Régi térképek alapján jutottam el ennek a tanyasi iskolának a helyéhez. Az iskola egykor Cegléd külterületén, a Bán-dűlőben állt, 10-12 km-re Cegléd városától.

Összegyűjtöttem néhány dolgot az iskolával kapcsolatban, de talán majd akkor lehet később róla többet megtudni, ha valamilyen módon eljut azokhoz, akik még ismerték az iskolát. 

Cegléd megyei város külterületi térképén (1937) a Bán-dűlői iskola, a felirattól balra, 289-es számmal jelölve:

A Bán-dűlői tanyasi iskola 1880-ban épült, volt jobbágytelkek ősi tanyái között. Fényképeket az iskoláról nem találtam.

A feketeföldi tanyasiak 1875 körül kérelmet adtak be az iskolaszék felé, amelyben tanyasi iskola felállítását kérték.

Az ő megsegítésükre B. Molnár András képviselő 800 négyszögöl területet ajánlott fel a közgyűlésen iskola- építés céljára. (Itt épült fel a Bán-dűlői iskola.)

Nagy szükség volt már az áldozatvállalásra, megajánlásra a tanyai községi iskolák felállítása, az analfabétizmus felszámolása érdekében, hiszen ekkor már a művelt világ megismerte a fonográfot, a mikrofont, az elektromos vasutat. (2)

Az iskola helyénél borús, párás időben jártam, ezért a képek nem lesznek túl hangulatosak.

A régi tanyai iskola és udvarának helye a kép közepén lévő fás, bokros területen volt, az iskola körüli tanyák mostanra már eltűntek (a képen a távolban alig kivehetően Cegléd):

"...Már 1857- ben is a kültelki népesség zöme földhöz kötött zsellér és cseléd, akinek nincsen módja gyermekeit városon lakó öreg szüleitől Iskolába járatni, mint a földtulajdonos tanyán lakó földművesnek.

A kültelki Iskolák létesítésében döntő része volt a kötelező népoktatási törvénynek. Az 1869.évi népszámlálás szerint Cegléden a 6 éven felüli férfiak közül 3,084, a nők közül 3,954-en nem tudtak Írni - olvasni.

A családostól, gyermekeivel együtt kinn- lakó népesség tehát csak a tanyai Iskola-hálózat kiépülése után szabadulhatott meg az analfabétizmustól." (3)

A Habsburg kataszteri térképen (1881) is látható, milyen sok tanya volt abban az időben az iskola közeli környékén is (Cegléd a térképen az iskolához viszonyítva DNY-ra található):

1963-ban az iskola és a környékén lévő tanyák légifotón:

A régi iskolával kapcsolatban újságcikkekből lehet szemezgetni, mint pl, ebből, ami nekem különösen tetszett, érdemes elolvasni - a Pest Megyei Hírlap, 1969. novemberi számából - a Bán-dűlői iskolába televízió került:

1969-ben az iskola tv-kapott, mostanra az iskola helyére semmi nem utal,megtalálni sem könnyű - a térképeken jelölt hosszúkás épület helyén egy kis domb, a dombon fákkal:

A domb tetején néhány téglatörmelék:

Jó lenne ha valaki vissza tudna emlékezni a régi iskolára, ugyanis a térképek csak egy épületet jelölnek az iskolánál. 

Az iskola 1880-ban épült. Az 1881-es kataszteri térkép egy épületet jelöl ide, minden bizonnyal ez lehetett itt az első épület (balra a térkép, jobbra az iskola helye):

Az 1965-ben készült katonai légifotón már két nagyobb épület látható, az előző térképen lévő hosszúkás épület és még egy nagyobb másik:

Ha jobban megnézzük, akkor az előző légifelvételen a nagyobb épület hasonlít inkább egy olyan épülethez, mint amilyen az 1926. évi mintaterv szerint egy tanyai iskola volt:

- Kép forrása: Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből -

Valószínűleg a nagyobb épület később épülhetett, talán akkor, amikor új tantermeket építettek több tanyasi iskolához is - bár nem épületet, hanem csak tantermet említenek: "Új tantermeket is építettünk a régi, leromlottak helyett, pl. a Bán-dűlőben.."

"A Bán-dűlői iskola tantermében még kemencével fűtöttek. Sok helyen az elrendezés is helytelen volt: a világosság a gyerekek jobb keze felől jött."

"A heti óraszám 20- 25 volt. Tanyasi iskolákban az órákat mindig megrövidítették, mert korán besötétedett, főleg télen, a gyerekek messziről jártak és idő kellett, amíg hazaértek." (1)

A volt iskola helye napjainkban:

A tanító esküje:

"A tanyasi tanító tehát állami alkalmazott volt, fizetését is az államtól kapta, szolgálati éveinek száma, beosztása alapján helyettes, segéd vagy rendes, később próbaszolgálatos vagy katonahelyettesi és még számtalan kategóriába tartozhatott.

Munkába állásakor esküt, illetve fogadalmat kellett tennie, melynek szövege így hangzott:

„Én xy ünnepélyesen esküszöm (fogadom) a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzójához tántoríthatatlan és rendületlen hűséggel viseltetem.

Magyarország törvényeit és törvényes szokásait megtartom, az alkotmányos kormánynak és hatóságainak rendeleteit, valamint a tanítói tisztemmel járó kötelességeket mindenkor lelkiismeretesen és pontosan teljesítem és a gondjaimra bízott ifjúságot a magyar haza szeretetében és valláserkölcsös szellemben fogom nevelni." (1)

Dűlőút, a képen az út mellett balra volt az iskola - ezen a dűlőúton sok kisgyerek érkezett valamikor az iskolába:

A ceglédi külterületi tanyasi iskolák élén egy igazgató állt: 1933-ig Csűrös Antal, 1933-tól 1948-ig pedig Géczi János.

Géczi János (szül: 1887) többek között Kókán és Újszilváson is tanított, majd ezt követően jött át Ceglédre igazgatónak - a visszaemlékezéseiből sok minden megtudható a tanyasi iskolák életéből is:

(forrás: Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban):

"1933-ig tanítottam Újszászon. Akkoriban egyszer megkérdezte a tanfelügyelő: akarok-e Ceglédre jönni, igazgatónak? Az akkori igazgató súlyos beteg volt, képtelen volt ellátni feladatát..."

Az iroda Cegléden volt, abban a házban, ahol régebben a király is megszállt:

"..Cegléden 18 állami iskola volt, 27 vagy 28 tanerővel. Mikor nyugdíjba mentem, akkor már hatvanketten voltak, mert nagyon sok menekült is jött hozzánk. Az irodánk először a Pesti úton volt, utána pedig a Rákóczi úton. Itt is laktam, egy ügyvéd barátomtól béreltem. Elsőrangú hely volt, négyszobás, verandás, angol WC-vel. A király ebben a házban szállt meg, amikor Cegléden járt. Ide vendégeket is hívhattam, a polgármestert, a Surányi Hadiárva Otthon vezetőjét, a bíróság egyik tagját - velük voltam baráti kapcsolatban.."

Volt, hogy a tanyai utakon az autó elakadt, amit végül lovakkal kellett menteni:

"...Segítségül kaptam egy irodai segéderőt, az iskolalátogatásokhoz pedig úti átalányt. Ha a tanfelügyelővel mentünk, akkor a várostól mindig kaptunk fogatot, mert a tanyai utakat nem lehetett volna autóval végigjárni. Megtörtént, hogy a minisztériumi osztályvezetővel mentünk és a sárban elakadt az autónk - se ki, se be! Szerencsénkre a szomszédban dolgozott egy szántó-vető ember, az aztán két lóval kimentett bennünket..."

Részemről Cegléd felől mentem, autóval alig tudtam ide eljutni, pedig nem vizes, hanem fagyos volt a föld:

Egy kis lazaság a tanyasi iskolákban:

"..Mikor idekerültem, az iskolák kissé zilált állapotban voltak, elég laza volt a fegyelem is.

Egyik tanítónő például heti piacos napokon rendszeresen bejárt a városba, a gyerekeket rábízta egy nagyobb gyerekre vagy az urára. A másik tanítónak pálinkafőzője volt, azzal törődött..."

Iskolai füzet:

- Kép forrása: Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban -

Az akkori tanári fizetésről:

"Egy helyettes tanító fizetése a 30-as években kb. 80-110 pengő volt.

A külterületiek 30 pengővel többet kaptak, mert a havonkénti városi értekezletekre 3-3 pengő fuvardíj járt.

Ezenkívül semmi más juttatást nem kaptak. Kerékpárral vagy a szomszédos gazdálkodók fogatával járhattak, de ezt csak baráti szívességként kérhették. Valamennyi külterületi tanító rendelkezett oklevéllel, de akkor az egész országban sehol sem voltak képesítés nélküliek, hiszen százával vártak állásra azok is, akik a képzőből kikerültek!"

Madáretetők az iskola helye mellett lévő fákon:

A tanyasiak szerették az iskolát, ha tanítónak a városba kellett bemenni, sokszor bevitték kocsival:

"...figyelembe kellett venni, hogy a külterületi iskolák és iskolások mások, mint a városiak.

Pl. ha havas időben 30 gyerek helyett csak 20 jött el, az itt már nagy eredmény volt. Ha az utak miatt nem tudtak a gyerekek iskolába járni, azt nem számíthattuk az igazolatlan mulasztások közé.

De azt semmi esetre sem lehetett megengedni, hogy a rendes tankötelezettség alól bárki is kibújjon! Ha egy-egy osztályba csak egy-egy tanköteles jelentkezett, az osztályt akkor is meg kellett nyitni.

A sokat hiányzók szüleit pénzbírságra ítélték, a rendőrbíró a mulasztásnak megfelelően szabta ki a büntetést. Ezekre a tárgyalásokra engem is meghívtak, én képviseltem az iskolát. Arra nem emlékszem, hogy valakit ilyesmi miatt elzártak volna - nem is volt rá szükség. De nem is akarták az iskola ellen hangolni a tanyai közönséget.

Bár ahogy tapasztaltam, a tanyasiak szerették az iskolát, szívesen segítettek a tanítónak - ha a városba akart jönni sokszor behozták kocsival..."

Úttörőhíradó - a Bán-dűlői iskola úttörőinek életéből - a Pest Megyei Hírlap 1965 decemberi számából:

A Bán-dűlői iskolában 1962-ben gyermekbénulás elleni oltásokat is adtak, mégpedig kötelező jelleggel, akik nem adatták be az oltást gyermeküknek, azokat megbüntették - a Pest Megyei Hírlap, 1962. januári számából:

"Az oltások ideje: 1962. január 29. és február 3. között. Kötelező beoltani minden 1959. január 1. és 1961. október 31. közt született gyermeket.
Aki az oltásról gyermekével elmarad, meg fogják büntetni. Figyelmeztetést nem küldenek. Jelen sajtóközleményt veszik figyelmeztetőül..."

"Külterületen: .... Bán dűlői iskolában január 30-án reggel 10 órakor." 

Ez az a hely, ahová valamikor még egy iskolához és oltásokra is érkeztek:

Az iskola tanítói közül:

1931 - Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931):

Külterületi iskolai tanító a két világháború között a Bán-dűlői iskolában: Zámbó Mária (1)

Megható újságcikk "Mária néniről", aki 1934-ben helyettes megbízott tanítóként került a Bán dűlői tanyai iskolába, ahol ezt követően több mint három évtizedig tanított - a Pest Megyei Hírlap, 1969. júniusi számából:

Az előző újságcikkben az olvasható, hogy akkoriban a környéken villanyoszlopok sehol sem sorakoztak...

Nem így van ez mostanában, hatalmas villanyoszlopok azóta már vannak, viszont az iskola nincsen már - az egykori iskolához vezető dűlőút felett vezetékek, az iskola a kép közepén lévő fáknál volt valamikor:

Továbbra is nyitott kérdés, miért van a térképeken egy épület, az 1965-ös katonai légifotón pedig két épület az iskola helyén és melyik milyen célt szolgált?

Általában a katonai térkép is jelölte a külterületi iskolákat, de a Bán-dűlőit a térkép nem jelöli.

Az iskola az 1941-es katonai felmérésen sincsen nevesítve, de azért meg lehet találni, mellette a térkép szerint még egy kút is volt (az épület a fekete kocka):

A régi iskola épületének és udvarának helye, a régi kút is itt volt valahol - a bokrok között az állatoknak etető van elhelyezve:

1992 - katonai légifotó - akkor sem állt már itt épület:

Napjainkban az iskola helye:

Az iskola 1970-ben még működött - újságcikk az iskoláról és az akkori tanítóról, aki Zala megyéből érkezett az iskolába tanítónak - a Pest Megyei Hírlap, 1970. szeptemberi számából:

A Cegléd Bán-dűlői tanyasi iskola és a Cegléd Homokpusztai tanyasi iskola egymáshoz viszonyított helyzete:

Folytatása következik, később valamikor majd egy másik iskolával.

2022.02.07.

B.

Források:

(1) Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban

 (2) Pest Megyei Hírlap, 1987. februári számából -  Szőlőskertek és tanyai iskolák (Dr. Szabó Alfréd)

(3) Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek

Régi térképek: mapire.eu

Katonai légifotók: fentrol.hu