Fennmaradt régi említések és térképjelek nyomán.

Vajon hol lehetett Mikebuda régi térképeken feltüntetett, két 18. századi fogadója? Megpróbáltam utána járni a kérdésnek és fogadók nyomának, illetve helyének, mert természetesen a több száz éve a vándorokat, utazókat, puszta népeit kiszolgáló fogadóknak - vagy kocsmáknak - napjainkra már hűlt helye nem maradt, de még annyi sem.

Egyéb tartalom: - tanya melletti kiszántott temető, Mikebudai-tölgy, Irsai úti feszület, stb.

Erdőrész Mikebuda keleti részén, amelynek fái között az egyik letűnt kocsmahely feltételezhető:

Mikebuda pusztán az 1730-as években kocsmárosként Tokaji András van a leírások szerint számon tartva. A valamikori borkimérő biztosan nem gondolta volna, hogy neve több mint kétszáz év múlva is szóba kerül.

Mikebuda puszta a 18. század idején:

"...Mikebuda hatezer holdas lakatlan területén akkor már százötven éve forogtak a nyájak, középkori romlott temploma mellett vén csárda állott, pihenőhelye az útonjáróknak, akik a Tisza menti Csongrádról Nagykőrösön által Budának tartottak.

Országút, kövezetlen és széles volt, mert az egy nyomon ballagó szekerek hamar elültek a kátyúkban esők és a tavaszi hóolvadások idején, letértek a gyöpre új nyomot hagyva az utánuk jövőknek. Azok megint odébb jártak, így vált tizenöt-húsz méter szélessé. Hely volt bőven. A csárdába tértek be a pásztorok is, elsősorban a számadók.

A csárdás nevét is tudjuk 1728-tól 1735-ig árendálván, Tokaji András volt, 1673-ban születvén törököt is látott gyermekkorában..." (1)

Egy másik rege nem a templom mellé, hanem valahova a közelébe teszi a csárdát:

Mikebuda - "...A romos templom közelében csárda és feltehetően valami szilárd épület állott. Háromszázötven évig puszta volt, Irsáról irányították...." (1)

Az is kérdés, hol volt Mikebuda gótikus temploma a középkorban, mivel mostanra már se híre se hamva, továbbá legalább három templom is volt akkoriban a területén, ha nem több... (ezek közül az egyiknek helye Mikebuda észak-keleti, telekpusztai részén).

Mikebudánál az 1. katonai felmérés térképe (1782-1785) két kocsmát jelöl - talán ezek egyikében mérhette a bort Tokaji András kocsmáros, kinek neve mindmáig fennmaradt.

Jelkulcs a w.h. térképjelhez:

A fenti térképen az is látható, hogy a két kocsma közvetlenül az utak mellé épült.

A térképen feltüntetett két vendéglő a mostani Mikebuda község központjától másfél-két kilométerre található.

Az Alsó csárda (kocsma) - (Keglevich)

Mint kiderült, annyi bizonyos, hogy az egyik csárda az egykori Keglevich birtokrészen volt.

Az alsó kocsmahely (továbbiakban Alsó kocsma) helyén manapság erdő van:

"...A pusztán akkor még csak pásztorok forogtak nyájaikkal és az országutakon jövő-menő emberek szekereztek. Utasok pihenője, juhászok, csikósok, gulyások italozóhelye volt ez a csárda. Nyoma nincsen, valahol a nagykőrös-budai-irsai-pusztavacsi utak keresztezésében állhatott..." (1)

"...A romos templom közelében csárda és feltehetően valami szilárd épület állott...."

Az alsó kocsmához találtam egy régi 18. századi, a Keglevich család idejéből (1757-1841) származó térképet, ami Mikebuda határában egy csárdát jelöl, "Tsárda" elnevezéssel, a Kőrösi (Nagykőrösi) út mentén (aminek a közelében egy gulya kút is volt):

Ennek a térképnek az eredeti egészét kielemeztem, egyéb érdekessége, hogy fordított nézetben van, vagyis fejjel lefelé. Az egész térképen lévő más objektumokkal és ezt összevetve az első katonai felmérés térképével, ennek alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy ez a csárda nagyjából hol is lehetett.

A térképelemzések alapján az erdő fái között ennek a csárdának a hozzávetőleges helyén kövekre lehet bukkanni:

Ezen a helyen a régi térképek és a több évtizedes katonai légifelvételek alapján tanya nem volt. Innen a legközelebbi régi, ismert tanyahely is 400 méterre található.

Érdekes, hogy pont azon a helyen voltak a kövek, ahová a csárda helye nagyjából tehető.

Ez a (feltételezett) csárdahely egy szántóföld és erdőszéli vadászles közelében található, a képen a szántóföld derékszögű sarkától dél-keletre a fák között - kb. a kép közepén - a Mikebudai tölgy pedig alig kivehetően a kép bal oldalán - a szántóföldön lévő fás szigetek pedig régi tanyák nyomai:

A térképek elemzése alapján ide tenném és gondolnám az egyik egykori csárda helyét, a valamikori Keglevich birtokrészre, ami az 1. katonai felmérés térképén az alsó w.h. térképjel, a Keglevich család térképén pedig "Tsárda" néven van feltüntetve.

A Keglevich térkép a 18. századra tehető, az 1. katonai felmérés térképe 1782-1785 időszakra tekint vissza, amin ezt a csárdát ábrázolják.

Tokaji András mikebudai kocsmáros 1673-ban született, neve az 1754-es irsai határperek tanúi között is szerepel, amikor már 81 éves volt. Mikebudai kocsmárosként 1728-1735 között említik fennmaradt leírások.

Ennek a csárdahelynek a közelében -  kb. 200 méterre - található a kevésbé ismert Mikebudai-tölgy, amiről mivel utólag olvastam, sajnos közvetlen képet nem csináltam, viszont egyéb képeken fel lehet fedezni- mint pl. ennek a képnek a közepén:

A Mikebudai-tölgy ezen a képen is kivehető - az említett fa a kép bal felében magasodik ki a többi közül - de a facsemetésben meghagyott másik facsoport is érdekes (ezt is érdemes lett volna közvetlen közelről is megnézni):

Szintén egy említés a régi mikebudai fogadóról - Mikebuda a 15 éves háborút (1593-1606) követően vált pusztává:

 "...Mikebuda két évszázadig pusztaság maradt, állandó lakója nem volt, csupán a pásztorok tanyáztak rajta, és egy kocsmáros, akinek a nevét is tudjuk, Tokaji András névre hallgatott és a pusztán a körösi, a ceglédi, az irsai és vacsi utak találkozásában mérte a bort a szomjas juhászoknak, csikósoknak és gulyásoknak, akik az árendált legelőkön a körösi, a pilisi, a bicskei és a szentmártoni nyájakat őrizték. A csárda a rommá vált gótikus templom mellé települt..." 

Ellenben szerintem az, hogy a csárda a templom romja mellett lett volna, az csak feltételezés, erre konkrét adatok nincsenek. 

(Egyébiránt a mikebudai Nagy Strázsa halom ettől a kocsmahelytől délre, kb. 600 méterre található, aminek helyén jelenleg lőtér üzemel.)

A Felső csárda (Fekete erdő)

Ez a másik fogadó, amit az 1. katonai felmérés térképe (1782-1785) feltüntet, Mikebuda északi részén, a későbbi Fekete erdő szélén volt. Későbbi térképek fogadót ide már nem jelölnek. 

Ennek a csárdának a környéke külön titkokat tartogat, mivel a közelében az 1940-es években sírokra bukkantak.

Ennél az útkereszteződésnél jelenleg egy elmélkedési park is található, ahol talán nem is tudnak róla, hogy egy régi temető és egy letűnt csárdahely van a közelben, ami esetleg befolyásolhatja az energiákat. 

Az egyik verzió szerint - ha a katonai térkép ezen a területen nincs elcsúszva, illetve ha az akkori utak helyzete azóta kevésbé változott - akkor ez a csárda az útkereszteződéseknél lévő, kisméretű és háromszögletű mezőn lehetett valahol:

Az egyik leírás a csárda feltételezett helyéül útkereszteződést említ:

"...Nyoma nincsen, valahol a nagykőrös-budai-irsai-pusztavacsi utak keresztezésében állhatott..." (1)

Az 1. katonai felmérés térképe (1782-1785) - a csárdát egy forgalmas útkereszteződés közelében tünteti fel, onnan kb. 250 méterre:

A mindkét csárdát összekötő és az első katonai felmérés térképén feltüntetett forgalmas út mellett, nagyjából félúton található a feledésbe merült Árpád-kori Teleki-templomrom, amiről nem szólnak sem reklámok, sem híradások, feltárásának lehetősége és terve még csak szóba sem kerül.

Az 1. katonai felmérés térképe (1782-1785) külön jelölésekkel:

Távlati kép a helyről egy régebbi képről kiollózva - a távolban a Teleki-templomromot rejtő bozótos is kivehető, amit külön felirattal jelöltem:

Ezen a helyen napjainkban is hasonló az utak kereszteződése, mint az 1. katonai felmérés térképén - ha ehhez viszonyítunk, akkor a csárda talán a következő helyen lehetett (Ny-ra Pusztavacs és Buda felé, É-ra Irsa, K-re Cegléd, D-l felé Nagykőrös):

Erre a helyre pedig az 1881 évi kataszteri térkép egy objektumot jelölt - ezen a helyen egyébként most egy erdővel határos kis mező van:

(Ezt később kiegészítem ide egy helyszíni képpel, ami egyelőre nincs, mert elmaradt.)

Pótolva, az út másik oldala, ahol a kocsma állhatott:

Egyébként erre a helyre a 2. katonai felmérés is jelöl egy épületet.

Hogy az 1673-ban született Tokaji András kocsmáros - aki ugye gyerekkorában még törököt is látott - a fenti két csárda melyikében mérhette a bort az oda betérőknek 1728 és 1735 között, az továbbra is kérdéses, mivel az is elképzelhető, hogy a fenti kettő kívül esetleg volt még egy régebbi csárda is, amit ezek a térképek már nem jelölnek.

Annyi bizonyos, hogy az 1. katonai felmérés térképén és a Keglevich térképen megjelölt csárdák egyike az Albertirsáról Mikebudára vezető műút feszületénél lévő utak kereszteződésénél, a másik pedig a Mikebudai-tölgy közelében volt.

A fenti két fogadón kívül Mikebuda nyugati határának szélén állt még 1881-ben is a Szalmás csárda, vagy annak romos épülete, de szerintem ez nem jöhet számításba, mivel sem az első, sem a második katonai felmérés térképe nem jelöli.

Kis diófa(?) a régi Budára felvezető Nagykőrös-Budai országút (későbbi Szalmási-dűlőút, mostani Dánosi út) mellett az egykori Szalmás csárda helyénél - Mikebuda, Dánszentmiklós és Pusztavacs hármas határának közelében (kép: 2022.03.) - innen a legközelebbi ismert középkori templomos hely a Tetveshalom, ami az út folytatásában innen 3 km-re, Dánszentmiklós határának vonalán található:

A 9. km szelvénynél

A mikebudai Fekete erdő szélén lévő Felső csárda helyének közelében - attól délre - a Mikebudát és Irsát összekötő út melletti tanyahelyen 1944. körül sírokat bolygattak meg, amikről Hídvégi múlt századi feljegyzéseiben található említés:

Az Irsai út 9. km szelvénye, ahol az út mellett napjainkban is tanya áll (a képen balra a fák között) és ahol ez az egy tanya található:

Ha minden igaz, akkor ennek a tanyának a régi Fabók tanyának kell lennie, mivel a leírás szerint a Fabók tanya mellett kerültek elő a cserepek és az embercsontok.

(Konkrétan nem találtam a Fabók tanyához jelölést, de ez a tanya van közvetlenül a 9. km szelvénynél - ha ez a régi Fabók tanya, akkor jó helyen járunk, ha meg nem, akkor az irsai út melletti régi Fabók tanyát kell keresni.)

Tegyük fel, hogy valóban ez a szóban forgó tanya. A leírások is ide vezetnek.

Az 1960-as években ezen a környéken ismét sírokat bolygattak meg - a leírás szerint Fekete János földjén, ami Cseh Ferenc földjétől délre volt:

Innen képeket nem teszek fel, ezt a területet a mai napig titok övezi, mivel itt kutatásokról nem tudni, vagy ha voltak is, azok nem nyilvánosak.

Ami érdekes, hogy az egyik közeli, újabb építésű ingatlan udvarán szembetűnően egy szabályos, halomhoz hasonló domb figyelhető meg az udvaron, ami az út mellől is teljesen jól látszik. De lehet, semmi köze az egészhez.

Az Irsai út 9. km. szelvénye melletti tanya és környéke - felmerült esetleges Fabók tanya - 1965-ben készült katonai légifelvételen:

Véleményem szerint érdemes lenne érdeklődni a szóban forgó tanyában, mi újság azóta a tanya körül? 

A hely szomszédságában pedig jelenleg meditációs központ található, ahol még az is lehet, hogy az évtizedekkel ezelőtt felforgatott régi sírokban lévő holtak lelkei időnként a környéken bolyonganak, a nap bármely szakában.

2023.11.02.

B.

Leírás a Mikebudai kocsmához:

Feszület az Irsai úton az egykori Fekete erdő szélén lévő vélt csárdahely melletti útkereszteződésnél:

Az Irsai út 8. km szelvényének kereszteződésénél (ahol a feszület található):

"...Irsáról jövet az országúton, a Lopott út találkozásánál Cseh Ferenc földjén 1959. szeptember 16-án Árpád-kori cserépedény-töredékeket és egy őrlőkövet gyűjtöttem össze. A tarlón darázskő- és téglatörmelékek voltak. Mizsinka János ugyanitt, a hatvanas években végzett szántás alkalmával két sírt bontott föl. Falu állt itt az Árpád-korban, amelynek a neve - a hagyományok szerint - Öcsödbuda lehetett. Az idén Mizsinka Jánossal és Nagy Gáborral ismét bejártuk a terepet és számos emberi csontmaradványt, cserépedény-töredéket, kő- és tégladarabokat találtunk..." (1)

Darázskő, tégla, csontok: templomromra utaló anyagmaradványok. (Cseh Ferenc földje, régi birtoktérképek)

A Felső csárda két feltételezhető helye 1974 évi katonai légifotón jelölve: 

A felmerült Felső csárda két számításba vehető vélt helye műholdképen:

Műholdképen (2015) az előző légifotón látható B jelölésű feltételezett csárdahely:

A Keglevich birtokrész a Hídvégi térképen:

Egykori tanyahelyek nyomai a régi Keglevics birtokrészen, az Alsó csárda helyétől kb. 400 méter távolságra északra - 1974-ben még álltak itt tanyák:

1965-ben még bőven tanyák tarkították ezt a határrészt:

Az egykori Keglevich határrész (2022):

Tsárda és Gulya Kutja a Keglevich térkép részletén:

Felső-Mikebuda // Fekete erdő mellett

Feketeerdő

"Az irsai Szabó Jánosnak Felsőmikebudán is volt tanyája, amelynek területén erdő is zöldellt. 1847-ben Cegléden is hirdette a kivágott fák eladását: „Irsäi lakos özvegy Tek. Szabó Jánosné asszonyságnak a’ Mikebudai pusztán az úgy nevezett Fekete erdőben lévő rész erdeje kivágatása ebben a hónapban megkezdetik, a’mely lakosok tehát azt öl számra kivágni akarnák, az illető földes aszszonynál jelensék magokat.” (Hirdetések 1847. dec. 5-)
Még egy hirdetés jelent meg Cegléden: „Mikebudán az úgynevezett Fekete erdőben talpon van fája eladó Szabó Jánosné asszonyságnak.” (Hirdetések 1848. febr. 13.)" (1)

Az Irsai út 9. km szelvényének környéke  a második katonai felmérés térképén:

A 140-as piros háromszöggel jelölt térképészeti pontnál egy nagy kiterjedésű homokdomb található:

A második katonai felmérés szintén jelöl ide valamit a háromszögelési ponthoz, piros karikával (hasonló térképjel látható pl Ceglédbercel keleti részén is, 2.kat felm., lásd Csöre - napjainkra ott már elgyalult területen):

Majdhogynem biztos vagyok benne, hogy ez a homokdomb rejteget magában érdekességeket.

Nem tudom mi ez, de biztosan nem Herendi porcelán - a közeli, egykori vízállás partjáról...stb: