Régi leírások és elbeszélések nyomán.
Vélhetően mindmáig ismeretlen sírok rejtőznek - vagy rejtőzhetnek - a Putrisaroktól délre, a csemői egykori Halásztelep területén - amely sírok egyszer már előkerültek, de azokat vissza is temették.
Térképészeti pont Csemő-Halásztelepen, egy árokparton:
1958 - Csemőnél, az egykori Cegléd-Hantháza vasútvonal mentén ismeretlen sírok kerültek elő, hogy pontosan hol, azt a mai napig nem tudni, hacsak pontosabb leírás nincs róla valahol:
Az 1941. évi katonai felmérés térképén Mikebuda Ereklyés vasútállomás és Hosszú-homok vasúti megállóhely - a valamikori vasút a mostani betonút mellett futott végig:
A két egykori vasúti megálló közötti a távolság kb. 1500 méter.
A régi elmondás úgy említi, hogy a csontok és a vastárgyak a vasútvonal mentén kerültek elő, 1958-ban, szőlőforgatáskor, tehát akkoriban valahol szőlősnek is kellett itt lennie.
1965 - katonai légifotó a területről:
Tanya és földje 1965-ben közvetlenül az említett vasúti pálya alatt, a két szóban forgó megállóhely közötti területen (itt most egy füves kis tisztás van ha jól emlékszem):
Hogy mi lett a kiszántott embercsontokkal és a vastárgyakkal, miután azok előkerültek, azokról további információ nem áll rendelkezésre.
A régi vaspályától délre napjainkban akácerdő, attól jóval délebbre pedig mező található.
Csemő-Halásztelep a régi vasút alatti részen - a távolban Csemő község:
1921. évi térképen a vasútvonal, állomások és a vasút alatti akkori szőlőültetvények (ez a tkp. Hosszúhomok megállót még nem jelöli):
Másik térkép 1937-ből (lehet, hogy Hosszúhomok után volt egy Ereklyés megállóhely is):
Műholdképen a terület:
Az akácerdőn a Gógány-ér fut keresztül, a két egykori állomás között egykori hármas határpont - Cegléd-Mikebuda-Nagykőrös hármas határa 1881-ben a Putrisaroknál volt:
(ezt megelőzően 1750-ben innen odébb, Sashalomnál)
Az akkoriban erre is futó Cegléd-Hantháza vasútvonal nincsen már. Ezt a vasutat 1909-ben adták át a forgalomnak, majd 1978 körül megszüntették.
Mikebuda-Ereklyés egykori vasútállomás helyén manapság buszmegálló és talán egy a régi vasúthoz tartozó épület:
A Csemő-Hosszúhomok vasúti megállóhely valahol itt lehetett, az út és a kép bal oldalán - itt most buszmegálló van:
A számításba vehető terület a harmadik katonai felmérés térképén, a valamikori Szivók tanya közelében:
Mikebuda-Nagykőrös-Cegléd régi hármas határpontja a Putrisaroknál (1881. évi kataszteri térkép szerint) - alatta a régi Szivók tanya helye:
Az egykor előkerült sírokat és embercsontokat esetleg az egykori vaspálya nyomvonalától kissé délre, a mostani betonút közelében, az akácerdő területén, a Putrisaroknál lévő régi hármas határ közelében kellene valahol keresni, ha egyáltalán maradt azokból még valami.
(ide vonatkozó további térképet lásd a későbbiekben)
Halásztelep
Adatok szerint 1909-körül, szintén a csemői Cegléd-Hantháza vasútvonaltól délre és annak közelében további sírokat és egy keresztvasas szablyát is találtak, hasonlóan szőlőtelepítés alkalmával (a Cegléd-Hantháza vasútvonal is 1909-ben került átadásra):
A csemői Halásztelep területe a régi vasúttól délre:
A régi leírás a sírok előkerülésének helyének közelében a Halásztelepi iskolát említi.
1941. évi térkép részleten a fentiekben említett valamikori vasúti megállók és a halásztelepi iskola:
Az előző térképen lévő dűlőben feltüntetett iskola helyén manapság ez az épület található - ami vélhetően az egykori halásztelepi tanyasi iskola mostanra már felújított épülete lehet:
1965. évi katonai légifotón az egykori iskola és környéke:
Varga István földje:
"...Hosszú-homok és Ereklyés között a vasútvonal mentén, a baloldali árok túlsó partján 1958-ban szőlő alá forgatáskor a traktorosok embercsontokat és vastárgyakat szántottak ki Vargáék földjén...."
Halásztelepi iskola közelében:
"...1909 (?)-ben telepített itt Halász birtokos szőlőt, a forgatáskor több sírt bontottak föl, az egyikben keresztvasas szablyát találtak..."
A közelben Varga és Halász tanyákkal az alábbi helyeken lehet találkozni, továbbá ez a térkép a szőlőültetvényeket is jelöli -
1921-évi térkép részleten a vasút nyomvonala, Mikebuda vasútállomás és Csemő vasúti megálló (Hosszúhomok megállóhelyet ez a térkép nem jelöli, illetve itt Csemő állomást még megállónak jelöli) -
- egy Varga Ferenc néven jelölt tanya és attól délre dr. Halász László néven jelölt tanya - attól keletre Halász Istvánné tanya - amelyek viszont a régi elbeszélésekben említett helyektől jóval távolabbra esnek:
1941. évi katonai térkép:
Az 1921. és 1941. évi térképeken Dr. Halász László tanyaként és Halász tp.-ként feltüntetett terület:
Ezt a témát - ha később kedvet kap hozzá valaki - tovább lehet kutatni.
Véleményem szerint a régről fennmaradt elbeszélésekben említett helyeket érdemes elsősorban számításba venni a sírok egykori előkerülési helyeinek vonatkozásában -
- a két vasúti megállóhely között a sínpálya melletti területet (Szívók tanya - Szivos Antal tanya, attól nyugatra lévő tanya közvetlenül a sinek mellett, árok hol volt vagy lehet e még ott, régi szőlőültetvények helyei, 1965. évi katonai légifotón lévő ismeretlen egykori tanyahely...stb)
- a Halásztelepi iskola környékét (magaslati pontok, esetleg dombos terület, továbbá 1921. évi tkp.-en közeli szőlőültetvények akkor hol voltak...egyéb.)
Érdemes lenne a környékbeli tanyán lakók körében adatgyűjtéseket végezni, tudnak e, hallottak e a fentiekkel kapcsolatban valamit, a két megálló között hol lehetett a sínek közelében szőlős, hol lehetett ezen a részen Varga István földje és szőlőse... akármi.
A Hídvégi térképet mindenképpen figyelembe kell venni, mivel az a térkép a Halásztelepet - mint területet - Csemő vonatkozásában a Cegléd-Hantháza vasútvonal alá teszi, melyet az 1941. évi térképen a Halásztelepi tanyasi iskola jelölése is megerősít.
Az egykori Varga Ferenc tanya és a Dr. Halász László tanya a fent említett helyektől jóval délebbre, 1-2 km-re voltak, de azokat is érdemes figyelembe venni, mivel az is előfordulhat, hogy a fennmaradt elbeszélésekben esetleg pontatlanságok vannak, de a Varga és a Halász tanyák nevei irányadóak lehetnek.
2024.08.18.
B.
Egyéb:
Régi utak nyomainak és csomópontjának kirajzolódása műholdképen, a valamikor vasút nyomvonalától délre eső területen (1881. évi térképen az utak csomópontja tkp. pont):
1921. évi térképen feltüntetett Varga Ferenc tanya földjén lévő magaslati pont a második katonai felmérés térképén, ahol akár még egy régi halom is lehetett:
A 1921. évi tkp-en feltüntetett Varga Ferenc tanya és a Dr. Halász László tanya között hozzávetőleg valahol az Irsai út és a Bogdán dűlő kereszteződésénél az első katonai felmérés térképén lévő kutak és azok mellett elhaladó utak (1782-1785):
Források: katonai térképek: mapirerégi térképek: HungaricanaKatonai légifotók: fentrol.huFortepanHídvégi-Pusztabokrok