A helyszín Komáromtól délre: Herkálypuszta, ahol 1849 nyarán a szabadságharc, illetve valószínűleg Európa legnagyobb lovas ütközete zajlott, magyar részről mintegy 3000 lovassal.
A képen az Ulánusok temetője, közvetlenül felette balra a háttérben a 10-es számú erőd maradványai a fák takarásában:
Tartalom:
Az "arc" egy régi térképen, a helyszínek rövid bemutatása (10-es számú erőd, Ulánus temető), majd a továbbiakban következtetések az ulánus temetővel kapcsolatban, ugyanis az elesett ulánus katonák maradványait (tudtommal a jelen ideig) a temetőben nem találták meg.
Arc a térképen
Ami az egész alapját képezte.. Munkahelyi összejövetel volt kilátásba helyezve Komáromban, ezért régi térképeket nézegettem, milyen érdekes hely felkeresésével lehetne ezt egybekötni, ha már úgyis ilyen messzire kell majd mennem.
A térképek nézegetése során találtam Komárom környékén ezt az "arc" ábrázolást Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785):
A térkép részletesebben, az "arc" helyét megjelöltem (Ács községtől keletre, Herkálypuszta területén):
Egyik ismerősöm ezt követően jelezte, hogy hasonló arc ábrázolás van Marosnál a Kóspallagi út mellett és azt gondolta, kuriózumról van szó, addig, amíg nem találkozott az én észlelésemmel. (ezt most, hogy írom a posztot, Nagymarosnál próbáltam megkeresni, de nem találtam meg, elméletileg ott van valahol hasonló).
A térképen az arc ábrázolás helyét rávetítve a mostani térképre, az arc Komárom-Herkálypuszta területén közvetlenül az Ulánus-temető és a közeli 10-es számú erőd mellé esik (nyíllal jelöltem a temetőt):
Hogy ki, mikor és miért tüntetette fel az arcot a érképen, azt nem tudni. A posztban szereplő - következő - helyekhez és eseményekhez viszont köze nem lehet, mert az ottani események később - 1849-ben - történtek.
Mindenesetre érdekes, főleg ha hasonló arc ábrázolások az első katonai felmérés térképén máshol is előfordulnak. Érdemes lenne összehasonlítani a helyeket, vagy a helyekhez időben köthető eseményeket is. (De az is lehet, hogy csak viccelni akart vele, aki feltüntette.)
Miután megtaláltam a térképen az arc ábrázolást, további térképeken megnéztem, mi található az ábrázolás helyén (temető és erőd, mindkettő érdekes, valamint csatahely és harcok helyszíne), majd néhány hónap múlva egyik nap fogtam magam és elmentem megnézni a helyszínt...
Az Ulánus-temető és a 10-es számú erőd a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) (a hegy elnevezéséről nem kell téves következtetéseket levonni):):
Először az erődről.
A 10-es számú erőd
Az erőd egy erődrendszer részét képezte, melyet a magyar honvédek létesítettek 1849 nyarán, a császári-királyi csapatok támadásainak védelmére. (1)
Az erőd a napraforgósban, a négyzet alakú fás területen belül - madártávlatból, sajnos mindent eltakarnak belőle a fák lombjai:
Az erőd a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1887) - a térképen 1848/1849 jelöléssel az erődnél "csata" van feltüntetve:
Utólag próbáltam összegyűjteni az erőddel kapcsolatos lényegesebb információkat, de nem sok mindent találtam róla.
"1849. augusztus 4-én Klapka tábornok csapatai az erődrendszerből kitörve szétkergették a Joseph Barco vezérőrnagy vezette ostromlókat. Ez volt a szabadságharc utolsó jelentős magyar győzelme!" (1)
Útban az erőd felé - a képen látható fák rejtik az erőd maradványait:
A környékbeli harcokból:
"A németek fő hadi szállása a faluban Ácson volt, az erdőt is ők bir/ták sattól keletre az ugy nevezett Herkály pusztát. - Nekünk mindenek felett ki kellett őket az erdőből verni, s azt egész nagyságában a Dunáig elfoglalva, hátuk mögé kerülni. Egyenes vonalba mentünk a 3-ik számú sánczból az erdőnek, behatoltunk annak közepéig, elűzve és elfogva előőrseiket. Hanem mikor ide értünk, utunkat álták az egész nagyságukban nekünk szemközt ágaikkal kidöntögetett oly roppant menyiségü fák, hogy ember magasságot is meghaladtak, s mögöttök az egész vonalon reánk várakozó németek sortüzeket löveltek." (2)
A Hadtörténelmi Térképtár G I. h 185/239. számú térképén többek között a 10-es számú erőd, amit nyíllal jelöltem (mivel ilyen térképeket nem tudok elérni, ezt a térkép részletet szerencsére megtaláltam máshol):
- kép forrása: djnaploja -
Ezen a képen már az erőd melletti napraforgósnál:
Egy érdekesség az erőd maradványaihoz - a fákat az erőd területére álcázásként és az erőd védelmére ültethették - részlet a Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptemberi számának egyik írásából:
"...az Észak-Amerikából alig 300 éve hozzánk került fafaj (a Komárom- Herkály-i erőd álcázó-védő fásításánál ültették először) ma is a legelterjedtebb fa erdeinkben, az erdőterület 22 százalékát borítja." (3)
Az erőd felülnézetből - az álcázás elég jól sikerült, az erőd maradványaiból lombos időszakban semmi sem látszik:
Katonai légifotókon az erőd, régebbről:
1970 - érdekes az erőd melletti terület (felette) és mintha törmelékek is lennének az egykori erőd területén:
2000-ben / itt egész jól kivehetőek a sáncok:
Az 1849. július 11-ei harcok leírásai közül, melynek során Herkály-puszta ki is gyulladt:
"Pikéthy a helyett, hogy feladatához híven minél előbb erőteljes rohamra indult volna, ütegeivel hosszadalmas ágyúharcba bocsátkozott, melynek, bár a Jablonowski dandárnak elég érzékeny veszteséget okozott, egyéb eredménye nem lett, mint hogy a Herkály puszta kigyulladt és így az azt megszállva tartó osztrák csapatok az égő puszta mögé tartalék viszonyba húzódtak vissza, a támogatásukra előrevont, 4 zászlóaljból, 8 lovas századból és 2 ütegből álló Benedek dandár pedig attól jobbra a magaslatokra vonult fel csatarendbe." (5)
Képek az erőd területéről:
Azt nem tudom, az erőd miből épülhetett, talán csak földhányás volt, sáncokkal, de a helyszínen semmilyen kőből lévő rommaradvány nem volt fellelhető, az erőd részletesebb bejárására a növényzet miatt nem volt lehetőség.. Az erőd egy kisebb dombon található, benne árkolások és sáncok nyomaival.
Valahol itt mentem be a fák közé:
Az erőd belterületének nagy része járhatatlan volt a sok csalán és gaz miatt:
Több, ismeretlen jellegű beásás is volt az erőd területének bizonyos pontjain:
Ez is bolygatásnak tűnik:
Az erőd északi részének lejtője:
Mérőpont az erőd sáncának szélében:
A mérőpontnál lévő domboldal tövében eldobált borosüvegek:
Egy az üvegek közül:
Az erőd déli részének szélén ( a képen a jobb oldalon) jóval ritkább volt a napraforgós:
Közvetlenül az erőd mellett:
Utólag megtaláltam a Herkálypusztai lovassági ütközet (1949. július 02.) több oldalas, teljes és részletes leírását. Ebből kiderül, hogy az ütközetben a csata egészére jellemző császári erőfölény érvényesült, a merész magyar támadó csoportosításokat szétlőtték a szövetségesek, a magyar fővezér súlyosan megsebesült, a csata egészét tekintve viszont a magyar fél szándékainak érvényesülése állapítható meg.
Térkép a Herkálypusztai lovassági ütközetről (forrás: Dr. Csikányi Tamás: Hadművészet az 1848-49-es magyar szabadságharcban):
Az előző térképen elhelyezkedő csapatokat a Tölgyerdőhöz lehet viszonyítani - a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869) - az erődöt és temetőt nyilakkal jelöltem - Puszta Herkály pedig középen található:
"Ulánusok temetőjét (Uhlanen Friedhof) és egy erődöt (holderőd?) ábrázoltak a térkép készítői a Szárnyék hegy oldalában." (6)
Távlati képen az erőd és a temető környéke, a temető mellett (a képen jobbra) kivehető a Szárnyék-hegy domborulata, aminek a harcokban is jelentősége volt:
Az erődről részletesebb leírásokat nem találtam. (Az erődre - vagyis inkább annak környékére - fejtegetés céljából a bejegyzés végén még kitérek..)
Az Ulánusok-temetője
Az erőd közelében található temetőbe régi leírások és a szájhagyomány szerint az 1848/49-es szabadságharc környékbeli ütközeteiben elesett császári katonákat is temettek.
A temető és az erőd a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén ( 1869-1887) - az erődöt és a temetőt bekarikáztam, a temetőt "Uhlanen friedh." felirattal ez a térkép is jelöli (Ulánusok temetője):
Az erőd és a temető:
"Az ulánusok (lengyelül ułan) lengyel eredetű könnyűlovas fegyvernem volt a 18. századtól a 20. század közepéig. Fegyverzetüket dzsida (263 cm hosszú lándzsa, hegye alatt kis zászlóval), szablya és pisztoly alkotta." (forrás wikipédia)
"A gyors, könnyen manőverező egységek beváltak és lengyel mintára létrehozták a porosz, orosz és osztrák ulánusezredeket is."
"Az első, teljesen osztrák ezredet 1791-ben állították fel."
Császári ulánus katona 1830 táján:
- kép forrása: wikiwand.com -
A temető a hozzá vezető füves dűlőút felől:
A szájhagyomány és a leírások szerint a csatákban elesett császári katonákat ebbe a temetőbe temették:
"Herkály puszta az 1848/49-es szabadságharc idején igen fontos szerepet játszott. E területen három nagy csata (1849. április 26., július 2. és július 11.), egy ütközet (1849. augusztus 3.), valamint számtalan kisebb-nagyobb harc zajlott le. 1849. július 2-án a szabadságharc, de valószínűleg Európa legnagyobb lovas ütközete zajlott le itt, amelyben magyar részről mintegy 3000 lovas vett részt, Görgei, a magyar sereg fővezére ekkor sebesült meg súlyosan a fején. A csatákban elesett császárhű katonákat a puszta temetőjébe temették." (6)
A temető madártávlatból:
Földközelből:
A temetőbe már 1849-ben emlékművet állítottak a csatákban elesett császári katonák emlékére:
"A k. k. 4. „Hoch und Deutschmeister”, a k. k. 10. „Mazzuchelli” gyalogezred és a k. k. 1. „Civalart” ulánusezred emlékművei is eredetileg itt, a herkály pusztai Ulánus-temetőben álltak, csak 1988-ban kerültek az Igmándi Erőd elé. (A k. k. e. „Hoch und Deutschmeister” már 1849-ben felállította az emlékművet.)" (6)
A temető a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1887):
Részletek Dr. Padányi József vezérőrnagy múzeumbaráti körben tartott előadásából (2019):
"Az 1849-es csaták során elesett császári ulánus katonákat nevesíti a szájhagyomány, hogy a Herkálypusztai temetőbe lettek eltemetve. A temető területe a harcok során megerősített pont, vagy akár sebesült gyűjtőhely is lehetett. A területen a múzeum kutatásokat végzett, annak megállapítására, hogy valóban vannak e ulánusok a temetőben." (7)
"A temető kutatásának alapját az képezte, hogy az Ulánus-temetőben van egy sír, ahol látszik a sírdomb is. A síron található sírkövön lévő felirat magyarra fordítva "A hős bajtársaknak". (7)
A szóban forgó sírhely az Ulánus-temetőben:
"A sírkövön lévő felirat alapján arra lehetett következtetni, hogy ez egy ulánus sír, vagy akár tömegsír is lehetett.
Tervbe volt véve a sír feltárása, az abban talált maradványok megvizsgálása, azokból következtetéseket levonva a csatákra vonatkozólag is." (7)
A sírkő közelebbről:
"A temetőben ezen kívül több emlékmű is megtalálható volt, ezek közül az emlékművek közül a '80-as években 3 db.-ot az Igmándi Erődbe szállítottak, ahol jelenleg is láthatóak.
Szintén feltételezhető volt, hogy a temetőben lévő további emlékműveket sírokra, vagy tömegsírokra állíthatták." (7)
A kutatások során a temetőben geofizikai mérést is végeztek, az esetleges látens sírfoltok, vagy a talajszerkezetben történt változások megállapítására. (pl. besüppedt sírkő...stb)" (7)
Ezen a képen kivehető a temető talajának egyenetlensége is (a kép jobb oldalának közepén, egy kisebb halmon lévő sírkő az előzőekben is említett sírkő):
"A temetőben lévő további emlékművek téglalapra voltak állítva, ezek a téglalapok is előkerültek." (téglalap, vagy téglaalap, ezt nem értettem pontosan a videóban) (7)
Talán ez is egy hasonló, az előzőekben említett alap lehetett, amin előzőleg egy emlékmű állhatott(?):
"Az ulánus sír feltárása során abból lócsontvázak kerültek elő, elesett katonák maradványait a sírban nem találták" (7)
A sírfeltárás során előkerült lócsontvázak:
- a kép forrása: kisalföld.hu -
"Jelen ideig a temetőben ulánusok maradványait nem találtak, a jelenlegi állás szerint a temető a herkálypusztai lakosok polgári temetője, benne katonai emlékművekkel, katonasírt nem sikerült eddig a temetőben lokalizálni." (7)
A temetőben lévő beásás, vagy esetleges kutatóárok nyomai a fűben (amibe bárki könnyen beleeshet, akár pl. egy őz is):
A gödör oldala téglákkal volt kirakva:
"Feltételezések szerint a császári katonák maradványait a temetőből később elszállították, de az emlékük a síremlékekkel megmaradt." (7)
Az 1849. évi harcokban elesett August Baumann cs.kir. főhadnagy síremléke a temetőben:
A síremléken lévő feliratok:
A temető felülnézetből:
"Elképzelhető az is, hogy a herkálypusztai erdőben - ahol először felállították az 1848-as emlékművet - a mellette feltételezett - mára már üres - tömegsírból hozhatták át az elesett ulánus katonák maradványait a herkálypusztai temetőbe, melyek egy un. osszáriumba is kerülhettek, amelynek a megtalálása rendkívül nehéz feladat.." (7)
"Máig kérdés, hogy vajon temettek-e katonákat az úgynevezett ulánus temetőbe. Feltételezhető, hogy ide kerültek az 1849. augusztus 3-i csata azon áldozatai, akik a császári ulánus ezredhez tartoztak. Illetve a Komáromi Lapok egyik 1894-es példányában az olvasható, hogy a császári katonák mellett a temetőben nyugszanak magyar honvédek is." (8)
Úgy gondolom, hogy a temető nem véletlenül került fel a régi térképekre mint Ulánus-temető.. Hogy voltak e császári katonák ott eltemetve, vagy vannak e ott jelenleg is elhantolva valahol, talán egyszer majd kiderül.
A temető katonai légifotókon:
1970
2000
A temetőnél készült további képekből:
Érdekes sír a temetőben, amit utólag vettem észre a fényképeken (vajon lovas ábrázolás van a sírkövön.? az évszámokat a képen nem lehet kivenni, a név a sírkövön Balázs András):
A dűlőút végén a temetőhöz érve:
A temetőben egy vasból készült feszület is található:
Kőfeszület a temető sarkában:
A feszülten lévő felirat:
Törött kopjafa:
Kommentár nélkül:
"Az ulánus temetőt 2018 óta vizsgálja közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Hadtörténeti Intézet, valamint a Klapka György Múzeum. A projekt vezetője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részéről prof. dr. Padányi József vezérőrnagy, tudományos rektorhelyettes, míg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről dr. Kovács Vilmos ezredes, az intézmény parancsnoka, valamint dr. Négyesi Lajos alezredes, egyetemi adjunktus." (8)
Ha valakinek még továbbra is van kedve olvasni, akár be is kapcsolódhat a rejtélyek fejtegetésébe..
További képek, térképek, következtetések és fejtegetések, elemzések a temető és az erőd környékéről
Hol lehettek, vagy lehetnek esetleg az ulánus sírok, amiket a kutatások során nem találtak meg?
A fejtegetésbe - akinek van kedve - kapcsolódjon be, vagy tegyen észrevételt. Jó lenne egy térképekhez értő szakember is, mivel vannak olyan jelölések a térképeken, amikre talán rögtön tudná is a választ.
A kutatások anyagaival összevetve:
Az elérhető kutatási anyagok közül úgy találom, hogy leginkább a temetőt kutatták a sírokkal kapcsolatban.
A temető felülnézetből a kutatások anyagából (forrás: (7) - a 6-os az ulánus sír, amit feltártak és ahol csak lócsontvázakat találtak:
Sírhely a lovaknak..?
Mi is volt a sírkövön lévő felirat, magyarra lefordítva..? "A hős bajtársaknak" - Miért ne vonatkozhatna ez a felirat a lovakra is..? Hiszen azok is részt vettek az ütközetben és elpusztultak a csaták során, tekinthették őket "bajtársaknak" is. (mint pl. jelen időben a harctereken a robbanószert kereső kutyákat...stb.) Valamint az elesett katonákat miért pont lovaikkal együtt temették volna el...? Szerintem a katonák külön sírba kerültek.
A temető felülnézetből - véletlenül nekem is van egy ilyen képem, mivel kedvencem a felülnézeti rálátás a helyekre - az előző kutatási képpel össze lehet hasonlítani, ugyan abból a szögből készült:
A kutatások anyagából - az emlékművek helyzete - a 6-os számmal jelöl került feltárásra (forrás: (7)):
A Habsburg Kataszteri térképen a temető (1887) - a síremlékek szintén jelölve vannak:
Részemről ellenőrizném, mi található a többi síremlék alatt, mert halvány feltételezésem, hogy a sír amit feltártak, kifejezetten a csatában elhullott lovak számára készült..
Továbbá a temetőben még gondolnék egy helyre, mégpedig arra, ami az előző rajzon a három kereszt jelölés közül a jobb oldali, ami a sima kereszt egy kis sírdombon.
Egyrészt azért, mert azon a helyen a temetőben úgy emlékszem, nem volt sír, hanem egy parlagon hagyott rész volt, kereszt a térképen viszont van azon a helyen.
Pusztatomajt juttatja eszembe, amikor az ottani temetőt kerestem fel, a kataszteri térkép ott jelölte a sírokat a - kápolna mögött - ahol azok ténylegesen voltak:
Pusztatomaj elhagyatott temetőjének ábrázolása kataszteri térképen:
A sírok gödrei ugyan ott voltak a helyszínen Pusztatomajon, ahol azokat a térkép is jelölte - majdnem hasonló kereszttel, mint a térképen jelen esetben Herkálypusztánál is..
A képen a pusztatomaji elhagyott temető, középen a romos kápolna, mögötte a sírgödrökkel - ahogy a kataszteri térkép is jelölte:
Visszatérve Herkálypusztához...
Ortofotón az erőd, a temető és környéke:
A térkép négyzet alakban jelöl az erődtől keletre, a temetőtől északra valamit - aminek az alakja hasonló, mint a temetőé - vajon ott mi lehetett..?:
Kép az áttekintéshez, nem jelölgetek rajta semmit, de az említett helyen sötétebb a napraforgós:
A kataszteri térkép rávetítve a jelenlegi térképre:
Egyszóval ezt a területet részemről érdekesnek gondolom.
Kataszteri térkép (1887) a környékről - ami nekem azért érdekes, mert az erőd és környékén kör alakú ábrázolások vannak, amik nem tudom mik lehetnek (vizesedés..?) - közöttük van egy, ami a többitől eltérő, illetve a környéken máshol ilyeneket a térképen nem találtam:
Az erőd közelében - nyíllal megjelöltem őket, ami altér a többitől az a bal oldalon található:
Az többitől eltérő alakzat, oldalt cikk-cakkozva van:
Ez az alakzat az erőd közelében lévő érdekes, dombos területre esik (erőd fent középen, a temető fent jobbra):
Érdemes összehasonlítani a helyszínt a harctéri térképpel - a dombos terület a "Puszta Herkály" felirat alatt lévő sötét négyzetek egyikénél lehet:
Mindenképpen érdekesek ezek a dombok (de az is lehet, hogy semmi köze a csatákhoz):
Kataszteri térkép - erről ki lehet következtetni a képek alapján, a kör alakú - a többitől eltérő - jelölés hova esik - ott domb nem található, de valaminek csak kellett ott lennie, ha a térkép jelöli:
Minek a jelölései lehettek ezek a körök, tudja esetleg valaki, aki ért a térképekhez?
Katonai légifotó 1970-ből, - a kataszteri térképen (1887) jelölt kör alakú objektumot a légifotón kivehetőnek látom:
Továbbá a temető közelében volt egy "tanyahely", amit én sem hagytam ki..
A kutatások nyilvánosan elérhető anyagai közül, a temető és környéke elemzésének ábrája - amin a tanyahely szintén megtalálható és a kép alapján számításba is vették - a jobb alsó, pirossal bekarikázott objektum (forrás: (7)):
A tanyahely(?) felülnézetből:
Az 1887-es kataszteri térkép már jelöli a helyet ( a Göbölkút felirat alatt):
A tanyahely a kép jobb alsó részében - a képen az is kivehető, a temető milyen dombos részen (Szárnyék hegy, esetleg halom(?)) található, amit a földművelési tevékenység feltehetően már részben elgyalult:
Katonai légifotó 1970-ből - akkor még állt itt épület:
Jelenleg épületmaradványok vannak a fák között.
Az "udvaron" lévő érdekes talapzat:
A kép nem adja vissza, de a téglafal a földfelszín alatt van (az épület pincéje lehetett), ott, ahol a katonai légifotón az épület volt:
Falépcső vezetett le ide, a képen a lépcső pont takarásban van (jobbra):
Törmelékek az udvaron:
További képek:
Kataszteri térkép a mostani térképre vetítve, nyíllal jelöltem a kör alakzatokat, a két kis piros kocka helyén régebben épület volt:
Kataszteri térképen a helyszín (1887):
A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térkép részlete (1869-1887) - két kör alakú objektumot ez a térkép is jelöl (zöld kérdőjelnél), nem tudom, mi lehetett ott, a helyükön most füves terület van:
Az 1941-es katonai térképen az Ulánus-temető már Herkályi temetőként van feltüntetve, az erődöt szintén jelöli a térkép:
Komárom:
"Haynau osztrák táborszernagy személyesen és Klapka György várparancsnok képviselői Herkály pusztán, egy istállóban írták alá a vár átadásáról szóló megállapodást." (6) - ennek a helyét is megkerestem a térképen, illetve honvéd emlékmű is van a közelben, de tovább már nem akarom részletezni...
Részemről egy jót kirándultam a napsütéses időben, egy jelentős helyen jártam, ami továbbra is tele van rejtélyekkel... A térképeket nézegetve a környékre valamikor még visszatérek..
2021.09.08.
B.
Források:
(1) djnaploja
(2) BALOGH GÁBOR: Honvéd emlékeim
(3) Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (cikk szerzője: Szatmári Jenő István)
(4) wikiwand
(5) mek.oszk
(6) Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
(7) Dr. Padányi József vezérőrnagy előadása Múzeumbarát körben
(8) kisalfold.hu
Katonai felmérések térképei: mapire.eu
Katonai légifotók: fentrol.hu
