Az Elpusztult csárda valamikor forgalmas fogadó lehetett - úgy gondolom - mivel az épülete a Szolnokról kivezető régi, ún. Sóút mellett, annak egyik központi útkereszteződésénél állt, Újszász határában.
(Sóúthoz: "A sószállítás az egyik legtökéletesebben megszervezett ellátási rendszer volt a 18.században Magyarországon. A Királyi Kamara igyekezett a sót mindenhová eljuttatni. Az ország egész területén sóraktárakat szerveztek lehetőleg a közlekedési utak mellett, ezeknek a feladata a vármegyék sószükségletének fedezése volt.") (1)
Elmentem megnézni a szóban forgó útkereszteződést és a régi csárda helyét, de csárdának nyomai a térképeken feltüntetett elnevezésein kívül egyáltalán nem maradtak.
A régi fogadó helyénél az út mellett most egy magányos fa áll:
Térkép részlet 1788-ból, rajta az "Elpusztúlt csárdával" (ezen a térképen NY-ra Abony, K-re Újszász, további viszonyítási pontok a Dinnyés és a Máté halmok...stb.):
Az Elpusztúlt csárda - az épülete a felirat felett lévő kis piros kocka:
Az Elpusztult csárda néhány évvel korábban, Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) - még Szarvasy néven szerepel, a kereszteződésnél a térkép egy feszületet is jelöl:
A katonai térképek jelkulcsa alapján a W.h. jelölés csárdát, fogadót jelent (forr: Dr. Strompl Gábor: Térképolvasás):
Az útkereszteződés, napjainkban - a csárdának, vagy fogadónak, ill. az első katonai térképen feltüntetett feszületnek mostanra már se híre, se hamva (az épület a kereszteződés bal felső sarkában állt valahol - a műúton keresztbe a régi Sóút, a távolban Újszász):
A helyszín az első katonai felmérés térképén, összehasonlítva a google térképpel (a major az előző képen éppen nem látszik):
A vendéglő épülete valahol itt, a repcésben állhatott:
A magányos fa és a repcés - ez az út Tápiógyörgyére vezet:
A repcés helyén régen (1788) kukoricaföldeket jelöl a térkép KUKURITZA jelöléssel (a térkép a katonai térképhez az óra mutató irányába 90 fokban van elfordulva):
Hogy honnan és miért kaphatta a csárda a Szarvasi nevet? Feltételezem az újszászi Szarvas-halommal kapcsolatban, ahol a leírások szerint templomrom és egy Szarvas nevű település állt a régi időkben (ami nem azonos a Békés megyei Szarvassal).
"..Korabeli okmányok bizonyítják azonban, hogy 1423-ben már létezett a jelenlegi Újszász község mellett egy Szarvas nevű település is...." (2)
1860: "..Maga a Szarvashalom egy emelkedett, s hosszan elnyúló domb, legmagasabb pontján urasági szőlőskertekkel. A halom oldalában és az érpárt hosszában végzett ásások alkalmával csontvázak is gyakran találtattak, s a legöregebb újszászi lakosok még hallomásból emlékeznek, hogy Szarvashalmon egy elpusztult egyház romjai valának még láthatók, melyek azonban ma már elenyésztek. A Szarvas ér választotta el Újszászt a nyugati oldalon feküdt Szarvas nevű philisteusi községtől."
(Virág J.: Újszászi jegyző közlése 1860-ból.) (2)
A Szarvas-halom és a Szarvasy (Elpusztúlt csárda) csárda egymáshoz viszonyított helyzete a harmadik katonai felmérés térképe alapján (1869-1887), a csárdát ez a térkép már semmilyen formában nem tünteti fel (a fogadó a Szarvas halom felé vezető út mellett állt, távolságuk egymástól kb. 2,5 km):
Azt írják, a Szarvashalmon III. László is sokszor elidőzött (blog: Feltételezem itt az Orczy család egyik Lászlójáról lehet szó, akik a környék legnagyobb birtokosai voltak és nem III. László gyerekkirályról, aki 6 éves korában meghalt):
"Újszász település hajdan mint egyik jászkapitányi szállás a Jászsághoz tartozott. A település közelében lévő Szarvashalom nevű kunhalmon állítások szerint gyakran időzött III. László, hogy közel lehessen az e vidéki kun szállásokhoz. Újszászt és Szarvast egymás mellett említik mint olyan régi jász településeket, amelyeknek saját kapitányuk volt. 1424-ben az újszászi jászkapitány Ozorai Pipo." (2)
A Szarvasy (Elpusztult) csárda és a Szarvas-halom egymáshoz viszonyított helyzete az első katonai felmérés térképén (1782-1785):
Adatokat az Elpusztult csárda elnevezés kapcsán nem találtam, a Szarvasy csárdához éppen csak két említésre sikerült rábukkannom (3):
Az említett Kettős kút és Göböl, valamint a Só (Soos) út a térképen - 1788 - a csárda közelében:
Ez az említés jóval érdekesebb, ez alapján a Szarvasi csárda a Méltóságos Ursaságé volt, aki azonos lehet Báró Orczy Lőrinccel:
Kik voltak az Orczyak..? A környék legnagyobb birtokosai. A Szarvas-halmon jelenleg is kastély áll, Orczy Andor kastélya.
"Az Orczy család Magyarország legősibb nemesi családjainak egyike, melynek eredete az Árpádok idejéig, sőt István király uralkodásának kezdetéig vezethető vissza...." (2)
Újszász - "...1727- ben puszta Orczy István birtokában. A település-környék történetében ekkor jelentek meg az Orczyak, mint a környék legnagyobb birtokkal rendelkező családja. Újszászon birtokaik egy részét egészen a II. világháborúig meg tudták tartani." (2)
Amennyiben báró Orczy Lőrinc megegyezik a fenti említésben szereplő "Méltóságos Urasággal", abban az esetben a Szarvasi (Elpusztult) csárda a báró tulajdonát képező vendéglő volt, vagy lehetett, amelyre az alábbiakból lehet következtetni:
- a Szarvasi vendégfogadót a "Méltóságos Uraság" tulajdonában említik.
- Báró Orczy Lőrinc élt: 1718-1789 közötti időben.
- az első katonai felmérés térképe 1782-1785 között a csárdát mint Szarvasy csárdát jelöli, a báró életszakaszán belül, amikoris a báró még élt.
- 1788-ban Újszász úrbéri térképén - a báró halálát megelőző egy évvel - a Szarvasy fogadót már mint "Elpusztúlt csárda" jelöli a térkép.
A családfa részlete (forrás: Orczy kastélyok és kastélyparkok Újszászon (2012) / 1554-2012):
Orczy Lőrinc:
"...Orczy Lőrinc, 1718-ban született Hejőbábán. Bácskai birtokok és puszták megszerzésével gyarapította a családi vagyont, nagy jelentőségű ló- és szarvasmarha tenyészeteket létesített és tartott fenn. 1756-ban Jász-kun és Hajdú kerületek által kiállított 1000 lovas parancsnoka, később tábornok lett és részt vett az osztrák örökösödési háborúban." (2)
A csárdát - vagy annak romjait - későbbi térképek már nem jelölik.
Térképeken utolsó jelölése 1788-ban Újszász úrbéri térképén "Elpusztúlt csárda".
Az Elpusztult csárda helyén most nem "Kukuricza" van, hanem repcés (azt hiszem ez repce..):
A tarktornyomban hasonló cserepeket lehet találni:
A régi Sóút az Elpusztult csárda felől, Szolnok irányába:
A régi Sóút Tápiógyörgye irányába - jelenleg aszfaltozott betonút, a kép jobb felső részében a Máté-halom, a fogadó a kép alapján az útkereszteződés jobb felső szegletében állt valamikor:
A kereszteződés mentén:
A Szarvasy csárda (majd később Elpusztult csárda) véleményem szerint a közeli Szarvas-halomról kaphatta a nevét és Báró Orczy Lőrinc tulajdonában lehetett.
A Szarvas-halom - amihez a régi csárda melletti út is vezet - templomos hely volt, ahol az 1800-as években még romok voltak láthatóak:
"Szarvashalom - a feltevések szerint - eredetileg arra a halomra vonatkozott, amely a mostani evangélikus ótemplom helyén állott, s amelyen szarvasok vonhatták magukra a figyelmet. KISS L. 1988. II. 527. p. Megjegyzendő, hogy a középkori jász Szarvasra két, az újkorból adatolt helynév utal, a Szarvas-ér és ugyanúgy, mint a Békés megyei Szarvasnál, a Szarvashalom. Gyárfás még tudott arról, hogy a Szarvashalmon „...e halom oldalában ásások alkalmával csontvázak is gyakran találtattak, s ...Hogy Szarvashalmon egy elpusztult egyház romjai valának még láthatók"...." (4)
1788 - újszászi térkép részlet - A Szarvas-halom és a Szarvas ér:
1869-1887 - harmadik katonai felmérés - a halom mellett Orczy név:
Az "Elpusztúlt csárda" a Szarvas-halomhoz vezető út mellett:
Hogy a frekventált helyen lévő Elpusztult csárda milyen módon pusztult el és miért kaphatta ezt az elnevezést (tűzvész esetleg, vagy csak sorsára hagyták?), továbbra is rejtély. Ha a báróé volt a csárda, ha nem, a Szarvasy, vagyis az Elpusztult csárda a régi időkben akkor is itt állt.
Talán helytörténeti iratok, vagy az Orczyak hagyatéki, vagy emlékiratai tartalmazhatnak a csárdáról további információkat, ha vannak.
(A Szarvas-halomnál nem jártam, egy kép azért elfért volna a bejegyzésbe onnan is.. Talán később ha arra járok, pótolom. A halmon most kastély áll, a környéke már be van épülve. Csak a csárda és a halom egyező neve és összefüggésük vonatkozásában tértem ki a halomra.)
B.
2022.04.22.
Kiegészítés (22.05.17.):
A csárda Újszász 1770-es úrbéri térképén is fel van tüntetve (MOL - Orczy család családi térképei közül):
Források:
(1) Szikszai Mihály A máramarosi só továbbszállitasa a Jászkunságban
(2) Orczy kastélyok és kastélyparkok Újszászon (2012) / 1554-2012
(3) Báryné Gál Edit: Az Orczy-család négy birtokközpontjának Újszásznak, Gyöngyösnek, Tarnaőrsnek és Erdőkövesdnek a fejlődése a XVIII-XIX. században I. - Újszász
(4) Selmeczi László: A Jászság betelepedése és kialakulása
Térképek: Hungaricana, Mapire.eu