Kevés római vonatkozású helyen jártam eddig, de mivel elkezdtek érdekelni, többek között ezt a helyet is felkerestem. Bár az átláthatóság szempontjából erre megint nem a nyári időszak volt a legmegfelelőbb választás.
Csak később olvastam bővebben utána, pontosan hol is jártam, vagyis ez megint fordított sorrendben történt. Valamint utólag találtam egy-két olyan érdekesnek tűnő dolgot is, amit majd megemlítek a posztban.
Tartalom: Leírások a pilismaróti Kishegyen lévő római tábor maradványairól, a Kishegy melletti egykori lebontott kápolnáról és a stációkról, a hegyen lévő feszület, kitérőként említés egy közeli alagútról, fényképek, régi térképek.
(A Kishegyet a posztban egybe írtam, a régi leírásokban is javarészt így szerepelt.)
A Kishegy /Pilismarót/
Pilismaróton - a településen belül - római hagyaték többek között a Kishegyen lévő egykori római tábor megmaradt erődítései és felszín alatti épületmaradványai.
Esztergom közelében - Süttő és Dömös között - öt katonai tábor (castellum) maradványai találhatóak, közéjük tartozik a pilismaróti Kishegyen lévő egykori Castra ad Herculem is. (4)
A Kishegy, manapság már házakkal és utcákkal körülvéve (a háttérben a Dunakanyar):
Az egyik telken lévő férfitól kérdeztem meg, hogy a dűlőúton fel lehet e jutni a Kishegyre, amire azt válaszolta, hogy igen, de nincs most ott semmi, az ott lévő romokat néha hol kiássák, hol betemetik.. Ezt követően az útbaigazítást megköszönve a Táncsics utca felől mentem fel a hegyre, vagy inkább dombra.
A Kishegyre a Táncsics utca felől felvezető dűlőút, ami először egy zsákutcának tűnt:
Ne lepődjön meg senki, ha nyáron menne ide romokat nézni, hogy esetleg hasonló látvány fogadja - először csupán zöldellő fákat és bokrokat fog látni:
Szemléltetésképpen, hogy mégis mik rejtőznek a hegyen a felszín alatt - amiket ugye hol kiásnak, hol betemetnek:
- a kép forrása: PPKE BTK Régészettudományi Intézet (facebook oldal) - (1)
De amikor ott jártam, éppen nem volt kiásva semmi.
A romokat keresgélve legelőször erre a kőhalomra bukkantam:
Valamint az egyik kert kerítése mellett volt egy érdekes kő, ami jelenleg talán madáritatóként funkcionálhat:
Leírás a Kishegyről, 1908-ból, ami "Ad Herculem castra" néven említi a hegyen lévő római tábort, amely lovasság és segédcsapat erődített tábora lehetett (az ilyen régi leírásokat különösen szeretem) :
"Gardellacáról éjszaknak kanyarodva, Salva mansióba érkezünk, innen IX. M. P. távolságra ,,Ad Herculem castra' czímű erősített római táborba érünk. Említi az It nerarium és a Notitia, mely szerint abban dalmát lovasság és az Auxilia Herculensia segédcsapat feküdt.
A helyrajzi kérdés megoldása sok nehézséget okozott az eddigi kutatóknak, mert vagy húsz hely volt a római birodalomban Hercules névvel, melyet Maximianus Herculeus császártól nyertek.
Római emlék itt, a még részben fennálló falaival a Kishegyen elterülő római tábor, melyet Fröhlich Róbert bővebb leírása (Arch. Ért. 1893. 38-47.) szerint, itt ismertetünk." (2)
A pilismaróti Kishegy egy 1789 évi birtoktérképen (nyíllal jelöltem):
A leírás szerint - a hegyen folyó szőlőművelés okán - az erősebb bástyákat sajnos robbantásokkal távolították el:
"Mint minden római tábor, - mondja Fröhlich, - úgy a maróti is kőfallal volt körülvéve s épületei is kőből készültek. Ez utóbbiakból, melyek gyengébb falazatból épültek, a Kishegyen folytatott szőlőmívelés folytán, a táborhely éjszaki szélén a tégla és vakolattörmelék nagy rakásokban halmozódott össze. Az erősebb alkotású bástya a földmíves szerszámának ellent tudott állani s csak a robbanó szerek erejének engedett, a mivel bár meg van csonkítva, de tetemes része még mai nap is fennáll és mutatja a tábor formáját és kiterjedését." (2)
És valóban, ha az ember fogja magát és a bemegy a fák és bozótok közé, mögöttük romokra lehet akadni a hegy északi szélén, ahol némely helyeken ösvényeken is lehet közlekedni:
"A tábor alakja olyan, mint a Kishegyé, hasonlít a tojás hosszmetszetéhez. Hossziránya kelet-nyugati, s erre körülbelül 300-400 méternyire terjed. Szélessége nyugati részén 150 méterre becsülhető. Mennél tovább haladunk kelet felé, annál inkább keskenyedik, úgy hogy keleti végpontjánál már alig 30 méter széles. Ez a terület, a Kishegy teteje, valóságos fensík, melyet a természet arra alkotott, hogy teljesen elkülönített erődítményül szolgáljon." (2)
A Kishegy a kép alsó részében, a lombok teljesen eltakarják a romokat:
Romok a fák között, ez pl. talán egy hosszanti falmaradvány:
A Kishegy Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785), a térkép szerint a hegyen szőlőültetvénnyel:
"A pilismaróti tábornak több olyan sajátsága van, melyek azt eltérővé teszik a többi római tábortól. Ilyenek a köröndök, melyek a keszthelyit és még egy-kettőt kivéve, sem hazánkban, sem külföldön talált római táborokban nem fordulnak elő. Továbbá még alakjára is eltér a római táborok alakjától, mely mindig négyszögű szokott lenni. A pilismaróti tökéletesen alkalmazkodik a hegy alakjához és tojásdad, úgy hogy kapuinak helyét nem lehet meghatározni. Fekvése is szokatlan." (2)
A Kishegy ortofotón:
A római tábor alaprajza:
- Kép forrása: sulinet.hu örökségtár - (3)
"Diocletiánus /284-305/, majd Constantinus /306-337/ császár és utódai erőfeszítéseket tettek a dunai limes megerősítésére. "Diocletiánustól kezdtek magaslatokra, a megszokott táborsémától eltérő új erődtípusokat építeni. Alkalmazkodtak a terepviszonyokhoz, céljuk, hogy minél nehezebben megközelíthető legyen az erődítmény. Ezért többnyire magasabb hegy tetejére építették erődítményszerű táboraikat, és négy helyett csak 1 megerősített kapuval. A Diocletiánus-kori építmények közül a legkorábbi a pilismaróti kishegyi Castra ad Herculem tábor. Építése 294-297 közötti". /Soproni Sándor: Limes/" (3)
Az északi peremen szinte végig kövek vannak:
"A Duna melletti táborok, ott, a hol a természeti viszonyok engedték, a folyó mellett közvetetlenül síkföldön épültek, míg a pilismaróti elszigetelt dombon, a Dunától két kilométer távolságban feküdt. Mind eme körülmények Fröhlichet arra a nézetre vezették, hogy itt a rómaiak nem közönséges kaszárnyát akartak építeni, minők a táborhelyek voltak, hanem várszerű erődítményt.
Továbbá, - mondja ő - az elnevezés, ,,Ad Herculem castra" mutatja, hogy a tábor felállítása előtt ott valamely épület, vagy helység lehetett, melyet Herculeshez czímeztek és a mely mellé építették a castrumot. " (2)
A Duna a Kishegy felől fényképezve - érzékeltetve az egykori tábor Dunától való távolságát (a felszínen a felhők árnyékával):
A Kishegy és Pilismarót a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869):
A régi 1908-as leírás szerint feliratos téglákat is találtak:
"A tábor keletkezési idejét meghatározza az építkezési mód, mely azonos a Duna partján levő burgusokéval ; és a talált feliratos téglák, melyeken FRIGERIDUS neve fordul elő, a ki Valéria tartománynak főparancsnoka volt és Valentinian császár parancsára építtette a burgusokat ; azok pedig magukban nem állhattak volna fenn, ha nem lett volna közelükben tábor.
Tekintélyesebb feliratos követ tudtommal itt nem találtak, de annál több feliratos téglát, a már említett főparancsnok nevével, azután LVPICINITRB, továbbá LEG. I. ADI és II. ADI. Sőt a többször előforduló és még meghatározatlan eredetű QVADRIBVRGVM feliratosat (Arch. Közi. III. 51,166.) is találtak." (2)
Az említett téglákról képet sajnos sehol sem találtam.
Néhány további kép a fák között lévő maradványokról:
"A castra a hegytető formájához alkalmazkodó, szabálytalan alaprajzú tábor volt, 340 x 130 m méretű. Falvastagsága 1,8 m . Feltártak 7 félkör alakú tornyot. Az oldaltornyok eltérő alaprajzúak, más-más időben építették. Feltűnő, hogy a hagyományos 4 tábori bejárat helyett csak egy bejárata volt. A belső udvaron 3 különböző nagyságú épületmaradványt találtak. A legnagyobb épületben voltak olyan leleteket, amelyek edényégető kemencére utalnak. A zöldmázas cseréptöredékeken kívül a kormeghatározás szempontjából fontosak a bélyeges tégladarabok. Gyűjtöttek még római érmeket, pénzeket, bronz, vas és csonttárgyakat. Oltárkő is előkerült." (5)
A Kishegy geotérképen, feltüntetve rajta nagyjából mi és hol található, két római templomot is jelölnek (forrás: geoshop.hu):
Kép felülnézetből - érdemes összehasonlítani az előző geotérképpel:
A Kishegy birtoktérképen (1789), kissé elforgatva (a térképen a kápolna is megtalálható, amiről később lesz szó):
A Kishegy katonai légifotókon:
1967 - a Kishegy déli része ekkor még nem volt beépítve:
Az előző 1967-es katonai légifotón szerintem kivehetőek némely falmaradványok nyomai is:
1987 - ekkor már kezdték beépíteni a hegy déli részeit:
1988
1992
Napjainkban:
A Kishegy a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1887):
A kataszteri térkép a hegy északi részén sárgával jelöl valamit, de nem tudom, hogy mi az, aki ért hozzá, megírhatná hozzászólásban (más helyszínek alapján talán kapu, vagy bejárat lehet, de ez nem biztos) - valamint ezen a térképen is fel van tüntetve a mostanra már nem létező kápolna:
A térképen sárgával jelölt objektum helye (kapura tippelek, ami az északi részen lévő parkba nyílhatott):
A kutatók valószínűsítik, hogy nagyobb római telep, vagy kisebb római város is lehetett a mai Pilismarót területén.
Kép az egykori castra felől az öböl irányába:
Az erődítmény vastag falai még a XIX. században is 2-3 méter magasan állhattak, valamint feltételezések szerint az erődítmény - vagy annak egy része - a középkorban is használatban lehetett. (5)
Az alagút
Ez Pilismaróttól kicsit odébb van, vagy volt, a Kerektó-dűlő közelében valahol. Az alagút bejárata a leírás szerint 1906-ban még látható volt, azóta már beomlott. Hogy foglalkoztak e ezzel azóta, vagy feltárták e az alagutat, azt nem tudom.
Itt nem jártam, csak később, az adatgyűjtések során olvastam róla egy 1936-os régi leírásban. Minden bizonnyal ismert helyről lehet szó és nem merült feledésbe, de azért megemlítem.
"Néhai Knauz Nándor püspök, jeles régészünk és történetírónk a mult század utolsó felében a szentgyörgymezei Kerektó-dűlő felett elterülő közbirtokossági erdő majáliskúti részében romokat talált és a helyet részben fel is táratta.
Azért mondom, hogy részben, mert amíg az általa Ákos palotájának nevezett épülettömb alapja feltáratott, addig két fontos körülmény nem tisztáztatott. Az egyik az, hogy a feltárt épületnek a hegyoldalra támaszkodó alapfalában lévő folyosóiból a hegy alá menő alagút milyensége, iránya és egykori célja ismeretlen maradt, a másik pedig az, hogy a valószínű előudvar ÉK-szegletén most is látható ovális alapfalak nem voltak tárgyai a munkálatnak.
Az alagút bejáratát valami harminc évvel ezelőtt még láttam és emlékezetem szerint az üreg magassága két méterre, szélessége pedig úgy 100—125 cmre tehető. Ez az alagút valószínűleg a pilismaróti bánomi völgybe vezethetett. A mai hozzáférhetés csakis úgy lehetséges, hogyha a folyosóba évek óta omló törmelék eltávolíttatik.
Ami az előudvarban lévő ovális alapfalakat illeti, azt hiszem, hogy ezek egy kápolna alapját alkották." (6)
Pilismarót és a Kerek tó a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén:
A Habsburg kataszteri térképen (1886) a Kerek tói rész, valamint a régi leírásban említett majáliskút, illetve Kis Palota és Nagy Palota (Ákos palota..? A régi leírás épülettömböt is említ..):
Az előző térkép (1886) a jelenlegi térképhez viszonyítva, a Kerek-tó, A Kerektó dűlő, a majáliskúti rész, Kis és Nagy Palota helyzetével:
Hogy hol lehetett az alagút ami bevitt a hegy alá, hova vezethetett, volt e ott Palota.. Talán van, aki tudja rá a választ.
De visszatérve a Kishegyhez.
A kápolna és a stációk
Röviden a Kishegy mellett lévő egykori kápolnáról és a ma is meglévő stációkról, valamint feszületről.
A Kápolna a posztban szereplő térképek majdnem mindegyikén fel van tüntetve.
Amikor a Kishegyen jártam, előzőleg még nem tudtam róluk, meglepődtem, amikor rájuk találtam. A kápolna romjai állítólag most is ott vannak valahol a bejárati résznél.
A bejárat (nem tudom, nyitva volt e ez a kapu, mivel a Kishegyről levezető úton jutottam a kapuhoz, utána visszafordultam):
"A Kishegyre nyúló Kálvária területe, csakúgy mint az egész határ, és erdőség, előbb a pálosoké, majd 1786-tól a Magyar Királyi Vallásalap uradalom tulajdona volt." (7)
Itt, a közelben lehetett valahol a kápolna is:
A Kishegy tövében lévő egykori kápolna Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785):
A XIX. század végén Török István plébános többször renováltatta az akkor még meglévő kápolnát, de az olyan rossz állapotban volt, hogy az a döntés született, újat építenek. Kápolna alapot hoztak létre, adományokból és egyházadóból gyűjtötték évekig az új kápolnára a pénzt. A Kálvária harangját a basaharci temetőbe helyezték át, majd később a harang a katolikus temetőbe került.
1903-ban bontották le a kápolnát, hogy helyette újat építsenek, de az összegyűjtött pénz nem volt elég az új kápolna megépítésére. Az volt a terv, hogy a Kishegy tetejére építik az új kápolnát, ezért a Kishegyre vezető ösvény mellett stációkat állítanak majd fel a kápolnához vezető út mentén.
1909-ben két terv is volt az új kápolna megépítésére, 1911-től már folytak az előkészületek.
A kápolna megépítése az I. világháború miatt elmaradt, az egyház a kápolnára összegyűlt pénzt hadikölcsönre ajánlotta fel. (forrás: (7))
A stációk történetéből...:
"A Kálvárián a mai stációk 1942-43-ban Mészáros plébános idején épültek.
A stációk lábazatán kb. 20x10 cm bevésés van táblák számára. Erre vésték volna azok nevét, neveit, akiknek adományából épült fel. (Ma is üres.)
A stációkat Lesenszki kőműves, a téglakerítést Eichenwalder építette. Az egyes stációk között kb. 1x10 m-es virágoskert volt, amit lányok gondoztak. Ha valamelyikük férjhez ment, fiatalabb leány vette át a helyét. Búzás Rezső tanító eltávozásakor 40 db diófa csemetét adományozott, amelyeket a stációk közé ültettünk el, de kevés maradt meg belőle.
Az ’50-es években „vandálok” az összes stáció ablakát és a képeket összetörték. A ’80-as években új képeket építettek be a hívek adományából, darabja 14.000 Ft volt. " (7)
Stáció a római rommaradványok mellett:
A stációk a Kishegy tetejére tervezett kápolnához vezetettek volna:
Nem tűnik egy nagyon látogatott helynek..
Az akkor még meglévő kápolna a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887):
A feszület
Egy fák közötti kiszögellésben lévő kis tisztáson található a feszület:
A feszület oszlopán lévő felirat szerint 1876-ban lett állítva:
A feszület az 1941-es katonai felmérés térképén is fel van tüntetve, a kápolnát ekkorra már lebontották:
A Kishegyen mostanában is folynak kutatások, a hely még nagyon sok titkot tartogathat. Az időként feltárt egyes romokat visszatemetik. A Kishegyről római érmék, pénzek, vas és csonttárgyak, oltárkő kerültek elő.
Szerintem a Kishegyen a feltárásokat követően egy nagyon látványos emlékhelyet lehetne kialakítani, amihez hozzátenne még a Kishegyről nyíló panoráma is:
További képek:
Diófa a Kishegyen:
Szinte semmi nem utal arra, hogy romok vannak a felszín alatt:
Nyáron mindent elfednek a lombok:
A Kishegy:
Pilismarót a Kishegy felől:
Néhol szinte áthatolhatatlan bozótos:
Egy zsákutcába vezető ösvény:
Fán kialakított üldögélő:
Néhol, időnként kövekbe lehet botlani:
Egyes vakondtúrások is köveket, cserepeket hoznak a felszínre:
Amiket csak úgy jövés menés közben találtam (egy jelentéktelen vasdarab, meg két cseréptöredék, vagy mik :) ):
A Kishegy szélén húzódó - vélhetően - falmaradványok:
Ha valakinek bejött a hely, keresse fel, érdemes. Télen biztosan többet lehet látni a romokból és jobban lehet tájékozódni az ösvényeken. És a közeli Kerek-tó környékén lévő egykori alagút helyét és az ott lévő épületmaradványokat is megkereshetné valaki...
2021.08.24.
B.
Források:
(1) PPKE BTK Régészettudományi Intézet (facebook oldal)
(2) Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908) ESZTERGOM VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE Népvándorlás
(3) sulinet.hu
(4) Könyvek Esztergomról, III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig
(5) várak.hu
(6) Esztergom és Vidéke 1936
Régi térképek: mapire.eu
Katonai légifotók: fentrol.hu
