Ceglédbercel, a mostani horgásztavaknál, illetve azok közelében.
A horgásztavaknál az Árpád-korban templom és falu volt, valamint található a tavak közelében egy ősi temető is.
Telihold idején - ködös időben - az ide temetettek e világon ragadt lelkei éjfélkor a tavak körül szoktak összegyűlni.... De jobb nem is tudni erről.
Tartalom: templomrom, kérdéses további romok és halmok, Apáca elveszett temploma, ősi temető és a Három Koponya története
A templomrom
Ceglédbercel (Bertel, Bercel) középkori templomának romja a mostani horgásztavaknál, a Gerje-patak kanyarulata alatt volt, vagy lehetett.
És ha volt itt templom, akkor itt kellett lennie a középkori falunak is.
A horgásztavak nyáron - a háttérben Ceglédbercel község:
Egykor a tavak helyén részben tőzeges volt, a horgásztelep később létesült.
Régebbi műholdkép a területről - azóta a tavak már nyugati irányba kiegészültek:
Bertel (Bercel) felé vezető út egy 1281. évi határjárási jegyzőkönyvben:
1281 - határjárás - Bercel, mint Bertel
"....A határjárás a kátai nemesek földjénél kezdik meg a Tápió (Tapeu) patak mellett, érintik a Fiuzeg patakot, a Budára vezető nagyútat, a Földvárt, az eltűnt Disve (Disue) faluból Bertel felé vezető utat, a Zedriesvölget, Ferte (Ferteu) földet, Pánd (Pag) határát, a Tápiót...."
(Eredetije az Orsz. lvt., Wenzel IX. 319. 1.)
- Forrás: Bártfai, Pest Megye történetének okleveles emlékei 1938
1457-ben kelt oklevél szerint Bercel ezen időben már puszta - és Zántho Mihály udvarháza is érdekes:
Az előző oklevél 1457-ben pusztaként említette Bercelt.
Egy rövid leírás a község régi idejéből:
CEGLÉDBERCEL.
"...Egy 1482-ben kelt oklevél mint pusztát említi, mely Albertihez tartozik.
A török hódoltságot megelőző évtizedekben lakott hely.
Az 1633-34. évi török kincstári fejadólajstromokban a váci kerület helységei között találjuk és 3 adóköteles házzal szerepel.
A hódoltság végszakában elhagyott, elpusztult hely, mely a szatmári békekötést követő félszázad alatt sem népesül be. Ekkor a Klára- rend apácák birtoka.
- Forrás: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
Az előzőekben említett 1482. évi oklevél (de ugye az előbbiekben sikerült találjunk hozzá egy ennél régebbi, 1457-est is) - ebben is szerepel Szántó Mihály udvarháza:
A ceglédberceli horgásztavak a vonat ablakából fényképezve - a régi tőzeges tavak irányából - a tavak másik oldalán kellett lennie valahol az Árpád-kori templom romjainak:
A ceglédberceli középkori templom romjait 1991-ben próbálta leletmentés keretében feltárni Tari Edit régésznő és csapata.
A templom romjaiból már csak szétszántott réti mészkövek darabjaira bukkantak, a templom körüli temető sírjait szintén elszántották, ezek közül 4 sírt tudtak feltárni.
A templom meglétének idejét kérdőjelesen 1275-re teszi szakmai leírás.
(Utólag mintha emlékeznék olyanra, mely szerint a régészek a vonat ablakából vették észre, hogy a tulajdonos elhordta a templomdombot, de ez nem biztos, mivel ezt a leírást utólag nem sikerült újra megtalálnom.)
A terület 1965. évi katonai légifotón (fentrol.hu):
Feltételezésem szerint a templom romjait rejtő domb esetleg ezen a helyen lehetett - 1965 - de ez csak egy tipp:
1973 - talán a tőzeges tavaktól keletre lévő fehér folt - azon a helyen azóta már egy újabb tavat létesítettek:
Régészeti Füzetek, 1993:
A templom romja pontosan hol lehetett azt nem tudom. Ha valaki tudja, küldje el nekem és kiegészítem vele a bejegyzést.
Abban bizonyos vagyok, hogy a rom a Gerje-patak útkanyarulata alatt volt valahol.
Két releváns halom a Gerjétől dél-délnyugatra
További két felmerült rom Ceglédbercelnél, melyek helyének pontos meghatározását további elemzésekkel lehet tisztázni.
Petróci leírásaiban Mike Budája és Erkus Budája:
Petróci, 1961
"...Valahol Bercel hegyétől dél felé feküdhetett az a nagy kiterjedésű Buda nevű birtok, amely a XIV. század folyamán már Mike és Erkus birtokosok között megosztva Mike Budája és Erkus Budája néven ismeretes.
Ceglédbercel csak II. József alatt 1784-ben települvén, Cegléd határa az egész középkorban és a XVIII, században is Irsával volt szomszédos.
Az erre felé eső első határjel: Apácaoromja, majd Farkasakasztó-körtvély még a XVIII, századi határperek korában is ezen a néven ismeretes..."
(blog megj: a Farkasakasztó vadkörtefa, Cegléd 1750. évi térképén is szerepel, mint határjel - később Császártemetés - blogok között)
Régi térkép részlete a 18. századból:
- a térkép két halmot tüntet fel a Gerjétől dél-délnyugatra -
Rudera Erkéts halom és Rudera Buda Erkéts halma néven ***Erkéts-Erkus?
A két romot további 18. századi térkép szintén feltünteti:
Kérdések:
- Ceglédbercelen biztosan csak egy templomrom volt?
- A fenti térképeken feltüntetett két rom közül lehetett e az egyik a berceli templomrom?
- Amennyiben egyik rom sem azonos a berceli ÁK. templom helyével, akkor ezek milyen romok, illetve halmok lehettek?
- Lehet e a térképen feltüntetett romok közül az egyik az eltűnt Árpád-kori letűnt Apácza település templomának elveszett romja?
Illetve még egy kérdés:
- Tanulmányozta e már ezt valaki, illetve történt e bármilyen jellegű kutatási tevékenység a két felmerült rom, vagy halom vonatkozásában?
Egy közeli hely a titkokat rejtő területek közül:
A környéken két halomszerűséget is észleltem, hogy ezek hol vannak, arra unalmas lenne kitérnem, de vizsgálatuk érdemes lehet.
Szerintem ezt a vonalat érdemes lenne tovább kutatni, a fenti térképen feltüntetett két Rudera nyomában, melyeket a régi, Mikebudáról Kis Czeglédre haladó úttól keletre kell keresni.
Ceglédbercel-Gerjepart kanyarulata a horgásztavaknál:
Régebbi műhold:
Egyéb:
Leírás szerint a ceglédberceli, Tari Edit által azonosított fenti Árpád-kori templomos hely azonos Hídvégi Lajos leírásában szereplő Apácaoromja lelőhellyel. Ebben részemről kételkedem.
Hídvégi szerint Apácoromja Ceglédbercel déli sarkában volt és az Apáca nevű Árpád-kori falu nevét őrizte meg
(Blog: Felmerül, hogy a Hídvégi által jelölt Apáczaoromja a Ceglédberceli templomhelytől délre, kb 3 km. távolságra van valahol.
A Hídvégi leírásában szereplő hely kapcsán próbáltam elindulni, de csak egy elszántott dombot találtam, a felszínen tele világháborús tárgyakkal és tömérdek állatcsonttal...stb.)
Hozzá kell tenni, hogy Apácaoromját Cegléd 1750. évi térképe Cegléd és Irsa határán jelöli, mint Apatza-Oromja (árok?), Ceglédberceltől nyugatra, az akkori Cegléd és Irsa határán, tehát teljesen máshol, mint amik itt szóba kerültek:
Apatza-Oromja, amit leírás a ceglédberceli, bejegyzésben szereplő ÁK templomhellyel vél azonosítani, szerintem téves lehet.
A Hídvégi által említett Árpád-kori temetőt és romot az 1950-es években eke forgatta ki, a koponyákat pedig elhordták:
"...Apácaoromja a mai ceglédberceli határ déli sarkában volt.
Mivel már az 1368. évi határjárásban előfordul, nevét nem az óbudai apácáktól kapta, hanem korábbi eredetű, feltehetőleg egy elpusztult falu (Apáca) nevét őrizte meg. (vö. Csanádapáca nevével: Kiss 1978, 155. old.)
Árpád-kori temetőjét és templomának romját az 1950-es években az akkori tulajdonos, Szeidl János ekéje forgatta ki.
Napjainkban a termelőszövetkezet már mélyszántású ekével dolgozik és mindent kiforgatott.
A falu koponyagyűjtői elhordták a koponyákat, többek között Balázs Antal tsz-elnök, aki egy koponyát kilakkoztatott és föltette az irodaszekrényre...."
1950-ben Szeidl János földjét kell beazonosítani és azon a nyomon elindulni, vannak e ott templomromra és temetőre utaló jelek.
Ismeretlen, szürke, mázolatlan cseréptöredék egy erdőből, a vélelmezett középkori Apáca falu templomának elveszett romjainak keresése során, a mai ceglédberceli határ déli sarkából:
Kiegészítés (241210):
Utólag talált egyéb adatok szerint a Szeidl János által az 1950-es években kiszántott csontvázas helyen (előzően vélelmezett Apáca középkori faluhely) szarmata település nyomai találhatóak. (Forrás: Tari Edit - Árpád-kori falusi templomromok Cegléd környékén)
A Három Koponya
A hányatott sorsú Három Koponya nagybetűvel írva, az utólagos tisztelet jeléül.
Miért, az alábbiakból kiderül.
Olyan 22-23 évvel ezelőtt történt. Onnan tudom, hogy ott voltam.
Az ősi kiszántott temető a berceli templomrom helyének közelében volt.
A történtekkor vagy 15-20 fénykép is készült, de ezek sajnálatomra elvesztek, már nincsenek meg, pedig már dokumentum-értékűek lennének.
Amennyiben az ott készült képek utólag mégis előkerülnének, akkor közzéteszem azokat.
A helyszínre többszöri egyeztetést követően P. János ny. rendőr főtörzsőrmesterrel tértem vissza, a hely ismételt azonosítása céljából.
Nehezen találtunk oda, mivel az eltelt időben a környék azóta megváltozott, egyébként is több, mint 20 éve jártunk ott.
P. János ny.r.ftörm-el ismét a több, mint húsz évvel ezelőtti akkori helyszínen, felidézve az emlékeket:
P. János ny. rendőr főtörzsőrmester visszaemlékezése:
"... Az eset kb. 22-23 éve történt.
Délelőtt kaptuk a bejelentést, mely szerint Ceglédbercel határában X helyen csontvázakat találtak.
Járőrtársammal ketten mentünk a helyszínre, majd amikor odaértünk, azt láttuk, hogy a szántóföldön mindenhol emberi csontok és koponyák hevertek.
Szántás során egy ősi temető került elő a földből.
A történteket jeleztük a helyi múzeumnak, akik azt mondták, köszönik a jelzést, tudnak a helyről, egy avar temető van ott.
Társam és én is úgy emlékszünk, hogy avar temetőt említettek.
A helyszínen ott volt egy traktoros is, vélhetően aki kiszántotta a sírokat és aki a bejelentő is lehetett.
Néhány koponyát mi is felvettünk, nézegettük azokat. Nehezek voltak, tele voltak földdel.
A koponyák szemüregeiből homokdarabok hullottak ki.
Helyszíni szemle nem volt, a múzeumtól amíg ott vártunk, nem jött ki senki. Akkoriban más világ volt, mint most.
Amikor délután visszamentünk, akkor a több tucat koponyából már alig maradt valami. Vagy visszaszántották őket, vagy elhordták azokat.
Emlékszem, még a régi, kényelmes, szürke egyenruhát viseltük. Kollégám több fényképet készített a helyszínen, a képekre emlékszem, de egy sincs meg belőlük.
A járőrtársam egy fenegyerek volt. Amikor mellém került, fél év alatt nem kaptam annyi leb..szást, mint az előző szolgálati éveim alatt összesen...."
(Blog megjegyzése zárójelben:
Értetlenkedve hallgattam a helyszínen P. János ny.r.ftörm. egykori járőrtársára történő utólagos megnyilatkozását.)
Ismét az egykori helyszínen:
Amit így kb. 22 év távlatából utólag tudni lehet, hogy a temető kiszántását követően három koponya akkor innen elkerült.
A többi kiszántott koponyával mi lett, elhordták e azokat, nem tudni.
A rendelkezésre álló adatok alapján a Három Koponya egy ideig Albertirsán hánykolódott. Két nagyobb és egy kisebb koponya volt.
Később az egyik - a kisebb koponya - Törtel mellé került egy olyan személyhez, aki már akkor is régészeti dolgokkal foglalkozott.
A másik két koponyát később - feltehetően Albertirsán - elásták valahol.
Próbáltam utánajárni, mikor és hová lett elásva a megmaradt két koponya, de utólag nem sikerült kinyomoznom.
Ha belegondolunk a fentiekbe, enyhén szólva is több, mint megrendítő a fenti történet.
Adott egy ősi temető, ahol több száz év múlva, egyik pillanatról a másikra erőszakos módon, munkagép által előkerülnek az oda temetettek. Traktor forgatja ki őket a végső nyughelyükből, majd ide oda sodródnak csontjaik és koponyáik.
Ha pedig valóban avar temető volt, akkor több mint 1000 éves temetőről beszélhetünk.
Ezen az akkor kiforgatott temetőn a mai napig szántanak, vetnek, aratnak.
A Ceglédbercelnél lévő szóban forgó szántóföldön a mai napig lehet embercsontokat találni:
Tari Edit régésznő 1993 körül a ceglédberceli elszántott ÁK templom temetőjének 4 sírját tárta fel.
A 2002 körül kiszántott temető helyén tucatszám hevertek a koponyák, ezért nem hinném, hogy egy és ugyanazon helyről lehet szó, bár darázskő, vagy réti mészkő maradványra is emlékszem, ami a középkori templomok egyik építőeleme volt.
És ha már koponyákról esett szó...
A Monori Rendőrkapitányság egyik rendőrőrsének vizsgálati irodájában az irodai szekrény polcán a 90-es években egy preparált emberi koponya volt kihelyezve.
Ezzel az irodai koponyával jómagam is napi szinten találkoztam.
A kihallgatások során többször is érdeklődtek a koponya felől, amikor azt észrevették, majd mikor megtudták, hogy az valódi, rendszerint erősen megdöbbentek.
De mint visszaemlékezésében P. János ny.r.főtörzsőrmester is említette, akkoriban más világ volt.
2024.12.05.
B.
Források:P. János ny.r. főtörzsőrmester visszaemlékezéseRégi térképek: hungaricanaKatonai légifotók: fentrol.huTari Edit: Pest megye középkori templomaiRégészeti FüzetekBártfai: Pest megye történetének okleveles emlékeiPetróci, 1961
