Volt egy malom Cegléd és Abony határán.
A malom a ceglédi oldalon volt, 1880-ban Lestánszky János birtokán, Cegléd városától kb. 12 km. távolságra.
A messzi távolban működő szélgép Cegléd legtávolabbi malma lehetett.
A régi malom mellett haladt, illetve halad el a Határ út, Cegléd és Abony határának észak-keleti vonalán.
A Határ út hármas elágazása az egykori malomhely mellett, amely egyébként is egy dombszerű magaslat - a balra letérő út az abonyi Muszáj erdő felé vezet (kép: 2023):
A malom 1880. évi térképen Abony határa alatt, Cegléd területén, Lestánszky János földjén (a malomtól nyugatra szintén Lestánszky Jánosé volt a terület):
A malomdomb és környéke nyári időszakban távlati képen - közvetlenül mellette nyugatra mocsár, régi vízállás medrének nyoma - a régi malom hozzávetőleges helyét bejelöltem (kép 2023 nyarán):
Az egykori malomhely műholdképe:
Cegléd 1901. évi térképén:
A malomhoz adatokat nem találtam, nem tudni kié lehetett, története számomra ismeretlen.
Amit tudni lehet, a malom Cegléd területén állt a Hartyányi dűlő északi szélén, az abonyi zsidó-földek közvetlen szomszédságában.
1880-ban ez a terület Lestánszky Jánosé volt, így felmerülhet, hogy a malom talán az övé lehetett, vagy azt bérbe is adhatta.
A malmot már a második katonai felmérés térképe is jelöli (1819-1869), továbbá még az 1941. évi katonai térképen is fel van tüntetve. Ezt követően nyoma veszett.
Talán ez a szélmalom is hasonló lehetett, mint amely az alábbi leírásban szerepel :
(a három város Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét)
"...A Három Városban a 19. század közepe táján elterjedtek a szélmalmok is, amelyek holland rendszerű malmok voltak.
A csonka kúp alakú vályogból épített malom felső részén, zsindelyes tető alatt ácsolták gerendákból az erőátvitelt, a hatalmas vitorlával forgatott, fogaskerék áttétellel működtetett meghajtó berendezést, amely forgatta a malom őrlőköveit.
A vitorlás tornyot a szél irányának megfelelően lehetett elmozdítani...."
- Forrás: Novák László: Malmok a három városban
Tkp. 1880:
A malomhely 2023. őszének elején:
1941. évi katonai térkép még feltünteti a malmot, 1963-ban készült légifotón már nem látható.
A környék XIX. századi térkép szerint is tele volt tanyákkal, melyekből ebbe a malomba járhattak őröltetni.
1963. évi katonai légifotón a malom épülete már nincsen, viszont még akkoriban is tanyák sokasága volt a környéken:
Napjainkra az egykor még virágzó tanyavilág már teljesen megszűnt létezni:
A malomdomb környéke 2023. telén - a malom helyét nyíllal jelöltem:
A malomhely kapcsán felmerült nyitott kérdések közül:
- Mikor épülhetett?
- Ki építhette és kié lehetett?
- Ha bérbe adták, ki üzemeltette?
- Mikor bontották el a malmot?
- Maradt e fenn bármilyen történet a malom kapcsán?
- Lapulhat e valakinél régi családi fényképalbumban megkopott fotó a malomról?
- egyéb leírások, említések...stb.
A régi időkben ezen a helyen szekerekkel süröghettek, foroghattak, búzát és egyéb őrleményeket pakolhattak - vélhetően ahol az autó áll, egykor onnan térhettek le az útról a malomhoz - a zöld sáv a régi mocsaras vízállás medre (kép:2022. nyár):
Kedvenc malomhelyem, sokat kirándultam erre. Nagy kár, hogy ez a malom eltűnt, ha megmarad, Ceglédnek is lehetett volna egy látványos, külterületi, műemlék szélmalma.
Sajnos a telefonnal itt készített képeim megsemmisültek, pedig a malom helyén a fűben még egy barna színű, 4 lyukú, régi, megkopott gombot is találtam, ami leginkább egy kabátgombhoz hasonlított, amiről szintén volt egy képem.
A gombnak most ott kell lennie valahol, nem hoztam magammal.
Aki megfordul a malomhelyen és ezt az ottmaradt régi, barna gombot megtalálja és magához veszi, baj, rontás sosem fogja érni, útját mindig szerencse fogja kísérni.
2024.11.24.
B.
További képek, térképek, egyéb:
Az első katonai felmérés térképe a malmot nem jelöli, ellenben a malomhely mellett a Határ útra merőlegesen út haladt keresztül, amely út ma már nem létezik. A malomtól keletre lévő egykori vízjárásnál gémeskút volt. (1.kat.felm.)
A második katonai felmérés térképe (1819-1869) már jelöli a malmot (hasonló jelöléssel ezen a térképen Ceglédnél pl. a Bede-partnál lehet találkozni):
A malom további térképeken:
1881:
A malomhely közelében egykori gulyakút helye (kép: 2021) - a távolban 400 méterre a malomhely:
Érdekesség, hogy itt egy helyen, kis területen szórványos kövekre is bukkantam - hogy milyenekre, már nem emlékszem, mert három éve volt, de egy képet találtam róla:
A malomhely és az azzal szemben a régi vízjárás túlpartján lévő valamikori tanya - 1965. évi katonai légifotó - ez a tanya a XX. században épült, nem azonos a régi térképeken szereplő tanyával, de egyébként sincsen már:
A tanyahely a kép baloldalán a zöldterületen:
Két érdekes térképjel a malom közelében, amiket egyszerűen csak érdekesnek találtam:
A két térképjelet a második katonai felmérés térképén találhatjuk:
A malomhoz közelebbi egy dombon lehetett. 1880. évi térkép ide egy körülárkolt, négyzet alakú területet jelöl. Műholdképeken ezen a helyen érdekes kirajzolódások láthatóak. Azon a helyen dombnak már nyoma sincs, elhordhatták, vagy valami ilyesmi. Mi lehetett itt, nem tudni.
Szemléltető kép:
A másik térképjel egy vízzel körbevett és körülölelt területen lévő domb lehetett, rajta vélhetően régi tanya épületeivel.
3-4 éve jártam ott, mellette vadászles áll.
Közvetlenül a vadászles alatt délre egy tanya volt (XIX.sz.).
A dombnak a vadászles mellett nyugatra kellett lennie, ahol ha jól emlékszem dombnak már nyoma nincsen, a helyén napjainkban szántóföld található.
Szemléltető kép (fordított nézet):
Hozzávetőleges jelölésekkel 1965 kat. légifotón - a jobb oldali tanya nem játszik, az egy másik tanya, mint ami a kat. térképen is szerepel:
Források:régi térképek: mapire, hungaricanakatonai légifotók: fentrol.huNovák László: Malmok a három városban