2022. április 08. írta: l.balays

Sibrik-domb** Visegrád

Ha Visegrádra megy az ember romokat nézni, többnyire a Visegrádi vár az, ami leginkább az úti célok között szerepel.

Viszont Visegrádnak volt egy régebbi vára is, amely a közeli Sibrik-dombon lévő egykori római tábor romjaira épült és nem azonos a mostani Visegrádi Fellegvárral.

Mivel sokszor írtak már erről a helyről, ezért az általános tudnivalókon kívül próbáltam egyéb dolgoknak is utánanézni, továbbá talán néhány érdekesebb képet is tartalmaz a bejegyzés.

A következő kép a Duna-part melletti dombtetőről még 2020. júliusban készült:

Az úgymond kötelező tudnivaló a dombról röviden, hogy a római limes védfalának egy része a mai Visegrád körül húzódott. A Sibrik-dombon a limeshez tartozó - több toronnyal is körülvett - római tábor volt, ami i.sz. 320 körül épült, I. Konstantinus római császár idején.

Több száz év elteltével a XI. században Szent István király építtetett a dombon a római romokra ispánsági központot és várat (valamint templomot), ami a tatárjárás idején a város központja volt, valamint ebben az ispánsági várban tartotta fogva Szent László király 1081-től két éven keresztül ellenfelét - a korábbi és összeesküvő királyt - Salamont.

A Sibrik-domb felülnézetből - az előző képtől több mint egy évvel később - régészeti feltárások nyomaival:

"Magát a három királyi vár határolta Piliserdő területét Pilis megye - korábban, 1002-ben még „Visegrád megye” - néven szervezték önálló várispánsággá. Ennek központja a XIII. század derekáig a visegrádi Sibrik dombon állt." (1)

2020. március - panoráma a Sibrik-dombon lévő romoktól a Dunakanyarra - a kép bal oldalán a Salamon torony tetejéből is látszik valami:

"A mai Pest megye területének korai vármegye beosztása az ország többi részén megfigyeltekhez képest sajátosan, eltérően alakult.

1009-ben, a veszprémi püspökség alapítólevelében történik említés Visegrád vármegyéről, a későbbi Pilis megye elődjéről. Ispánsági központja a Visegrád-Sibrik dombi római táborból átépített vár volt..." (3)

A Sibrik-domb, ahol egykor a római tábor és a romjaira épült későbbi ispáni vár állott:

"Az 1009-ben a veszprémi püspökséghez tartozó negyedik várat az oklevél Visegrádnak (Vyssegrad civitas) nevezi.

Nincs ok kételkedni abban, hogy e Visegrád alatt a ma is ezen a néven ismert település értendő, jóllehet a korai Árpád-kor „Visegrád vár”-a nem azonos sem a mai vízivárral, sem a fellegvárral.

A régészeti kutatások a Sibrik-dombon tárták fel azt a római erődből átalakított ispánsági központot, melyet az oklevél Vyssegrad civitasával azonosíthatunk." (4)

A római erőd nagy tornyának romjai az út menti magaslaton:

A Sibrik-dombon lévő későrómai erőd nagy tornyának analitikus alaprajzi vázlata:

- ezt a tornyot a római tábor harmadik építési periódusához sorolják (Valentinianus kora, vagy a limes Kr.u. 378-380 közötti újjászervezése) (2):

- Kép forrása: Nagy Mihály: A pannoniai IV. századi burgus-típusok méretei -

A római torony rekonstruált maradványai - a képen a rajzhoz képest kicsit elcsúszva - felülnézetből (2021. augusztus):

A nagy torony romjai (2021):

A torony romjainál, 2020. márciusában:

1960 - sírok kerültek elő csontvázakkal a Nemzeti Bank üdülőjének területén, a Sibrik-domb mögötti hegyoldalban (forr: Sz.Burger Alice szerk.: Az 1960. év régészeti kutatásai):

1964 - légifotó - a Sibrik-domb és környéke, bal oldalon alul a Salamon torony, a jobb oldali épület lehetett talán az üdülő(?) - (a Duna balra található):

1989-es légifotó a területről, összehasonlításképpen:

1977 - a Sibrik-dombhoz köthető régészeti adatok közül (forrás: Sz.Burger Alice szerk.: Az 1977 év régészeti kutatásai):

A Schneider-rét a kataszteri térképen (1885):

A Duna és túlpartja (Nagymaros) a romok felől (2020.03.):

1985 - szintén régészeti kutatások adataiból (Forr.: Czeglédy Ilona szerk.: Az 1985 év régészeti kutatásai):

Hol lehetett az előzőekben említett D-i táborfalnál lévő épület..?

A területen a tavalyi évben, 2021-ben is kutattak a régészek, melynek során több szelvényt is megnyitottak.

A képhez viszonyítva szerintem a szóban forgó épület a kép jobb oldalánál lévő fák mentén lehetett valahol, a "kardos" emlékmű környékén:

Más szemszögből - a kardos emlékmű árnyékot is vet ezen a képen (a bal oldali homokdomb mellett):

Közelebbi kép:

Kövek....:

A feltárás nyomai az alsó út mellől:

Hazai Tudósítások, 1974 - a dombot az alföldi sáncrendszerrel, a Csörsz árokkal is kapcsolatba hozni vélik:

A Sibrik-domb egyes régészeti szelvényei még a részletesebb kibontás előtt:

A Sibrik-domb a Duna felől:

A vízmosásokat régen kocsiútként is használták:

"A hegytől a Duna felé vezető két, jelenleg is meglévő élő vízmosás egyike a Szent András monostorra az 1920-as években ráépült, ún. Latinovits-villa telke mellett halad, a másik a jelenlegi ásatási területet Ny-ról határolva, a KOVALOVSZKI Júlia által feltárt falurész mellett halad É felé.

A Sibrik-domb és a fellegvár felé vezető betonút megépülése előtt e vízmosásokat kocsiútként használták.

A falu területe mellett elhaladó árok, amely a hegy felőli oldalon kettéágazik, Ny-i ága a ispáni vár irányába halad. A várkerti régészeti kutatások egyik kiemelt kérdése, merre haladt a római kortól 1836-ig, a mai Duna parti nyomvonal megépüléséig, a völgyön keresztül a sibriki római Castrum majd ispáni vár mellett nyugat felé vezető fontos kereskedelmi és hadi út nyomvonala." (5)

A Sibrik-domb és a Várkert a kataszteri térképen (1885):

A dombon a már betemetett régészeti szelvények:

1962 - részlet az Amerikai Magyar Szó, 1962. évi szeptemberi számának egyik írásából:

"A visegrádi Sibrik-dombon a IV. században római katonai tábor állt.

A tábor falait a IX. században a szlávok újból felépítették, s igy született meg a visegrádi fellegvár őse. Ez a vár a régészek előtt egy ideje már ismeretes volt, de hiányzott a hozzátartozó falu. Ennek feltárása folyik most. Valószínű, hogy a falu egy időben az I. Endre által a XI. században alapított bazilita kolostorhoz tartozott.