A csemői Halásztelep ismeretlen sírjai
2024. augusztus 18. írta: l.balays

A csemői Halásztelep ismeretlen sírjai

Régi leírások és elbeszélések nyomán.

Vélhetően mindmáig ismeretlen sírok rejtőznek - vagy rejtőzhetnek - a Putrisaroktól délre, a csemői egykori Halásztelep területén -  amely sírok egyszer már előkerültek, de azokat vissza is temették.

Térképészeti pont Csemő-Halásztelepen, egy árokparton:

img_20240804_171852.jpg

1958 - Csemőnél, az egykori Cegléd-Hantháza vasútvonal mentén ismeretlen sírok kerültek elő, hogy pontosan hol, azt a mai napig nem tudni, hacsak pontosabb leírás nincs róla valahol:

img_20240817_182858.jpg

Az 1941. évi katonai felmérés térképén Mikebuda Ereklyés vasútállomás és Hosszú-homok vasúti megállóhely - a valamikori vasút a mostani betonút mellett futott végig:

hhomok.jpg

A két egykori vasúti megálló közötti a távolság kb. 1500 méter.

A régi elmondás úgy említi, hogy a csontok és a vastárgyak a vasútvonal mentén kerültek elő, 1958-ban, szőlőforgatáskor, tehát akkoriban valahol szőlősnek is kellett itt lennie. 

1965 - katonai légifotó a területről:

allomasok_kozotti_ter.jpg

Tanya és földje 1965-ben közvetlenül az említett vasúti pálya alatt, a két szóban forgó megállóhely közötti területen (itt most egy füves kis tisztás van ha jól emlékszem):

1965_tany_vmell.jpg

Hogy mi lett a kiszántott embercsontokkal és a vastárgyakkal, miután azok előkerültek, azokról további információ nem áll rendelkezésre.

A régi vaspályától délre napjainkban akácerdő, attól jóval délebbre pedig mező található.

Csemő-Halásztelep a régi vasút alatti részen - a távolban Csemő község:

dji_0685_4.JPG

1921. évi térképen a vasútvonal, állomások és a vasút alatti akkori szőlőültetvények (ez a tkp. Hosszúhomok megállót még nem jelöli):

vasuti_kicsi.jpg

Másik térkép 1937-ből (lehet, hogy Hosszúhomok után volt egy Ereklyés megállóhely is):

1921_cgld.jpg

Műholdképen a terület:

goo2.jpg

Az akácerdőn a Gógány-ér fut keresztül, a két egykori állomás között egykori hármas határpont - Cegléd-Mikebuda-Nagykőrös hármas határa 1881-ben a Putrisaroknál volt:

(ezt megelőzően 1750-ben innen odébb, Sashalomnál)

uuuuu.jpg

Az akkoriban erre is futó Cegléd-Hantháza vasútvonal nincsen már. Ezt a vasutat 1909-ben adták át a forgalomnak, majd 1978 körül megszüntették.

c1976.jpg

- a környékbeli tanyavilágból bejáró tanulók a Cegléd-Hantháza vasútvonalon -
Kép forrása: Fortepan adatbázis, fotó adományozó: Urbán Tamás

Mikebuda-Ereklyés egykori vasútállomás helyén manapság buszmegálló és talán egy a régi vasúthoz tartozó épület:

img_20240804_162004.jpg

A Csemő-Hosszúhomok vasúti megállóhely valahol itt lehetett, az út és a kép bal oldalán - itt most buszmegálló van:

img_20240804_161644.jpg

A számításba vehető terület a harmadik katonai felmérés térképén, a valamikori Szivók tanya közelében:

3kfps.jpg

Mikebuda-Nagykőrös-Cegléd régi hármas határpontja a Putrisaroknál (1881. évi kataszteri térkép szerint) - alatta a régi Szivók tanya helye:

zzzzzz.JPG

Az egykor előkerült sírokat és embercsontokat esetleg az egykori vaspálya nyomvonalától kissé délre, a mostani betonút közelében, az akácerdő területén, a Putrisaroknál lévő régi hármas határ közelében kellene valahol keresni, ha egyáltalán maradt azokból még valami. 

(ide vonatkozó további térképet lásd a későbbiekben)

Halásztelep

Adatok szerint 1909-körül, szintén a csemői Cegléd-Hantháza vasútvonaltól délre és annak közelében további sírokat és egy keresztvasas szablyát is találtak, hasonlóan szőlőtelepítés alkalmával (a Cegléd-Hantháza vasútvonal is 1909-ben került átadásra):

img_20240817_182724.jpg

A csemői Halásztelep területe a régi vasúttól délre:

wrrrrt.jpg

A régi leírás a sírok előkerülésének helyének közelében a Halásztelepi iskolát említi.

1941. évi térkép részleten a fentiekben említett valamikori vasúti megállók és a halásztelepi iskola:

hhhhh.jpg

Az előző térképen lévő dűlőben feltüntetett iskola helyén manapság ez az épület található - ami vélhetően az egykori halásztelepi tanyasi iskola mostanra már felújított épülete lehet:

img_20240812_131244.jpg

1965. évi katonai légifotón az egykori iskola és környéke:

iskola_1965_1.jpg

Varga István földje:

"...Hosszú-homok és Ereklyés között a vasútvonal mentén, a baloldali árok túlsó partján 1958-ban szőlő alá forgatáskor a traktorosok embercsontokat és vastárgyakat szántottak ki Vargáék földjén...."

Halásztelepi iskola közelében: 

"...1909 (?)-ben telepített itt Halász birtokos szőlőt, a forgatáskor több sírt bontottak föl, az egyikben keresztvasas szablyát találtak..."

A közelben Varga és Halász tanyákkal az alábbi helyeken lehet találkozni, továbbá ez a térkép a szőlőültetvényeket is jelöli -

1921-évi térkép részleten a vasút nyomvonala, Mikebuda vasútállomás és Csemő vasúti megálló (Hosszúhomok megállóhelyet ez a térkép nem jelöli, illetve itt Csemő állomást még megállónak jelöli) -

- egy Varga Ferenc néven jelölt tanya és attól délre dr. Halász László néven jelölt tanya - attól keletre Halász  Istvánné tanya - amelyek viszont a régi elbeszélésekben említett helyektől jóval távolabbra esnek:

tkp_nagyggg.jpg

1941. évi katonai térkép:

1941_tkp.jpg

Az 1921. és 1941. évi térképeken Dr. Halász László tanyaként és Halász tp.-ként feltüntetett terület:

img_20240812_125400.jpg

Ezt a témát - ha később kedvet kap hozzá valaki - tovább lehet kutatni.

Véleményem szerint a régről fennmaradt elbeszélésekben említett helyeket érdemes elsősorban számításba venni a sírok egykori előkerülési helyeinek vonatkozásában -

- a két vasúti megállóhely között a sínpálya melletti területet (Szívók tanya - Szivos Antal tanya, attól nyugatra lévő tanya közvetlenül a sinek mellett, árok hol volt vagy lehet e még ott, régi szőlőültetvények helyei, 1965. évi katonai légifotón lévő ismeretlen egykori tanyahely...stb) 

- a Halásztelepi iskola környékét (magaslati pontok, esetleg dombos terület, továbbá 1921. évi tkp.-en közeli szőlőültetvények akkor hol voltak...egyéb.)

Érdemes lenne a környékbeli tanyán lakók körében adatgyűjtéseket végezni, tudnak e, hallottak e a fentiekkel kapcsolatban valamit, a két megálló között hol lehetett a sínek közelében szőlős, hol lehetett ezen a részen Varga István földje és szőlőse... akármi.

A Hídvégi térképet mindenképpen figyelembe kell venni, mivel az a térkép a Halásztelepet - mint területet - Csemő vonatkozásában a Cegléd-Hantháza vasútvonal alá teszi, melyet az 1941. évi térképen a Halásztelepi tanyasi iskola jelölése is megerősít.

Az egykori Varga Ferenc tanya és a Dr. Halász László tanya a fent említett helyektől jóval délebbre, 1-2 km-re voltak, de azokat is érdemes figyelembe venni, mivel az is előfordulhat, hogy a fennmaradt elbeszélésekben esetleg pontatlanságok vannak, de a Varga és a Halász tanyák nevei irányadóak lehetnek.

2024.08.18.

B.

Egyéb:

Régi utak nyomainak és csomópontjának kirajzolódása műholdképen, a valamikor vasút nyomvonalától délre eső területen (1881. évi térképen az utak csomópontja tkp. pont):

reutny.jpg

1921. évi térképen feltüntetett Varga Ferenc tanya földjén lévő magaslati pont a második katonai felmérés térképén, ahol akár még egy régi halom is lehetett:

2kat_vftb.jpg

A 1921. évi tkp-en feltüntetett Varga Ferenc tanya és a Dr. Halász László tanya között hozzávetőleg valahol az Irsai út és a Bogdán dűlő kereszteződésénél az első katonai felmérés térképén lévő kutak és azok mellett elhaladó utak (1782-1785):

kutak_1k.jpg

kutak_h.jpg

Források: 
katonai térképek: mapire
régi térképek: Hungaricana
Katonai légifotók: fentrol.hu
Fortepan
Hídvégi-Pusztabokrok

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr6918464529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.08.20. 09:56:23

Alighanem tanulságos lehetne beszélgetned Virágh Jánossal, aki a térséget beerdősítette, hol milyen domborzati többlet volt, illetve használt-e rigolekét (80 cm-s forgatás).

l.balays 2024.08.20. 11:22:00

@gigabursch:
Igen, érdemes lenne, csak nem nekem.
Ha meg is forgatták a földet, a fém attól még ott van és az erdőt időnként ki fogják termelni.
Azért egy keresztvasas szablya jó lenne ha előkerülne erről, akár évtizedek múlva is.
A régi utak kereszteződése az nagyon tetszik a műholdképen, oda majd alkalmas időben ha el nem felejtem visszamegyek lefotózni, mi látszik belőle. Az utak hármas találkozási pontjában is jelöl egy térképészeti (magassági?) pontot az egyik térkép. De ott nincs domb szerintem, ha volt is elszántották.

Lobo Marunga 2024.08.24. 18:56:45

@l.balays: Erről a homokba szúrt és onnan elvitt kardról jutott eszembe, hogy hányszor megdöbbent, eleink milyen gyökér módon álltak hozzá a régmúlt emlékeihez. Tulajdonképpen az a jobb, ha valami nem került még elő, mert akkor még van esély rá, hogy megvan.

l.balays 2024.08.24. 19:21:02

@Lobo Marunga:
Szerintem ez a hely esélyesen felderithető.
Kis csapat kell hozzá.
Kérdés a régi leirások mennyire pontosak.
Első körben a régi vasútvonal mellett a két állomás között egy vékony sávban kellene bejárni a terepet. Az 1,5 km. És szerintem nem is kell annyit sem bejárni, a Mikebudai állomásig biztosan nem kell elmenni, sőt szerintem az ottani útkanyarulatig sem mert akkor úgy mondták volna, hogy az útkanyarulatnál..stb.
Árkot kellene keresni. Vagy kisebb dombot.
Viszont van itt két olyan pont is, ami még érdekes lehet. A vasút túloldalán és a mezőn, ahol a régi utak találkoztak és ami a műholdképen is kivehető.
A terület egy icipici részét megnéztem, azt már nem is kellene.
Időigényes, de 5 ember néha kimegy, egy év alatt még akár mást is találnának.
A Varga és a Halász tanyák földjét is be kellene járni. Az nyitott terep. az meglehetne két- három nap alatt.
Lenne rá stratégiám, kis nyomozómunka, de jobban nem fogok belefolyni, később ha valaki mégis megtalálná a helyet és még lenne ott valami, akkor az a nyerő. :)
süti beállítások módosítása