kuzsinszky B. által látott falazat zsilip maradványa. Mint közs. főjegyző nyomoztam utána 1946-tól kezdve. Akkor tudtam meg ugyanis, hogy a köveket kibányászta a csatorna menti föld akkori tulajdonosa Csepeli János kisgazda, aki azután a volt vásártér szélén e kövekből építette meg szép házának - nem nyaraló - alapzatát...." (4)

Hogy melyik az a ház a régi vásártérnél, aminek az alapzata a kibányászott kövekből épült, azt nem tudom, erről csak utólag olvastam.

Úgyhogy innen hiányzik egy fénykép erről a házról.

A siófoki zsidótemető

A siófoki zsidótemető több, mint egy temető.

Kuzsinszky, 1920:

"A közelben, a Balaton régi partja mentén, a magaslaton, melynek északkeleti sarkán a zsidótemető fekszik, a felszántott földben ma is elszórva apró cserépdarabok tűnnek szembe, többnyire grafitos felületűek, sőt akad egy-egy rómainak látszó tégladarab." (1)

A siófoki zsidótemető (a kép bal oldalán), valamint a vasútvonal, aminek a folytatása a vasúti útelágazáshoz és a régi 1-es számú őrház helyéhez visz - a távolban a Balaton:

Katonai légifotó (1959, fentrol.hu) és Kuzsinszky régi térrajza a temető környékéről:

Azóta ez a terület szintén beépült:

A temető egy több méter magas dombon található.

A temetődomb mellől készült kép az ipartelep irányába - a képen balra a temető domboldalának sarka:

A Balaton vízállása régebben jóval magasabb volt.

A temetődombon - és környékén - kora császárkori telepet említenek, valamint azt is, hogy a siófoki zsidőtemető egy korábbi bronzkori, vaskori telepre épült és egy Balaton melletti, kiszáradt tőzegláp fölé emelkedő dombháton lévő egykori telep volt ezen a dombon.

A siófoki zsidőtemető területe egy hídfőként szolgáló földnyelv része volt. A közeli homokbánya területéről késő kelta és kora császárkori leletek kerültek elő 1979 körül.

A zsidótemető környékére a szigetként emlegetett területre feltételezik a XIII.századi Losta falut is (Magyar) - de a következő térképről is lehet feltételezéseket levonni.

Az első katonai felmérés térképén (1782-1785) a siófoki zsidótemető akkori környéke - nyíllal jelölve ahol most hozzávetőleg a temető található (Siófok: Alsó-Sziget-dűlő, Alsó utca):

1966 (fentrol.hu):

A temetődomb az iparterület déli részén:

A temető mellett elhaladó dűlőút - a temető a fák mögötti dombon található:

A temetőt a harmadik katonai felmérés térképe (1869-1887) már jelöli:

A temetőről:

"A siófoki zsidó temető egy domboldalon, az úgynevezett Alsó-Sziget-dűlő keleti részén fekszik.

A legrégebbi sírkövek az 1850-es évekből valók, egy részük már elporladt, feltételezhetően többet rejt a föld mélye." (3)

A temető sírkövei közül:

"A hitközség már a múlt században temetőőrt alkalmazott, és számára lakást építtetett a temető bejáratánál. Ennek azonban már a nyomai sem lelhetők fel." (3)

"A temetkezési rendhez, a sírkövek díszítéséhez és felállításához több helyi hagyomány fűződik. Mint minden zsidótemetőben, így itt is az egységes tájolást követték, ami azt jelentette, hogy a halottat kivétel nélkül kelet felé tekintve tették le a sírba. Ha megállunk egy sírkő előtt, akkor arcunkat a halottal azonos égtáj felé fordítjuk." (3)

Régi sírkövek:

"Gyereket nem volt szabad magukkal vinni. Ami a viselkedést illeti, itt minden illetlen magaviselet tilos. Az ide látogatók ma is kezet mosnak például a temető kapujában, mielőtt belépnek és amikor elhagyták azt. A sírok között sem enni, sem inni nem volt szabad, s tilos volt elvinni bármit, ami ott termett. A sírkövekre ősi szokás szerint kis kövecskét helyeztek a halott nyugalmát biztosítandó." (3)

Romos családi sírbolt a siófoki zsidőtemetőben:

Csak a régi, 1907 körül készült térrajz alapján mentem el megkeresni és megnézni a helyeket, utólag utánaolvasva mindkét hely sokkal több érdekességet tartogatott, mint azt előzőleg gondoltam. Jó lett volna több képet csinálni. 

Talán a környékre még visszatérek valamikor.

2022.10.05.

B.

Források: 

(1)  A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint

(2) Kiss Tünde: A Sió völgy későkelta és koracsászárkori településtörténetének vázlata

(3) zsidoksiofokon weboldal

(4) Virág Árpád: A siófoki római kori zsilip hipotézisének története

katonai légifotók: fentrol.hu

Régi térképek: mapire