Ha valaki szereti a várakat, ezt a várat ha lehet, semmiképpen ne hagyja ki.

2020. nyarán voltunk a várnál, egy kánikulai napon és rajtunk kívül sehol sem volt egy lélek sem, amikor ott voltunk.

A várról újabbat az eddig ismerteken kívül nem nagyon lehet mondani.

A vár és a hozzá fűződő történelmi események említése kapcsán a számos leírás közül egy 1933-as leírást választottam Drégellyel kapcsolatban, amihez forrásul az Esztergom Évlapjai-n belül (1933) Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál - írása szolgált.

Drégely vára (2020) :

Drégely vára az 1941-es katonai felmérés térképén:

"A törökök továbbterjeszkedésének a magyarok mindenütt végvárak és erősségek építésével emeltek gátat. Erre a célra nemcsak várak, hanem védelemre átalakított kolostorok, templomok és udvarházak is szolgáltak. így építtette Várday Pál esztergomi érsek is a birtokai védelmére Érsekújvárt, amiként a drégelyi vár is hasonló célt szolgált. Mindkét helyen saját költségén tartott őrségeket." (1)

Manapság tábla jelzi az erdőben, merre kell menni a várhoz:

"Drégely vára a XIII. század végén 1285. körül épült a vidék védelmére, az elpusztult Hont vár helyett. Az esztergomi érsek birtokába 1438-ban került, Zsigmond király adományozta azt Pálóczy György érseknek, Palánk, Hont, Hidvég és Dejtár községekkel együtt. Utódja, Széchy Dénes bíboros alatt már mint az érsek nyaraló várkastélya szerepel. A mohácsi vész után ide menekül Várday Pál érsek is, aki állandó őrséget helyez el benne." (1)

A vár környéki erdők:

"Amikor az esztergomi várban Ferdinánd király megbízottjai lettek a várkapitányok, Várday érsek többnyire Drégely várában és Pozsonyban tartózkodott. 1534-ben János király magyar, török és rác katonasága sikertelenül ostromolta Drégely várát, a faluját azonban fölégették és marháit elhajtották. Esztergom és Nógrád eleste után Várday érsek Szondy Györgyöt tette meg uradalmainak intézőjévé és Drégely várkapitányává." (1)

Drégely vára - Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785):

Útjelző tábla a vár közelében:

"Drégely vára a diósjenői hegylánc 300 m. magas északi nyúlványán állott és hadászati szempontból az Ipolyvölgy kulcsát képezte."

Egy kép oldalsó szögből:

"Valamikor a Hunt nemzetségé volt, később királyi birtok lett és Albert király adta koronázási ajándékul Pálóczy György érseknek. A két védőtoronnyal és bejárattal biró külső és ebből kiemelkedő belső vár Széchy Dénes és Várday Pál érsekek idejében már meglehetős rongált állapotban volt, de még mindig kellemes tartózkodási helyül kínálkozott nyaralásra és vadászatok tartására. Különösen Várday érsek kereste fel azt szívesen." (1)

A várudvar (2020):

A várat 1549-ben villámcsapás is érte:

"A török terjeszkedése ellen a magyar országgyűlés Mátravölgyétől a Garamvölgyéig terjedő vonalon lévő várak megerősítését határozta el és erre Ferdinánd királyt is felkérte. Drégely vára annál is inkább megerősítésre szorult, mert 1549-ben egy villámcsapás felrobbantotta a puskaporos raktárát, amitől a falai is megrongálódtak." (1)

A vár felülnézeti képen:

"Szondy György (más néven Suhó vagy Szuhó) Révay Ferenc nádori helytartónak volt a nevelt fia. Várday Pál érsek 1545-ben nevezte ki őt Drégely vára kapitányává és az ottani érseki javak intézőjévé. Nőtelen ember volt." (1)

Bejárat a várudvarra:

"Drégely várában kevés őrség volt, Várday érsek halála (1549) után azt is rendetlenül fizették. Ezért hagyta ott a szolgálatát a vár másodkapitánya, Berfalusi Gergely is, amiként magának Szondynak is volt elmaradt illetménye a pozsonyi kamaránál." (1)

A boltíves bejárat egy közeli képen:

"Szulejmán 1551-ben a felvidék meghódítására Veszprém bevétele (junius 1.) után kerített sort, azzal Ali a budai pasát bízta meg. A császári hadak Léván állomásoztak- Ott vonta össze csapatait Teufel Erasmus főparancsnok, kinek egyenrangú hadviselőtársa Sbardellati Ágoston váci püspök, esztergomi érseki adminisztrátor volt, a legfőbb parancsnok pedig Miksa főherceg." (1)

Drégely vára a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869):

"Szondy a török szándékáról értesülvén, a maga részéről mindent megtett a védelemre. Ferdinánd királytól a vár megerősítését és bővebb ellátást kért, Teufeltől csapatok küldését és az őrség kiegészítését, Sbardellatitól és Selmecbányától embereket, Thurzó Ferenctől kötelet a 100 m. mély kúthoz ; maga a böszörményi hegyekből köveket hordatott." (1)

Hogy hol volt a kút, vagy volt e a vár udvarán, arra nem emlékszem és ezen a képen sem találom:

"Ferdinánd király a vár 60 ember őrségéhez még 80 embert adott. Selmecbánya Sbardellati kérésére 26 bányászt küldött. „Drágul" várában ezidőtájt a berendelt jobbágyokkal és felfegyverzett várnéppel együtt nem volt több 250 embernél." (1)

Kilátás a várból:

"Szondy már 1552. év február havában értesült a közeli veszedelemről. Portyázása alkalmával Diósjenőn két előkelő törököt fogott el, akiknek vallomásából megtudta, hogy Ali pasa legközelebb Drégely, Ság és Gyarmat elfoglalására érkezik. Erről értesítést küldött Lévára is, gyors segélyt kért, mert Nógrád vára ismeretlen okból kigyulladt és leégett, a török egyenesen idejön." (1)

A vár hátsó része:

"Ali pasa június végén indult el Vácról nyolc-tízezernyi hadával és július 5-én érkezett Drégely alá. Két hadosztálya a mai napig is „Töröktábor"-nak nevezett fensíkon helyezkedett el, egy hadosztály pedig Ság és Gyarmat felől zárta el az útat, nehogy a németek részéről meglepetés érje őket. Majd megkezdték az ágyúvédsáncok építését, amelyekbe három nagy faltörőt és hat mozsarat helyeztek el. Szondy sem volt tétlen. Már előtte való napon felégette a környéken található szénaboglyákat, a tábort verő törökök közé pedig néhány ágyúgolyót röpített." (1)

"Ali pasa július 6-án érkezett meg és felszólította Szondyt a vár átadására. Erről azonban az hallani sem akart. Erre Ali a fapalánkokat felgyújtatta és a várőrséget a fellegvárba szorította, majd másnap megkezdték az ostromot. A Várbércen elhelyezett ágyúk lövegei nagy réseket vágtak a gyönge várfalakon, a bejáratokat védő két vártorony is összedőlt, maga alá temetvén Zoltai Jánost, Szondy segédtisztjét." (1)

"Ali kímélni akarván az egyre fogyó őrséget, július 8-án Szondyhoz küldte Márton nagyoroszi papot, hogy beszélje rá őt a vár átadására. Hitére fogadta, hogy bántódása senkinek sem lesz. Szondy azonban önérzetes egyéniségével összeférhetetlennek tartotta a vár feladását, inkább a hősi halált választotta. Két előkelő török foglyát és Libárdi és Sebestyén nevű két dalos hadapródját (duos pueros symphoniacos) skarlátba öltöztette és Alihoz küldötte azzal a kéréssel, hogy fogadja apródjait szolgálatába és nevelje őket vitézekké; őt pedig halála után temesse el tisztességesen. Majd a vár udvarára hordatta értékesebb ingóságait, fegyvereit, ezeket elégette, paripáit és foglyait leölette, azután maroknyi csapatához buzdító beszédet intézett és mindnyájan várták a hősi halált." (1)

Szondy halála:

"Július 9-én Ali újból ostrom alá vette a várat. Szondy kisded csapatával az ajtónál várta be az ostromlókat. Egy ágyúgolyót lövetett közéjük és ezután összecsaptak velük. Őt egy golyó térdén találta. Lerogyott, de féltérden is tovább küzdött, míg azután a csapások alatt elesett. Fejét Rustán bég győzelmi jelül levágta, a védők is mind a halál fiaivá lettek." (1)

A vár oldalsó falai:

"Ali pasa még az ellenségben is megbecsülte a kiváló hőst. Szondy holttestét a Várbércre maga elé hozatta, fölötte katonáihoz buzdító beszédet intézett, sírjára pedig lobogós hadikopját tűzetett. Két apródját Budára küldötte, honnan azok, egy feljegyzés szerint, 1557. év elején cserefoglyokként a korponai várba kerültek vissza." (1)

Drégely vára a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887):

"A hazájához és királyához hű hős emlékének áldozott Simor János hercegprímás, amikor 1885-ben a drégelyi vár átellenében egy kápolnát emeltetett, melyet ünnepség keretében maga szentelt fel, Hont vármegye közönsége pedig abba Szondy György szobrát állíttatta. Az ő önfeláldozó hazaszeretete a magyar nemzetnek örökre példaképül marad." (1)

(Nem tudom, hol van az előbbiekben említett kápolna, nem is hallottam róla előzőleg.)

A boltíves bejárat a várudvar felől:

Miksa főherceg ha seregével oldalba támadta volna a törököt, akár másképp is alakulhattak volna a dolgok:

"Teufel Erasmus azonnal levelet írt Miksa főherceghez a vár elestéről. Szondyról olykép emlékezik meg, hogy a Drégely várában lévők „lovagiasan, becsületesen és jól tartották magukat az ellenséggel szemben." Azok igen, de ő a császári generális nem. Mert ha tízezernyi fegyveresével a törököt Drégely ostrománál oldalba kapja, a többi vár sem került volna oly könnyen török kézre." (1)

Drégely vára a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1871):

A vár madártávlatból, az egyik...:

...valamint a másik oldalról:

A levél után...

"Miksa főherceg mindjárt segélyhad küldését és népfölkelést rendelt el, amit Hontban Sipeky Ferenc alispán nyomban foganatosított, Selmecbányáról is útbaindítottak száz embert, mindez azonban már későn volt. Ságot a magyarok gyújtották föl. Gyarmatot az ellenség ; úgy ezek, mint Szécsény, Bussa, Salgó, Hollókő és Buják rövidesen a törököké lettek." (1)

(Bujákon és Hollókőn jártam az előzőekben felsorolt várak közül, majd azokról is tervezek hasonló posztot..)

Levéltári adatok (2):

A Zalamegyei Ujság, 1939. számából:

"...őrzi ezt a hősi nevet a m. kir. 7. honvéd tüzérosztály is. Ez az osztály annak a hadtestnek a kötelékébe tartozik, amelynek területén Drégely várának romjai állanak). A 7. honvéd tüzérosztály tehát arról a vidékről is kapja legénységét, amely egykor tanúja volt Szondi György hősi harcainak, ön- feláldozóan hazafias küzdelmének és még a halálban is dicsőséges elmúlásának." (3)

A várrom, megbújva a fák takarásában:

Rablóásatás a várban:

"Drégely-Vár: 1960-as években rablóásatás folyt a várban, bejelentés nyomán a „feltárást" leállították és az előkerült XVI. századi kerámiaanyagot elkobozták és a múzeumba szállították."

Tesmag (Drégely várától északra):

1929-es újságcikkből: "Az utóbbi időben a községben dűlő vallási harcokról vált híressé, midőn pillanatnyilag a huszitizmus ütötte fel itt a fejét. A háborgó hullámok elsimultak, ma béke van a faluban. Meg is érdemli, hiszen a török uralom alatt is sokat szenvedett, a törökök nemcsak vagyonukat, hanem még az asszonyaikat sem hagyták békén. A drégelyi török aga a tesmagi bírót fülénél fogva a vár kapujához szegeztette, mert ellenkezni merészelt parancsával, amely arra szólt, hogy a tesmagi asszonyokat szállítsa fel a várba." (5)

Tesmag a Magyar Királyság katonai felmérésének térképén (Drégelytől jóval északra):

Róma, Vatikáni levéltár:

"1531 október 8. Drégely. Várdai Pál esztergomi érsek levele VII. Kelemen pápához. Sötét színekkel ecseteli az ország siralmas állapotát. Elmondja János királynak Ferdinánd általi leveretését s az országból való kibújdosását, majd Ferdinándnak a török általi megtámadtatását, Buda, Visegrád, Fehérvár és Pest elestét, Ferdinándnak kiűzetését, Bécs ostromát, János királynak a magyar trónra való visszahelyezését.

A Ferdinándnak letett esküt megszegni nem akarván, vonakodott János király udvaránál megjelenni s Drégely várába vonult vissza. Miért is János őt érseksége összes jövedelmeitől megfosztotta. Szükségesnek látta tehát a saját és egyháza érdekében magához a törökhöz folyamodni pártfogásért, s elment a- Bécs alatt táborozó Ibrahim basához, ki pártfogását nem tagadta meg és Gritti Alajos és Laski Jeromos által fölkérette János királyt, hogy őt méltóságában s birtokaiban ne háborgassa. Ennyiből állott a törökkel való érintkezése; egyháza iránti gondoskodása szolgáljon mentségeül.

Most pedig Ő Szentsége excommunicatióval sújtván János királyt, ő kötelességének tartotta Ferdinándnak meghódolni, ki azonban vetélytársai vádaskodásainak hitelt adván, őt az esztergomi érsekségből kizáratni rendelte. Ajánlja tehát magát Ő Szentsége kegyeibe s pártfogásába, s kéri rábirni Ferdinándot, hogy az érsekség birtokába visszahelyezze. - Róma. Vatikáni levéltár." (6)

Drégely vára és a környéke katonai légifelvételen (1965):

Még egy utolsó kép (2020)

A várból a kilátás csodaszép. Kisfiammal és kislányommal voltunk a várnál, ahol vagy két órát töltöttünk.

Könnyű várkirándulás, 10 perc séta volt onnan, ahol le tudtunk parkolni, a vár közelében, ahová egy elhagyatott honvédségi területen keresztül lehetett eljutni.

2021.05.30.

B.

Források:

(1)  Esztergom Évlapjai 1933/Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

(2)  A magyar királyi Országos Levéltár állandó kiállításának katalógusa (Budapest, 1930)

(3) Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember

(4)  Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)Tudományos dolgozatok, tanulmányok

(5) Prágai Magyar Hirlap, 1929. július

(6) Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 2. füz., A mohácsi vész utáni korszakból származó s a XVI. század végéig terjedő oklevelek kivonatai. (Budapest, 1894.)

Térképek: mapire.eu, Katonai légifelvétel: fentrol.hu