Bevezető:
Nagykőröstől észak-nyugatra, az alig másfél kilométerre húzódó lankás táj alatt - a Kőrös-ér partja mentén - rég elfeledett múlt szunnyad. Itt, ahol ma két szerény tanya áll, egykor hatalmas földvár emelkedett a mocsaras síkság fölé. Nem akármilyen erősség volt ez - nagyobb, mint a legtöbb hasonló bronzkori építmény, s egykor a Vatya-kultúra népe lakta, akik védelmüket földsáncokkal, árkokkal biztosították, hiszen nem volt békés az a világ.
A földvár jelentősége nem merült feledésbe. Régészek ásója többször is megbolygatta már a földet, feltárva az ősidők nyomait, s a hely neve még ódon térképeken is ott szerepel. A római kor beköszöntével új nép telepedett meg itt: a jazyg szarmaták, kik a birodalom határán éltek. Az elfeledett föld alatt ott lapulhatott temetőjük is, hisz hol máshol nyugodtak volna meg a harcosok és családjaik?
De a történelem vihara nem kímélte a vidéket. A szájhagyomány szerint az 1241–42-es tatárjárás idején Nagykőrös lakói a földvárba menekültek – amit akkoriban még sűrű mocsár vett körül, s így nyújtott menedéket a pusztítás elől. Talán gyerekek sírtak a földsánc mögött, asszonyok imádkoztak, míg a férfiak fegyverrel állták útját az idegennek.
A közelben emelkedett egy domb, amit ma Sirató dombként emlegetnek. Egyesek úgy tartják, a földvárhoz tartozott, s a neve is sötét emléket őriz: egy véres ütközetet, amelyet a monda csak úgy ismer, mint a Siratói csata. A domb és a földvár közötti földeken kardokat, lándzsát, sírokat is találtak már – melyek közül némelyek a háború tanúi és a veszteség örök emlékei lehetnek. Sirató-dombja napjainkra már megsemmisült, az egykori domb és temető helye a vasúti töltés melletti betonrakodó alatt keresendő.
A föld mélye a földvár környékén még ma is titkokat rejthet...
Ki tudja, mit mesélnének a gyökerek közé süllyedt tárgyak, az elporladt sírok beomlott gödrei, vagy a rég elszáradt tűzhelyek hamvai?
Egy biztos: ez a táj nemcsak földrajzi pont a térképen, hanem élő történelem, ahol minden fűszál, minden bucka egy régi történetet suttog....
Nagykőrös ősi földvárának egykori helye távlati képen - a két tanya körül halványan még most is kivehetőek a régi sáncárok köríves kontúrjai:
Nagykőrös földváráról régi térképek is megemlékeznek - a földvár 1830 év körüli térképen ábrázolva, Nagykőrös városától észak-nyugatra:
A hajdani erődítést - több más helyszínnel együtt - először 1879-ben kezdték vizsgálni:
1879 - Nagykőrös, Szurdok dűlői földvár
"...Pulszky Károly, Hampel József, Thallóczy Lajos és Wagner János végül is csak október 23-án érkeztek Nagykőrösre.
Fogadásukra a polgármester vezetésével megalakult a hangzatos nevű „őstörténelmi társulat", amely javaslatot tett az ásatások színhelyére. - ezek egyike volt a földvár..."
"...a Nagykőrös, Szurdok dűlői földvár kutatása következett. A november 1-jén lezajlott ásatáson egy lábnyi mélységben (30-31 cm) vastag „vörösre égett agyagréteget", alatta pedig „fekete hányott földréteget" - feltehetően egy kemencét figyeltek meg.
A földvár különböző pontján végzett kutatáskor kb. 2 m mélyre hatoltak le, ahol ép edényeket - 2 kis bögrét találtak. Közülük az egyik egy fekete színű, kétfülű, bekarcolt hármas vonalakkal díszített példány volt.
Rajtuk kívül edénytöredékeket, őz- és szarvasagancs-töredékeket és más állatcsontokat találtak.
Az újabb kutatások nyomán ma már tudjuk, hogy az 1879. évi ásatás során elért mélységben (2 m) a bronzkori humusz húzódik, erre épültek a vatyai kultúra falusias településének építményei, amelyeket sánccal és sáncárokkal védtek...."
- forrás: Simon László: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön (1879–1981)
Nagykőrös földvára és környékének ábrázolása az 1880. évi kataszteri térképen - az Alföldön található földvárak közül szokatlan nagy méretével különválik a többitől:
A földvár területén történő következő ásatásra 1894-ben került sor:
"...A következő ásatásra 1894-ben került sor, Kada Elek és Nagy Géza vezetésével, de erről csak az egykorú helyi újságok tudósítanak röviden.
A sáncot több helyen is átvágták, 2 m szélességű „vert falat" találtak. A leírás szerint olyan kemény volt, hogy ásóval nem tudták megbontani..."
- forrás: Bóna I.-Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára
1830 év körüli térképen Nagykőrös földvárának akkori ábrázolása:
Szintén az 1894-es leírások közül:
"...Vasúti állomásunktól északnyugatra, tőle jó ezer lépésnyire esik a Földvár, mely a régi időben menedék és búvóhelyül szolgált a szegény sanyargatott népnek.
Még most is tisztán láthatni a hatalmas falaknak s a sáncoknak nyomait, melyek begyepesedve veszik körül a tulajdonképpeni várat.
Ezt a sáncmaradványt több helyen keresztül vágva, előtűnik e hatalmas, mintegy két méter szélességű faltő; ez sárból van ugyan verve, de oly kemény, hogy nem fogja az ásó.
Nagyon érdekes a várudvaron kiásott tüzelőhely. Égetett sárból készült, primitív alkotása a régi idők igényelte, egyszerű embereinek.
De az érdeklődést minden esetre a temető kelti fel; ez nem messze van a vártól és pedig tőle egyenesen keletre. Mintegy két méter szélességű s különböző hosszúságú árkokat húzott ide a kutató emberi kéz...."
- forrás: Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról
További leírások 1894-ből - az akkori ásatást többen is meglátogatták:
- forrás: Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról
A földvár keleti oldalában ősi temető (blog: római kori, szarmata temető) került elő, ahonnan 1894-ben az alábbi előkerült tárgyakat vették jegyzékbe:
- forrás: Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról
Mivel Nagy Géza segédőrünk a lerajzolásra átvett, fent felsorolt tárgyakat nem szolgáltatta vissza, ezért részére több felszólító levelet kézbesítettek, 1895, 1896, majd 1899 években is.
Nagy Géza segédőr végül az 1899-ben megküldött felszólító levélre a következő választ adta:
"...Tekintetes Polgármester úrral tudatni, hogy az 1894 évi nagykőrösi ásatás leírását e hó folyamán fogom elkészíteni s annak befejeztével körülbelül február első napjaiban úgy a tárgyakat, mint leírásukat és rajzaikat tisztelettel vissza fogom küldeni.
Maradtam mély tiszteletem kifejezése mellett Budapest, 1900, 1/3 a Tekintetes Polgármester úrnak kész szolgája Nagy Géza."
- forrás: Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról
Levelével ellentétben a tárgyakat ezt követően sem szolgáltatta vissza, bár a rendelkezésre álló adatok szerint a Tudósítás 1906/1907 (Nagykőrös 1907) száma a leleteket megemlíti az 1894-ben kiásott és azután Budapestre vitt leletek lerajzolt ábráival együtt, így azok vélhetően később mégis visszakerülhettek a régiségtárba.
Az 1894-ben a földvár mellől előkerült római kori tárgyak azt támasztják alá, hogy a területen a szarmata népek is letelepedtek.
A földvár és környéke a magasból:
Hosszabb szünetet követően 1959. szeptemberében került sor ismét régészeti ásatásra a földvár területén.
A feltárást Csalog József kezdte meg, aki az I. árkot teljes egészében, a II. árkot pedig részben tárta fel.
Betegsége miatt azonban a II. árok befejezését, valamint a III. árok feltárását már Balanyi Béla végezte el. Ő készítette el az ásatási eredmények értékelését is, valamint vázlatos felmérést készített a várról.
A Pest Megyei Hírlap 1959. évi aktuális számából (a cikkben Csalog József neve tévesen van írva):
1959 - a régészeti leírások közül (forrás: Régészeti Füzetek):
Sándorfi György felmérése a nagykőrösi földvárról, 1979 körül:
A földvár és környéke távlati képen - az egykori erődítmény sáncárkainak halvány nyomai a tanyáknál láthatóak (a kép az előző felméréstől eltérő szögben):
Nagykőrös földvárának említése 1911-ben:
"...A sáncz tojásdad-alakú, egykor mocsaras talajból emelkedett ki s mintegy négy hold területet foglal magában..."
- forrás: Magyarország vármegyéi és városai, 1911
Poroszlai Ildikó, 1984 körüli kutatásai alapján:
Az ovális alakú település, amelyet árok és földtöltés vett körül, a Kőrös-patak bal partján helyezkedik el, és 2,83 hektáros területet foglal el.
Az erődítés a település egészét övezte, belső tagolódásra utaló nyomok nem láthatók.
A földsánc erősen lepusztult, az árok nyomai csupán az északkeleti és a déli oldalon észlelhetők.
A környéken nem találhatók természetes, védekezésre alkalmas magaslatok.
A bronzkori közösség egy homokos dombot választott letelepedésre a kis patak mentén.
Vizes, iszapos talajba ásták az árkot, és a kitermelt földből emelték a sáncot.
1984-ben a település keleti részén egy 5x5 méteres próbafeltárást végeztek, amelynek célja a települési rétegek vizsgálata volt.
Hat bronzkori réteg különíthető el, ám nem állítható teljes bizonyossággal, hogy ezek önálló települési szintek voltak.
A települést a Vatya III. periódus népessége lakta.
A földvárat békésen hagyták el, mivel a feltárások során sem tűzre, sem erőszakos pusztításra utaló nyomok nem kerültek elő.
A szegényes leletanyag arra utal, hogy a lakók távozáskor magukkal vitték a fontosabb háztartási eszközöket és értékesebb tárgyaikat.
A földvár és környéke 1980-ban készült katonai légifelvételen (forr: fentrol.hu):
A földvárról a blog által készített táblázat, részleges adatokkal:
A Siratói csata legendája:
"...1241-ben nem sok híja volt, hogy a mai módos paraszt-polgári múltat őrző iskolaváros helyén a pusztai tölgyes legyen az úr. Nagykőrösre is, mint akkoriban annyi más településre a tatárok hada zúdult.
A falu alatt, a mocsár közepén, úttalan utak végén állt egy romlófélben lévő szarmata földvár. A lakosság nagy része: nők, gyermekek, öregek jobb híján ide menekültek.
A rontó hadak ellen a fegyverforgatásra alkalmas körösi férfiak összegyűltek a falu melletti ingoványon túl, s csatasorba álltak.
A harc azonban rövid volt és véres. A tengernyi tatár ellen semmi esélye sem volt a maroknyi magyar csapatnak. Ott estek el valamennyien, hírmondót sem hagyva maguk után. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a tatárok nem találtak rá a földvárban meghúzódó lakosságra, mert ide se szekérút, se gyalogút nem vezetett.
A tatárok elvonulása után csak napok múlva merészkedtek elő az emberek rejtekükből.
A látvány siralmas volt: az elpusztított, felgyújtott házak helyén üszkös romok meredtek az égnek és faluszerte temetetlen halottak hevertek.
Az öldöklésről szemtanú nem számolt be, krónikás meg nem írta.
A körösi emberek lelkében azonban tovább élt a szörnyű pusztítás emléke.
A hátramaradottak a falu végén a Sirató-domb alá temették el szeretteiket...."
- forrás: epa.oszk.hu, Kissné Tóth Gabriella
A Földvár és a Tirato temetőjének (Sirató domb) ábrázolása a második katonai felmérés térképén (1819-1869) - a Sirató domb temetőjébe az 1800-as években is temetkeztek:
A nevezetes Sirató domb és későbbi temető nincsen már, az ott lévő sírokat felszedték, a dombot 1961-ben végleg elgyalulták, helyén most lebetonozott rakodóterület található.
Akit érdekel, a Sirató dombról itt tud olvasni: SIRATÓ DOMBJA
Miklós Zsuzsa leírása a földvárról:
- forrás: A Gödöllői dombvidék várai -
Bár a nagykőrösi földvár területén már több régészeti feltárás is zajlott, a régi erődítmény és környezete valószínűleg még mindig őriz felfedezetlen titkokat.
A föld mélye rejtve tarthat rozsdás, megkopott fegyvereket, régi pénzérméket, egykor használt ékszereket, más korabeli tárgyakat vagy akár elfeledett temetkezési helyeket is.
20250514
B.
További térképek, egyéb:
- Vaskard markolata és hegyének töredéke. A Nagykőrös-Földvár lelőhelyű bronzkori leletekkel együtt került a régiségtárba, vélhetően ez is a Szurdok dűlőben, esetleg a földvár melletti szarmata temetőben látott napvilágot.
írod: Értesítő... 1889/1890. (Nagykőrös 1890)
- 6 db füles bögre, 1 db csésze, 1 db feketére csiszolt csupor, 1 db durva edény, 1 db díszített edénytöredék, 1 kőbalta töredéke, 1 db római bronzfibula, 2 db római karperec, 1 kopott római pénz, 1 vas lándzsahegy, 1 kardpánt. Lelőhely: Nagykőrös, Szurdok dűlő, bronzkori földvár és a mellette lévő szarmata temető. Az említett helyen 1894-ben kiásott és azután Budapestre vitt leletek lerajzolt ábráikkal együtt.
írod.: Tudósítás... 1906/1907. (Nagykőrös 1907)
- forrás: Simon László: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön (1879–1981) -
Térképek:
Első Katonai felmérés térképe (1782-1785):
1921:
Légifotó:
Lapszemle:
1925 - Budapesti Hírlap, részlet:
1991 - Pest Megyei Hírlap - részletes újságcikk a földvár kapcsán:
Katonai légifotók (fentrol.hu):
1974
1980
Műholdképek:
Ezen a műholdképen érdekes a földvártól keletre lévő szántón látható keresztirányú, párhuzamos csík: