A gombai földvár talán egy kevésbé ismert és emlegetett bronzkori földvár, amely a Pest megyei Monor melletti Gomba község szélén található.
A Gomba község melletti keskeny és hosszú hegyhát, amelynek a tetején lévő bozótos rejti és óvja a több ezer éves bronzkori földvár és telep maradványait (olyan, akár egy bálna - kép: 2021.07.):
A hegyhát melletti utca sem véletlenül kapta a Vár utca elnevezést:
A Várhegy ábrázolása a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869):
Mivel érdekelt a hely, ezért 2021-ben felmásztam a földvárhoz. Ez nem volt egyszerű, mivel a földvárra út nem vezet és olyan sűrű a növényzet, hogy teljesen összevagdalt. A feljutás legalább fél órába telt, lefelé szintén, valamint közben eleredt az eső is.
A gombai földvár tetejének nagy részén sűrű és szinte áthatolhatatlan a bozótos, többnyire négykézláb lehet közlekedni, vagy még úgy sem:
Mivel a bozót miatt nem nagyon lehetett helyet változtatni, ezért a földvár területét bejárni sem tudtam, így csak a község felé eső peremét és környékét tudtam megnézni.
A földvár területén 1858-ban Kubinyi Ferenc végzett ásatásokat, akinek tudtommal még most is az akkori ásatására hivatkozva szokták jellemezni az itt található erődített települést, ahol a Vatyai és a Hatvani kultúra leletei kerültek elő Kubinyi kutakodásakor.
A szakirodalom többek között így ír a gombai Várhegyről - ami őskorinak is említi a földvárat - amely belenyúlt a kőkorból a bronzkorba is:
"A falu Ny-DNy-i széle felett emelkedő Várhegyről az első és máig egyetlen részletes ismertetés 1861-ben jelent meg Kubinyi F. 1858. évi ásatása alapján." (1)
Szintén megemlítik, hogy "...a földvár felszínén igen sok a bolygatás. E gödrökben és környékükön igen sok a bronzkori edénytöredék."
Gödrökkel és edénytöredékekkel valóban lehet találkozni, feltételezhetően ez a gödör is vagy a régi ásatás egyik nyoma, vagy valamikori bolygatásból származhat:
Egy hasonló másik gödör:
A földvárnál található cserepek közül:
Az első földvár-térkép 1858-ban jelent meg a magyar régészeti irodalomban, mégpedig a gombai Várhegyről, Kubinyi Ferenc által.
Arra is van feltételezés, hogy már 1840-től végezhettek itt ásatásokat. (2) (blog: mint pl. a gombai Fáy János földbirtokos részéről 1853-ban, még Kubinyi 1858-as ásatása előtt)
"1858-ban Kubinyi Ferenc, a csak tudománynak éló földbirtokos, a gombai várhegyen végzett ásatást, amelynek során tüzpadokat, edényeket, állatcsontokat talált. Szabatosan leirja az őskori földvár fekvését, a sáncok helyzetét. A magyar régészeti irodalomban először jelenik meg őskori földvár jól sikerült látképe." (2)
A gombai Várhegy nyúlványa, a csúcsának végén egy kis bozót nélküli teraszos rész található (2021.07.):
Kilátás az előzőekben említett teraszos rész széléről:
Az 1858-as ásatás során a sok talált állatcsont alapján (szarvasagancs töredékek, marha, ló és disznócsontok) Kubinyi ezen a helyen szarvasok és lovak feláldozását is feltételezete. (2)
A Kubinyi által talált edények közül csupán egy volt díszítve - körülfutó, két vízszintes vonal alatt "függélyes" barázdákkal.
A földvárnál én is találtam egy barázdás cserépdarabot (ez az egy, amit emlékbe elhoztam, annyira jól nézett ki - ha érdekel esetleg bármilyen múzeumot, nálam megtalálható):
Még egy-két lényeges adat: Fáy János gombai földbirtokos is adományozott kiásott tárgyat, vagy tárgyakat Kubinyinak, amiket még Kubinyi 1858-as ásatása előtt, 1853-ban ástak ki.
"A Kubinyi F. által a N. Múzeumnak ajándékozott tárgyak csupa agyag-, kő- és csontneműek; volt köztük 14 bögre s egy nagyobb füles edény felső része, melyet még 1853-ban ásatott ki Fáy János földbirtokos és az ő ajándékakép adta át Kubinyi, volt továbbá két táltöredék, agyagkanál, tölcséralakú agyagtöredék, fedőrészlet, aztán agyagkorongok, két agyag-gúla, tapasztöredékek és cserépdarabok; ezenkívül két sajátságos gömbforma agyagtömb, tetején egy, oldalt két lyukkal..." ...véső, őrlőkő...stb. (3)
1873-ban továbbá Fáy Elek is ajéndékozott a gombai telepről Kubinyinak régiségeket, két bronztűt, kőbaltát, kővésőt, köszörűkövet, parittyakövet, kőamulettet, szarvasagancsból készült kalapácsot, gyöngyöket és orsófejeket, hét db. edényt...stb. (3)
A leírás szerint a két bronztűn kívül más bronztárgy előkerülése nem ismert Gombáról.
A gombai földvár távlati képen (2021.07.):
A gombai Várhegyhez egy legenda is kötődik:
A Várhegy oldalában a szájhagyomány alagutat említ, amely innen indult és az úri templomhoz vezethetett.
A gombai Várhegy oldalában az 50-es években valóban volt egy bejárat, amelyet "léleklyuknak" neveztek, amit az alagút bejáratának feltételeztek.
Az alagút létezését megerősítette nekem a Vár utcában lakó néni is, akivel az egyik kerítésnél elegyedtem beszédbe egy kicsit, amikor a földvárnál jártam:
Mesélte, hogy a "hegy" oldalában régen volt egy alagút, vagy nyílás, ami később beomlott. A bejáratot később vasráccsal lezárták. Hogy hol volt a bejárata arra pontosan már nem emlékezett, de azóta egészen benőtte a növényzet és talán azóta már teljesen be is omlott.
A Pest Megyei Hírlap 1968-as egyik kiadványa többek között így írt az alagútról:
"....IDŐS EMBEREK MESÉLIK, hogy gyermekkorukban, sőt még az ötvenes évek végén is, a vár bejáratán, az úgynevezett léleklukon mintegy tizenöt méterre be lehetett hatolni a domb belsejébe.
Az agyagrétegződés, a folyosó belső kiképzése, az ott talált apróbb használati tárgyak, ivóedények, égetett cserépedények, hamisítatlanul földvár jellegre utaltak. A beomlásokból arra következtetnek, hogy a földvár alagút- rendszerű lehetett, s ezekben a még feltáratlan labirintusokban mély vermek, hegyes harcieszközökkel teletűzdelt kutak voltak (vagy vannak), amelyek a betévedt ellenség vesztét okozhatták.
A legenda szerint ugyanis ezek a vermek, egymástól meghatározott számú lépésre voltak. Aki ismerte a „lépés-jelszót”, az még a sötétben is eligazodhatott, szerencsésen.
Feltárt folyosórészek, írott feljegyzések nincsenek, amelyek hitelesen alátámasztanák e legendát. A dombot körbevevő sánc (lövészárok) néhány elképzelés szerint korábbi ásatások nyoma lehet....."
Ki tudja, mi igaz a legendából, egy kis adatgyűjtéssel még megállapítható lenne, hol is lehetett régen az alagútként emlegetett bejárat, amiről 1967-68 körül többen úgy gondolták, hogy talán csak egy régi borospínce bejárata lehetett. (A lövészárok említést pedig érdekesnek gondolom.)
A gombai Várhegy a közelében lévő turisztikai útvonal táblájának egyik tájékoztató eleme alapján az ország egyik legjelentősebb löszfala, tetején a földvárral:
Érdekes drónkép 2021 januárjából, a hegyhát elcsúcsosodó részéről, arról a területről, ahová később sikerült feljutnom:
A gombai Várhegy jelölése a közeli tájékoztató tábla ábráján:
Bártfai Szabó László (1938) - Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig:
"Az 1864-iki jelentés kiemeli, hogy a Monortól Gombáig húzódó Cserháton a bicskei, zsigri, gombai, mendei és locsodi földvárak helyén hamvedreket ástak ki..."
Drón kép a gombai földvár területéről (2021.07.)
A gombai Várhegy ábrázolása a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1881):
A keskeny földnyelv, amelyen a földvár található (2021.07.) - a földvár hossza kb. 300 m. - szélessége kb. 50-80 m.:
Kubinyi Ferenc, aki 1858-ban ásatást végzett a gombai földvárnál, ezzel máig használható adatokat tárt fel a bronzkor kutatása számára. Az 1860-as években a környéken a Tápió mentén is végzett további régészeti kutatásokat.
Kubinyi az ország más területein is régészkedett. Előző gyűjteményének egy részét losonci házában őrizte, ami 1849. augusztus 9-én, amikor a várost az orosz cári csapatok felgyújtották, elhamvadt.
Mint a reformpárt Nógrád megyei vezéralakját, az osztrákok a szabadságharc bukása után - amely alatt Kossuth Lajos híve volt - 9 évi várfogságra ítélték, de később 1852-ben amnesztiával szabadult. (blog: 1858-ban ásatott a gombai földvárnál) Első tevékenységei közé tartozott, hogy házának omladékai közül összeszedte gyűjteményének maradványait, majd a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta azokat. (4)
A Pest Megyei Hírlap, 1968. júliusi számából kiollózott újságcikk a gombai Várhegyről - szerzője Baky László:
Érdemes lenne a régi alagút, vagy nyiladék egykori helyét megállapítani és megnézni, mi lehet most ott. Terveztem, de valahogy mindig elmaradt. Egy régebbi légifotó alapján - az 1970-es évekből - talán lehet rá következtetni, hol is lehetett.
A Várheggyel szemben lévő másik löszfal
Innen is néhány kép..
A földnyelvvel szemben is van egy löszfal, ahová előzőleg 2021. januárjában szintén felmásztunk. (akkor nem voltam egyedül, fiammal kirándultunk el ide)
A Várheggyel szemben lévő löszfal, aljában a tájékoztató táblával:
A tájékoztató tábla, rajta tudnivalókkal és környékbeli fontosabb állomáshelyekkel:
Kissé rideg yalogösvény a földvár és a löszfalak mentén, télen:
A löszfal domboldala:
A tetőpont, gödörrel - a mélyedés adatközlés szerint régi homokelhordástól származik (mivel ez a dombtető egy szintben van a közeli utcával):
Kilátás a löszfal tetejéről:
Ha jól tudom, nemsokára 2022. július vége felé valamikor csoportos túrát terveznek a környéken. Talán érdemes lenne a túra során utánanézni a régi alagút nyilásának is, amennyiben belefér.
2022.07.18.
B.
Források:
(1) Miklós Zsuzsa: A gödöllői dombvidék várai
(2) Nováki Gyula: A magyarországi földvárkutatás története (1963)
(3) Budapest Régiségei 8. (1904) - Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban
(4) Patay Pál: Másfélszáz év régészeti kutatásai Nógrád megyében
Térképek: hungaricana
