A "RUDERA" - Zsigerpuszta
2021. május 14. írta: l.balays

A "RUDERA" - Zsigerpuszta

- templomos helyek -

Egyik kedvencem. Sokat elmélkedtem ezen..

Nagyon régen vettem észre az első katonai felmérés térképén, mely szerint Tápióság alatti részen egy "rudera" jelölés van feltüntetve.

A szokásos módon először felkerestem a helyet és megpróbáltam megkeresni, megtalálni az objektumot és csak utána kezdtem el olvasni és tájékozódni róla. Néhány utaláson kívül semmit nem találtam, fényképeket a helyről meg aztán végképp nem.

Megint azt gondolom, nem egy közismert helyről, illetve létesítményről, vagy annak nyomairól lesz szó, de ez majd a bejegyzést követően - mint eddig is más esetekben - úgyis kiderül. Magamnak mindenféleképpen felfedeztem és különösen érdekesnek tartom a helyet, ahol hónapokkal ezelőtt többször is jártam kint. Végül most jutottam el odaáig, hogy írjak róla egy bejegyzést.

Amiről szó lesz:  Egy elfeledett templomrom, vagy erődítmény vélt nyomai a középkorban elpusztult, egykori Zsiger település - a mostani Zsigerpuszta - területén, utalások, említések a hely vonatkozásában.

"Zsiger falu, ma Zsigerpuszta, Tápióság községhez tartozik. Az 1559. évi tímár-defter szerint jövedelme 2563 akcse, a szultáni hász-birtoka." (5)

Először is a térkép részlet, ami a kiindulópont volt - Magyarország első katonai felmérésének térkép részlete (1782-1785):

elso_kat_rud.jpg

A fenti térképen a szóban forgó "Rudera" megjelölés, valamint alatta a "Süger Wh", ami az egykori csárda jelölése. A térképen az úton feltüntetett híd a "Török híd", amiről már írtam régebben bejegyzést. (ezen az úton és a hídon keresztül haladt a nagy forgalmú "Sóút" a régi időkben..).

ZSIGER: "Tápiósághoz tartozik. Az egri káptalan birtoka. Tizedváltsága 1561-1683 között jobbára 10 forint, az 1614. és 1643. évben 12 forint. Tizedét 1568-ban Újfalu és Monor tizedeivel együtt az egri káptalan 24 forintért bérli, mely a három falu birtokosa. 1629-ben elhagyott; tizedét a ságiak (Tápióság) bérelték..." (6)

Ugyan ez a térkép, csak nagyobb részletben, a ruderát bekarikáztam. A rudera felett Tápióság, jobbra Pánd, lent pedig Káva:

1_kat_nagy.jpg

A helyszín Zsigerpuszta, ahol egykor középkori település - Zsiger - volt, ami a Török időkben elpusztult és elnéptelenedett.

"Bakács 1982. 498. reg.: 1337-ben említik Zyger" nevű falut Úri határjárásában."

"Monor 1368-i határjárásánál szerepelnek Bénye, Csév, Vasad, Zsiger." (1)

A rom helyzete a google térképre vetítve, a térképen általában kisebb elcsúszás előfordul:

rudera.jpg

Okleveles említés többek közt Zsigerről is, az 1500-as évekből:

"1562 augusztus 30 - 1563 augusztus 19.

Pesthez tartozó falvak a pesti náhiében : Szőlős, Ecseg, Cinkota, Csaba, Kobna (Kőbánya ?), Vacs, Gyömrő, Csíktarcsa, Csenger, Káposztásmegyer, Sáp, Tápió, Magyarvárad, Haraszt, Isaszeg, Zsigér, Kecske, Lőrinc, Györk, Szentgyörgy, Túra, Kóka, Sóshartyán, Kőrös vs., Cegléd vs., Inárcs....."...stb. (1)

Ez már a helyszínen, Zsigerpusztán készült egyik kép, napjainkban, ami semmiről sem árulkodik:

20210228_135305_1.jpg

"írod.: Reiszig 1910.: „A Zsiger-puszta mellett, az egri káptalan birtokán rom látható, mely a hagyomány szerint árpádkori vár volt s a török időkben elpusztult. "

Az első katonai felmérés térképén kívül más elérhető térképeken a rom vagy templomrom - vagyis a rudera - már nincsen feltüntetve.

Magyarország második katonai felmérésének a térképén (1819-1869) már csak a csárda van feltüntetve, valamint a térkép alapján az is látszik, mennyire vizes a környék:

2_kat_felmer_csarda.jpg

A "rudera" környékének helyszíne az első katonai felmérés térképe alapján a google mapson:

google_5.jpg

Patakpart, ideális templomos hely, mint más esetekben is. Feltéve ha templomrom volt.

Vizesedés mostanság is tapasztalható...

Áttekintő kép a helyről, kisebb esős időszakot követően, ahol egykor valahol a romok voltak (meg kell jegyezni gyönyörű környék, nem is gondoltam amíg nem jártam erre):

dji_0905.JPG

"Sugár 1980. 41. 67. reg.: 1465-ben a budai káptalan jelenti, hogy Saswary István részére zálog címén lefoglalta az egri káptalan Pest megyei birtokaiból többek között Syger possession 4 jobbágytelket egy déserta telekkel s egy torony nélküli elhagyott templommal együtt."

Még egy áttekintő kép, másik irányból:

dji_0872_1.JPG

"Miklós 1982. 59.: „Ez azonos lehet az I. katonai felmérésen látható templomrommal, amelyet Zsigerpuszta mellett jelez a térkép. " (2) - vagyis a posztban szereplő ruderával

"Pesty 1984/a. 142.: Gombánál említik Zsiger pusztát, ahol 1600 közepe táján reformált egyház állott, mely azon időben el is pusztult." (2)

"Gomba f. (Pest) 102, 174, 217, 263, 287, 291, 391, 392, 405, 406, 408, 413, 426, 436 ; -i cs. 59, 189, (Nemze) 201, 205, 210, 218, 250, 263, 272. Az 1864-iki jelentés kiemeli, hogy a Monortól Gombáig húzódó Cserháton a bicskei, zsigri, gombai, mendei és locsodi földvárak helyén hamvedreket ástak ki, s hogy Téte, Farkasd, Zsiger régi templomainak romjai akkor még kivehetők voltak. L. Galgóczy III. 378.1."

Feltételezem, hogy a talajban nagy valószínűséggel az említésekben szereplő templomrom kirajzolódásai fedezhetőek fel a következő képeken..

A helyszín esős időt követően:

dji_0919_1.JPG

Ezen a képen már kivehetőnek tűnnek talán a templomrom, vagy rom - vélt - alapjainak nyomai - közvetlenül a patakpart mellett:

dji_0883_1.JPG

Szárazabb időben:

dji_0191.JPG

dji_0133_1.JPG

Templomnak nekem nagynak tűnik.. Általában ezek kisebbek voltak, de ez csak feltételezésem. Viszont valamilyen épületnek szerintem lennie kellett itt...

Földközelből csak enyhe mélyedések vannak a talajban, köveknek nyoma sincs, de a környékén sem találtam:

20210321_152613.jpg

20210321_152927.jpg

Felülnézetből:

dji_0126.JPG

dji_0129.JPG

Fekete fehérben:

dji_0126b_1.JPG

Földközelből, szárazabb időben:

ter.jpg

Az említések alapján vajon templomrom, vagy Árpád kori vár lehetett itt - esetleg - ezen a helyen? 

Vagy mondjuk erődített templom, vagy udvarház.. Nem tudom.

Katonai légifotó a helyről 1973-ból:

1973kat_tav.jpg

Közelebbről:

1973kat_kozel.jpg

Katonai légifelvétel 1992-ből, sárga nyíllal a szóban forgó objektum /száraz időben alig kivehető/, fehér nyíllal jelölve (amiről majd a későbbiekben) a Zsigeri uradalom egykori épületeinek nyomai (és talán mellette ezen a képen még további kirajzolódások, közvetlenül mellette, jobbra):

1992_katonai_teljes.jpg

Az előző katonai légifelvétel (1992) egy kicsit közelebbről, ezen a feltételezett objektum mellett is érdekes kirajzolódások láthatóak:

jjj.jpg

Kicsit élesítve a képet:

jjjb.jpg

A szájhagyomány a helyről egy titkos alagutat is megemlít és feltételez, valamint egy elsüllyedt kastélyt Zsigeren..

"A tápiósülyi templom alól indul egy földalatti járat, mely az úri templomnál (más elképzelés szerint: a zsigerpusztai elsüllyedt kastélynál) ér véget..."

Amennyire vizes, vagy vizes volt ez a terület - a második katonai felmérés térképéből kiindulva  - akár el is süllyedhettek itt az épületmaradványok az ingoványban. Valamint többnyire a környező lakosság a romok köveit sok esetben építkezésekhez elhordta.

Tegyük fel, hogy a képeken lévő kirajzolódás nem a szóban forgó épület nyomai. Akkor akár a vizes, mocsaras területen is lehetett és ha ott volt, akkor aztán nehéz lesz megtalálni:

dji_0130.JPG

dji_0198.JPG

Földközelből:

20210321_130145.jpg

"1650 - 60ban a Jenő és Várad ostromával kapcsolatos hadmozdulatok és harcok községek sorának pusztulását eredményezték Pest megye középső szén is (Boldogasszonykáta, Csekekáta, Ság, Szentlászló, Szenttamáskáta, almás, Szele, Újfalu). A portakiigazítás kapcsán 1661-ben lefolytatott tanúvallatásokkal illusztrálom a pusztulást: Csekekáta lakosai ... annyira el oszoltak messze földre, hogy vissza nem mind mennek...", Szele falut pedig ,,. .. egy ember sem lakja, hanem pusztán vagyon ... csak szél fújja azon falu helyét. ..". Ez az időszak azonban csak rövid ideig tartott, a lakosok néhány hónapon, éven belül visszatértek. A pusztulást követő békeidő is rövidebb, csak negyedszázadig tart. A Buda visszafoglalásával kapcsolatos harcokban újabb három község (Boldogasszonykáta, Szenttamáskáta és Zsiger) tűnik el örökre. Több község lakosai hosszabb-rövidebb időre elfutottak." (3)

1543-ban Zsiger férfi lakosainak száma (3):

zsiger_nepesseg.jpg

Ha esetleg nem ezek voltak a templomromnak, vagy a romnak a nyomai, még két további elképzelésem van az elhelyezkedéséről, vagy esetleg a hozzá kapcsolódó település vonatkozásában, ahol a közeli földfelszínen kis részen elszórtan az alábbi cserép, vagy egyéb maradványokat találtam (ezek közül néhány kép):

Az egyik ami leginkább érdekes lehet, egy vélhetően betűvel, vagy mintával ellátott darab:

20210321_122853.jpg

Ha esetleg szakértő is olvassa a bejegyzést, szívesen olvasnám az ezzel kapcsolatos hozzászólását, mert érdekelnének a maradványokkal kapcsolatos észrevételek.

További képek:

20210228_143826.jpg

20210325_143338.jpg

20210325_143406.jpg

Zsigerpuszta az 1793-as Balla térképen:

balla_1793.jpg

Balla térkép 1811-ből:

balla_1811.jpg

"A XVI- XVII. században a portyák és a folyamatos harcok elől menekülő nép hol — a majd minden község határában megtalálható — közeli nádasokban, hol a sűrű erdőkben keresett védelmet.

Előfordult, hogy a török elleni harcok idején két veszélyeztetett község lakói megegyeztek egymással, hogy szükség szerint egymásnál keresnek menedéket, így például a pándiak, hol a környező nádasba menekültek, hol pedig — mint azt a szájhagyomány ma is őrzi — az akkor még népes Zsigerre futottak. A vész elmúltával falujukba visszatértek."
(4)

"...volt község, amelyik teljesen elnéptelenedett, így a XVII. században még szerepet játszó Zsiger teljesen eltűnt a térképről." (4)

Még egy várral kapcsolatos utalás Tápiósággal kapcsolatosan, ami esetleg ehhez a helyhez is kötődhet:

"A XII. században a falu határában fekvő Zsigerpusztán a Szentföld védelmére alakult harcos rend, a templomosok építettek várat." (7) - ...erről ennyit, máshol nem találtam ezzel kapcsolatos leírást, ez az utalás egy "térségi kalauz" kiadvány oldaláról van.

Egy más jellegű sajátos észrevétel a hely kapcsán (egy kis elmélkedés):

Egyik régi - még gimnáziumi - osztálytársammal, barátommal is kimentünk ide, megmutattam neki a környéket és a Török hidat, stb...

Igazából ő vette észre az árkot a vélt rom helyét határoló domboldal felső részén, ami akár egy sánc is lehetett, ha nagyon erős a fantáziánk.. Ezt már előtte is láttam, de eszembe sem jutott volna sánccal összefüggésbe hozni. (nem traktor beszántás, az mellette van)

Ellenben.. A domboldalról belátni Tápióság felé a környéket. Végig vezet a domboldal vonalán egy árok - nevezzük ároknak.

A legegyszerűbb eset, ha azért van ott árok, hogy ne zúduljon a völgybe a víz.

Képen (bár a domboldal nem igazán érzékelhető):

dji_0871_1.JPG

A kataszteri térkép ide árkot jelöl (1881):

arok.jpg

Googlen jelölve az árok - a pirossal jelölt részen egy nagy mélyedés van, ami nem nevezhető ároknak:

sanc.jpg

Jelölve képen is (ha jól emlékszem az árok tovább is tart)

sanc_jeloles.jpg

Találtam egy olyan képet is, amin kicsit látszik az "árok", ami végighúzódik a domboldalon:

sss_1.jpg

Szóval sánc, vagy árok, ki tudja.. 

A rom vélt épületalapjainak kirajzolódását talán földradarral lehetne ellenőrizni. Talán ez a bejegyzés valamikor esetleg alapot adhat egy további kutatáshoz. A bejegyzésben lévő egyes képek sok információval szolgálhatnak szakértői szemeknek. 

Valamint érdemes lenne valamilyen levéltári iratokban felkutatni (ha lehet) hogy 1465-ben Saswary István részére zálog címén az egri káptalan Pest megyei birtokaiból "Syger"-en melyik 4 jobbágytelek lett lefoglalva, azok hol helyezkedtek el, mert ahhoz is lehetne viszonyítani a rom egykori helyzetét. 

Tehát a megválaszolatlan kérdés, a képeken lévő kirajzolódások lehetnek e a régi templomrom alapjainak nyomai?

dji_0126.JPG

Valamint az is kérdés, milyen rom, vagy templomrom volt itt egyáltalán...

A végére még annyit, hogy több túrakerékpárossal is találkoztam útközben, kutyasétáltatók is jártak arra. Szép és nyugodt hely. 

A hely közelében lévő "Török hídról" már írtam, akit esetleg érdekel, arról a bejegyzés ide kattintva elérhető: TÖRÖK HÍD

Ha valami elírás van a posztban, jelzést követően kijavítom.

2021.05.14.

B.

U.i.:

//A bejegyzésről leválasztottam a Zsigeri csárdát és a Zsigeri Uradalmat, először ebbe a posztba akartam azokat is belefoglalni, de azokról később külön bejegyzés készül. A környék egyébként további érdekességeket is tartogat, de azokról is majd később valamikor... //

(1) Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

(2) Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

(3) Kocsis Gyula: A Tápió-vidék településtörténete a XII. századtól

(4)  U. Kerékgyártó Adrien: Népviseleti emlékek a Tápió mentéről

(5) Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)

(6)  Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

(7) https://regiolapkiado.hu/dynamic/dokumentumok/kistersegi_kiadvany.pdf 

Térképek: mapire, hungaricana

Katonai légifotók: fentrol.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr8816528610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mustkeatly 2021.05.15. 18:15:33

Szia!
Tudtommal, az én kereszt apám, Perjési Ferenc volt Zsiger utolsó lakója, és a családja. 1945-ben az édesanyját az oroszok lelőtték.
Ez a történet, Pánd község honlapján szerepel, ott olvastam.
Az anya halálát követően az özvegy ember Bicskére, kereszt apám Ságra települt. Már gyermekként sem láttam a "tanyájuk" nyomait.
Ellenben téged, félre vezethet annak az alapjai, illetve az ő vízelvezetési tevékenységük.

l.balays 2021.05.15. 18:47:26

@Mustkeatly: koszonom a hozzaszolast.
Eloszor is sajnalom a tortenteket. El fogom olvasni Pand honlapjat.
A tanyahelyek nem itt voltak. Nagy reszuket a terkepek is jelzik, megneztem. A rudera helyen es kornyeken tanya nem volt, illetve egy tanyara utalo hely van a domboldal aljaban, amit viszont terkep nem jelol. De lehet nem is tanya volt ott.
Nagyjabol bejartam a helyet, sok fenykepem van, azokbol csak nehanyat tettem fel ide.
Mindent nem tudok bemutatni a helyrol, a bejegyzes elsosorban a velt templomromot taglalta.
Ettol fuggetlenul a hely szamtalan egyeb erdekesseget tartogat ezen kivul.
A kiindulopont es a viszonyitasi alap a regi terkepek voltak.

l.balays 2021.05.15. 19:04:10

@Mustkeatly: illetve Zsigerpuszta nagy terulet. Tobb tanya is volt Zsigerpusztan, de ha jol emlekszem, akkor a domb masik oldalan volt tobb is.

Mustkeatly 2021.05.19. 10:21:11

@l.balays: Igen.
És sajnos, már én sem tudom a tanya pontos helyét.
Viszont ha máshol voltak a házak, alaptalanul figyelmeztettelek....
Köszi, és további jó munkát!

l.balays 2021.05.19. 10:46:54

@Mustkeatly:
a régi tanyákat nagyjából fel tudom térképezni.
Ha gondolod, megcsinálhatjuk és kiderithetjük hátha sikerül, hol lehetett kereszt apukád tanyája régen.

Nekünk is volt tanyánk Monoron és az 1941-es katonai térkép is jelzi.. Oda én is ki akarok menni valamikor..

Svindlis 2022.03.22. 21:54:12

Üdv! A sánc melletti pirossal jelölt vonal az a régi út. Úgy huszonöt éve még ott bicikliztem. Nagypapám Zsigren lakott, akkoriban Zsigernek nagyobb területe volt, mint Pándnak, ahova a második vh. után beköltöztették a tanyát. Azt mesélte, hogy a járási határon nem volt szabad túlmenniük. Ami délnyugaton a Kereknádastól indult, a Teknővölgyön át, keleten a mostani Tápióság-Pánd községhatáron keresztül egészen a Sajgóig. Ettől délre az uraságé (Szilassy) volt minden. Oda a lábukat be nem tehették. Ha Pándra akartak menni, akkor egész a sajgóig kellett kerülniük gyalog. Észak felé viszont egész Tápiószecsőig mehettek, arra nem volt tiltva. Azt is mesélte, hogy a Pándihegyen gyakorlatoztak a szovjet katonák, és lőttek a tanyájuk fölött a sajgó irányába. Kérdeztem a Zsigri templomról, de csak egy kápolna vagy harangláb szerű építményre emlékezett, Tápióbicske felől a törökhíddal szemben, a dombi és a réti út elágazásnál valahol. Sajnos már nem tudom megkérdezni.

l.balays 2022.03.23. 10:02:38

@Svindlis:
köszi szépen az infót, bár nem járok arra de ha mégis, talán megnézem megint a környéket
a Pándi hegy is érdekes.. de tele van annyi mindennel mindenhol a környék, nehéz választani, hova is induljon az ember, úgy értem a régi térképeken annyi érdekes hely szerepel
süti beállítások módosítása