A vadászházból és a közelében 1938-ben előkerült római őrtorony romjaiból mostanra semmi sem maradt, legfeljebb a földben az épületek alapfalainak maradványai.
Az egykori vadászlak helyén emlékmű épült, ellenben a római rom helyére nem emlékeztet semmi, ráadásul egy részére még a műút is ráépült, így azon mostanában autók hajtanak keresztül.
Helyszín: Pécs - a János kilátótól észak-nyugatra
Még évekkel ezelőtt olvastam a római őrtorony romjairól és már akkor tervezgettem, hogy a helyét valamikor megpróbálom megkeresni. Végül úgy alakult, hogy egy rögtönzött családi kirándulás során látogattunk el az őrtorony vélt helyéhez.
Először a feledésbe merült őrtorony története, majd utána a vadászház múltjából.
(Forrásként legfőbbképpen "Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján,1982" című írásának adatait használtam a blogbejegyzéshez.)
A római őrtorony
Nyáron nem igazán érdemes az őrtorony (feltételezett) helyére ellátogatni, mivel akkor hasonló látvány fogadja az embert:
A római romok előkerülése 1938-ban:
"...1938. július végén a városi erdő „A" gazdasági osztályú 15. számú erdőrészletében a Lapis tetőtől Vágót puszta felé vezető makadám út építése alkalmával egy kisebb halom lehordása közben vastagabb méretű falmaradványokra, téglákra és tetőcserepekre bukkantak.
A romok közvetlenül a kövezés alatt álló műút jobb oldalán feküdtek, a lapisi vadászháztól mintegy 800-900 méterre.
Rábay Gyula erdőmester utasítására a további munkálatokat megkülönböztetett figyelemmel végezték..." (1)
A Lapisi út napjainkban - a római őrtorony romjai 1938-ban közvetlenül az út jobb oldalán kerültek elő (azóta az utat szélesítették):
Térképrészlet 1941-ből (erre a térképre még később visszatérek) - a térképen az akkor még álló Lapisi vadászház és a Lapisi kereszt is fel van tüntetve, amiket bekarikáztam:
1930 körül:
"...Ez a vadászház abban az időben a városi erdőgazdaság erdőőreinek s az akkoriban megalakult Mecseki Erdővédelmi Szolgálat tagjainak adott otthont.
A romok megtalálásakor Tömösközi Györkő Vilmos erdőőr volt szolgálatban, aki másnap tájékoztatta az esetről az Erdővédelmi Szolgálat vezetőjét, Bereznai Józsefet. Bereznai visszaemlékezése szerint a romhalmaz és környéke kőlapokkal volt borítva.
Először ezeket a lapokat távolították el s akkor bukkant elő a romok közepén egy 'kis nyílás, melyet először 'kútnak gondoltak..." (1)
Az útkanyarulatnál - közvetlenül az út mellett - lévő kis tisztás felülnézetből, ami az egykori őrtorony feltételezett helyénél található:
Visszatérve a romok előkerüléséhez:
"..Bereznai a legalacsonyabb falrész (80 cm) mellől lehajolva elem lámpa segítségével kutatta át a romok alsó szintjét. Ekkor találta meg az őrtorony feltárásánál előkerült pénzérmék nagy részét.
Visszaemlékezése szerint a padlószint finom föld volt, vagy homokkal lehetett borítva. Bereznai akkor leállította az út további építését azon a területen, s a munkások közül megbízott egyet a romok állandó felügyeletével. Ezután Tömösközivel közösen megszámolták a leleteket, s azokról feljegyzést is készítettek.
Tömösközi két nap múlva adta át az érméket a feljegyzéssel együtt Rábay erdőmesternek.
Az érméket az erdőőr Rábay Gyula visszaérkezéséig a Lámpás-völgyi erdészházban helyezte el. (Rábay ugyanis egy erdészkongresszuson tartózkodott Sopronban.) Itt érte utói Bereznai távirata, melyben tájékoztatta az eseményekről.
Pár nappal később Rábay megbeszélést tartott Bereznai Józseffel és dr. Horváth Tibor régésszel. Ezen a tárgyaláson a romok további sorsát s az erdőgazdaság segítségét beszélték meg..." (1)
A romok 1938-ban egy halom elhordása során kerültek elő - az út menti kis erdei tisztás, ahol meglátásom szerint az úthoz közel vélhető az őrtorony helye:
1938 - Dr. Horváth Tibor régész szakvéleményéből az őrtorony kapcsán (forrás: Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján):
A feltételezett helyszínnél:
1939-ben állagmegóvásról intézkedtek és figyelembe vették a hely turisztikai jelentőségét is:
"...Az 1939. VIII. 6-i helyszíni bejárás alkalmával mindannyian egyetértettek abban, hogy a falmaradványokat sürgősen helyre kell hozni és a turisztika, valamint az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani. Olyan elképzelések is akadtak, mely szerint pavilonszerű építményt kellene a romok fölé emelni, hogy állagát ezzel is megóvják...." (1)
A "Lapisi" római őrtorony romjáról fennmaradt egyik kép - 1939 körül:
- Somogyi Géza: A mi városunk című könyvében, valamint Aranyosfodorka blogjában is megtalálható kép -
A római őrtorony helyének jelölése:
Az elérhető térképek, a leírások és egyéb források alapján az őrtorony egykori helye meglátásom szerint hozzávetőleg erre a helyre tehető - a távolban Orfű:
A római őrtorony romjai a Lapisi-út mentén kerültek elő.
Adatok és leírás a Lapistető vonatkozásában (Dr. Kápolnai Zoltán leírása, 1994):
"Lapistető
Lapistető az antik Sopianae városához legközelebb eső mecseki átjáró. Több kutató véleménye, hogy itt vezetett ki a Sopianae - Arrabona útvonal, melynek első állomása Pons Mansuetina (Dombóvár) volt.
Tény, hogy Dombóvár irányába a Lapison keresztül vezető út a legrövidebb. Az is tény, hogy az Itinerárium Antonini szerint a két helység közötti távolság 25 római mérföld, azaz 37 km. Ez az érték megfelel a Pécs-La- pis-Dombóvár távolságnak.
A 30-as években feltárt Lapisi őrtorony előtt és után további őrtornyok (burgusok) maradványai figyelhetők meg.
A vízválasztón talált őrtorony helyezéséből adódóan és a terepadottságok következtében egyértelműen jelöli ki a Mandulás-Lapis út nyomvonalát.
A másik őrtorony maradványa Lapistető után, a nyergen, a Vágót pusztára vezető erdei út mentén található. A sorban és egyenesvonal mentén elhelyezkedő 3 őrtorony északi irányba a Lapos-Vágót puszta nyomvonalat rögzíti..." (2)
Az alábbi térkép szerint nemcsak a lapisi római őrtorony volt az út mentén (2) - a térkép bal oldalán a Vágot puszta felé vezető út mentén Orfűtől keletre - viszonyítási pont a 612-es mérési szám a térképen (ez a térkép romvadászoknak igazi csemege lehet - szerintem később ezek közül még megpróbálok legalább egyet felkeresni):
Pécs, 1938. - részlet Dr. Horváth Tibor régész leírásaiból a lapisi római romok kapcsán (1):
Néhány személyes megjegyzés:
A római őrtoronynak romjainak - amit 1939-ben még rekonstruáltak - napjainkra hűlt helye. Legalábbis nyomára nem bukkantam, de nagyon nem is keresgéltem, mivel kislányommal kirándultunk el a feltételezett helyre.
Aki nyáron látogat el ide, méteres csalán és bozót fogadja és vidám szúnyograjok támadásától kell tartani, illetve egy akkora kígyó kúszott elő a csalánok közül a lábam mellett, amilyet még sosem láttam.
A helyszínen a magas növényektől semmit nem lehetett látni, viszont az út irányába intenzíven jelentkeztek kőmaradványok, néhány ezek közül:
Adatok a római őrtoronynál 1938-ban előkerült érmékről - Dr. Horváth Tibor régész leírásaiból (1938):
"...összesen 149 db került elő. Nagyrészük a padlószinten szerteszórva feküdt, csak néhány db került elő az épületen kívül a bejárat előtt. 32 ezüstözött darabot találtam köztük, a többi bronzpénz. Meglehetősen megviselt, rossz állapotban kerültek elő, így a megtisztításuk hosszabb időt vesz majd igénybe. Eddig 58 darabot sikerült meghatározni. Ezeknek zöme Valentinianus császár (364-375) (22 db) és Valens császár (364-379) (31 db) idejéből való. Az alsó korhatárt II. Constantinus (337-361) egy érme képviselte, a felsőt pedig Gratianus császár érme (367-383)..." (1)
Az őrtorony romjai az állagmegóvást követően, 1939 körül:
- kép forrása: Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján, 1982 -
Az előkerült római őrtorony romjainak végnapjai:
"...Az építmény azonban az idők folyamán újból vesztett állagából. Az időjárás viszontagságait nem bírta az amúgy is gyenge cementhabarcs-réteg.
Köveit pedig elhordták, szétdobálták, így az 1952-ben Dombay János múzeumigazgató által elrendelt újbóli állagmegóvási munkálatokat már el sem tudták kezdeni, mivel a falakból alig maradt 30-40 cm-nél magasabb rész.
1956 novemberében a Vágót puszta környékén zajló harci események során újabb károsodások érték.
Nem kímélték az időközben esedékes fakitermelések sem. 1978-ban, az út korszerűsítése alkalmával keleti irányban mintegy 3 méterrel szélesítették az utat. így az azóta romossá vált falmaradványokat lebontották.
Jelenleg tehát az építmény alapjainak mintegy fele az aszfaltút alatt fekszik. Az őrtorony jelenlegi állapota szerint erősen romos, töltelékkel feltöltött, szederindával benőtt..." (1)
1982-ben még ezt írták a romokról:
"..Mivel az őrtorony helye csupa törmelék, halom, más konkrét falmaradványokat nem sikerült találni. Ajánlatos lenne a még meglevő falakat feltárni, állagmegóvást végezni és a romok közelében jelzőtáblát elhelyezni..."
Az előkerült római őrtorony 1939-ben még rekonstruált maradványai az utókor által azóta megsemmisültek és feledésbe merültek, azokat ismét betemette az idő.
A Lapisi vadászház
A régi vadászház már nem létezik, egykori helyén ma a Mecsek 7 kőzetéből épült honfoglalási emlékmű áll, amit a Mecseki Erdészet létesített 1996-ban:
A Lapisi vadászházat J.H.Lapis (Jagerhaus) jelöléssel már a harmadik katonai felmérés térképe (1869-1887) is feltünteti:
Mivel a házikó leégett, ezért 1907-ben városi segítséggel a Mecsek Egyesület építette újjá, majd 1908-ban veranda is épült hozzá, hogy az arra járó turisták ott megpihenhessenek.
Adatok szerint 1908-ban Lapisi kunyhónak, vagy Lapisi gunyhónak is nevezték és egy szoba-konyhából álló kis ház volt.
A vadászház 1956-ban az orosz katonák által történő ágyúzás során megsemmisült, egyéb forrás szerint a vadászházat egy orosz tank semmisítette meg.
1966-ban romjainak még voltak nyomai, mivel azokat újságcikk említi:
"..a János kilátó érintésével jutunk a Lapisi vadászház már alig látható romjaihoz..." (részlet Dunántúli Napló, 1966)
Baranya megye földrajzi nevei (Pécs, 1982, Pesti János szerk.):
"...Lapisi vadászház - J. H. Lapis - Lapisi vadászlak É, vadászház volt. A KMP pécsi szervezőinek rendszeres illegális találkozóhelye volt 1932-1934 között..."
Egy kis lapszemle a múltból a vadászház kapcsán:
A Dunántúli Napló 1986. évi februári számából:
Részlet szintén a Dunántúli Naplóból a vadászház kapcsán (1987 április, Jeli József irásából):
Új Dunántúl lap, 1946. júniusi számából - P.János csendőr-tiszthelyettes életét vesztette a Lapisi vadászház környékén:
A vadászház környéke 1969-ben készült katonai légifotón - amikoris éppen egy gépkocsi áll a vadászház romjai mellett:
A Lapisi vadászház az 1930-as években (eredeti kép forrása: Turistautak):
Egyéb megjegyzések és észrevételek a Lapisi vadászház közelében 1938-ban megtalált római őrtoronyhoz
A rendelkezésre álló adatok és források szerint az 1938-ban megtalált római őrtorony romja az előzményekben említett helyen lehetett, vagyis hozzávetőleg itt:
A vélt helyszínen a műút mellett az erdő szélén az erdőbe nyúlóan egy kis tisztás található, kisebb kőmaradványokkal, amik főleg a műút felé jelentkeztek. A gaztól a nyári időszak miatt mást nem lehetett látni.
Egyes leírás szerint az őrtorony romjainak egy része a műút alatt található:
"...Jelenleg tehát az építmény alapjainak mintegy fele az aszfaltút alatt fekszik. Az őrtorony jelenlegi állapota szerint erősen romos, töltelékkel feltöltött, szederindával benőtt..." (1)
1938 - "..A romok közvetlenül a kövezés alatt álló műút jobb oldalán feküdtek, a lapisi vadászháztól mintegy 800-900 méterre..." (1)
Ez a hely az egykori Lapisi vadászháztól légvonalban kb. 650 méterre található:
Ellenben az 1941-es katonai felmérés térképe a vadászháztól és a lapisi kereszttől ÉNY-ra romot jelöl - a térkép által jelölt rom jelzés a vadászházhoz jóval közelebb található:
Ha a térképen az L alakkal jelölt rom a római őrtoronyra utal (a romok állagmegóváson mentek keresztül 1939 körül és egy ideig még álltak, ezért feltételezhető, hogy a térkép a romot jelöli):
- akkor azt kissé téves helyen jelöli, jóval közelebb a vadászházhoz, kb. 250 méterre (nem pedig 800-900 méterre, ahogy a leírásokban szerepel)
- vagy jó helyre jelöli, de akkor a rom máshol volt, mégsem ott, ahol jártunk és ahová gondolják (??) - érdekes lenne
- vagy az L alak másmilyen romot jelöl, viszont ha igy van, akkor a térkép erre a helyre milyen romot jelölhet?
Nem kószáltunk az erdőben, aki tudja rá a választ, vagy van elképzelése, véleménye, írja meg a blognak, vagy hozzászólásban.
Ezt csak terepbejárással lehetne megerősíteni, illetve tisztázni, volt e ezen a helyen is valami.
Kataszteri térkép 1865:
A kataszteri térképen a Lapisi vadászháznál a térkép egy érdekes négyzet alakú objektumot jelöl, ami lehetett akár a vadászház is (illetve az út a jelenlegitől mintha kissé Ny-ra húzódott volna akkoriban 1-2 m-re talán):
Ami még érdekes lehet, hogy erre a helyre (a vadászháznál) a második katonai felmérés térképe (1819-1869) is jelöl pirossal egy objektumot - valamint a római őrtorony helye felé egy külön út is vezet:
1939-1940 :
„Néhány évvel ezelőtt a lapisi vadászház mellett Horváth Tibor kiásott egy római őrtornyot, amely kétségkívül bizonyította, hogy ez a legrövidebb út évekre nem volt ismeretlen a rómaiak előtt." (1)
A vadászház mellett? Akkor most mellette, vagy attól 800-900 méterre, mert nem mindegy, bár ahogy vesszük. Viszont ezt a kis négyzetet pont a vadászház mellett jelöli a térkép, de minden bizonnyal a vadászkunyhót jelöli.
Múlt századi katonai légifotók a releváns területről, amiket erős fantáziával áttekintve talán még az őrtorony 8*8 méteres alakja is kivehetőnek tűnhet, de ez csak feltételezés (képek fentrol.hu) - később ugye elvileg ráépült a kiszélesített út is a romok egy részére:
Létezne, hogy a 2. katonai felmérésen jelölték volna az őrtorony romjait? Nem hinném, hiszen akkor a római pénzeket nem találták volna meg a padlón 1939-ben. Vagy előzőleg nem szedték fel a kőlapokat így nem tudtak az üregről - pedig egy L alakot vélek felfedezni a térképen az őrtorony helyén:
Egyéb:
A Lapisi kereszt napjainkban:
Tájékoztató tábla a Lapisi keresztnél, Rábay Gyula erdőmester képe és egyéb tudnivalók:
Hátrahagyott modern kori pihenőhely a Lapisi kereszt mellett, sörösdobozzal és cigarettacsikkekkel:
Az Erdész emlékmű mellett:
Útjelző oszlop:
Érdekes adatok, Pécs
- Hasonló kőlapok voltak láthatóak 1930 körül az Orfűre vezető út mentén is, mint a Lapisi őrtoronynál, de azokat a környék építkezéseihez elhordták. (1)
- "1871-ben és 1926-ban Pécsett, a Korona vendéglőnél, a mai Szigeti-országúton 4 és fél lábnyira a föld alatt római útrészletre akadtak." (3)
- "A város csatornázásánál 1926 őszén a Rákóczi-uton római országút nyomaira akadtunk 150 cm. mélyen a mai úttesttől." (3)
- "A székesegyház környékén, a Szitovszky-téren, az Apáca, Vörösmarthy, Kardos Kálmán, Káptalan, Ferenciek utcájában, a Királyutca elején, Széchenyi-téren, a gimnázium helyén és a takarék- pénztár területén, valamint a Jókai-téren falazott, nyergestetővel ellátott sírok kerültek elő.
Mindezekből azt következtetjük, hogy a római világban e részen volt a temető.
A tulajdonképpeni római város ezektől a helyektől délre terült el.
Ezt bizonyítják a posta palota helyén előkerült hatalmas római háznak alapfalai, valamint a Rákóczi út középső szakaszán 39 római háznak alapfalai, melyek a város 1926. évi csatornázásakor kerültek elő." (3)
Pécsi ismerősöm elmondása szerint egyes helyeken és épületeknél nem mernek komolyabb felújításokba, munkálatokba és földmozgatásba fogni, mivel nagyban feltételezhető, hogy akkor régészeti dolgokra bukkannának, amitől a munkák több hónapra vagy akár évekre is leállnának.
Felmerült tévedést, vagy észrevételt a blognak nyugodtan lehet jelezni.
Források:
(1) Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján
(2) Új Dunántúli Napló, 1994. márciusi számából - Dr. Kápolnai Zoltán írásából
(3) Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
- aranyosfodorka blogja
régi térképek: mapire
katonai légifotók: fentrol.hu
régi ujságcikkek: hungaricana