Vannak helyek, amiket nem lehet megunni. Számomra az egyik ilyen a töttöskáli templomrom is.

2009-ben jártam előzőleg ennél a templomromnál, megtaláltam róla az akkor készült képeket is, amik most jól jöttek a bejegyzéshez.

A templomromról és a környékéről készült fényképeken kívül megpróbáltam összegyűjteni néhány dolgot a templommal kapcsolatban és szokás szerint nem tudtam elmenni a régi térképek mellett sem.

A templomrom mostanság (2021), a bejárata már néhány éve alá van dúcolva:

2009. év nyarán a templomrom, akkor még nem volt faoszlopokkal megerősítve a boltív:

Egy kis kitérő a környék vonatkozásában, ahol egykoron hadiút is ment keresztül:

"A Kál-völgy legkorábbi települése - Kál (vagy Köveskál) - egy ősi útvonal tengelyére települt kezdettől fogva.

Ez az út (amely ma is használatos a községen keresztül kelet-nyugati irányban) ,,hadút" vagy ,,hadinagyút" formában szerepelt a XIV. századi oklevelekben.

(1316: ,,intra unam viam hathut dictam"; 1320: „intrat ad viam hathuth dictam"; 1335: ,,ad quandam viam Hadinagoth.")

Ez a középkori „hadiút" Fejérvárról vezetett - Nádasdladány, Berhida, Liter, Szentkirályszabadja, Felsőörs, Alsóörs, Füred, Zánkán át - a Kál-völgybe. Köveskálon át Gyulakeszibe, s onnét Tapolcára vezetett az az út, amely onnét kétfelé ágazva vitt tovább..." (1)

Magyarország első katonai felmérésének térképének részlete a környékről (1782-1785), a töttöskáli templomromot  - ami egykor a középkorban elpusztult Töttöskál település temploma volt - bekarikáztam:

Az előző térkép részleten feltűnő, hogy milyen sok "rudera"-t, vagyis templomromot jelöl a térkép, az ekkora már elpusztult Töttöskál települést a térkép nem tünteti fel.

"A királynéi boradónépek kérdéséhez nagyon fontos adattal szolgálnak a Balaton É-i peremén lévő, az akkori Zala (és a mai! Veszprém) megyében lévő Kál-völgyének települései:

Köveskál, Szentbékkálla, Mindszentkálla, Örskál (a későbbi Kővágóőrs), valamint a török harcok alatt elpusztult Sóstókál, Sásdikál, Kerekikál és Töttöskál.

Ezekben a falvakban ugyanis a királyné Segesdhez tartozó boradó népei éltek.

Vagyis az akkori Zala megyében lévő nyolc település királynéi boradói is a segesdi comitatus (vármegye), illetőleg a clytium (udvartartás) ellátását szolgálták, egészen az 1276-ban történő el adományozásukig" (2)

Egy magaslati fénykép a templomrom felől - de egyébként is szép a kilátás:

Az alábbi leírás szerint a török harcok során elpusztult egykori Töttöskál település lakói udvarnokok voltak, vagy lehettek:

"A királyok és királynők a Kál-völgyet (amely független volt a zalai és veszprémi várispánságoktól) a királyi udvarnak szolgáló rabszolgákkal - részben hadifoglyokkal, részben (talán) a leigázott őslakókkal (talán avarok, szlávok voltak) - az úgynevezett „udvarnokokkal" telepítették be.

Hasonlóan rabszolga-eredetűek voltak - a várszervezethez tartozó királyi népek is - a várszolgák (civilis).

Mind a királyi udvar tulajdonában levő „udvarnokok", mind a várszervezethez tartozó királyi várszolgák (civilisek) olyannyira jogfosztott, elnyomott és alacsony társadalmi osztály voltak, hogy még 1222-ben is kijelentették róluk, hogy a papi rendbe sem vehetők fel." (2)

A templomrom az aládúcolt boltívvel (2021):

Még egy - szerintem - érdekes információ: az egykori Töttöskál település azonos lehet Szentvidkál településsel, amit a királyné egy lovászmesternek adományozott, de mint később kiderült, jogtalanul:

" ...az 1277-ben írott - csereadománylevélben említették először Mindenszentkálla (Mindszentkálla) falut.

Az említett adományozással - illetve cserével - egyidejűleg, 1277-ben a veszprémi káptalan megszerezte Szentvidkál falut is. Ezt a birtokot egyébként a királyné előzőleg Mikó fia Mikó királynői lovászmesternek adományozta, de a káptalan kiderítette, hogy jogtalanul, mert a birtok már régebben a káptalané volt.

Az itt először említett Szentvidkál falu (amely valószínűleg azonos a későbbiekben többször említett Töttöskál faluval) ma már nem létezik. Feltehetően Szentbenedekkáltól (ma Szentbékkála) északkeletre, az öreg-hegy déli lejtőjén terült el." (2)

A Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1857) az előzőekben említett Öreg hegyi rész déli területe - a töttöskáli templomromot a térkép külön templomromként nem jelzi, de az épülete rajta van a térképen, amit bekarikáztam (a piros vonal határvonalat jelöl):

1905-ben a templomrom közelében egy sírt találtak és bolygattak meg:

"Az Öreghegy déli nyúlványa a Töttösi dűlő, ahol Töttöskál középkori falu templomának romjai állnak.

A templomrom közelében a század elején Szőke János szőlőforgatás közben lovas sírt talált. A sírleletből egy egyenes szablyakard került csak a MNM-ba." (3)

További leírás a megbolygatott lovas sírról:

"...1905-ben - a Szentbékkállától keletre levő töttöskáli középkori templomrom közelében, szőlőforgatáskor egy X. század végi, XI. század eleji lovassír is előkerült.

A lovassírt - amely nyilvánvalóan még a nemzetség keresztény hitre térése előtt került a földbe - egy ritka lelet datálta. A sírban egyenes, kétélű - német típusú - kardot találtak, melynek markolatát 10-15 fokkal megdöntve a kardot (a magyar kézhez jobban idomuló) szablyához hasonló súlypontúvá tették. Ez a speciális csoportot alkotó  - szablyamarkolatú - kétélű kardtípus az eddigi megfigyelések szerint zömmel az ország peremvidékeiről került elő." (2)

Rajz a templomrom közelében szőlőforgatás során talált lovas sírból származó kardról:

- a kép forrása: Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965) -

Hogy a lovas sírban talált többi lelettel mi történt, arról nem tudni..

Közvetlenül a templomrom mellett egy sárga színű kissé megkopott pince (vagy présház) áll, ami szerintem talán még illik is a hely hangulatához (2021):

Kép 2009-ből a templomromról (valamint a pince a templomrom takarásában):

Manapság, 2021-ben (2009. óta a pince új tetőt és bejáratot is kapott - a templomrom bejárata pedig fa oszlopokkal lett megtámogatva):

A templomrom és a mellette lévő pince felülnézetből (a templomrom és a pince mellett kövek halomba rakva...):

Katonai légifotó a területről 1973-ból, amelyen a templomrom:

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térkép részletén (1819-1869)  templomrom nincsen feltüntetve, de talán azon piros épülete egyike lehet, amiket nyíllal jelöltem (a majdnem vízszintes piros objektumra tippelnék):

" KÖVESKÁL (tapolcai járás), töttöskáli templomrom MJ.

Jellege: A községtől északnyugatra fekvő, elpusztult falu templomának romja.

Története: Töttöskál 1341-ben került királyi birtokból a veszprémi püspökség kezére és a középkorban azé is maradt. Templomát Békefi szerint a XIX. század elején még használták, de 1876-ban már romokban volt.

Leírása: Egyhajós, keletéit egyenes szentélyű templomrom, a hajó nyugati oldalán bejárattal és kegyúri karzat pilléreinek és boltozatának nyomaival." (4)

A múltból ránk maradt egyes adatok alapján miután a törökök az 1500-as években Töttöskál települést templomával elpusztították, a templomot utána az ezt követő időkben a környékbeliek újjáépítették.

További képek a templomromról:

A templomrom melletti fa árnyékában akár hűsölni is lehet egy kicsit (2021):

 A templomrom egyik (megmaradt) ablaka (2021):

A templomrom belseje kisebb bozótokkal (2021):

Kép 2009-ből, akkor is hasonló volt a templombelső, de úgy látszik, az ezen a képen látható fát azóta már kivágták:

A templomrom megerősített boltíves bejárata (2021):

Kép 2009-ből - akkor megerősítésre még nem volt szükség:

Kép 2009-ből:

A templomrom melletti tájékoztató tábla és a tábla tartóoszlopa a templomrom fala mellett (2021):

A templomrom falában megtelepedett növények (és bár jól mutatnak, de ha jól tudom, az ilyen növények a falban  nagyban roncsolják a romokat - 2021):

A töttöskáli templomrom alaprajza:

- a kép forrása: Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai -

Két kissé távolabbi kép (2021) - az első képen a háttérben látható domb a térképek alapján az Öreg hegy :

Nekem ez az egyik kedvenc képem a sok közül (2021):

Az 1941-es katonai felmérés térképén a templomrom R mint "ruin" jelöléssel van feltüntetve, illetve a templomromhoz vezető út mellett a kereszt jelölés feszületet jelöl (bekarikáztam):

Az előző térkép részleten lévő útkereszteződésben feltüntetett feszület a kereszteződésnél manapság is megtalálható (itt kell lekanyarodni a főútról a templomrom felé):

A végére kitérőként... A Káli-medence - ahol a töttöskáli templomrom is található - a medence a nevét a honfoglaló Kál-horkáról kapta.

"Kál horkának nevét őrzi a Balaton északnyugati partvidékén az a 10-12 km hosszú és 3-4 km széles völgy.

A XIII-XIV. századi oklevelek minden esetben Kál-völgynek (,,valea Kaal") - egy esetben pedig (1377-ben) ,,a zalamegyei Kaal-i vidék"-nek - nevezik ezt a tájegységet.

Egyidejűleg a Kál-völgy falvai - az egész középkoron át napjainkig - megőrizték a Kál megkülönböztető nevet: Köveskál, Szentbenedekkál, Mindszentkál, Örskál, Szentvidkál, Kerekikál, Töttöskál, Sóstókál, Kiskál elnevezésekben.

A honfoglaló és hódító nemzetség központja feltehetően az a Káli-földvár volt, amely Mindszentkáltól keletre, a Kereki-dombon magasodik ki mintegy 30-35 méter magasan a mocsaras környezetből." (1)

Az előzőekben említett Kereki domb földvára - a Káli földvár (fényképem a földvárról 2020-ban):

Még egy utolsó kép a végére a templomromról (2021):

A templomrom könnyen megközelíthető - autóval akár közvetlenül a templomrom mellé is el lehet jutni - ha valaki arra jár és szeretné meglátogatni.

2021.07.15.

B.

Források:

(1)  Veress D. Csaba: A Kál-völgy története

(2)  Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)

(3) Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

(4)  A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

Katonai légifotó: fentrol.hu

Katonai felmérések térképei: mapire.eu