1944. júliusának második felében egy találatot kapott, ellenséges vadászgép szállt le Cegléd külterületén az egyik szántóföldre. 

A meglévő és elérhető alapadatok ismeretében próbáltam kicsit utánajárni, nagyjából hova is szállhatott le ez a harci gép 78 évvel ezelőtt. 

A ceglédi Márta dűlő szántói:

A Ceglédi Híradó, 1944. július 22-i számából:

"Ellenséges vadászgép szállt le a Márta dűlőben. A gép Kósik Benő búzatáblájában ért földet, a Márta dűlői iskola tanítója a pilótát a tanácsházára kísérte." (4)

Az előző, rövid említéshez tartozó újság címlapja - a bal felső sarokban a dátum 1944. július 22.:

Itt éppen gyalog, úton a Márta dűlő felé az egyik pocsolyás, dagonyás dűlőúton:

Cegléd, 1944. július:

"...Július elején hullott az első bomba a város területére. Vasárnap délelőtt történt. Sokan a templomban voltak, amikor a sziréna felvisított. A templom, a piac és az utcák elnéptelenedtek, de ekkor még külterületre dobták le - szántók és szőlők közé - bombáikat. Nem volt veszteség, hanem amikor a vízzel telt hatalmas tölcséreket meglátták az emberek a bombázás helyein: megdermedtek a félelemtől...." (4)

A gép pedig július 22-én, vagy azt megelőző napokban érkezett Budapest felől:

"...Néhány hét múlva külön izgalmat jelentett egy ellenséges vadászgép leszállása a Márta-dűlőben. A gép még Budapest felett találatot kapott, s délelőtt 11 óra tájban ereszkedett a földre..."

A találatot kapott brit vadászgép az újság adatai alapján Cegléd, Márta dűlőben szállt le, Kósik Benő búzatáblájában és a gép pilótáját a Márta dűlői iskola tanítója kísérte be a városi tanácsházára.

Napjainkra sem az iskola, sem a Kósik tanyák nem állnak már, de egykori helyükre rá lehet bukkanni.

Cegléd 1937 évi térképe a Márta dűlőben a tanyasi iskolát és az iskola közelében két Kósik tanyát is feltüntet.

A két Kósik tanya közül az egyik van a Márta dűlőben - az iskolától délre, 1850 méterre. 

Az iskolához észak-nyugatra eső Kósik tanya pedig a tanépülettől 450 méterre, de már a szomszédos Herczeg dűlőben volt.

Cegléd 1937 - a térképen a Márta dűlői tanyasi iskolát és a Kósik tanyákat bejelöltem:

Későbbi katonai légifótó a területről, 1963-ból - a szóban forgó épületek helyét és a Mártha dűlőt feliratoztam (az alap légifotó forrása: fentrol.hu):

A Márta dűlő szántóföldjei - a déli Kósik tanya felől az Iskola irányába - a környező régi tanyáknak napjainkra már nyoma sincs:

Illusztrációs kép: P-38J Lightning vadászrepülő, amely Tapolca és Sümeg között kényszerleszállással ért földet, 1944. augusztus 22-én. (kép forrása: Fortepan, adományozó Érky-Nagy Tibor):

A ceglédi Márta dűlőben (1944) az ellenséges brit vadászgép leszállásának hozzávetőleges helye Cegléd térképén jelölve:

Az egykori tanyasi iskolától délre található Kósik (és Pákozdi) tanya helye napjainkban - a képen balra a Márta dűlő szántóföldje - a találatot kapott és leszálláshoz készülő gép  pilótája ezen a helyen akkoriban még tanyákat látott: 

Az ellenséges gép pilótáját a határból az iskola tanítója kísérte be a városba. 

A Márta dűlői tanyasi iskola 1914-ben épült (1926-ben új épületet kapott), valamint az iskolában a két világháború között Kováts Zoltán és Vargha Zoltán voltak a tanítók. 

Vargha Kálmán pedig 1930-1949 között volt az iskola tanítója. (3)

A fentiek alapján feltételezhető, hogy esetleg Vargha Kálmán tanár lehetett, aki a pilótát a tanácsházára kísérte.

(A Márta dűlői tanyasi iskola épülete már nem létezik. 1974-es katonai légifotón még látható az iskola, 1992-ben viszont már nem áll az épülete.)

Viszont a nagy sár és a közlekedési nehézségek miatt a Márta dűlői, régi tanyasi iskola helyén közvetlenül nem jártam, a területre vissza nem mentem, így onnan csak egy távoli, kivágott és feliratozott képpel tudok szolgálni.

Az iskolának és a tanyának (az iskolától észak-nyugatra eső Kosik tanya már a Herceg dűlőben) csak a helye ami van, egymástól való távolságuk 450 méter, a Márta dűlő szántóföldjének nyugati határa pedig az iskolánál ér véget:

A Ceglédi Híradó 1944. július 22-i számában közölt  részletes újságcikket - ami a címlap szerint helyszíni riportot említ - hiába kerestem, nem sikerült ráakadnom.

Azt, hogy a szóban forgó újság tudósítása mit tartalmazhat, nem tudom, viszont abban vélhetően további olyan adatok is lehetnek, melyek alapján esetleg a helyszínt jobban be lehetne szűkíteni, pontosabban hol érhetett földet a vadászgép.

A történtekről szóló részletes újságcikk hiányában nyitva maradt egyes kérdések:

- Ki és milyen nemzetiségű lehetett a pilóta, honnan származhatott és mi lett a további sorsa? 

- Milyen géppel repülhetett, melyik egységnél szolgálhatott?

- Megsérült e a pilóta a gépet ért találat, vagy a kényszerleszállás során?

- Mi lett a földet ért, sérült repülővel? (szétszedték, elvitték, elhordták...akármi)

- Maradtak, e a hátra a szántóföldön a gépből származó szétszóródott, kisebb anyagmaradványok? 

- Készültek e az esetről feljegyzések, képek, vagy valamiféle jegyzőkönyv? (gép elszállítása, elhelyezése, pilóta kihallgatása (adatai), átkísérés, átadás..stb.)

A Kósik Benő - 1944 évben - tulajdonát képező, Márta dűlői szántóföldjére hivatali nyilvántartásokban szerintem egy kis nyomozással utólag is rá lehet találni (helyszín pontosítása).

Kép a Márta dűlői iskolától délre (1850 mre) található Kósik tanya helye mellől - ezen a helyen már 1881-ben is tanyát jelölt a térkép - közvetlenül az egykori tanya helyén manapság ez a fa és egy vadászles, ami áll:

A következő említés szerint a pilótának nem esett baja:

"...1944 májusában megkezdődtek a felderítő berepülések a város légterébe. 1944. július 14-én vasárnap a város külterületét bombázták, a helyiek a 32 kráterből tudták, hogy a pusztítás még csak most fog elkezdődni. Ekkor még az anyagi káron kívül emberéletet nem követelt a bombázás.

A gyilkos gépmadarak továbbra is naponta végigdübörögtek Cegléd egén, ám nem osztották a halált, egyelőre. A város közelében, a Márta dűlőben kényszerleszállást hajtott végre egy brit harcigép. A pilótának nem esett bántódása, pedig a Budapestet bombázó gépek egyikét vezette, egészen, amíg le nem lőtték.." (forrás: Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Cegléd)

A Márta dűlő szántói a déli dűlőút felől - 1944-ben még tanyák tarkították itt a földeket, melyeket el kellett kerülnie a gép pilótájának, hogy a búzamezőben landoljon a sérült géppel - valahol itt lehetett az a búzamező, ahol a gép leszállt:

A szóban forgó teljes újságcikk a ceglédi múzeum adattárában vélhetően megtalálható:

A Cegléd, Márta dűlőben történő brit vadászgép leszállásával kapcsolatban érdemleges, vagy további információkat a blog email címére lehet megküldeni.

Hátha maradt még fenn valamilyen ehhez kapcsolódó eddig nem ismert adat, emlék, vagy történet, illetve jó lenne ha valahonnan előkerülne a helyszíni riportot tartalmazó teljes újságcikk is.

(Ha a Ceglédi Híradó újságcikke időközben, vagy a későbbiekben előkerül, kommentár nélkül, az adatforrás megjelölésével  ide beemelem.)

2023.12.08.

B.

Egyéb:

További 2. világháborús részadatokból Cegléd kapcsán:

Lebombázott épületek a ceglédi Kossuth Ferenc utcában:

 - kép forrása: Pataki Ferenc: Front a város körül -

Egy szemtanú visszaemlékezéseiből a ceglédi bombázások kapcsán::

Koltai Jenő: Egy katonatiszt emlékei - részlet (forrás: Fórum-dokumentum):

1944. október végén:

"....Mikor elértük Cegléd első házát, mindent átható motorzúgást hallottam mögöttünk, nagy gépekből álló zárt légikötelék már jól ismert vészjósló búgását.

Megállíttattam a kocsit, és visszanéztem. Egyenest keletről, a Tisza felől három jól kivehető ékalakzatban mintegy 5-6000 méter magasságban nehézbombázókból álló légikötelék közeledett, amelynek erejét 27-30 gépre becsültem. Ez már halálos komoly dolog volt.

Kiugrottunk a kocsiból, és a legközelebbi alacsony épület mögé futottunk, amely legalább a repeszdarabok ellen védelmet nyújthatott.

Szemmel kísértem a légiköteléket, és azon töprengtem, vajon angolszász bombázók-e? Ebben a magasságban repülve a gépek igen nagynak tűntek. De távcsövemmel felfedeztem rajtuk a vörös csillagot. Az oroszoknak is voltak már nehézbombázóik.

Pillanatok múlva érdekes jelenség szemtanúja voltam. A repülőkötelék hirtelen megemelkedni látszott egy kissé, amint a gépek egyszerre, nyilván vezényszóra kioldották bombáikat. Ezek mint sűrűsödő és nagyobbodó fekete pontok tűntek fel a gépek alatt. A kötelék e pillanatnyi helyzetéből arra következtettem, hogy egyelőre veszélyen kívül voltunk.

A bombaszőnyegnek több száz méterre mögöttünk kellett leterülnie Cegléd háztengerére, így is történt.

Röviddel később óriási robbanások sűrű sorozata dübörgött mögöttünk, és visszanézve, a már szeptember 17-én Budapest bombázásánál leírt jelenséget láttam: a fekete bokrok sűrű egymás melletti fellövellését, sötét füstfallá való egyesülését és egyre magasabbra való felemelkedését.

A légikötelék hamarosan kikerült látókörünkből, mi pedig kocsiba szálltunk, és folytattuk utunkat.

Az a látvány, amely a Cegléden való áthaladás közben elénk tárult, életem végéig kísérni fog. Bombatölcsérek, füstölgő romok, égő házak, halottak, egymást támogató vérző sebesültek, lángba borult tehergépkocsik, döglött lovak mindenfelé. Alig tudtunk a bombaszőnyeg által sújtott városrészből kikecmeregni.

Amint a város még épen maradt részébe érkeztünk, az utcák teljesen üresek voltak. A lakosság nyilván az óvóhelyeken keresett menedéket, egy lelket sem lehetett látni sehol.

Kísérteties elhagyatottság uralkodott körülöttünk....." (1)

A ceglédi vasútállomás lebombázása:

"..1944. augusztus 29-én délelőtt 11 órakor Cegléd MÁV-állomását szőnyegbombázás érte. Az ott tartózkodó (a légoltalmi pincében lévő) utasok közül 48 fő vesztette életét, a bombázás során számosan megsebesültek... (5)

"...Augusztus 29-én hetipiacos napon 09 óra 25 perckor szólaltak meg a a szirénák, gépek ekkor még nem jöttek. 11. óra 15 perckor újra megszólaltak, s hamarosan a vasútállomás környékét, a nagymalmot, a Kernács- és Szűcs-telep kicsi házait érte a szőnyegbombázás. Szórványos bombák estek a Csengeribe, a törteli kisvasút mellé és az Unghváry-telep környékére. Az állomás óvóhelye telitalálatot kapott, ott mindenki meghalt. A támadásnak 48 halálos áldozata maradt, személyazonosságot csak 42 személynél lehetett megállapítani, 6 nő ismeretlen..." (4)

A ceglédi vasútállomásnál lévő emléktábla az állomást ért bombatámadás áldozatainak névsorával (fotó: blog):

Hátramaradt, német, világháborús, feltehetően Luftschutz övcsat, Cegléd területéről - ceglédi gyűjtő háborús relikvia-gyűjteményéből - a birodalmi sas még jól látható az övcsaton, a sas közepén h.kereszt volt, ami a korrodálás miatt már nem kivehető (fotók-blog):

(Luftschutz: A Birodalom Repülési Minisztériumának volt alárendelve. A második világháború során a Luftschutz feladata volt többek között: a tűzoltás segítése, a légi óvóhelyek megfelelő műszaki állapotban tartása, az egyszerű gázálarcok elosztása a civil lakosság körében, valamint a különböző légiriadó rendszerek (pl. riasztó sziréna) felügyelete.)

További adatok egyéb vadászgépek lelövéséről:

1. Cegléd

Szovjet gép lelövése és földbecsapódása Ceglédnél - hogy pontosan melyik részen, az nem derül ki:

"... A Puma ezred első győzelmeit aratta szovjet gépek ellen Magyarország védelmében.

Cegléd - Tiszasüly - Jászladány légterében kialakult légiharcban Bánlaky György százados keleti-frontos veterán a negyedik a "Vihar" század parancsnoka egy Lavocskin LA5-ös vadászt lőtt le.

A lelőtt gép Cegléd mellett csapódott a földbe..."

"Ugyanez lett a sorsa a Molnár Lajos őrmester által lelőtt II-2-esnek is" (forr: Top Gun 1994)

2. - Abony

Egy különleges eset és történet Abony mellől.

Előzmény:

"....November elején a Szolnok-Cegléd irányában kibontakozott szovjet támadást előkészítő bombázó és csatarepülő kötelékkel vívtak súlyos légiharcokat a magyar 101. vadászosztály gépei.

November 4-én Abony és Zagyvarékas között végzett felderítőrepülés közben a szovjet csapatlégvédelem lelőtte Bejczy József szds.-t, a 101/3 vadász szd. parancsnokát..." 

További adatok:

Bejczy József  százados légvédelmi találatot kapott gépével Abonytól 6 km-re a front mögött csapódott a földbe. A gépe egy ME 109-es (Messerschmitt), német gép volt.

Bejczy József százados a földbecsapódáskor életét vesztette, 28 éves volt. 

A százados holtteste vagy másfél hétig feküdt a lezuhant gép roncsai mellett megégett bőrruhában, később a halott pilóta ruháját szovjet katonák a holttestről leszedték és a ruházatot ellopták. A közeli tanyák gazdái a pilóta holttestét lópokrócba csavarva temették el a lezuhant gép közelében.

1948. körül a roncsok közelében eltemetett magyar pilóta sírját beszántották, a repülőgép maradványait előzően a földeken eltemették.

Jóval később, 1990 körül kezdődött kutatás a gép és a pilóta iránt. (egy megjelent újságcikket követően tanúk jelentkeztek)

A kutatás során a holttest maradványai (úgy tudni) nem kerültek elő, ellenben az eltemetett gép roncsait megtalálták. Fémkeresőkkel vizsgálták át a területet...stb. A pilótasír felkutatását a ceglédi múzeum régésze Dinnyés József irányította.

Bejczy József pilóta egy napig volt százados - 1944. november 05-re tervezték a felköszöntést és az ünneplést:

"...November 4-ére híre megy, hogy századparancsnokunkat Bejzy Joe-t és a 4. század parancsnokát Bánlaky Gyurikát századossá léptették elő. Vasárnap estére (nov.5.) jelentős felköszöntők és tetemes piálás várható, ha a Jakok és a Mustangok engedik..." (Forrás: Top Gun 1944)

Hadinapló részlet:

(blog: a hadinapló Bejczy Józsefet főhadnagyként említi, nevezett egy napig volt százados, aznap, nov.4-én léptették elő)

Elgs. gépekkel nem találkoztunk. Az idő egyre rosszabbodott. Abonytól D-re heves Igy. tüzet kaptunk. Az első sorozat eltalálta Bejczyf fhdgy. gépét, amely égve, meredek szögben zuhant a föld felé. Az égés megszűnt, a gép lapos szögben ért földet. Bejczy fhdgy. valószínűleg hősi halált halt...." (forr: Top Gun 1994)

1991-ben már keresték az Abonynál lezuhant magyar pilóta sírját, de sikertelenül - bár előkerült egy szemtanú, aki gyerekként még látta a hősi halált halt százados holttestét, akit sötétedést követően el is temettek (forrás:Top Gun 1994):

A Szolnok Megyei Néplap, Új Néplap 2005. évi októberi számának tudósítsa a kutatásról és az Abony határában megtalált repülőgép maradványairól:

Katonák üzenetei Ceglédre (Új Nemzedék, 1944. júniusi számából):

Két másik helyszín az ország távolabbi területéről - 1944-ben Kisbajomnál, illetve Berzence mellett:

A Dunántúl lap 1944. évi novemberi számából:

"...SOMOGY MEGYÉBEN KÉT GÉP ZUHANT LE.

Vasárnap lezuhant egy ellenséges vadászgép a kisbajomi határban. A gépből , csak egy pilótának sikerült ejtőernyővel földet érni s közben a gép a még bennelévőkkel együtt elégett. A szeplősarcú, szőke, fiatal pilótát elfogták.

Hétfőn a déli órákban a Berzence melletti Perdócz-pusztánál egy négymotoros sérült Liberátor zuhant le, amelyből a lezuhanást megelőzően 8 ejtőernyős pilóta kiugrott. Az ejtőernyős pilótákat a figyelőőrsök jelentése alapján elfogták...." (6)

Berzence, ahol a zuhanó gépból 8 katonának ejtőernyővel sikerült kiugrania - Berzencétől a Pedrócz-puszta nyugatra, a Pedrócz major környékén volt (1941. kat felmérés térképe):

A Kisbajomnál a lezuhant gépből csak egy pilótának sikerült túlélnie a zuhanást - Kisbajom és környéke az 1941. évi katonai felmérés térképén:

---------------------------------------------------------

További képek adatok a ceglédi Kósik tanyákhoz:

Ceglédnél két Kósikról találtam adatokat - feltételezhető, hogy az alábbi lehet az a Kósik Benő, akinek a búzatáblájában a német gép landolt:

Kosik Antal gazdálkodó, * 1899 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1917-ben hadba vonult, orosz fronton küzdött. Leszerelése után önálló gazda lett. Jelenleg 52 holdon gazdálkodik. A szarvasmarha kiálításon oklevéllel tüntették ki. Felesége: néhai Füle Ilona, Gy. Ilona, Erzsébet, Margit és Lajos.

Kosik Benő gazdálkodó. * 1911 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1935-ben önálló lett. 125 holdon kezdte meg a gazdálkodást, melyen vegyes gazdálkodást folytat. Édesatyja részt vett a világháborúban. Tagja a Népkörnek, a gazdasági e.-nek és a magyar gazdák orsz. lovas e.-nek. Felesége: Kernács Etel. Gy. Katalin. (2)

(Kosik Antal felesége Füle Ilona - 1937-térképen Füle tanyák a Márta dűlőben...)

Az iskolától délebbre lévő Kósik tanya sem áll már, helyén vadészles és fák találhatóak.

A közvetlenül mellette - az 1937 térkép alapján - volt Pákozdi tanya romjai még most is láthatóak.

A Kósik és Pákozdi tanyák helye mostanság - a bal felső csücsökben volt egykor a Kósik tanya - szerintem bámulatosan szép kis hely:

A volt tanyahelyeket rejtő fák a szántóföld felől:

A Kósik tanya helye melletti (Pákozdi?) tanya épületének vályogtéglás romjai - ezen a helyen már a második katonai felmérés térképe (1819-1869) is tanyaépületet jelölt:

Egy kis visszatekintés - Ceglédnek milyen kiterjedt tanyavilága volt az 1800-as években ezen a környéken - a Pákozdi tanyát bejelöltem (2.kat. felm. térképe):

Mohás tégladarabok egy halomban, köztük törött pecsétes téglákkal:

Halomba rakott téglák a dűlőút mentén:

Források: