Pest (vár)megye egy eldugott szegletében...

A tátongó gödörnél az Árpád-korban templom állt, körülötte temetővel.

A közeli, egykori tsz. két idős állatgondozójának 1958-ban felvett elmondása alapján ezen a helyen - 1920 körül - gyerekkorukban sok koponyát találtak, valamint kő, tégla és cserépdarabokat. A helyet Halottas-partként emlegették. A szájhagyomány szerint egykor falu, valamiféle vár, vagy egyéb épület és csata lehetett itt, még a török idejében.

A területen 1992-ben és 1996-ban végeztek ásatásokat (Tari Edit), melynek során 4, majd később további 57 sírt került feltárásra, továbbá Árpád-kori templom kiszedett, kőalapozású, kőtörmelékes árkának alját találták.

Kisméretű, négyzet formájú hajós, patkó alakú és félkörív formás szentélyű templom állt itt a középkorban, feltételezések szerint Székegyház, vagy talán Szent Demeter temploma.

1930 körül a közeli reformátusok kis templománál lévő tanya földjén földmunkálatok során szintén sírok kerültek elő. Hogy ezek milyen sírok lehettek, azt azóta sem tudni:

"A jelenlevő Tóth Mihály és Visnyei István munka közben az egyik csontváz csuklójáról lehúzott egy arany karperecet. A borotvatokjában őrizgette, eldugta a sublót alá, de jöttek az orosz katonák, elvitték a sublótot, megtalálták a borotvatokot, azt is elvitték. A halottak nem hanyatt, hanem hason feküdtek. A kubikolás a harmincas években volt...." (Hídvégi)

A Halottas-parttól nyugatra ~2,6 km-re van a Fekete-halom (Félegyháza), ahol az ott lévő halmon a középkorban szintén templom állott.

A két templom között a Kígyósnál, a Kutyatejes csatorna hídjánál 1938 körül kardot ástak ki több más tárggyal együtt. (Sárkány József múzeumigazgató feljegyzése, 1953.)

2021-ben és 2023 tavaszán jártam a Halottas-partnál, ahol még akkor is darázskövek darabjai és embercsontok voltak szétszóródva a területen és csontok voltak kupacba rakva. A gödröt szemmel láthatóan továbbra is homokbányászásra és alkalmi szemétlerakónak használták, melynek során további csontok kerültek elő a bontott földből. A partoldal tetején a homokból bordák és egyéb embercsontok lógtak. A csontok a földfelszíntől nagyon alacsonyan vannak. A temető a közeli dűlőút felé látszik húzódni, a dűlőút és a bányagödör között egy halomszerű domb tapasztalható.

2023 év tavaszán szemmel láthatóan már a föld elsimításába kezdtek (videó bevezető része, 1,08 percig).

A további képkockák még 2021-ben készültek. A magamnak, akkor emlékül rögzített felvételeket fűztem most össze egy rövid videó formájában. A csontokkal tarkított partoldal annyira lekötötte az ember figyelmét, hogy a hely többi részéről meg is feledkeztem.

A bányagödörben egyébiránt egy madárfigyelő bódé állt, előtte két faoszlop közé kifeszített madzaggal, mivel a homokos partoldalba az onnan kilógó embercsontok mellé madarak vájtak üregeket maguknak.

Beszéltem egy helyi lakossal, akinek évekkel ezelőtt gyerek-unokája egyszer talált koponyát vitt innen haza. Már nem emlékszem pontosan az elmondottakra, a talált koponyát vagy visszavitték, vagy elásták, de arra igen, hogy az unoka nagy szidást kapott. Azt is ott mondták, hogy a közelben van egy befedetlen, mély, régi gulyakút is.

Azóta hogyan alakult az Árpád-kori templom helyének és temetőjének sorsa, azt nem tudom, mindenesetre nagyon különleges volt ott járni és megtekinteni ezt a középkori, viszontagságos történelmi helyet, amelyről leírások nem maradtak hátra, múltját pedig a látottakon kívül szinte teljes homály fedi és még az egykor itt álló templom neve is kétséges.

2024.01.17.

B.