Megsemmisült Árpád-kori templom és temető, valamint település helye - Cegléd határában.

A múlt nyomában járva megpróbáltam megkeresni az egykori Árpád-kori település templomának helyét, ami úgy gondolom sikerült és talán nem tévedtem.

A templomnak, temetőnek és a hozzá tartozó településnek mondhatni már nyoma sincs. Kivéve, ha valaki meg szeretné találni.

Kőhalom a hasonló elnevezés miatt esetleg összetéveszthető a közeli Kövesparttal, de két különböző helyről van szó. (Kövespart szintén Cegléd határában található, hasonló, letűnt Árpád-kori templomos hely, Kőhalomtól 5 km. távolságra.)

Kőhalomról egy értekezésben azt írják, érdekes módon egyik térkép sem tünteti fel, régi térkép nem jelöli, neve térképen nem szerepel. Ellenben szerintem mégis.

Meglátásom szerint Kőhalom és közvetlen környéke látható Cegléd 1750. évi térképének részletén - és mivel a térképen feltüntették, támpontnak fontos lehetett, nyomai még látszódhattak, vagy kellett róla tudniuk:

Van egy másik, hasonló térkép is, de az pont Kőhalomnál van elszakadva.

A Kőhalomnál található Árpád-kori település - és talán a templom is - a tatárok pusztításának eshetett áldozatául, jobb esetben elhagyták vagy elmenekültek a faluból a lakosok.

"Tragikus, évszázadokra kiható volt 1241-ben a mongol-tatárok pusztítása. Gyors lovakon száguldó seregeik villámként ütöttek az országra, dúltak, öltek, égettek, vármegyényi területeket néptelenítettek el. Aki otthon maradt, az életét vesztette, vagy rabszíjra került." (1)

"...Élő tanúk nem maradtak mások, mint kóbor ebek és nyarvogó, elvadult macskák a holdas ég alatt..."

Hogy a Kőhalomnál lévő egykori Árpád-kori templomnak, vagy településnek a pontos neve mi lehetett, azt nem tudni. Kőhalom elnevezéssel 1794-ben lehet először találkozni, mint "Kő-Halom", ami talán a templom romjaira, vagy annak emlékére utalhat.

"1794-1795: „Kő Halom bérlője 110 holdon 104 forintért Paulus Tury” (Remanenciális földek nyilvántartása).

1806: Kő Halom (Cegléd város uradalmi rendezetlen iratok)." (2)

Kőhalomhoz vezető egyik dűlőút - a helyszínhez három dűlőút is vezet:

Az említett halom egy patkó alakú vízállás felett található:

"...A kinti nép - Füle Pál, Őze János, Sági Károly - egyöntetűen mondja, hogy a Kő-halmon a török időben temető volt. A húszas években kubikolták a halmot, látták Tóth Imrét amint embercsontokat és darázsköveket emelt ki.

A halom alatt egy nagy patkó alakú kiszáradt vízállás van, ez 1939-40-ben teleszaladt vízzel, megtermett benne a hal, hetenkint egy-egy mázsa halat fogott benne Füle Pál..." (2)

Cegléd, 1937 - a térképen a patkó alakú vízállás, attól nyugatra az előzőekben említett Sági (Hodula) és Füle tanyákkal - a halom és az egykori templomhely általam vélt helyét bekarikáztam:

1963-ban készült katonai légifotón a vízállás és környéke - nyugati oldalánál több tanya is volt akkoriban, amik ma már nincsenek (valamint valamikor egy tó is, ki tudja meddig, ami egy sötét folt a légifotón):

Az említett patkó alakú vízállás a kataszteri térképen (1881) - a közelben lévő út mentén a Világos-halom mellé épült régi Világos csárdát is feltünteti a térkép (csárda - jobb alsó sarok):

Ezt a régi patkó alakú vízállást azóta már kettészeli a megépült M4 autóút - a mederben napjainkban víz már nincsen, ki van száradva:

1980 körül a TSZ dolgozói is sírokat bolygattak meg ezen a helyen.

A Kőhalomnál lévő Árpád-kori templom temetőjének maradványai 1990 körül pedig teljesen el lettek dózerolva.

(Feltöltéshez hordták el a dombot (halmot). Hol van a feltöltés helye, hová hordták el innen a földet? Fontos információ lenne, az elhordott földet akár még utólag is át lehetne vizsgálni.)

Tari Edit - Kőhalom kapcsán ( forrás: Tari Edit: Pest megye középkori templomai):

"CEGLÉD - KŐHALOM

a. 1794*
d. Árpád-kor  

írod.: Hídvégi 1984. 113-114.: A húszas években kitermelték a templom alapozását „látták Tóth Imrét amint embercsontokat és darázsköveket emelt ki. "    

Tari 1995. 127-128.: 1794-ben a Kő Halom bérlőjét említik. 1980 körül több sírt kibontottak a TSz dolgozók. 1990-ben a régészeti feltáráskor már csak a templom körüli temetőből tudtunk feltárni 14 sírt. A dombtető legmagasabb részéből legalább 1 méter az erózió folytán lepusztult, itt feltáráskor 20 cm mélyen már a bolygatatlan altalaj jelentkezett.    

1996 tavaszán a földtulajdonos - bár tudta, hogy a kis domb régészeti lelőhely - az egész dombot eldózerolta, feltöltéshez rögtön el is hordva a termőföldet. Mire tudomást szereztünk róla, már az Árpád-kori temető teljes pusztulását tudtuk csak megállapítani. 
(CKM Régészeti Adattár)" (3)

"A temető legszélén, a lapos részen találtunk néhány bolygatott sírt. A feltárt sírok száma a domb elhordása után talált sírokkal együtt mindössze 22-re emelkedett." (3)

Annak ellenére, hogy Kőhalom templomának és temetőjének halmát dózerral eltolták, valamint a területet az 1990 és 1996 években feltárták, a szántóföldön elszórtan kisebb darázsköveket (templom maradványai) és embercsontok szilánkjait (temető) lehet még manapság is találni, amik úgy gondolom, egyúttal azonosítják is a helyet:

Ilyenkor felmerül az emberben - ugyan kiknek a csontjai vannak szétszóródva a területen? Kik lehettek ezek az emberek és hogyan élhettek? Mi vezethetett a halálukhoz és milyen szertartással temethették el őket? Hogyan nézhetett ki a terület, amikor itt még templom és falu állt? Ezen kívül számos további kérdés és gondolat...

Az elpusztult Árpád-kori templom és temető ezen a helyen volt, vagy lehetett:

A templomnak - amelynek romjai a tatárpusztítás után is még jó ideig állhattak - napjainkban már csak egy elszíneződött folt és kisebb darázskő törmelékek darabjai a szántóföldön, aminek modern munkagépek adták a kegyelemdöfést:

Kőhalomnál 1990 és 1996 években végzett feltárásokat Tari Edit régésznő a csapatával.

1992 évi légifelvétel a helyszínről, az első régészeti feltárást követően (1990) - a helyszín a vízállás felett a kép felső szegélyénél:

Régészeti kutatások 1990:

Ezen a későbbi műholdképen véleményem szerint a templom helyének kirajzolódása lehet, ami fehéren világít a patkó formájú vízállás felett, azon a helyen, ahol az 1881-évi kataszteri térkép magaslati pontot jelöl:

Továbbá bennem az is felmerül, hogy ez kanyargó vízállás akár mesterséges kialakítású is lehet, az ÉNY-i csücskében régen pedig egy tó is volt, talán onnan kaphattott vizet.

Az M4 autóút által kettészelt kanyargó vízállás, a zöldellő szántón pedig az Árpád-kori, elpusztult templomhely:

Az M4 építésekor a nyomvonal mentén további feltárások voltak.

Azt olvastam, az Árpád-kori falvakban, ha volt templom, akkor a házak a templomtól elszórtan, attól 50-500 méter távolságban voltak. 

Kérdéses, hogy a Kőhalomhoz közeli, a Feketehalom és a Kospart környéki Árpád-kori telepről Kőhalom templomába jártak az emberek, vagy külön, másik templomuk lehetett? Vagy a veszedelem elől éppen Kőhalomtól menekültek és akartak a Kospartnál elrejtőzni? 

A szinte szomszédos Feketehalom mellett volt a mostanra már megsemmisült Deákhalom is, amely halmokról a szájhagyomány így emlékezik:

"...A Fekete-halmon emberi csontok és középkori mázolatlan cserépedénytöredékek kerültek elő. Ezt már Pesty Frigyes adatközlői is megállapították s mint régi csatákon elföldelt katonák sírjait ismerték. „A Deákhalom és Feketehalom földjében szintén csontok, szénporladványok találhatván, szintén illy összecsapási helynek gyaníthatok, a’ két halom között még némi sáncolásmaradványok is találhatók.” (2)

A Feketehalom és a Deákhalom (Kőhalom közelében, attól ÉK-re):

(Talán elmondható, hogy szerencséjük volt azoknak az autósoknak, akik éppen elakadtak, amikor két éve a Deákhalomnál jártam, mivel tudtam nekik segíteni és így ki tudtak szabadulni a homok fogságából - az előző képen az elakadt autót a homokban kell keresni.)

A Feketehalmot a régészet rézkori kurgánnak véli, de szerintem a középkorban is lehetett szerepe a halomnak, pl. őrhalom, rátemetkezés..stb.

A Kőhalomhoz közeli Feketehalom, a főút mentén:

Visszatérve Kőhalomhoz:

"...A medertől É-ra eső dombháton (Kőhalom) egykor Árpád-kori templom állt (környékén Tari Edit végzett feltárást 1990-ben)." (5)

Ha a templomdombot el is gyalulták, a dombhát jól kivehető a területen (a képen kevésbé, de a helyszínen szembetűnően):

Ezen a szántóföldön állt egykor a Kőhalom néven emlegetett Árpád-kori templom, aminek még az eredeti, pontos nevét sem tudni:

A környék jelenleg mezőgazdasági gépek és adott időszakban vadászok át és felvonulási helye, ezen kívül pedig Cegléd jelöletlen, történelmi jelentőségű helyeinek egyike.

2023.11.24.

B.

További képek, térképek, megjegyzések, egyéb:

Először is, azt gondolom, hogy az ilyen régészetileg feltárt történelmi helyekre régészeti kirándulásokat lehetne szervezni és vezetni. Ez csak egy ötlet, de szerintem biztosan lenne rá érdeklődés. 

Illetve, hogy a mi Tóth Imrénk se gondolta volna - aki a halomnál 1920 körül embercsontokat és darázsköveket emelt ki a földből - hogy több mint 100 év múlva ez miatt még szóba kerül a neve.. 

Kőhalom a második katonai felmérés térképén:

- a patkó alakú vízállás, felette a halommal - vízállás ÉNY-i csücskében tóval -

"...A halom alatt egy nagy patkó alakú kiszáradt vízállás van, ez 1939-40-ben teleszaladt vízzel, megtermett benne a hal, hetenkint egy-egy mázsa halat fogott benne Füle Pál....":

A szóban forgó vízállás kiszáradt medre napjainkban:

A halom közelében egykor gulyakút is állt. A kutat 1881-ben térképen már jelölték, illetve még az 1941-es katonai felmérés térképén is látható.

A valamikori kút nyoma a rét és a szántóföld találkozásánál:

A kút a kataszteri térképen (1881) - tőle 50 méterre egy tanya volt (kékkel jelölve feltehetően akkori vízelvezető árkolás - illetve volt még egy kút - mg ponttól 260 m NY - amit most vettem észre, így az lemarad):

Jelenleg ahol a tanya és a kút álltak, füves rét található - egykori vízállások nyomaival:

Hídvégi egyéb feljegyzése Kőhalomhoz (blog: ez esetleg még a Kecskéshalomra is vonatkozhat):

"...Erre a halomra vonatkozhat Kovács Mihály (szül. 1888, Budai úti lakos) közlése, ami szerint a Kecskési vasúti megállótól az ötödik vagy hatodik tanya Tóthé, ott van egy halom tele emberi csonttal, lócsonttal. (L. még Hoduladűlő.)" (2)

Blog: A közeli Kecskéshalomnál (Kecskéshalom - Kőhalomtól délre 2,6 km) is kerültek elő embercsontok az 1900-es években, ott is egy Tóth tanya, ami a Kecskés-vasúti megállótól lévő néhányadik tanya és az is a Hodula dűlőnél (Tóth tanya a Kecskéshalomtól 400 méterre) - (térkép 1937):

További megjegyzések, feltételezések, egyéb:

Érdemes megnézni és kicsit elemezni az 1750. évi térkép részletét Kőhalomnál.

Mindenképpen érdekes a térképen feltüntetett tereptárgyak helyzete és elhelyezkedésük is.

1. satírozott kör alakzat - halom, domb (temető, vagy templomdomb)  ?

2. H betűvel jelölt körül-árkolt, vagy bekerített objektum - kőépület, templom és cinterem, egyéb objektum, körülötte sáncolás, kerítés, őrtorony ? Illetve kérdéses a H betű jelentése is - a határvonalhoz közel, de még Cegléd területén belül

3. köveknek tűnő, vagy kőhalom ábrázolás - Kőhalom elnevezés eredetére utaló kőrakás, darázskő kinyerő hely, kőnyerő hely, kőbánya ? (templom vagy házépítéshez stb.) 

A balra lévő satírozott alakzat, ami a halom lehet.

Attól keletre (jobbra) a térkép egy H betűvel jelölt objektumot jelöl. Ez a halomtól odébb található, 200-300 méteres távolságnyira gondolnék. A halomtól ez az objektum valami oknál fogva mindenképpen elkülönül.

Ha megnézzük ezt az 1750 évi térképet, akkor a többi közeli határpont alapján (Nyúlfülehalom, Zavottihalom, Kecskéshalom - blogok között már szerepelnek) a településhatár nagy valószínűséggel manapság is ugyanaz, mint 1750-ben volt. Kőhalom templomhely valóban nem a településhatáron van, hanem attól kissé nyugatra, kb. 550 méterre - a halmot az 1750 évi térkép sem pont a határvonalra jelöli.

Ahol az 1750 évi térkép a kőrakáshoz hasonló jelölést tünteti fel, ott most az M4 halad keresztül. 

Ha a térképen a H jelzésű objektum a halomtól odébb, attól keletebbre volt, akkor az alapján az 1881. évi térkép szerinti ez az objektum a következő, szomszédos, Kőhalom elnevezésű dűlőben lehetett.

(Kőhalom esetében a dombon talált darázskövek és csontszilánkok alátámasztják, hogy a templom és a temető valóban a dombon volt, vagy lehetett - de akkor is kérdés, a térkép miért jelöli egymástól külön a két objektumot? Ráadásul nem is közvetlenül egymás mellett, hanem egymástól távolabb.)

1881 évi kataszteri térkép alapján - a bekarikázott Kőhalom felirat a halomtól K-re, talán régebbi dűlőnév lehet, a térkép két helyen is felirattal jelöli (másik felirat feljebb):

Az egyik képemen mintha egy szabályosnak tűnő és kivehető alakzat lenne a Kőhalom dűlőben a szántóföldön a templomhelytől K-re - hasonló helyzetben és becsült távolságban, mint az 1750 évi térképen a halom és a körül-árkolt objektum féleség - véletlenszerű kép, most, utólag vettem észre:

Ezen a helyen tanyáról nem tudni (talán karám, vagy akol-nyom?). Lehet véletlenszerű, jelentéktelen kirajzolódás is. De talán árkolás nyomnak is beillik.

Pontosítás végett később újra be kellene fényképezni a helyet, hátha jobban látszana valami. Ezen a helyen kiemelkedés nem tapasztalható, teljesen sík a terep, kisebb kövecskék elszórtan itt is voltak. (akármi is lehet, itt felüljárót építettek, ideiglenes tárolóhely nyoma stb.) Mindenesetre érdekesnek tűnik.

Továbbá Kőhalommal kapcsolatban leírásban úgy említik a helyet, hogy Kőhalom elnevezés mindenképpen arra utalhat, hogy kövek voltak ezen a helyen - vagy a környéken - ami lehetne gyepi mészkő is, de ezt valószínűtlennek tartják, mivel a gyepi mészkőhöz vizenyős, sík terület szükséges és nem pedig domb, ahol a templom volt.

Aki az előzőeket írta, biztosra veszem, hogy nem járt a helyszínen, ugyanis a területen több vízállás nyoma és vizenyős rész található a domboldal mellett, közelében, illetve annak tövében is. Ezt térképek, légifotók, részleges helyszínbejárás is alátámasztja, mindössze ki kell menni megnézni a terepet.

Egyes vízállások nyomai a dombhát tövében (az egykori ÁK templom és temető kép jobb felső sarkában):

Még két térképrészlet: - ezek csak találgatások, de hátha lát bennük valaki valamit - illetve utólag megjegyezném, a településhatár szinte pont Feketehalom és Kőhalom között vonul (Feketehalom a 103-as mg. pont):

1915 körüli térkép:

1750 tkp és az 1915 tkp összehasonlítási próbálkozás - mindkét térképen mintha lenne ott egy háromszög féle akármi a határnál (viszont a határvonal elméletileg innen keletebbre van, az 1915 térképen a vékony csík a Feketehalomnál):

És aki ideáig eljutott az olvasásban, annak megjegyezném, hogy a Kőhalom közelében lévő, közeli, egyéb hely szintén szorosan összefüggésbe hozható ezen Árpád-kori templomhellyel és településsel, ezt biztosan mondhatom. 

De a további egyéb észrevételeimmel inkább nem untatnék senkit.

Források: