Egyik kedvencem. Sokat elmélkedtem ezen..
Nagyon régen vettem észre az első katonai felmérés térképén, mely szerint Tápióság alatti részen egy "rudera" jelölés van feltüntetve.
A szokásos módon először felkerestem a helyet és megpróbáltam megkeresni, megtalálni az objektumot és csak utána kezdtem el olvasni és tájékozódni róla. Néhány utaláson kívül semmit nem találtam, fényképeket a helyről meg aztán végképp nem.
Megint azt gondolom, nem egy közismert helyről, illetve létesítményről, vagy annak nyomairól lesz szó, de ez majd a bejegyzést követően - mint eddig is más esetekben - úgyis kiderül. Magamnak mindenféleképpen felfedeztem és különösen érdekesnek tartom a helyet, ahol hónapokkal ezelőtt többször is jártam kint. Végül most jutottam el odaáig, hogy írjak róla egy bejegyzést.
Amiről szó lesz: Egy elfeledett templomrom, vagy erődítmény vélt nyomai a középkorban elpusztult, egykori Zsiger település - a mostani Zsigerpuszta - területén, utalások, említések a hely vonatkozásában.
"Zsiger falu, ma Zsigerpuszta, Tápióság községhez tartozik. Az 1559. évi tímár-defter szerint jövedelme 2563 akcse, a szultáni hász-birtoka." (5)
Először is a térkép részlet, ami a kiindulópont volt - Magyarország első katonai felmérésének térkép részlete (1782-1785):
A fenti térképen a szóban forgó "Rudera" megjelölés, valamint alatta a "Süger Wh", ami az egykori csárda jelölése. A térképen az úton feltüntetett híd a "Török híd", amiről már írtam régebben bejegyzést. (ezen az úton és a hídon keresztül haladt a nagy forgalmú "Sóút" a régi időkben..).
ZSIGER: "Tápiósághoz tartozik. Az egri káptalan birtoka. Tizedváltsága 1561-1683 között jobbára 10 forint, az 1614. és 1643. évben 12 forint. Tizedét 1568-ban Újfalu és Monor tizedeivel együtt az egri káptalan 24 forintért bérli, mely a három falu birtokosa. 1629-ben elhagyott; tizedét a ságiak (Tápióság) bérelték..." (6)
Ugyan ez a térkép, csak nagyobb részletben, a ruderát bekarikáztam. A rudera felett Tápióság, jobbra Pánd, lent pedig Káva:
A helyszín Zsigerpuszta, ahol egykor középkori település - Zsiger - volt, ami a Török időkben elpusztult és elnéptelenedett.
"Bakács 1982. 498. reg.: 1337-ben említik „Zyger" nevű falut Úri határjárásában."
"Monor 1368-i határjárásánál szerepelnek Bénye, Csév, Vasad, Zsiger." (1)
A rom helyzete a google térképre vetítve, a térképen általában kisebb elcsúszás előfordul:
Okleveles említés többek közt Zsigerről is, az 1500-as évekből:
"1562 augusztus 30 - 1563 augusztus 19.
Pesthez tartozó falvak a pesti náhiében : Szőlős, Ecseg, Cinkota, Csaba, Kobna (Kőbánya ?), Vacs, Gyömrő, Csíktarcsa, Csenger, Káposztásmegyer, Sáp, Tápió, Magyarvárad, Haraszt, Isaszeg, Zsigér, Kecske, Lőrinc, Györk, Szentgyörgy, Túra, Kóka, Sóshartyán, Kőrös vs., Cegléd vs., Inárcs....."...stb. (1)
Ez már a helyszínen, Zsigerpusztán készült egyik kép, napjainkban, ami semmiről sem árulkodik:
"írod.: Reiszig 1910.: „A Zsiger-puszta mellett, az egri káptalan birtokán rom látható, mely a hagyomány szerint árpádkori vár volt s a török időkben elpusztult. "
Az első katonai felmérés térképén kívül más elérhető térképeken a rom vagy templomrom - vagyis a rudera - már nincsen feltüntetve.
Magyarország második katonai felmérésének a térképén (1819-1869) már csak a csárda van feltüntetve, valamint a térkép alapján az is látszik, mennyire vizes a környék:
A "rudera" környékének helyszíne az első katonai felmérés térképe alapján a google mapson:
Patakpart, ideális templomos hely, mint más esetekben is. Feltéve ha templomrom volt.
Vizesedés mostanság is tapasztalható...
Áttekintő kép a helyről, kisebb esős időszakot követően, ahol egykor valahol a romok voltak (meg kell jegyezni gyönyörű környék, nem is gondoltam amíg nem jártam erre):
"Sugár 1980. 41. 67. reg.: 1465-ben a budai káptalan jelenti, hogy Saswary István részére zálog címén lefoglalta az egri káptalan Pest megyei birtokaiból többek között Syger possession 4 jobbágytelket egy déserta telekkel s egy torony nélküli elhagyott templommal együtt."
Még egy áttekintő kép, másik irányból:
"Miklós 1982. 59.: „Ez azonos lehet az I. katonai felmérésen látható templomrommal, amelyet Zsigerpuszta mellett jelez a térkép. " (2) - vagyis a posztban szereplő ruderával
"Pesty 1984/a. 142.: Gombánál említik Zsiger pusztát, ahol 1600 közepe táján reformált egyház állott, mely azon időben el is pusztult." (2)
"Gomba f. (Pest) 102, 174, 217, 263, 287, 291, 391, 392, 405, 406, 408, 413, 426, 436 ; -i cs. 59, 189, (Nemze) 201, 205, 210, 218, 250, 263, 272. Az 1864-iki jelentés kiemeli, hogy a Monortól Gombáig húzódó Cserháton a bicskei, zsigri, gombai, mendei és locsodi földvárak helyén hamvedreket ástak ki, s hogy Téte, Farkasd, Zsiger régi templomainak romjai akkor még kivehetők voltak. L. Galgóczy III. 378.1."
Feltételezem, hogy a talajban nagy valószínűséggel az említésekben szereplő templomrom kirajzolódásai fedezhetőek fel a következő képeken..
A helyszín esős időt követően:
Ezen a képen már kivehetőnek tűnnek talán a templomrom, vagy rom - vélt - alapjainak nyomai - közvetlenül a patakpart mellett:
Szárazabb időben:
Templomnak nekem nagynak tűnik.. Általában ezek kisebbek voltak, de ez csak feltételezésem. Viszont valamilyen épületnek szerintem lennie kellett itt...
Földközelből csak enyhe mélyedések vannak a talajban, köveknek nyoma sincs, de a környékén sem találtam:
Felülnézetből:
Fekete fehérben:
Földközelből, szárazabb időben:
Az említések alapján vajon templomrom, vagy Árpád kori vár lehetett itt - esetleg - ezen a helyen?
Vagy mondjuk erődített templom, vagy udvarház.. Nem tudom.
Katonai légifotó a helyről 1973-ból:
Közelebbről:
Katonai légifelvétel 1992-ből, sárga nyíllal a szóban forgó objektum /száraz időben alig kivehető/, fehér nyíllal jelölve (amiről majd a későbbiekben) a Zsigeri uradalom egykori épületeinek nyomai (és talán mellette ezen a képen még további kirajzolódások, közvetlenül mellette, jobbra):
Az előző katonai légifelvétel (1992) egy kicsit közelebbről, ezen a feltételezett objektum mellett is érdekes kirajzolódások láthatóak:
Kicsit élesítve a képet:
A szájhagyomány a helyről egy titkos alagutat is megemlít és feltételez, valamint egy elsüllyedt kastélyt Zsigeren..
"A tápiósülyi templom alól indul egy földalatti járat, mely az úri templomnál (más elképzelés szerint: a zsigerpusztai elsüllyedt kastélynál) ér véget..."
Amennyire vizes, vagy vizes volt ez a terület - a második katonai felmérés térképéből kiindulva - akár el is süllyedhettek itt az épületmaradványok az ingoványban. Valamint többnyire a környező lakosság a romok köveit sok esetben építkezésekhez elhordta.
Tegyük fel, hogy a képeken lévő kirajzolódás nem a szóban forgó épület nyomai. Akkor akár a vizes, mocsaras területen is lehetett és ha ott volt, akkor aztán nehéz lesz megtalálni:
Földközelből:
"1650 - 60ban a Jenő és Várad ostromával kapcsolatos hadmozdulatok és harcok községek sorának pusztulását eredményezték Pest megye középső részén is (Boldogasszonykáta, Csekekáta, Ság, Szentlászló, Szenttamáskáta, Tóalmás, Szele, Újfalu). A portakiigazítás kapcsán 1661-ben lefolytatott tanúvallatásokkal illusztrálom a pusztulást: Csekekáta lakosai „ ... annyira el oszoltak messze földre, hogy vissza nem mind mennek...", Szele falut pedig ,,. .. egy ember sem lakja, hanem pusztán vagyon ... csak szél fújja azon falu helyét. ..". Ez az időszak azonban csak rövid ideig tartott, a lakosok néhány hónapon, éven belül visszatértek. A pusztulást követő békeidő is rövidebb, csak negyedszázadig tart. A Buda visszafoglalásával kapcsolatos harcokban újabb három község (Boldogasszonykáta, Szenttamáskáta és Zsiger) tűnik el örökre. Több község lakosai hosszabb-rövidebb időre elfutottak." (3)
1543-ban Zsiger férfi lakosainak száma (3):
Ha esetleg nem ezek voltak a templomromnak, vagy a romnak a nyomai, még két további elképzelésem van az elhelyezkedéséről, vagy esetleg a hozzá kapcsolódó település vonatkozásában, ahol a közeli földfelszínen kis részen elszórtan az alábbi cserép, vagy egyéb maradványokat találtam (ezek közül néhány kép):
Az egyik ami leginkább érdekes lehet, egy vélhetően betűvel, vagy mintával ellátott darab:
Ha esetleg szakértő is olvassa a bejegyzést, szívesen olvasnám az ezzel kapcsolatos hozzászólását, mert érdekelnének a maradványokkal kapcsolatos észrevételek.
További képek:
Zsigerpuszta az 1793-as Balla térképen:
Balla térkép 1811-ből:
"A XVI- XVII. században a portyák és a folyamatos harcok elől menekülő nép hol — a majd minden község határában megtalálható — közeli nádasokban, hol a sűrű erdőkben keresett védelmet.
Előfordult, hogy a török elleni harcok idején két veszélyeztetett község lakói megegyeztek egymással, hogy szükség szerint egymásnál keresnek menedéket, így például a pándiak, hol a környező nádasba menekültek, hol pedig — mint azt a szájhagyomány ma is őrzi — az akkor még népes Zsigerre futottak. A vész elmúltával falujukba visszatértek." (4)
"...volt község, amelyik teljesen elnéptelenedett, így a XVII. században még szerepet játszó Zsiger teljesen eltűnt a térképről." (4)
Még egy várral kapcsolatos utalás Tápiósággal kapcsolatosan, ami esetleg ehhez a helyhez is kötődhet:
"A XII. században a falu határában fekvő Zsigerpusztán a Szentföld védelmére alakult harcos rend, a templomosok építettek várat." (7) - ...erről ennyit, máshol nem találtam ezzel kapcsolatos leírást, ez az utalás egy "térségi kalauz" kiadvány oldaláról van.
Egy más jellegű sajátos észrevétel a hely kapcsán (egy kis elmélkedés):
Egyik régi - még gimnáziumi - osztálytársammal, barátommal is kimentünk ide, megmutattam neki a környéket és a Török hidat, stb...
Igazából ő vette észre az árkot a vélt rom helyét határoló domboldal felső részén, ami akár egy sánc is lehetett, ha nagyon erős a fantáziánk.. Ezt már előtte is láttam, de eszembe sem jutott volna sánccal összefüggésbe hozni. (nem traktor beszántás, az mellette van)
Ellenben.. A domboldalról belátni Tápióság felé a környéket. Végig vezet a domboldal vonalán egy árok - nevezzük ároknak.
A legegyszerűbb eset, ha azért van ott árok, hogy ne zúduljon a völgybe a víz.
Képen (bár a domboldal nem igazán érzékelhető):
A kataszteri térkép ide árkot jelöl (1881):
Googlen jelölve az árok - a pirossal jelölt részen egy nagy mélyedés van, ami nem nevezhető ároknak:
Jelölve képen is (ha jól emlékszem az árok tovább is tart)
Találtam egy olyan képet is, amin kicsit látszik az "árok", ami végighúzódik a domboldalon:
Szóval sánc, vagy árok, ki tudja..
A rom vélt épületalapjainak kirajzolódását talán földradarral lehetne ellenőrizni. Talán ez a bejegyzés valamikor esetleg alapot adhat egy további kutatáshoz. A bejegyzésben lévő egyes képek sok információval szolgálhatnak szakértői szemeknek.
Valamint érdemes lenne valamilyen levéltári iratokban felkutatni (ha lehet) hogy 1465-ben Saswary István részére zálog címén az egri káptalan Pest megyei birtokaiból "Syger"-en melyik 4 jobbágytelek lett lefoglalva, azok hol helyezkedtek el, mert ahhoz is lehetne viszonyítani a rom egykori helyzetét.
Tehát a megválaszolatlan kérdés, a képeken lévő kirajzolódások lehetnek e a régi templomrom alapjainak nyomai?
Valamint az is kérdés, milyen rom, vagy templomrom volt itt egyáltalán...
A végére még annyit, hogy több túrakerékpárossal is találkoztam útközben, kutyasétáltatók is jártak arra. Szép és nyugodt hely.
A hely közelében lévő "Török hídról" már írtam, akit esetleg érdekel, arról a bejegyzés ide kattintva elérhető: TÖRÖK HÍD
Ha valami elírás van a posztban, jelzést követően kijavítom.
2021.05.14.
B.
U.i.:
//A bejegyzésről leválasztottam a Zsigeri csárdát és a Zsigeri Uradalmat, először ebbe a posztba akartam azokat is belefoglalni, de azokról később külön bejegyzés készül. A környék egyébként további érdekességeket is tartogat, de azokról is majd később valamikor... //
(1) Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
(2) Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
(3) Kocsis Gyula: A Tápió-vidék településtörténete a XII. századtól
(4) U. Kerékgyártó Adrien: Népviseleti emlékek a Tápió mentéről
(5) Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)
(6) Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
(7) https://regiolapkiado.hu/dynamic/dokumentumok/kistersegi_kiadvany.pdf
Térképek: mapire, hungaricana
Katonai légifotók: fentrol.hu