Az egyik érdekes hely a sok közül, amelyre többek között kíváncsi voltam, továbbá még a neve is tetszetős.

A helyről bármilyen jellegű adatokat, vagy leírásokat nem sikerült találnom.

Helyszín: Holló-halom, Ceglédtől északra, a jelenlegi Újszilvás területén.

Erről a halomról szinte semmit sem tudni. Régi katonai felmérések térképei jelölik, tehát jelentőséggel kellett bírnia. De elképzelhető, hogy csak egy egyszerű, földhányásként emelt határhalomról lehet szó, ami tájékozódási pontként is szolgált.

Az Erdei utca, ahol az egykori Holló-halmot, vagy annak helyét kell keresni:

Az Erdei utca útkereszteződése a halom helyének közelében - ezen a részen már betonút:

A Holló-halom a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887):

A Holló-halom egykor minden bizonnyal valamiféle határjel lehetett:

A határfákat kivágni pedig nem volt nehéz, sokszor meg is tették.

A Holló-halom véleményem szerint a piros tetős háznál lehetett, a halomnál pedig az Erdei út vág keresztül:

A Holló-halomnál a betonút mentén:

A halom mellett egy füves terület található, a felette lévő utca felől fényképezve - a halom helye szemben, a füves terület túlsó végén:

A jobb oldali kis fánál lévő barna, vékony füves csík is talán a halom megmaradt darabja lehet (?):

A Holló-halom a kataszteri térképen (1881) - a térkép a halmot magasabbnak jelöli, mint a tőle délre, 110 méterre található magaslati pontot, ami szintén kérdést vet fel:

Az előző térképen lévő magaslati pont egy nyitott telek végében található:

A Holló-halom a kataszteri térképen a Félegyháza határrészben (Félegyháza puszta?) található, szintúgy, mint a Félegyházi-halom és a Halottas-part is:

A Holló-halom véleményem szerint a piros tetős ház mellett volt valamikor és még az is lehet, hogy a piros tetős ház részben a halom helyére épült (továbbá a házzal szemben van egy apró, kb. 1,5 m magas kis földhányás is):

(Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy pl. az ide kb. 7 km-re Ceglédnél lévő Tuna-halom is útépítéskor ment tönkre (1960 körül), melynek során az ottani halomban csontvázat találtak, majd ezt követően a halom az abban talált sírral együtt megsemmisült. - Tuna-halom, lásd: blogok között)

Google térkép:

A második katonai felmérés térképén (1819-1869) a szóban forgó halom (északra a halomtól ~100 méterre út haladt, a mostani Barackos utcánál):

Az előző térképen a térkép egy gémeskutat (gulyakutat) jelöl. Ez a kút a későbi kataszteri térképen is fel van tüntetve (a kút helyén most egy elhagyatott tanya van a fák sűrűjében):

A közeli Paletta földek - a nevet saját részről adtam ennek a földnek, mivel mikor megláttam, egyből ez jutott róla eszembe (az előző gulyakút a Paletta földek közelében volt):

Katonai légifotó a halom környékéről (1999, fentrol.hu - hozzávetőleges jelölés):

A Holló-halom elnevezésére vonatkozólag adatok hiányában csak találgatásokba lehet bocsátkozni. Érdekes a madár jellegű elnevezés (a közelben Ceglédnél vannak hasonlóak, Madárhalom...stb.). De az is lehet, a halmot a földtulajdonosról nevezték el, vagy a domb lehetett pl. azon nyüzsgő hollók, madarak  tanyája is. Nem tudni.

Utólag találtam, hollók a közeli Abonynál (5-7 km):

Talán akkor a régi időkben jellemzően hollók fordulhattak meg ezen a helyen, amiről a halom az elnevezését kaphatta..? 

És ha már a határjelek szóba kerültek, megbízhatónak számított köztük többek között a sír, vagy a temető is:

Hogy a Holló-halomnál egykor bármilyen jellegű sír, vagy temető lett volna, nincs semmilyen információ. 

Ellenben ezen halom környékén és közelében egy mindmáig ismeretlen helyen lévő "elveszett templomrom" és középkori település is feltételezhető, melyeknek a helye a mai napig nem tudható, de hogy itt mire gondolok, az maradjon titokban. Aki később megtalálja, szolgáljon majd öröméül. 

A bejegyzésben szereplő Holló-halom vonatkozásában érdemes lenne adatgyűjtést végezni a közeli környéken, többek között a "piros tetős" háznál, kertmunkák során találtak e esetleg valamit, vagy maradtak e vissza bármilyen jellegű elbeszélések, történetek a halom kapcsán. A Holló-halmot egyébiránt még az 1941 évi katonai felmérés térképe is feltünteti.

1368-ban a határjárás négy romos templomot említ határpontként Cegléd egykori északi határának vonalán, melyek napjainkra feltehetően mind elő is kerültek. (Cseke és Külsőhegyes, ami mondhatni biztosnak tekinthető).

Cseke, Félegyháza, Halottaspart - így következnek az északi határvonal közelében, azon keleti irányba haladva egymást követően az eddig megtalált és előkerült templomok romjai (~3 kilométerekre egymástól), viszont a Halottaspart-tól a Hegyes-halomig pedig  - középkori templom híján - feltűnően nagynak tűnik a távolság (~7,7 km).

Térképen jelölve - a Holló halom (H) helyzete a négy templomos hely között:

A fentiekben említett és előkerült középkori templomos helyek képeken:

A - Cseke (Birincsek) (kép: 2021.) Árpád-kori templomrom - (középkori település, templom, temető helye) - a határban a semmi közepén a templomrom helyén manapság feszület áll, a helyre emléktábla és egy határkő emlékeztet (feltárta Tari Edit, 1990):

B - Félegyházi-halom (kép: 2021.) - feltételezett Szent Demeter templomrom helye (kk. település, temető és templom helye) - a domb a főút melletti szántóföldön található (feltárási kísérlet, Tari Edit, 1986 - a rom akkorra már teljesen megsemmisült):

C - Halottaspart (kép: 2021.) - feltételezett Árpád-kori Székegyház templom helye, de felmerülhet Szent Demeter temploma is (kk. templomrom, temető) - többször is kifosztott és meggyalázott hely, ahol napjainkban is embercsontok, koponyadarabok hevernek a földön szétszórva, a homokos partoldalból pedig bordák és lábszárcsontok lógnak ki - évtizedekig illegális homokkitermelő helynek, alkalmi hulladéklerakónak is használták ezt a középkori temetőt (feltárások: Tari Edit, 1992) - (blog: a temető tovább húzódik):

D - Hegyes-halom (kép: 2021.) középkori, feltételezett Külsőhegyes templomának romja (kk. település, templomrom és temető helye) - a halom nagy részét úttöltéshez elhordták, ezzel megsemmisítve a romokat, a halom oldalába pedig dögkutat telepítettek (Tari Edit végzett itt kutatásokat a múlt század végén. A templomrom nagy része elpusztult, ellenben a szentély maradványa még a földben lehet) - az itt készült képeim sajnos azóta megsemmisültek, ami maradt, azokat a blog tartalmazza:

A fenti középkori templomos helyek közül eddig egyedül Cseke kapott méltó emléket (feszület, emléktábla, határkő), továbbá Hegyes-halomnál is feszület van a domb tetején.

2024.01.07.

B.

Források: