Tetepuszta, Gombai-patak völgye

A vizimalom a Tetepusztán áthaladó Sóút-tól kb. 500 méterre, a Gombai-patak völgyében állt az 1800-as években.

Az egykori tetepusztai vizimalom jelölésére a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) lehet rátalálni:

A Gombai-patak völgyének szóban forgó része, a patak a kép közepén húzódik - de inkább csak a medre, ugyanis a pataknak ez a része szinte teljesen ki van már száradva - (a dombháton Tete, a távolban a farkasdi tehenészet):

A második katonai felmérés térképén a vizimalom olyan mint egy csillag, a patakot a malomnál fel is duzzasztották - a közelében hidat, kutat, épületet is jelöl a régi térkép, amikből mostanra már szintén semmi sem maradt:

A malom jelölése:

Ha volt is itt híd, manapság már nincsen, helyette egy átkelő vezet keresztül a patakmedren (a régi vizimalom a képhez viszonyítva az átkelőtől jobbra -Gomba irányába- kb. 100 méterre lehetett):

2021-ben (június) szintén jártam Tetepusztán, a patakmeder az átkelőnél hasonló módon ki volt száradva:

Részlet a Pest Megyei Hírlap 1965 évi februári számából:

"...A Patay-család tetei pusztáján is állt egy vízimalom. Az 1839. április 8-án kelt szerződésben Csontos Dániel molnármester elvállalta „egy vízimalom és zúgó keményfából leendő építését egy általam e végre kinézett alkalmatos helyen”, melyhez „a most meglevő vízimalom fájából mind azt, ami jó” felhasználja. A munkát 250 forintért végezte el. Pár évtizede a malmot lebontották.". 

Mivel Tetepuszta Gombához tartozik, ezért a tetepusztai vizimalom a két régi gombai vizimalom egyike lehetett. Az 1941-es katonai térkép már sem a gombához közelebbi vizimalmot, sem a tetepusztai vizimalmot nem jelöli. 

A teteipusztai vizimalomról más információkat az előző újságcikk részletén kívül nem is találtam.

A kataszteri térkép (1881) még jelöl valamiféle épületet a malomhelynél:

Ez az épület - ami valamikor a malomhoz tartozhatott, vagy a malom épülete lehetett - hozzávetőleg itt állhattott:

A malom vízkereke pedig valahol itt lehetett:

A kiszáradt átkelő mostanában:

2017. év áprilisában az átkelőnél, vízfoltokkal:

 Az átkelő melletti részen lévő nádas:

Az előző nádas a felülnézeti kép jobb oldalán:

Az átkelő közelében - onnan kb. 150 méterre, Monor irányába - régebben az út mellett egy kút és egy tanya is volt.

A tanya nyomai még most is megvannak, ami már csak egy földhányás:

Téglamaradványok a valamikori tanya helyén:

Még az 1990. év körüli időkből emlékeztem itt a völgyben egy - az agyagfalba vájt - nyiladékra, ami valahol a domboldalban volt, amit utólag az emlékek alapján megpróbáltam megkeresni. Egyet kerestem, kettőt találtam, egyébként ezeknél sokkal nagyobbra emlékeztem, lehet, hogy az is ott van valahol.

A régi tanyahellyel átellenben a domboldalban a fák és bokrok takarásában két beomlott nyiladék van, az egyikhez egy csapás vezet:

Közelebbről:

Nem ajánlatos bemászni, egyébként is tele van moszkítókkal:

A közelében - majdnem mellette - van egy másik hasonló is, aminek a bejárata már teljesen be van omolva:

Az agyagfalba vájt üregek minden bizonnyal régi pincék bejáratai lehettek, mivel a szemben lévő dombokon a régi térképek szerint a Tetei-szőlők voltak. Talán több bejáratot is rejthet a domboldal, amik mostanra már teljesen beomlottak.

A domboldalban lévő üregek a szántóföld alatti fák között vannak (a kép bal oldalán - a messzi távolban pedig Monor):

A régi vizimalom és környéke a kataszteri térkép alapján (1881) jelölésekkel - az épületekből, a kútból és a vizimalomból mostanra semmi sem maradt:

Az átkelő Monor felőli oldalán egy hangulatos kis rét található:

1973-ban készült katonai légifotó a területről - ekkor már tanya sem volt:

A tetepusztai templomrom

Kevésbé ismert, hogy Tetepusztán a középkorban templom állt, körülötte temetővel.

Bártfai Szabó (1938) adatgyűjtése alapján: Az 1864. évi jelentés kiemeli, hogy Gomba körül "Téte" templomának romjai (több más környékbeli templomromokkal együtt) akkor még kivehetőek voltak.

Pesty (1984): "Tete pusztán meglátszik, hol a templom állott.."

A tetepusztai templomromot és sírjait a Gombai-patak észak-keleti partján kell keresni. Nyomait a 2000-es évek elején a felszinen még elszórt darázskövek darabjai és emberi csontok jelezték.

A templom alapfalainak egyes részei még a földben lehetnek és talán maradt még valami a körülötte lévő sírokból is a felszín alatt, főleg, ha egymásra temetkezés volt.

A Gombai-patakvölgy ÉK-i része, az átkelőtől a mostani Tete irányába (2021,2022):

Valószínünek tartom, hogy a tetei templom maradványaival - ha egyáltalán még megvannak - már senki nem fog foglalkozni és csak az említések maradnak utána.

Tetepusztán 1973-ban egy teljesen ép csontvázat találtak:

A Pest Megyei Hírlap 1973. évi júliusi számából:

"1973. június 16-án Gombán, a Tetepusztán teljesen ép emberi csontvázat találtak.

Monoron és környékén az a hír terjedt el, hogy az elhunyt azonos a 60-as években eltűnt, ismert monori személlyel, akinek holléte még a mai napig sem ismert.

Az előkerült emberi csontváz a szakértői megállapítások szerint több száz éves, ezért a Monori Járási Rendőrkapitánvság azt a tájékoztatást adta, hogy teljesen kizárt az azonosság."

Hogy Tetepusztán hol, kik találták és mi lett a csontváz sorsa, arról nem szólt a híradás. 

(- Kiegészítés, 2022.08.23. - Azóta megtudtam, ez az újságcikk nem fedi a valóságot és külön története van a dolognak, amit egyelőre nem lehet leírni, mert az adatközlő elzárkózott tőle.)

(A Monori Rendőrkapitányság iratai között lehetne utánanézni a talált csontváz történetének az időpont alapján, de vélhetően az akkori iratok már megsemmisítésre kerültek. Pedig ha volt helyszíni szemle, akkor ott képek is készültek.) Kieg:- Ezek a képek ha voltak is, már sosem lesznek meg.

Hogy hol lehetett pontosan a templomrom, azt nem tudom. Bár szándékoztam volna megkeresni, de a turista nem mindenkinek szívesen látott vendég Tetepusztán, ezért ide a Gombai-patak völgyébe többet már nem megyek vissza.

2022.08.15. 

B.

Kiegészítés:

Lesti Szabolcs üzenete a régi tanyával kapcsolatban:

Brecsok Sándor adatközlése: "A tanya helyet Bölös tanyaként emlegetjük. A mederben télen, tavasszal mindig van víz, sajnos nyárra elfogy." (2022)

Sztodola Mihály bényei lakos elmondása (2022):

"A tetei szőlőket a gombaiak a 70-es 80-as években pestieknek eladták, ezután kezdtek ott megszűnni a szőlők."

Rövid videó a környékről:

Források:

-Dr. Strompl Gábor: Térképolvasás

-Régészet kutatások Magyarországon

-a Pest Megyei Hírlap 1965 és 1973-as kiadványaiból

-Tari Edit: Pest megye középkori templomai

Régi térképek: mapire.eu

Katonai légifotó: fentrol.hu

Az újságcikk a gombai vizimalmokról - Pest Megyei Hírlap (1965):

Blog megjegyzés: 

A Tetepusztai vizimalom előbb lehetett, mint a Gombához kezelebb lévő vizimalom, így a Tetepusztait bonthatták el előbb és talán annak fájából épülhetett a Gombához közelebbi vizimalom.

(Utána kellene nézni a fenti cikkben lévő szerződésnek (levéltár?) és akkor több minden kiderülhetne.)

Tetepusztai vizimalom: A második katonai felmérés térképe már jelöli. 

Gombához közelebbi vizimalom: A második katonai felmérés térképén még nem szerepel.

Gombánál 4 malomhelyet találtam a régi térképeken a tetepusztai vizimalommal együtt:

A két vizimalmon kívül Gomba belterületén:

- az Iskola u. és a Kossuth tér háromszögében (2.kat. felmérés, kataszteri térkép)

- Bényei út és Jókai utca háromszögében (1941-es kat. felmérés)

Továbbá Gombán már 1728-ban, az akkori regnicoláris összeírásokban is emltenek egy szárazmalmot, ami egy bizonyos Tóth Ferencé volt::

"...Tóth Ferenc lakosnak van egy szárazmalma, mely a kiadásokon túl kb. évi 10 mérő gabonát hoz..."

- forrás: Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása

Adalékok Tetepusztához

"Györffy 1998. 561.: „1330-ban Tetei Lőrinc fiai választott bírák előtt megállapodtak, hogy Tetei Nagy Péter birtokrészének felét átadják Lobi Domokosnak és határjeleket állítanak. - Ma puszta Gomba határának ENy-i részén, Üllőtől K-re. " - Tari Edit: Pest megye középkori templomai

Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez 1002-1437, Pest Megye Múltjából:

Káldy Nagy Gyula: A budai szandzsák 154- 1590 évi összeírásai, Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Pest Megyei Hírlap (1973):