2022. július 01. írta: l.balays

Az utolsó zsigeri ház és az elásott traktor

- bényei elbeszélések I. rész -

Helyszín: Pest megye, Zsigerpuszta

Az egykori Zsigerpuszta sok titkot őriz magában. Az 1600-as évekig népes falut (Zsiger) a törökök elpusztították, ekkor vált pusztává, majd a török kiűzése után kezdett lassan újraéledni. Később keresztülhaladt rajta a Sóút a Török hídon át, amely út tovább folytatódott a valamikori zsigeri uradalom és a zsigeri csárda mellett.

Továbbá Zsigerpusztán található az első katonai felmérés térképén "rudera" elnevezéssel jelölt, a szájhagyomány szerint elsüllyedt kastély is, aminek pontos helyére már csak következtetni lehet, amely azonos lehet azzal a templommal, amelyről 1465-ben a budai káptalan jelenti, hogy Saswary István részére zálog címén lefoglalta az egri káptalan Pest megyei birtokaiból többek között Syger possession 4 jobbágytelket egy deserta telekkel s egy torony nélküli elhagyott templommal együtt.

Mostanra Zsigerpuszta ismét lakatlan puszta, de amiről most szó lesz, ahhoz nem kell annyira visszamenni az időben..

A napokban Bényén jártam beszélgetni, innen ered a következő visszaemlékezés, hol is volt - vagy lehetett - az utolsó zsigeri ház, illetve milyen történet kapcsolódik hozzá.

Az utolsó zsigeri ház hozzávetőleg itt állhatott, ennél az útkanyarulatnál:

Sztodola Mihály, bényei lakos elbeszélése alapján:

"Gyerekkoromban, 1960 körül Bényéről gyalog jártunk át földutakon Zsigerpusztára kacsatojásért a zsigeri gazda házához. Akkor már csak az a ház volt Zsigerpusztán, más ház nem volt a környéken.

A gazdának, aki ott lakott, a nevére nem emlékszem. Az öregnek simlis sapkája volt, a sapkája oldalán egy-egy réz gombbal, ahogy beszélek róla, most is előttem van az arca.

Vályogból és sárból épült ház volt, de uradalmi stílusú, mivel a bejáratánál félkörívben festett téglával volt kirakva. Mellette kacsatelep volt.

A ház a régi zsigeri csárdával (vagyis annak egykori helyével) átellenben, az út, a régi Sóút másik oldalán volt.

A földút amin ide jártunk Bényéről, a régi zsigeri csárda mellett a régi Sóútba csatlakozott be, onnan a kanyartól volt a ház kb. 200-300 méterre.

Még apám mesélte nekem a házhoz és a gazdához tartozó történetet:

Bényén lakott Kiss Kálmán, akinek az volt a mondása, hogy "Minden jó, ha nincs semmi baj...!"

1949-ben államosítás volt, elvették a gazdáktól a traktorokat, cséplőgépeket. Amikor Kiss Kálmántól elvitték a traktorát, megkérdezte, miért viszik el a traktort? Kiss Kálmán ezért a kérdéséért egy, vagy két évre kőfejtőbe került, Tatára, vagy Állampusztára.

Állampusztára egyébként is többen kerültek abban az időben Bényéről.

A zsigeri gazdának is volt egy traktora. Ez a traktor egy tető nélküli, Ford típusú, "körmös" traktor volt, széles, hátsó vas kerekekkel. Nehéz gép volt, hátsó kerekein "körmök" voltak, a traktorban olyan erő volt, hogy fákat is ki lehetett vele húzni...."

Ugyanilyen traktora volt a zsigeri gazdának, mint a következő képen látható tető nélküli "körmös" traktor - a traktor a kép bal oldalán - kerekein jól kivehető, miért hívták azt körmösnek:

- Kép: Bénye, 1940 körül, Sztodola Mihály ismerőse által -

"...Amikor a zsigeri gazda megtudta, hogy Kiss Kálmántól elvették a traktort, azt mondta:

- Kálmán hülye volt. Tudjátok, hol van az én traktorom? Itt van "alattam"...

Mivel a zsigeri gazda ásott egy nagy gödröt, abba beleállt a traktorral, a gödröt a traktorral együtt betemette, a traktor azóta is a földben van.

Ki azt nem áshatta, mert akkor még nagyobb bajba került volna, hiszen Kiss Kálmánt csak egy kérdésért kőfejtőbe vitték. Később meg már nem volt azt kinek kiásni, mert minden elmúlik egyszer és a vályogháznak sem maradt mostanra már nyoma sem.

Az utolsó zsigeri ház, a zsigeri gazda háza meg valahogy 1963-ig állhatott..."

Hogy hol lehet elásva a traktor, ami még azóta is ott lehet a földben...? Arra is van feltételezés...

De hol volt az utolsó zsigeri ház?

Misi bácsi a ház helyét a régi Sóút másik oldalán jelölte meg, a régi zsigeri csárdával átellenben. Még együtt elemezgettük kicsit a térképeket, amit később már otthon folytattam.

Kataszteri térkép 1881-ből, a térképen a zsigerpusztai csárda és uradalom, valamint annak épületei, mellette az elhaladó Sóúttal - a csárda a térkép készítésének idején még üzemelhetett:

1963 - katonai légifotó a területről, a fotó széle még éppenhogy elkapta a szerintem szóban forgó épületet a kacsateleppel együtt (a kép közepén). A zsigeri uradalom épületeit ekkora már régen elbontották. Az utolsó ház Misi bácsi elmondása és útmutatásai, valamint gyerekkori emlékei szerint is ezen a helyen állt, illetve mivel más ház ekkor már sehol nem volt, ezért csakis erről az épületről lehet szó:

Közelebbről - jobbra a ház, a hosszúkás épület az említett kacsatelep lehet, a ház felett halad el az út, ami a régi Sóút, az út másik oldalán pedig a zsigeri csárda állt valamikor:

1973-ban pont telibe fényképezték a területet, ekkor a ház és a melléképületei már nem álltak:

Kép 2021. márciusából - a szántóföldben a régi zsigeri csárda és uradalom szétszórt épületmaradványainak jól látható darabjai, a földút a régi Sóút, a Sóút mellett pedig az utolsó zsigeri ház, vagyis az elbeszélésben szereplő tanya egykori helye (bokortól ÉNY):

Misi bácsi ugye a zsigeri gazda nevére nem emlékezett. Találtam egy térképet (OpenStreet), amin a szóban forgó ház helye Bognártanyaként van feltüntetve - ez alapján a Bognártanya állhatott itt akkoriban:

Vagyis ezen a helyen (kép jobb alsó negyedében, az út mellett):

A terület az út mellől fényképezve - mintha soha nem lett volna itt semmi:

Az 1949 évben elásott régi, tető nélküli Ford traktor azóta is a földben van, vagy lehet. Nincs rá semmilyen jellegű adat, vagy információ, hogy a traktort a gazda, vagy bárki más kiásta volna.

Ahogy az épületek nyomai mostanra eltűntek, a több mint 70 éve betemetett és elrejtett traktor nyomait még jobban elnyelhette a föld...

A történet akkor lenne kerek, ha előkerülne a traktor, aminek felkutatására - vagy annak kísérletére - ez a bejegyzés akár alapot is képezhet. Mert ennek a történetnek a folytatása csak akkor következik...

A fentieken kívül részletesebb adatgyűjtés nem történt.

Megjegyzés zárójelben:

(Az elbeszélő már 12 éves korában készített először saját jegyzeteket Bénye település történetével kapcsolatban. Éppen ezért ha a fenti történetnek nem is, de a "bényei elbeszélések"- nek később folytatása következik.

Sztodola Mihályhoz O. Attilán keresztül jutottam el, aki a "Bényei templomrom" bejegyzés olvasását követően vette fel velem a kapcsolatot és hívott Bényére, más ügy kapcsán.)

És mivel a történet kapcsán helyileg szóba került, néhány mondat a zsigeri csárdáról:

Az egykori zsigerpusztai csárda és uradalom (dióhéjban)

Legrészletesebben épületeivel a kataszteri térkép jelöli a csárdát (1881):

Amivel kezdeném, a régi csárda helyéhez a régi Sóút mentén 2022. júniusában egy faragott emlékoszlopot és útjelző táblát állítottak:

2021. februárjában ezen a helyen még csak a kövek voltak:

Az emlékoszlop:

Az oszlopon a csárda régi nevével:

A régi Sóút és az emlékoszlop (a mostani kukoricásban állt egykor a csárda épülete):

Most kicsit lehet tájékozatlan leszek, de az átadó ünnepségen tudomásom szerint többek között Csóka Géza és Surmann Zsolt tartottak előadást. További részleteket erről sajnos nem tudok, azt sem, kiknek köszönhető az emlékoszlop állítása. /Kiegészítés: Márton Tivadar művész munkája az emlékfa/

De vissza a csárdához...

Zsigerpuszta Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785), már jelöli a csárdát: (Süger W.h.), (illetve ezen a térképen a Rudera is szerepel, valamint a Török-híd is, ami ekkor még fából volt):

És ami a kedvencem - az előző térképet megelőzően, 1754-ben térkép így jelölte a zsigeri csárdát (az út nyomvonala akkor még máshol haladt):

A török vész után az 1700-as évektől a megmaradt házak mellé uradalmi birtok kezdett kiépülni, majd Zsigerpuszta kezdett ismét benépesülni. A zsigerpusztai Török-híd nem bírta a Sóút forgalmát és a nehéz, sóval megrakott szekerek súlyát, ezért a Gombai-patakon (akkoriban Sajgó-patak) átívelő fahidat 1815 körül kőből építették újjá.

Kép a Török-hídról a napokból - a Gombai-patak most ki van száradva, a patakmederben a híd mellett jelenleg még tűzrakó hely is van - az 1815-ben épült kőhíd pedig még most is áll, amin manapság mezőgazdasági munkagépek járnak keresztül:

A zsigerpusztai Török-hídon itt éppen egy kombájn készül áthaladni:

A Tápiósághoz tartozó Zsigerpusztát 1874-ig bérelték a monoriak, elvesztése érzékenyen érintette a gazdákat.

1939-körül a terület több gazda között lett felosztva, majd később az épületek szét lettek szedve és le lettek rombolva.

Az 1941-es katonai térkép még jelöli a Zsigerpusztai birtokot és épületeit:

Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint a Tápiósághoz tartozó Zsigerpuszta népessége 122 fő. (67 férfi, 55 nő), amiből 90-en tudtak írni és olvasni.

Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint Zsigerpuszta lakossága már csak 4 fő (2 férfi, 2 nő), akik mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoztak. (utolsó zsigeri ház?)

A zsigeri csárda és uradalom egyes épületeinek nyomai a szántóföldben (kép: 2021.02.):

A szántóföldben lévő szétszóródott épülettörmelékek (kép: 2021.02.):

Egy mázas cserépdarab a sok közül (kép: 2021.02.):

A régi csárda mellett elhaladó egykori Sóút télen:

Nyáron:

"Tápióság Zsigerpusztán a Gombai és Farkasdpusztai patakok összefolyásánál 1912-1929 években működő tógazdaság volt, amit később elbontottak."

Áttekintő térkép Zsigerpusztához, a nevesebb helyekkel:

Kép az áttekintő térképhez:

Zsigerpusztán lakott a Magyar Királyi Csendőrség 1944 évi kiadású zsebkönyvének adatai alapján Ambrus Gyula, nyugalmazott gazdászati őrnagy:

A csendőrségi zsebkönyv fedlapja:

A végére egy megrendítő és szívszorító történet 1934-ből, amikoris a zsigeri uradalmi főgépész oly mértékben bántalmazta a zsigerpusztai uradalom teheneit őrző Inoka László 15 éves bojtárgyereket, hogy a fiú belehalt a bántalmazás során elszenvedett sérülésekbe:

De a kis körmös traktor még most is ott lehet elásva valahol...

2022.07.01.

Lesti Szabolcs üzenete, (2022.12.27.):

"Az 1996 évi Tápiósági Kalendáriumban fel vannak sorolva a zsigri tanyák tulajdonosai. Kezdetleges térképen jelölve is vannak, hol volt a tanyájuk (esetleg ennek a fotóját messengeren át tudom küldeni). Felsorolás: Balogh András, Kassa Lajos, Kassa József, Kiss János, Tóth Ferenc, Perjési József. Neveket a gombai határtól 'bicskei határ irányába soroltam. Egyik sem lehetett túl messze a Sóúttól, bár a távolságok terén bizonytalan vagyok, tekintve, hogy elég kicsi a térkép. Az időpont (20-ik) század eleje."

Kiegészítés (2022.07.04.)

Bátorkodom kiegészíteni a bejegyzést az utolsó zsigeri ház képével - a kép forrása: Dancs Ferenctől származó kép, facebook, Bálint Judit által rendelkezésre bocsátott kép - az utolsó zsigeri ház az 1960-as évek második felében: