Szintén régi térképek alapján kerestem fel a helyet és később olvastam részletesebben utána.
Már akkor feltűnt a térképen, amikor a Cegléd északi részén lévő Birincsek templomának romjai után nézelődtem.
A helyszín Tápiószőlős, Kutyatejes-csatorna mellett, a szántóföldből alig szembetűnő kiemelkedés, a Félegyházi halom:
A halmon a középkorban templom állt.
"Félegyháza egy halom mellett, melyen valamikor templom s körülötte falu volt. Szárazmalmok helyeit most is élő öregebb emberek húzgatták be. Jelenleg szántóföld s a szélén vannak tanyaházak építve.” (Pesty)." (1)
A terület régen az akkori időkben Tápiószeléhez tartozott, ma Tápiószőlős része, sőt egy időben erővel Cegléd is magához csatolta a területet egy ideig.
Térkép részlet 1777-ből (Balla), a térképen a halom és az ott lévő templomrom is fel van tüntetve "Rudera Templi Félegyháza" néven (északra Tápiószőlős, délre Cegléd):
A halomnál akkor jártam először, amikor még zöld volt a búza.
A zöld búzában láthatóan kitűnik a halom, a halom körül vagy sáncnyomok, vagy kerítőfal, esetleg talán a templom régi cintermének nyomai:
Nem jelölgetek semmit, szerintem jól kivehető. Az előző kép fekete fehérben, ezen talán jobban látszik:
A helynek több elnevezése is ismert, mint pl. Félegyházi halom, Fekete halom, Tejes halom.
(Illetve még Kis Berencsik néven is említik. De erről később.)
"A helynév eredetéről több vélemény alakult ki, a legelfogadhatóbb szerint a Félegyháza tulajdonképpeni értelme: fél, azaz romos, pusztuló templom (Mező 1979)" (1)
A halom a még zöld búzában, oldalnézetből - a kép jobb felső negyedében látható dombszerű kiemelkedés:
Régebbi elbeszélésekből:
"Szüle István 1948-ban született fiú mutatott egy 1628-as évszámú dénárt, melyet a halmon talált mázas és mázolatlan cserépedény-törmelék társaságában. Az egyik sírban, a halom oldalán, arccal fektetett csontvázat találtak....(Petróczi 1961)" (1)
A halom a búzamezőben - az elnyújtott téglalap felső részében (a kép közepén). Szembetűnő az elnyújtott négyzet alakzat, amely a halmot is magába foglalja (ott lett volna a temető?):
Érdekes módon a halmot sem az első, sem a második katonai felmérés térképe nem tünteti fel.
Ellenben a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) a halmot már jelölik:
A Félegyházi halom, a Kutyatejes-csatorna és felette Tápiószőlős egy része:
A Blaskovits testvéreket is felkérték, hogy járjanak utána a Félegyházi halomnál kiszántott embercsontok ügyében:
"1925 októberben dr. Hillebrand Jenő levélben kérte a Blaskovichokat, próbáljanak utánajárni a Tápiószelén, a Tejesen kiszántott embercsontok ügyének, amiről a nagykátai főszolgabíró értesítette a múzeumot.
Blaskovich György válaszából kiderül, hogy a csontok a ceglédi határ közelében, a Tejes-ér déli partján emelkedő Félegyházi-halmon kerültek elő, ahol már régebben is találtak embercsontokat.
Régész szakember kiküldését javasolta, de erre nem került sor (TBMA 283-73.).
A halom neve a 16. század végén elpusztult Félegyháza falu nevét őrzi, a terület ma Tápiószőlős része." (3)
- Egyébiránt a Blaskovits testvérek kezdeményezésére indította a Magyar Nemzeti Múzeum 1923-ban innen nem messze (kb. 10 km) azt az ásatást, melynek során Tápiószentmártonban, a sőregi út mellett lévő dombon egy szkítakori fejedelmi sírból előkerül a híres "szkíta aranyszarvas", a tűzben aranyozott, szarvas alakú, elektron pajzsdísz. -
A halom a felhők árnyékában:
Az Árpád-kori Félegyháza falu (Tápiószőlősnél) pusztulását követően a leírások szerint újjátelepült:
"Az elpusztult Árpád-kori falu legkésőbb a XVI. sz. elejére újjátelepült, mert 1510-ben a szelei, györgyei és félegyházi királyi jobbágyok és vezetőjük Therek László között felmerült ellentétről írnak (Bártfai Szabó 1938)" (1)
"A törökkor elején a népes helységek közé tartozott, 1546-ban 31, 1569-ben 26, 1562-ben 29 lakosát vették fel a defterbe (Káldy-Nagy 1971, 374. old.; Káldy-Nagy 1977, 91. old.).
Temploma is újjáépülhetett, mert 1546-ban összeírták Bálint papot is, aki 1559-re meghalt.
1565-ben Pest megye adólajstromában 8 portával szerepel (Bártfai Szabó 1938, 1653. reg.).
A 15 éves háborúban pusztult el végleg." (1)
A halom és környéke, aratás után:
Az 1986-os év régészeti kutatásaiból:
"Tápiószőlős-Félegyházi halom (Pest m. (VI).
A középkori Félegyháza falu templomának alapozását leletmentő ásatással próbáltuk tisztázni. Az intenzív mezőgazdasági művelés azonban sajnos ezt teljesen megsemmisítette. A templom körüli temetőből 15 sírt tártunk fel. A csekély számú leletanyagból egy I. Ferdinánd ezüst dénár (1550) és egy I. Mátyás obulus (1468—85) érdemel említést.
Az ásatáson részt vett: Kulcsár Valéria régész (KJM).
Tari Edit" (2)
A földművelés valóban eléggé elgyalulta a halmot (mint más esetekben is), nagyobb lehetett a domb előtte...:
Szintén 1986-ból, Tari Edit régésznő leírásából:
"1986-ban rövid szondázó ásatást végeztünk a folyamatos mezőgazdasági művelés alatt álló templomdombon. Sajnos a templom nyomai már lepusztultak, valószínűleg a domb felső részével együtt. Egy igen nagy méretű (több, mint 1 m hosszú, talán) küszöbkő? került elő a feltáráson.
A templom körüli temetőből feltártunk 15 sírt.
A temetőrészletből előkerült 15. századi leletek nem nyújtanak régészeti bizonyítékot a fenti azonosításhoz, de nem is zárják ki azt.
I.Ferdinánd 1550-ben veretett érme is előkerült." (4)
A halmon még mostanság is lehet köveket találni, melyek talán a régi templom kövei közül lehetnek:
Kisebb kövek is vannak:
A helyi polgármester álma a halommal kapcsolatban - ami nem vált valóra:
Részletek a Pest Megyei Hírlap, Ceglédi Hírlap 1992 évi májusi számából a Félegyházi halommal kapcsolatban:
(A cikk címe: Tápiószőlős tervei, Parkot álmodik a községháza elé, / szerző: Tamasi Tamás)
" A régészek gyakorlott szeme messziről felismeri, hogy ősi templomromot, körülötte temetkezőhelyet rejthet a föld. Ez a Félegyházi-halom, amely az ásatások eredménye szerint Árpád-kori templom alapzatát takarja. Az iramló pusztai szelek évszázadok alatt terítettek takarót a téglafundamentumra.
Tápiószőlős határában állunk Veres Mihály polgármesterrel, és lelki szemeink megpróbálnak a múltba, majd a jövőbe tekinteni. A község erre a földdarabra terveztette meg strandfürdőjét, és az azt körülölelő üdülőövezetet."
Mivel Félegyházi halom elnevezéssel csak egy halom van Tápiószőlősön, így szinte kétséget kizáróan erről a halomról lehet szó..
Továbbra is az újságcikkből:
"ÜVEG ALÁ A ROMOKAT
A polgármesteri képzelet, a sík térben nem korlátozódván, nekivágtat a Félegyházi-halomnak is. A feltárt romok fölé üvegkalitkát képzel, hogy mindenki láthassa keresztény hitre épp csak áttért őseink dicső templomát. Egy másik gondolat kápolnát emelne a kicsiny magaslatra, esetleg kálvária stációit állítaná kegyeletes jelül, mellé arborétumot."
Se üvegkalitka, se kápolna, se kálvária nincs egyelőre, de még emléktábla sem, sőt a templom romjainak szinte se híre se hamva nem maradt.
Ettől függetlenül még állja az idők sarát és továbbra is egy különleges kis domb a szántóföldben:
Fantáziám nekem is van, a Kutyatejes-csatorna mellé lehetne egy kis pihenőhelyet létesíteni a halom közelében néhány rönkpaddal, valamint egy tájékoztató táblát a pihenőhelynél, rövid leírással a halomról. Néhányan biztosan felkeresnék.
A halom a búzában:
Őszidőben:
A halom körül cserepeket is lehet találni, például ilyet is:
Találtam egy olyat is, ami nekem érdekesnek tűnik (erről nem elégedtem meg egy sima fényképpel, így sokkal jobban kivehetőbb):
A középkori Félegyházát a Ceglédiek egy időben erőszakkal csatolták magukhoz, vagyis a "Czegédi uraságnak" az akkori prefektusa, aki igazán kemény ember hírében állott:
"A törökkor után a ceglédiek csatolták magukhoz:
Egy irsai tanú ezt vallotta 1754-ben:
„Töröknek Buda meg vétele után circi tér tiz esztendővel úgy mint ez élőt vagy eötven nyolcz esztendővel ez fatens midőn Jász Berinyben lakott volna, akkor öreg emberekkel a ’Pusztak s határok felől beszélgetvén, azt mondottak azon öreg emberek ez fatensnek hogy soha sem látták ollyan kemény embert mint az Czeglédi uraságnak akkori prefectussa, aki az török háborúnak lecsendesedése után Budáról ki gyövén s enyihany embereket eszve hivatván, azokkal és némely Magistratualis Urakkal egyöt az Czeglédi hatart uj hányasokkal és hatar jelekkel meg újítván sok hellyen erőszakossan is meg nagyobbitotta a’mint a’többi fél egy házi hatarnak és némelly részét hasonló- kippen föl hanyot Uj hatar jelekkel erővel el foglalta, ha pedig eötet masok intették, hogy azt méért cselekedné? azt felelte hogy eö nem maganak hanem az szegény Apácza Szüszeknek keres és gazdálkodik”
(Stephanus Juhasz senior cir. 80 in Possesione Kun Szent Miklós, irsai tanú a határperben, 1754.)." (1)
A templomrom köveit a tápiószelei templom építéséhez elhordták:
"Félegyháza templomának köveit a földesúr hozzájárulásával Tápiószele község - azóta átépített XVIII. századi templomának építéséhez hordták el. (Petróczi 1961, 85. old. 28. lj.)" (1)
A hitelesség kedvéért elmentem Tápiószelére lefényképezni a szóban forgó templomot (már másodszor, mivel előzőleg nem jó templomot fotóztam le).
A tápiószelei Kisboldogasszony templom (épült 1736-ban, majd 1746-ban egy nagyobb átépítést végeztek a templomon):
Régi elbeszélések szerint a közeli Birincsek Árpád-kori templomának köveit is ide hordták több szekérrel - meg még ki tudja, honnan - a Kisboldogasszony templom építéséhez.
További néhány kép a halomról:
TÁPIÓSZŐLŐS-FÉLEGYHÁZI HALOM
"Az írott források szerint Félegyháza birtok története mindig is szoros kapcsolatban állt a szomszédos Szelével. Területe valószínűleg már a 14. századtól Szeléhez tartozott. Szele 1368-ban említi, hogy közös határa van Félegyházával. Félegyház ("Feleghaz") első említése 1496-ban történt.
1986-ban a félegyházi dombnál (Félegyházi halom) végeztünk rövid sziklás feltárást, amely állandó mezőgazdasági művelés alatt állt. Eredményeinket összegezve elmondható, hogy lehetett volna középkori templom és temető is körülötte, de a templom építőanyagait olyan mértékben kiaknázták és elvitték, hogy a templomról pontosabb adatok nem állnak rendelkezésre. A temetőben Árpád-korra utaló dolgot nem találtunk. A terepbejárás során többnyire késő középkori kerámiatöredékeket találtunk. Az Árpád-kori leletanyag elsősorban a lelőhely - XXX - részén koncentrálódott.
A régészeti kutatások alapján az Árpád-kori eredet sem nem zárható ki, sem nem igazolható. Korábban felmerült, hogy a feltételezett templom a Szent Demeter templommal azonosítható, de biztos adatot nem tudunk hozzáfűzni. Enyhe érv lehet a geografikai helyzet: ha a térképet nézzük, akkor látszik, hogy a Félegyházi halom egy vonalban van az 1368-as perambulációban leírt templomokkal." (Tari Edit)
Fekete fehérben:
A halom mindenesetre még egész jól bírja a megpróbáltatásokat. Tanúja lehetett temetéseknek, imáknak, csatározásoknak és megannyi minden másnak..
(Érdekesség, hogy a térképen (1881) Tápiószőlős északi részén, belterületen is találtam egy szintén "Fekete halomként" feltüntetett halmot, amire házak épültek.)
Térképek, egyéb megjegyzések
Aki szereti a régi térképeket, maradjon még egy kicsit.
A Félegyházi halmon lévő egykori templom romjait Szentdemeter (Szent Demeter) templomával vélték némelyek azonosítani:
"Oppel Jenő Félegyházát azonosnak tartja Szentdemeterrel (U.ott 16. old.; véleményét átveszi Petróczi 1961, 7. old.)." (1)
Azt, hogy Szentdemeter temploma nem itt volt, hanem máshol az alábbiak támaszthatják alá:
"1563-ban azonban együtt szerepel Félegyháza és Szentdemeter (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.), ezért az azonosítás nem fogadható el." (1)
(Szent Demeter temploma innen odébb lehetett..)
Félegyháza templomának romjait "Kis-berencsik"-ként is szokták említeni ("Népi nevei: Félegyházi-halom, Tejes-halom, Kis-berencsik" (1).
Az említett "Kis-Birints" a Félegyházi halomtól nyugatra volt a térképek alapján.
1771 - Balla térkép
A térképen nyugatra Birincsek (Nagy-Birints) Árpád-kori templomának romjai.
Mellette DK-re "Kis-Birints"(határjel?)
A Félegyházi halom (ahol szintén templom volt) ezektől a helyektől K-re található, a térkép nem jelöli, de a hozzávetőleges helyét a halomnak bejelöltem (a térképen Cegléd D-re, Tápiószőlős É-ra):
Czegléd 1750-es határtérképe (Ruttkay, Michael):
Balról jobbra haladva:
- "Cottis, alias Nagy Birints" - az Árpád-kori Cseke település templomának és romjainak helye
- mellette "Csekeház", ez a terepen kb 100 méterre van. Nem tudni róla mi lehetett ott. A határvonalon van, a térkép egy ponttal jelöli. Közvetlenül az út mellé esik, talán a dűlőút is felette halad most is keresztül.
- "Kis-Birints" - "1701: „...vezettenek egy halomra melyetis Kis Berencsiknek neveznek némellyek némellyek pedigh Barancsikának azt állítva, hogy az volna az igaz köz határ Czeglédés Fél egyháza között. ..” (Határjárás 1701)." (1) - esetleg az akkori határvitákkal állhatott kapcsolatban Kis Birints.
- Félegyházi halom hozzávetőleges helyzete. Sem a halmot, vagy a templomromot ez a térkép nem jelöli.
A térkép felső részében a szakadásnál 'FÉL-EGYHÁZA" felirat, a területe mint SZELE birtokrésze:
"1510-ben a szelei, györgyei és félegyházi királyi jobbágyok és vezetőjük Therek László között felmerült ellentétről írnak (Bártfai Szabó 1938, 1424. reg.).
1527 elején Dubraviczky Mihály és Dubraviczky Horváth Márk panaszt tett János királynál, hogy 1526. nov. 11. körül több környékbeli nemes fegyverrel rátört Szele, Györgye és Félegyház birtokukra, 1000 arany forint kárt okoztak (Horváth 1981, 2., 3., 8. reg. az 1529-ig elhúzódó perről).
1539-ben Podmaniczky János Szele, Györgye és Félegyháza birtokait Dubraviczky Mihálynak elzálogosította (Bárftai Szabó 1938, 1535. reg.).
1541-ben és 1563- ban a Dubraviczkyak nyertek többek között Félegyház birtokokra is I. Ferdinándtól levelet (U.ott 1545, 1639. reg.). (1) - itt megegyezném, hogy a feltárás során I.Ferdinánd érme 1550 évjáratú került elő.
Félegyháza az 1793-ban készült (Balla, Antonius) térképen feltüntetve:
A Félegyházi halom a Habsburg Birodalom (1881) térképén Fekete halom néven szerepel:
A Félegyházi halom hozzávetőleges távolsága és helyzete a tőle NY-ra lévő Birincsek templomromtól:
A Félegyházi halom légifotón, 1992-ben:
Legvégül a Félegyházi halom az 1941-es katonai felmérés térképén:
Az is felmerült bennem, talán azért nincsen Árpád-kori előzménye a Félegyházi halmon lévő egykori templomnak, mivel lehetséges, hogy a ceglédi erőszakos középkori határmegnagyobbítások, vagy civódások során valamikor mint "új határjel" létesülhetett a halommal együtt, mint mondta a határperben a tanú is:
"....az Czeglédi hatart uj hányasokkal és hatar jelekkel meg újítván sok hellyen erőszakossan is meg nagyobbitotta a’mint a’többi fél egy házi hatarnak és némelly részét hasonlókippen föl hanyot Uj hatar jelekkel erővel el foglalta..."
És a szájhagyomány szerint a régi templom nem itt volt...
2021.10.29.
B.
Források:
(1) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok.
(2) Czeglédy Ilona (szerk.): Az 1986. év régészeti kutatásai
(3) Dinnyés István: A Blaskovich testvérek régészeti tevékenysége
(4) Tari Edit: Pest megye középkori templomai
Katonai térképek: mapire.eu
Katonai légifotó: fentrol.hu
