A megcsonkított kunhalom (Rózsás halom)
2022. május 20. írta: l.balays

A megcsonkított kunhalom (Rózsás halom)

A Rózsás halom emlékéhez.

A Rózsás halom - vagyis inkább ami abból megmaradt - Jász-Nagykun-Szolnok megye és Pest megye határvonalán, ezen belül pontosabban Újszász és Abony települések illetékességi területét elválasztó határvonalon található.

A bányaterülettel kettészelt Rózsás halom:

dji_0322_1.JPG

A Rózsás halomról Újszász város honlapján találtam egy rövid leírást, hogy az elnevezése honnan eredhetett:

"Rózsás-halom: közvetlenül az abonyi határszélen fekvő terület. Magasság jelzés: 98 m.

A név jelentését Virág József magyarázza meg (1865): "Rózsás: egy nagy része a' határnak szántó, kaszáló, és legelő részekből álló, melyen hajdan igen dús vadrózsa, és mályva bokrok diszlettek, melynek nyoma itt ott máig is látható." (1852; 1890. Később Nagyrózsás néven nagyobb területet jelölt.)" - Jánoska Antal: Újszászi halmok -

A halmot régi térképek is feltüntetik, mint pl. Magyarország második katonai felmérésének térképe is (1782-1785), akkoriban még Rozás halom elnevezéssel - (a halomtól ÉK-re a Rozás Új-Major):

2_kat_11.jpg

A halmok jelentőségére és katatására a magyar régészet atyja, már Rómer Flóris is felhívta a figyelmet:

"Az ősrégészek és anthropológusok 1876-os budapesti nemzetközi kongresszusán Rómer Flóris hívta fel a figyelmet a halmok régészeti kutatásának szükségszerűségéről. Nevéhez fűződik a halmokról készült az első átfogó tanulmány (Les tumuli) (Rómer F. 1878), melyből egyértelműen kiderül a halmok mesterséges származása." (1)

A Rózsás halom abonyi részén valamikor évekkel ezelőtt valamilyen bánya létesült, a halomnak csak az újszászi oldalra eső része, ami megmaradt:

dji_0331.JPG

Viszont ezáltal betekintés nyílt a halom metszetébe, hogy ez hozzáértőknek esetleg milyen információval szolgálhat, arra nem tudok választ adni:

dji_0338.JPG

Bár a Rózsás halmot a kunhalmok listájában nem találtam, ennek ellenére kunhalomként van feltüntetve a következő térképen, amit a térképek összevetésével részemről biztosra veszek:

kunhalmokb.jpg

- Térkép forrása: A kunhalmok földrajzi elhelyezkedése Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Tóth Cs.) -

Ezt alátámasztva a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1881) a Rózsás halom helyzetét bejelöltem, ugyanúgy mint a kunhalmok térképén, a határvonalra esik: (illetve az előző térképet szerintem ki lehetne még egészítgetni):

rozsas_halom_terkepen.jpg

"...Annyi bizonyos, hogy a hazai halmok jelentős részét nem a 13. században Ázsiából betelepülő kunok, hanem a késő neolitikum időszakától a vaskoron és a népvándorlás korán át a középkorig különböző népcsoportok építették (beleértve a kunokat is) (Pálóczi H. A. 1994)" (1)

A roncsolt Rózsás halom, felülnézetből:

dji_0325_1.JPG

"A legújabb meghatározás szerint kunhalomnak tekintünk minden olyan mesterségesen keletkezett, a térszínből érzékelhetően jól kiemelkedő magaslatot, ami keletkezési korától, funkciójától, földrajzi fekvésétől függetlenül „halomszerű” formakincse a síksági tájnak.

Ez alapján a természetes geomorfológiai képződmény (bucka, laponyag, porong, bálnahát, stb.) nem tekinthető kunhalomnak, éppúgy, mint az újkeletű mesterséges dombok, depóniák (pl.: téglagyári bányadombok, meddőhányók, geodéziai magassági jegyek, stb.).

A markánsan kiemelkedő, halommá magasodott lakódombokat (tell-telepek) viszont – annak ellenére, hogy a régészek ezeket nem tekintik kunhalmoknak – kunhalomként célszerű kezelni (Tóth A. 1999)." (1)

A Rózsás halom a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887) még szintén Rozás halom elnevezéssel:

3_kat_2.jpg

A halmok több típusba sorolhatóak, a Rózsás halom elképzelhető, hogy "csak" középkori keletkezésű határhalom lehetett, de ez korántsem biztos. Nem tudom a bányamunkák és a kitermelés során történt e esetleg régészeti megtekintés az adott területen.

Egy halomtest állapota szintén több típusba sorolható: ép, megbontott, roncsolt, elhordott, halomhely és ráhordott halom típusokba.

Ha a halom területének több, mint 20%-át elvesztette, akkor a roncsolt kategóriába sorolható, mint szerintem jelen esetben is. 

"A megbontott, roncsolt és elhordott halmokat ért emberi károkozás vállfajait tanulmányozva megállapítható, hogy a legnagyobb pusztítást a halmoknak anyagnyerő helyként való használata okozta..." (1)

dji_0327.JPG

A kunhalmok felszínén található növényzeti típusokat meghatározza a területet érintő gazdasági és egyéb tevékenység,  illetve többféle lehet, löszgyepes, gyomos, ősgyepes, fás, cserjés...stb.

A Rózsás halom felszíne:

dji_0341.JPG

Régészet szempontjából régészeti leletanyag általában csak akkor található a felszínükön, ha a halmot valamilyen bolygatás érte (pl. szántás, beleásás, rétegfal megbontás, egyéb).

Ebben az esetben itt azért eléggé meg lett bontva ahhoz, hogy több információval is tudjon szolgálni (rétegződés, ilyesmi).

A halmok nagy része feltáratlan, valamint mondák, legendák, vallástörténeti emlékek, hiedelmek, különleges történetek is kötődnek, kötődhetnek hozzájuk, továbbá tájképi jelleggel is bírnak. 

A Magyar Királyság első katonai felmérésének térképén (1782-1785) a Rózsás halom bár megnevezve nincsen, a halmot a térkép jól kivehetően ábrázolja, illetve a térkép alapján az is kivehető, hogy a halomtól D-re, vagyis Abony irányába további két halomszerű alakzat látható (amely irányba sajnos nincsen képem):

1_kat_5.jpg

A Rózsás halom és környéke katonai légifotón - 1962:

1962b.jpg

Távlati kép a halom és környékéről - a bánya felőli bekötőút le van zárva:

dji_0328.JPG

Az 1941-es katonai térképen a halom már Rózsás halom néven szerepel (a 98-as szám mellett):

41es_kat.jpg

Ami még érdekes, hogy a halom Újszász 1788-as úrbéri térképén még Hegyes halom néven szerepel (a térkép 90 fokban el van fordulva) - a térkép a "Rozsás pallag" határrészt is feltünteti a halom közelében:

1788b.jpg

A halmok elnevezéséhez:

"....Egy-egy halom viszont több néven is szerepelhet. Ezeket azért is célszerű közölni, mert a környékbeli lakosság legtöbbször ilyen néven ismeri azokat. Az is előfordult a gyakorlatban, hogy a halmot egyetlen térkép sem tüntette fel. Ilyen esetekben is a területeken ismerős emberek névhasználata volt a mérvadó.

A halmok nevének eredete ma már a legtöbb esetben kideríthetetlen. Régen elfeledett határneveket, egykori tulajdonosokat, eseményeket kellene ismerni ahhoz, hogy néveredetükre fény derülne. Ez legfeljebb tüzetes levéltári vizsgálódás után lenne megvalósítható.

Annyi bizonyos, hogy leggyakrabban az egykori tulajdonos nevéről és a hozzá fűződő eseményről kapta a halom az elnevezését." (2)

dji_0336.JPG

Mivel régebben egy alkalommal pont útba esett, megálltam lefényképezni, az viszont meglepett, hogy az egyik felét bányával tönkretették.

A halomhoz nem mentem be, mivel a bányaterület felőli úton tiltó tábla volt kitéve, de érdemes lenne a szántóföld felőli részen besétálni, illetve azt is megnézni, van e a bokrok között esetleg kőből készült határjel, vagy mérési pont. 

A Rózsás halom szerintem kissé hasonlít a Tomajpusztán található Harangi halomhoz, ahol régebben szintén jártam:

ii2.jpg

A Rózsás halmot azért említettem kunhalomként, mivel a Szolnok megyei kunhalmok térképén kunhalomként van feltüntetve.  

A halom elnevezései: 1788 - Hegyes halom, későbbi térképeken Rozás halom, 1941-es katonai térképen Rózsás halom.

A halomhoz az 1865-ös leíráson kívül - mely szerint a Rózsás halom környékén dús vadrózsa és mályva bokrok díszelegtek, innen lehet az elnevezése - más leírást nem találtam. 

"A nem természetes halmok, mint többségükben több ezer éves antropogén tájelemek, együtt fejlődtek a mindenkori társadalmakkal. Jelenük, de jövőjük is a területen élő és főleg az ott gazdálkodó emberek munkájától oltalmazó vagy romboló tevékenységétől függött. A velük kapcsolatos természetvédelmi munkának legfőbb tennivalója manapság csak az lehet, hogy útját álljuk az utóbbi időben igen felerősödött halompusztító tevékenységnek." (2)

Jelen esetben a halom abonyi része megsemmisült. Ami a Rózsás halomból megmaradt, az az újszászi részen található. Úgy látszik, a halom abonyi részét megőrizni kevésbé volt fontos.

2022.05.19.

B.

További képek:

dji_0339_2.JPG

dji_0321.JPG

google_10.jpg

mostanaban.jpg

(Mivel kedvelem az ilyen és ehhez hasonló helyeket felkeresni, később előhalászok még néhányat, ahol már jártam.)

Források:

- Újszász városának honlapja

- Jánoska Antal: Újszászi halmok

(1) Jász-Nagykun-Szolnok megye kunhalmainak állapotfelmérése / Dr. Tóth Csaba egyetemi adjunktus - moricz.arrabonus.hu

(2) Tóth Albert - Szolnok környékének kunhalmai

Régi térképek: mapire, hungaricana

Katonai légifotó: fentrol.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr9317834005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2022.05.21. 14:06:16

Nagy kérdés, hogy mi a túrót bányásznak ott. Esetleg homokot, de akkor eddig még csak a termőtalajt szedték le.

l.balays 2022.05.21. 19:42:21

@Lobo Marunga:
A tippem az lenne, hogy a 4-es autóút építéséhez vitték innen a homokot.
(Máshonnan is, lehet az lesz a következő bejegyzés)
Nem akartam beleirni, de ez a hely azt hiszem őskori vonatkozású, aki tud, majd utánanéz, ha jobban érdekli.
Egy tanulmány amit olvastam és amiben szerepel, az meg szerintem összekeveri egy másik közeli halommal, vagyis azt teszi ennek a helyére.
Van itt egy kis kavarodás, ami szerintem azért lehet, mert nem mentek ki a helyszinre, hanem átvették innen onnan a dolgokat.
A Rózsás halom biztosan itt volt. Eléggé kunhalom kinézete is van. Határon van, tehát határjel is lehetett. Ezeket annyira nem fejtegettem.
Ha valaki ért az ilyesmihez, kiváncsi lennék mit tudna hozzátenni.

Lobo Marunga 2022.05.22. 07:27:48

@l.balays: Ez az útépítős dolog esélyesnek tűnik. Viszont az útépítések előtt (és közben) nagyon komoly régészeti munka folyik (Lásd most Kecskemét és Nagykőrös között). Igaz, ez itt nem a nyomvonal. De ha engedéllyel folyt a bármiféle bányászat, akkor a régészeket biztosan be kellett előtte vonni. Ha volt ott valami, akkor az dokumentálva van, csak gondolom, nem volt annyira jelentős, hogy hír legyen belőle.

Lobo Marunga 2022.05.22. 07:47:28

Ami még érdekes, hogy mennyire tiszteletben tartjuk ma is ezeket a határokat, és milyen régi némelyik. És hogy mivel határjelek voltak, itt megmaradtak a halmok. Megnéztem a műholdképen, és ott vannak szépen sorban a megyehatáron. Biztos nem az összes, de van több is. Na ennek lehetne simán turisztikai értéke, kis fantázia és némi befektetés kéne csak.

l.balays 2022.05.22. 09:58:11

@Lobo Marunga:
Ha engem kérdezel, szerintem nem biztos hogy volt régészeti akármi, de javits ki, ha rosszul tudom, a kunhalmokat megbontani sem szabad, mert védettek, ex lege kategória.
Ez valamiféle lakódomb lehetett talán réges régen..
Elég sok halomnál voltam már, a legtöbb el van hordva, vagy szántva.
A régi településhatárok még most is majdnem ugyan azok valóban, néha volt egy két határper akkor elcsúsztak egy kicsit, de megmaradtak a régi idők óta most is ugyan annak.

Lobo Marunga 2022.05.28. 09:42:26

Még egy dolgot nem értek. A bányaterülethez képest a halom, pláne a halom fele egészen kicsi terület illetve nem túl sok anyag. Miért nem kerülték ki, hagyták meg, mikor jól látszik, hogy a másik oldalon se művelik? Egy ekkora bányászat vagy csak földmunka nem történhet engedély nélkül. Ki nem vette észre vagy nem akarta észrevenni ott a halmot? Bár nézve a képeket még az is lehet, hogy nem is vágták ketté, csak rátoltak némi anyagot.

l.balays 2022.05.29. 17:05:01

@Lobo Marunga:
A vékony fás sáv tulajdonképpen a két település határvonala és a fák között kellett lenni - vagy lehet, hogy van is - szerintem valahol a magaslati pontnak.
A halom a térképeken lévő feltüntetéseit elnézve szerintem dél felé, vagyis Abony felé húzódott, ahol most a bányaterület van.
A halom abonyi fele ki lett nyírva. Véleményem szerint ez 100 százalék.

Lobo Marunga 2022.05.31. 09:23:06

@l.balays: Elég érthetetlen, hogy miért. Simán kikerülhették volna a gépek, nem lett volna különösebb haszonkiesés.

l.balays 2022.05.31. 09:40:46

@Lobo Marunga:
Ha nagyon borúsan akarom megközelíteni a dolgot, akkor szerintem bármilyen jellegű védelem manapság a hobbi fémkeresősök üldözésével kimerül. Ezek a helyek sokszor csak addig számítanak, ameddig vannak ott tárgyak és van még mit onnan elhordani.

Lobo Marunga 2022.05.31. 13:57:30

@l.balays: Néhány esetben ezzel nincs is semmi gond. A legfontosabb mindig az adat, az információ. Arra a világon nincs pénz, hogy valamit tűzön-vízen át őrizzünk csak azért, mert van. Egy homokhalom önmagában nem érdekes, nem hasznos, nem szép. Adhat információt, és ha egyébként szerepét betöltötte, és információt sem ad többet, továbbá használni sem tudjuk semmire, még látványosságnak sem, miért kéne mindenáron őrizni. Ez eddig szerintem oké. Ami itt most furcsa, az az, hogy szemmel láthatóan ennek a helynek van vagy volt valamilyen védelme, mert nincs beszántva, és nem értem, ez a védelem a bányászat esetében miért nem működött. Meg - teszem hozzá - szerintem ebből lehetne látványosság.

Gyingizik 2023.04.14. 11:59:21

@l.balays: A lakódomb neve tell, az más, mint a halom. A lakódomb úgy keletkezett, hogy mindig összedöntötték 70-80 évenként a paticsfalú épületeket, és ráépítik az új épületeket, utcákat (pl. jászdózsai tell). Alakja hosszúkás, akár több hektár is lehet. A viszont halom kör alakú, mivel az egy síremlék. Földből hordták össze.
Namost nézve a légifotókat azt láthatjuk, hogy a halom benne van egy hajlított szilvamag alakú, világosabb talajszínnel keretezett területben. Ez meg lehet pl. neolitikus árokrendszerrel körbevett terület. Erről van esetleg info?
Amúgy én eredetileg újszászi vagyok, ezért is érdekelne nagyon.

l.balays 2023.04.14. 18:37:06

@Gyingizik:
Szia.
Kicsit utánanéztem, őskort, rézkort, késő rézkort írnak a halommal kapcsolatban.
Ezek szerint feltételezhetően lakódomb is lehetett, a későbbiekben pedig mint határhalom funkcionálhatott. Vagyis több ezer éves lehet. Ezt gondolom.
Ide nem mentem be, nem tudom, mi lehetett esetleg közvetlenül a felszínén.
Amit irtál, szerintem a halom régebben talán nem volt ennyire szabályos.
Mást nem tudok mondani, szakértőt kellene megkérdezni, de engem is érdekelne a kérdésedre adott hozzáértőtől való válasz.

A blogban esetenként vannak illetve lehetnek pontatlanságok, mivel ez egy amatőr blog. Leginkább a helyek bemutatása az elsődleges szempont.

Ha újszászi vagy, akkor javaslom még a bejegyzések közülha érdekel, az Elpusztult csárdát, ami Újszászhoz kapcsolódik.
Itt a link: balays.blog.hu/2022/04/23/elpusztult_csarda_ujszasz

Gyingizik 2023.04.15. 00:15:10

@l.balays: Köszi! Amúgy csak érdekességképpen az Újszászt és Tápiógyörgyét összekötő tanyasi utat, ahol a Sóút is van Pokoltanyai útnak nevezik. Mivel vagy 150 éve a cikkben említett csárdában voltak vmi gyilkosságok.
süti beállítások módosítása