Kétszer jártam a környéken - illetve a kápolnánál - 2020. nyarán, illetve 2021 tavaszán, az akkoriban készült képeimből válogattam néhányat ebbe a bejegyzésbe.
A régi pusztatomaji Szent Móric kápolna kint áll a pusztában, Kunhegyes határában, mostanra már felújítva.
Különleges és viszontagságos története van a helynek és a kápolnának..
A felújított kápolna 2014-ben történő felújítását követően már fehéren pompázik a határban:
A kápolna adatok szerint 1892-ben épült. (blog megj.: Érdekes módon már 1881-es térképen is szerepel.)
A kápolnát gróf Nemes Vince (1830-1896) építtette családja, valamint az uradalmi cselédség részére, a kápolna kriptája pedig temetkezési helyül szolgált.
A kápolna felszentelése
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok 1892. szeptember 25-i számából:
"Gróf Nemes Vince tomaji uradalmában volt e hó 22-én az általa építtetett kápolna ünnepélyes felszentelése.
A jókora dombon kitűnő ízléssel épített kápolnát, az érsek megbízásából - a főúr kérelmére - Boldizsár Benedek, volt kunhegyesi, jelenleg verpeléti plébános szentelte fel, s a hívek nagy sokasága töltötte be és állta körül a kápolnát.
A „Szent Móritz” oltárképet Vastagh festőművész készítette, kifogástalan művészi ecsettel. Az épületet Novák Ferencz budapesti műépítész emelte.
A szertartást nemsokára követő ebéden részt vettek:
nagyméltóságú gr. Nemes Vince, mélt. gróf Nemes János, mélt. gróf Szapáry György, Geőcze Aladár abádszalóki esperes-plébános, Kubicza Lajos kunhegyesi plébános, Dambrovszky Imre abádszalóki káplán, Poláky Ignácz nyug. felügyelő, Novák Ferencz műépít. Bpestről, Grundbőek György nyug. számtartó, Molnár István urad. igazgató, ifj. Molnár István oki. erdész, Mészáros Antal, Szabó Sándor, Jaczó Győző, Várnai János, Both László urad. ispánok, Hauer Jenő pénztárnok, Puky Lajos, Brengl János, Schwendtner Ede uradalmi tisztek, dr. Kovách Antal urad. orvos.
Az első felköszöntőt a háziúr ő nagyméltósága mondta az érsek úr ő excelientiájára, a felszentelő plébánosra és műépítészre, s vendégei között elsősorban gr. Szapáry György Öméltósága egészségére.
Ezután kevés ideje volt pihenni a pezsgőspohárnak, mert a köszöntők szakadatlan sora következett, legtöbbje ő nagyméltóságát és nagyúri családját éltette. Ritka kedély és fesztelenség tették e napot emlékezetessé." (1)
Az előző újságcikk "jókora dombot" említ, amelyre a kápolnát építették. Ez a jókora domb a régi térképek alapján a Kis Fás halom volt, amelyet a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869) is feltüntet, amely halom minden bizonnyal egy kunhalom.
Ekkor a kápolna még ugye nem épült meg, viszont a térképen a Kis Fás halomtól - amelyre később a kápolna épült - északra (kb. 700 méterre) a "Tomai puszta"-i majorság már fel van rajzolva:
De egyelőre a kápolnánál maradva, a majorságról és a kastélyról majd később...
1959-ben még minden rendben volt:
"Amikor Emil atya 1959-ben idekerült és kimentek 16-an kerékpárral, a kápolnát még teljesen épségben találták..." (1)
A kápolnában 1965-ben még misét tartottak. Később a puszta elnéptelenedett, majd ezt követően a kápolna is kezdett magára maradni.
A kápolnánál történő pusztítás:
"Minden hónap utolsó vasárnapján volt szentmise. A hatvanas évek elejétől abádszalóki fiatalok rendszeresen jártak ki randalírozni a kápolnához.
"Az ablakokat patkószeggel többször belőtték, így azokat megpróbálták dróthálós üveggel pótolni.
Véglegesen 1964-ben nagyhéten, nagypénteken ment tönkre, egy hét alatt lepusztították.
A szép faajtót és a dróthálós üvegablakokat nagy vasdarabbal betörték. A nagyobbik harangot ledobták, de elvinni nem tudták. A tetőszerkezet lemezeit és fa szerkezetét megbontották, így azt egy viharos széllökés könnyen leemelhette helyéről. Az elkövetők a kápolna közepére piszkoltak és dinnyehéjjal letakarták. A falra ezt írták: Éljen Sztálin!" (1)
A kápolna 1964-et követően egy idő múlva teljesen romossá vált:
- Kép forrása: kosakaroly.hu -
A kápolna további pusztítása:
"Emil atya ezek után menteni próbálta a még menthetőt.
Miután az első padokat fölégették, a megmaradt padokat a tomajiak segítségével szekéren a tomajmonostori templomba vitték, ahol ma is jó állapotban vannak.
Szemtanúk elmondása szerint a feszületet egy ember a villámhárítóval együtt leszerelte és motorral elvitte.
Emil atyáék folytatták mentőakciójukat. Bakó és Susa nevezetű ismerőseivel kiment és a megmaradt harangot leemelték. A két harang Alsóvadászra került 8.000 Ft értékben. Egy Bihari nevezetű káplán jött a harang átvételére.
Szentpéteriné Etelka elmondása szerint kunhegyesi osztályuk kint volt kirándulni, felírták a sírkövekre a nevüket, de nem tettek kárt. Pál Józsefné Marika osztálytársaival a törött ablakon bemásztak és próbálták lemosni a falon lévő márványdíszeket, mentették még a menthetőt."
(Lehet, rosszul értelmezem, de a templom harangjait a mentőakcióban eladták. De mindegy, a harangok végül is megmaradtak.)
A kápolna teljesen romos állapotban:
- kép forrása: kosakaroly.hu -
A kápolnát le akarták bontani, a lebontásra az engedélyt is megadták, környékén a kutyák embercsontokkal rohangáltak:
"Kádár érsek úr 1980-ban úgy nyilatkozott, hogy a kápolnát nem érdemes újjáépíteni, mert azt úgy is csak újra megrongálják. Az érsek úr engedélyt adott a lebontásra, de hát ki akarta lebontani?
A kápolnát azóta is az enyészet, az időjárás és sajnos még ma is a vandalizmus bontogatja.
Egyszer jelentették, hogy a kápolna körüli mezőn kóbor kutyák emberi csontokkal szaladgálnak.
Emil atyáék ekkor fedezték fel, hogy a grófi kriptát is feltörték, a koporsókat összetörték, a csontokat kiszórták.
A maradványokat, a csontokat és a gyermek koporsóban talált állatfigurás gyermekjátékokat bevitték és a katolikus templom háta mögötti feszület mögé temették el.
A templom belső falán fekete márvány emléktábla őrzi a halottak nevét.” (1)
A kápolnát végül nem bontották el, sőt, 2014-ben felújították.
A kápolna már felújított állapotban a Kis Fás halmon (kép: 2020.augusztus):
A firenzei oltárkép, olasz örökségi pecséttel
A kunhegyesi plébániában volt az a festmény, amely Bollók Emil plébános elmondása alapján a kápolnától került a plébániára, a kápolna megrongálását követően.
Zsolnay László:
"2010-ben Gecse Annabella és Szebenyi Nándor kollégáimmal jártuk a megyét, tárgyakat gyűjtve a Templomok művészete című kiállításunkhoz, ami a Szolnoki Galériában nyílt meg 2010 novemberében.
Ekkor hoztuk be a kunhegyesi festményt, kikölcsönözve azt az egyházközösségtől. Célunk az volt, hogy a neogót egyházi művészetet reprezentálja a kiállításon a Szent Domonkost és Szent Sebestyént (?) ábrázoló alkotás.
Ebből az alkalomból fogtuk először kézbe, és ekkor ért az első meglepetés.
Megfordítva a képet Túróczy Tiborné restaurátor kolléganőnk vette észre, hogy a fatábla, amire festették, jóval régebbi, mint száz év, valamint olasz kulturális örökség pecsétet is találtunk rajta.
Megkezdődött az izgalmas nyomozás, ami oda vezetett, hogy ma már nagy bizonyossággal kijelenthetjük, a festmény a trecento, az 1300-as évek során készült Firenzében, s gróf Nemes János vásárolta azt Olaszországban a XX. század elején. S minden bizonnyal egy nagyobb oltárkép jobb oldali táblája."
"Korabeli újságok és a kunhegyesi népi emlékezet igazolta, hogy a kápolnát gróf Nemes Vince, a környék nagybirtokosa építtette 1892-ben.
A Szent Móricot ábrázoló oltárképet Vastagh György festőművész festette.
Az eredeti berendezések között tehát az általunk vizsgált kép nem szerepelt. Azt minden bizonnyal Nemes Vince fia, gróf Nemes János vásárolta Itáliában, s helyezte el a kápolnában a kilencszázas évek elején, amit a viaszpecsét igazolt." (1)
A felújított kápolna a halom közepén, felülnézeti képen:
A kápolna oltárképét a firenzei festő képére cserélték:
"...a családi kapcsolatok révén a gróf Nemes család felépítette kápolnáját, megvásárolta Ricorboliban a festményt, s a Vastagh György által festett eredeti oltárképet lecserélte a firenzei festőére.
Az oltárkép cseréjét megerősítette Simon János kőművesmester, aki 1943-ban végzett renoválási munkákat a kápolnán, s az oltárkép helyén már ezt a képet látta.
Elmondása szerint a gróf Nemes család a festményt nagy becsben tartotta, s értéke miatt a közelébe sem engedett senkit." (1)
A megtalált képet dr. Prokopp Mária művészettörténész vizsgálta, aki a XIV. század második felére, Firenzébe datálta a képet, ezt Wierdl Zsuzsa restaurátor, ennek a kornak a specialistája is megerősítette.
A Kis Fás halom ábrázolása a Habsburg birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887):
E-mail a firenzei Uffizi Képtár szakértőjének:
Zsolnay László:
"...e-mailben megkerestük a firenzei Uffizi Képtár szakértőjét, Angelo Tartuferi urat, aki az elküldött fotó alapján tovább szűkítette kutatásainkat, s a festmény szerzőségét Giovanni del Biondo személyében vagy körében tanácsolta keresni.
Dr. Prokopp Mária további értékes kutatásai alapján derült ki, hogy Ricorboliban (ez Firenze egyik kerülete) az 1900-as évek elején részben lebontottak egy középkori templomot, a Santa Maria a Ricorbolit, melynek néhány műtárgyát az újjáépítés érdekében értékesítettek.
Ez feltételezéseinkkel összevág úgy időben, mint a festmény hátulján levő Ricorboliból származó kiviteli pecséttel."
A képet a megrongált Szent Móric kápolnában a földön találták:
- A kunhegyesi lakosok visszaemlékezése és Tóth Gáspár plébános - Emil atya utóda - írása nyomán, a lakosok és Emil atya is elmondta, hogy a képet ott találták a rongálás után, a földre ledobva, arcra borulva.
A festmény akkor a kunhegyesi plébániára került:
"A kunhegyesi templomban nem tudták elhelyezni, mert annak állapota, a falak vizessége ezt nem engedte meg. A legjobbnak azt tartották, hogy Emil atya azt a plébánián őrzi meg és helyezi biztonságba." (1)
A szóban forgó és a romok között megtalált táblakép később 2013 szeptemberében a szolnoki Damjanich János Múzeumban került bemutatásra az érdeklődők részére.
A Nemes család azt szerette volna, hogy a kép gazdája Kunhegyes legyen, az egri érsekség viszont Egerben szerette volna azt elhelyezni.
(Érdekes, hogy előzőleg 1980-ban a kápolnát az egyház részéről még el is akarták bontani, de a romok között talált képet azt úgy látszik magukhoz vették.. Hacsak azóta máshová nem került.)
A szolnoki múzeumban a festmény a nemzeti kultúrális örökségbe felvételre került, majd kölcsönbérleti szerződéssel a múzeum visszaadta a kunhegyesi plébánia képviselőjének, Mészáros Ferenc atyának, aki azt azonnal Egerbe szállíttatta. (1)
(Akkor végül a festmény ennek alapján Egerbe került, talán még mindig ott van.)
A festményről, vagy táblaképről kép sajnos nem áll rendelkezésre.
A kápolna és környéke:
A kápolnánál található tájékoztató tábla, rajta a kápolna régi romos képeivel:
Néhány egyéb fontosabb adat a kápolnához:
- Emil atya által a kápolnából néhány megmentett műtárgy a kunhegyesi plébániára lett beszállítva.
- A kápolna néhány padja a tomajmonostori templomba került.
("Miután az első padokat fölégették, a megmaradt padokat a tomajiak segítségével szekéren a tomajmonostori templomba vitték, ahol ma is jó állapotban vannak.")
- A kápolna két harangja Alsóvadászra került.
("Emil atyáék folytatták mentőakciójukat. Bakó és Susa nevezetű ismerőseivel kiment és a megmaradt harangot leemelték. A két harang Alsóvadászra került 8.000 Ft értékben. Egy Bihari nevezetű káplán jött a harang átvételére.)
- A csontmaradványok és a gyermek koporsóban talált állatfigurás gyermekjátékok a katolikus templom háta mögötti feszület mögé lettek eltemetve.
- "Szemtanúk elmondása szerint a feszületet egy ember a villámhárítóval együtt leszerelte és motorral elvitte." - várjuk ennek a személynek az önkéntes jelentkezését, hol lehet most ez a feszület..?
A kápolnánál készült képek közül (2020, 2021):
A kápolna ajtaja:
A kápolna belseje az ablakon kívülről fényképezve:
A kápolnához vezető út felől:
Alkonyatkor, borús időben:
A kápolna a Harangi halomtól is látszik a távolban, a képen nyíllal jelöltem (a halom 1,35 kmre van a kápolnától légvonalban, közte vizes, mocsaras rész és szántóföldek):
A Kis Fás halom, amire a kápolna épült:
A kápolna körül heverő kőtömbök:
A kápolna ábrázolása a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1881) - ez azért érdekes, mivel a kápolna a régi leírások szerint 1892-ben épült, de ezen a térképen már szerepel:
Katonai légifelvétel a kápolna és környékéről 1963-ból - a fénykép szerint ekkor a kápolna mögötti részen még egy tanya is állt:
A pusztatomaji kápolna 2010 körül:
- kép forrása: Zsolnay László: Késő gótikus firenzei oltárkép Kunhegyesről -
Újságcikk a kápolna felújításának tervéről: - Heves Megyei Hírlap, 2013. február:
1928 - újsághír gróf Nemes János haláláról, akit Pusztatomajon temettek el a családi sírboltban (talán ő vásárolhatta a firenzei oltárképet Olaszországban) - Prágai Magyar Hírlap, 1928. szeptemberi számából:
1940 - Özvegy hídvéghi gróf Nemes Jánosné halálhíre - Napi Hírek, 1940. szeptember 1.:
A kastély és a majorság
A tájékoztató tábla szerint gróf Nemes Vince első környékbeli kastélyát Tomajpusztán építette 1860 körül. A kastély körüli major magtárakból, cselédházakból és istállókból állt.
A kastélytól a kápolnáig vezető utat kettős fenyősor vette körül.
Habsburg kataszteri térképen (1881) a kastélyt körülvevő majorság, attól délre kb. 700 méterre a kápolna, amit bekarikáztam:
"Nagy Tomaj" - vagyis a majorság a kataszteri térképen, közelebbről, részleteiben - kút, kastélykert, épületek - régi helyük a térkép alapján pontosan beazonosítható:
A tomajpusztai kastély a kápolnánál lévő tájékoztató tábla adatai szerint a második világháborúban jelentős kárt szenvedett és 1949-re teljesen széthordták, a majorsági épületeket lebontották.
Valami talán mégis maradt belőle, ez az egy képem van innen, útban a kápolnához, a régi majorság helyén manapság is van néhány gazdasági épület - ezeket elhagyva kell jobbra lefordulni a kápolnához:
Magyarország első katonai felmérésének térképének részlete (1782-1785) - a major helyén már akkor is volt néhány épület Tomai Szalas elnevezéssel és egy kúttal a térképen - délen pedig két halom ábrázolás, az egyik lehet közülük a Kis Fás halom, amire később a kápolna épült:
Térkép 1777-ből, viszonyítani lehet a Harangi halomhoz és a határpontokhoz, a Nagy Besnyő halmát valahol szerintem a régi major körül kell keresni (a mérőpontot másik térkép a régi major területére teszi, szerintem ott lesz a halom is) - a környék egyébként is tele van kunhalmokkal:
De az is lehet, hogy pont a Besnyő halom van ezen a képen - jól látható a szántóföldből a dombszerű kiemelkedés - a régi major felől fényképezve, éppen csak látszik a kápolna:
A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) a majorság és a kápolna:
Ortofotó a környékről, amin bejelöltem néhány dolgot:
Feltételezésem szerint a majorság, vagy a környékbeli tanyák lakói temetkezhettek ebbe a közeli elhagyatott temetőbe, ahol a bozótosban fakeresztek és egy romos kis kőkápolna áll (középen a romkápolna, körülötte bozóttal benőve a temető, a vizes terület miatt körülárkolva) - ez a kápolnától és a régi majorságtól légvonalban 2 km-re található:
Ezt az előző temetőt és kápolnáját a kataszteri térkép is jelöli, 1881-ben, a körárkolás itt is kivehető:
A pusztatomaji Szent Móric kápolnáról és annak történetéről Zsolnay László érdekfeszítő írásából merítettem.
(De ha az oltárképet az 1900-as évek elején a firenzei táblaképre lecserélték, hol van most a Vastagh György által festett eredeti oltárkép...?)
2022. 01.31.
B.
Források:
(1) Zsolnay László: Késő gótikus firenzei oltárkép Kunhegyesről
Régi térképek:mapire.eu
Katonai légifotók: fentrol.hu