Balaton-felvidék, Káli-medence, Mindszentkálla
A mai Mindszentkálla település területén a régi időkben három falu állhatott: Mindszent, Kálla és Kisfalud.
A Garanya-tetőn lévő középkori templom romjai feltételezések szerint a régi Kisfalud település templomának romjai lehetnek.
1548-ban a Balaton északi vidékét végigdúló török hadjárat Kisfaludot is elpusztította, de a falu később újratelepült.
"A falu feletti Garanya-hegyen álló, Árpád-kori és a XV. században bővített templom romja feltételesen azonosítható Mindszentkálla egyházával, de a faluval egyesített középkori Kisfalud temploma is lehetett. " (1)
A templomrom felülnézetből:
Kisfalud település az első katonai felmérés térképén (1782-1785) - (a térképen a település közelében feltüntetett "Rud" -vagyis Rudera- nem ez a rom):
Bár a templomrom múltja feledésbe merült, Kisfaludi templomromként él a köztudatban.
Mindszentkálla község napjainkban jelenlegi templomával és a tisztáson a templomrommal (a távolban látszik egy kevés a Balatonból is):
Egyéb leírás a helyet- ahol a templomrom áll - Mátyás-dombnak nevezi:
"Kisfaludi templomrom, a falutól nyugatra, a Mátyás-domb lejtőjén. Keletelt, egyhajós, a román kori hajóval azonos hosszúságú, sokszögzáródású és támpilléres, gótikus szentéllyel. Szentélyének déli fala és a diadalív pillércsonkjai állnak csak belőle, a többi fala leomlott. Építésének korára alaprajzi formájából következtethetünk mert írott adat nem ismert róla." (2)
A templom romjai a Kopasz-hegy aljában a Garanya-tetőn, körülötte minden bizonnyal temető is volt:
A Kisfaludi templomrom és Mindszentkálla 1829-ben épült temploma (feltételezés szerint a jelenlegi templomban található kő keresztelőmedence és szenteltvíztartó a Kisfaludi templom romjaiból is származhat):
További két kép a templomromról:
A templomromnál lévő tájékoztató tábla adataiból:
Valószínűsíthető, hogy Mindszentkálla jelenlegi templomában is lehetnek olyan maradványok, amik a templomromból kerülhettek oda, illetve annak köveit a mostani templomba is beépíthették:
"A falunak nevet adó, Kál-völgyi Mindenszentek temploma 1277-ben már állt, a 14. századtól esperesi székhely. 1548-ban elpusztult, 1550-ben elhagyott plébánia.
A mai templomban őrzött román kori keresztelőmedence és egy középkori szenteltvíztartó nyomán feltételezhető, hogy az Árpád-kori egyház falai az 1829-ben épült templom falaiban rejlenek." (2)
A jelenlegi templom a romok hátterében:
És hogy ne csak a templomromról essen szó....
Régi temető a templomrom közelében?
Magyarország második katonai felmérésének térképe (1819-1869) már nem csak Kisfaludot, hanem Mindszentkállát is feltünteti.
A térképet jobban megnézve észrevehető, hogy a templomrom közelében alig kivehetően az egy régi temetőt ábrázolhat - négyzet alakzatban egy kereszt jelöléssel (a templomromot ez a térkép sem tünteti fel):
A térképen feltüntetett régi - vélt - temető valahol itt lehetett:
Ezt a régi temetőt(?) feltünteti a kataszteri térkép is 1858-ban:
Erről - a térképen utólag észrevett - temetőről leírásokat nem találtam. Talán Kisfalud régi temetője lehetett? Mindszentkálla jelenlegi temetője a templomromtól légvonalban is 400 méterre található, a régi térképeken feltüntetett temető pedig kb. 60 méterre van a romoktól.
Kora Árpád-kori sírok a régi homokbányában
Kuzsinszky, 1920:
Mindszentkálla külterületén a község régi homokbányájában 1903-ban Sági János 49 sírt ásott ki, a többi sírt már előbb széthányták, amikor a homokot hordták.
(A sírokból több minden előkerült, karikagyűrűk, fülbevalók, hajkarkák, karkötő, gyemekfülbevalók, vaskések...stb.)
"...Négy ujjcsonton még rajta vannak az ujjakra felhúzott gyűrűk, három ujj-csonton dupla karikagyűrűk rossz ezüstből, egyszerű sima felülettel, a negyediken az egyik gyűrűt gyöngysor díszíti, a másik egy lemezes karika, melynek végei egymásfölé érnek..." (3)
Három ujjcsont a négy közül, rajtuk rossz ezüsből készült karikagyűrűkkel Mindszentkálláról, a kiásott sírokból::
- kép forrása: Dr. Kuzsinszky Bálint: A Balaton környékének archeológiája -
Mindszentkálla külterületi határrésze, ahol a régi homokbánya volt valamikor és ahol 1903-ban Sági János 49 sírt tárt fel - később itt további feltárások is történtek - most túraútvonal halad át a területen:
Sági Jánosra a bejegyzések általában csak hivatkoznak, amikor Mindszentkállánál a sírok kiásását említik..
De ki volt az említett Sági János?
Sági János (1874-1938; író, néprajzi író, néprajzi gyűjtő, lapszerkesztő, telekkönyvi szakértő, 1902-től a Balatoni Múzeum Egyesület néprajzi osztályának vezetője - régi nevén 1900-ig Stegmüller János
1898-ban Keszthelyen megalakult a Balatoni Múzeum Egyesület, amelynek munkájába kapcsolódott be Sági János, aki Csák Árpáddal 1899-ben gyalog megkerülték és körüljárták a Balatont, hogy lássák, hol találhatók régiségek és lehetőség szerint - ha van rá mód - gyűjtsenek valamit.
A néprajzi gyűjtés és kutató munka mellett régészettel is foglalkozott, valamint ő írta meg az első részletes balatoni útikalauzt.
Zárókép - Mindszentkálla és környéke:
Videó:
2022.09.16.
B.
További képek
A templomrom és környéke felülnézeti képen:
A Kopasz-hegy templomrom felőli lejtője:
A harmadik katonai felmérés térképe (1869-1887) "L" alakban jelöli a templomromot és egy négyzet alakú területen belül kereszttel tünteti fel a közelében lévő, a bejegyzésben említett régi temetőt:
Kataszteri térkép (1858) és google:
Katonai légifotó 1975:
1985:
Források:
(1) Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében
(2) Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei
(3) Kuzsinszky Bálint: A Balaton környékének archeológiája
régi térképek: mapire
katonai légifotók: fentrol.hu