Olvastam erről a templomromról és úgy gondoltam, megpróbálom a helyét megkeresni.
Amiről szó lesz:
A templomrom feltalálási helye, a hely régi térképeken, leírások a templomromról és régi feltárásának egyes részletei, a templomrommal szemben lévő egykori malom, régi újságcikkek a hellyel kapcsolatban.
A helyszín szűkszavú leírása:
"CSEMŐ - HOSSZÚDŰLŐ
1368*?
Árpád-kor
Méret: A hajó és a szentély együttes külső hossza 12,7 m, szélessége 6,9
m, a hajóbelső 7,5 x 5 m. Tájolás: ÉK-DNy 60°" (1)
Ez volt a kiindulópont. Viszont a leírásban szereplő Hosszú-dűlő út Csemő és Nyársapát között van van, ettől jóval délebbre, ami kicsit félrevitt.. De végül úgy gondolom, sikerült megtalálnom a helyet.
A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térkép részlete, a templomrom hozzávetőleges helyzete, ahová a nyíl mutat:
További leírások a helyről:
"Csemö - Hosszú dűlő (Pest m.) (LXI).
A helyi „November 7" Mgtsz meliorációt végzett a Hosszú dűlő és a Szúnyoghalmi dűlők területén, elpusztítva a Müller Róbert által kutatott (Rég. Füz. 1/287132. és Arch. Ért. 1975, 306.) lelőhelyet. Leletmentésünk során csak a Hosszú dűlő területén levő templom alaprajzát tisztázhattuk (ÉK-DNy tengelyű, a hajó külső mérete kb. 10,3x7,6 m; félkör alakú szentélye kb. 6,5x3,5 m-es), s a temető néhány sírját tárhattuk fel." (2)
A Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1881) az előző leírásban szereplő Hosszú, valamint Szúnyoghalmi dűlők feltüntetése (bekarikázva) - valamint a templomrom helyzete nyíllal jelölve:
A fő támpontot egyébként a hely megtalálásához az alábbi rajz adta, ami a feltárás során készült és szerencsére elérhető volt:
A fenti képen a Kis-Gerje patak és a patak kanyarulatainak rajzolata, kereszttel jelölve a templom megtalálási helye, valamint a kereszt alatt egy vizenyős terület alakzata.
A fenti képen feltüntetett Kis-Gerje patak kanyarulatai összehasonlítva a régi térképekkel:
Habsburg Birodalom kataszteri térképe ( 1881), a patak szóban forgó részét bejelöltem, ugyanaz, mint az előző feltárási rajzon:
Az általam valószínűsített hely távlati képen, de pont az ellenkező irányból fényképezve - a Kis-Gerje patak kanyarulatai, háttérben Csemő tanyái, valamint a feltárási rajzon feltüntetett vizesedés alakzat a képen szürkével kirajzolódva a mezőn:
"írod.: Bártfai Szabó 1938. 394. reg. és Tari 1991. 389-432. és Tari 1995. 6-13.:
"Cegléd középkori határán belül, a mezővárostól DNy-ra fekszik a Hosszúdűlő nevű határrész. Ennek első említéseként talán elfogadhatjuk az 1368-as ceglédi határjáró oklevélben szereplő „Hoziuhomok" alakot.
Lehetségesnek tartom, hogy az 1368-ban szereplő említés változott formájú megőrzéséről is lehet szó.
Dinnyés István tárta fel 1982-ben a félköríves szentélyzáródású, a diadalív alatt folyamatos alapozású templom csekély maradványát. Az alapozási árkokban rétegesen döngölt habarcsos és agyagos sávokat figyelt meg az ásató. A templom körüli temetőből 4 sírt bontottak ki."
"A mezőgazdasági műveléstől erősen lepusztult lelőhelyen őskori edénytöredékeket gyűjtöttünk, az Árpád-kori templom és temetőterületén későszarmata gödröket tártunk fel. A templomtól kb. 300 m-re K-ÉK-re (Müller Róbert ezen a részen tárt fel korábban szarmata sírokat és Árpád-kori házat) elgyalult, szarmata sír részletét bontottuk ki. A templomtól néhány méterre csoroszlya, a bolygatott templom területén XIII. sz.-i sarkantyú és ólom fejesgyűrű került elő.
Munkatárs: N. Benkő Zsuzsanna.
-Dinnyés István-" (2)
A hely földközelből, semmi nem látszik és nem utal arra, hogy itt templomrom volt egykor sírokkal, legfeljebb kicsit hepe-hupás itt a terület:
Ellenben madártávlatból már többet lehet látni:
Még egyszer a feltárási rajz, összehasonlításképpen:
Közeli kataszteri térkép (1881):
CSEMŐ HOSSZÚDŰLŐ-HOSSZÚHOMOK
"Cegléd középkori határán belül, a mezővárostól D Ny-ra fekszik a Hosszúdűlő nevű határrész, valószínű, hogy ez a középkori Hosszúhomok nevű településről (határrészről?) kapta a nevét. Ennek első említése az 1368-as ceglédi határjáró-oklevélben szerepel „Hoziuhomok" alakban. A határjárást abból az alkalomból tartották, hogy Erzsébet királyné (I.Lajos édesanyja) a fiától kapott birtokot tovább adományozta az óbudai klarissza apácáknak.
A következő okleveles adat 1469-ből ismert (itt: „Terram Hozywhegh" formában szerepel).
200 év múlva, 1649-ben említik a terület ma is élő helységnevét először: „Terreno Csömö Homok ad Oppidum Czegléd". (Ugyanez később „Csomo-Homok"-ként is előfordul.) A XVII. században az óbudai, ám Cegléden birtokos klarisszák és Kőrös mezőváros pereskedett Csemő birtoklásáért. A pert végül az apácák nyerték meg,
Csemő Ceglédhez tartozott a XVIII. század végéig. Ám a határvita csak a XIX. században nyugodott el, ekkor Csemő határát felosztották Cegléd és Nagykőrös között.
Prédiumként 1729-ben fordult elő először.
A Csemő helységnév személynévből keletkezett magyar névadással." (3)
Cegléd és környéke (1750) térkép részlet:
A fent említett Hosszú-homok határrész (ami szerintem jóval délebbre van a szóban forgó templomromtól)
"A Kis Gerje patak déli partján a Hosszúdűlőben, a Szunyoghalmi dűlő Ny-i részén található egy lapos domb, melyet a patak ÉNy felől körbeölel. Dél felől egy Ny—К irányú mélyedés határolja. Eldózerolásáig a környék legmagasabb dombja volt (Dobozi-partnak is nevezték). A dombon korábban egy földút haladt keresztül, Ny-i szélén egy tanya állt. A dombon késő szarmata település maradványaira épült az Árpád-kori templom." (3)
Menjünk vissza kicsit az időben.. ( a feltárási rajzhoz és az azon látható patak vonalához viszonyítva) - régészeti kutatások a helyszínen 1974-ben:
"Csemő - Gerje halom /Pest m./
Cegléd és Csemő határán, a Kis-Gerje csatorna mentén emelkedő dombvonulaton, a kibányászott templom helyét meghatároztuk. Alaprajzát a rajta keresztülvezető ut miatt nem tisztázhattuk. A körülötte levő temető a melléklet nélküli sirok alapján XII-XIII.sz.-i. A templomhalomtól Éra levő dombon állt a falu. Itt a bolygatott objektumok mellett feltártunk egy XIII.sz.-i nagyméretű putrilakást, amelyben az épitett kemence mellett agyagpadka volt. A kemencéből 6 db-ból álló vaseszköz lelet került elő.
A temető sirjait szarmata telep maradványaiba ásták. Az Árpád-kori falu objektumai között pedig II.-III.sz.-i szarmata sirokat találtunk.
Müller Róbert"
Katonai légifelvétel a területről 1974-ben:
Közelebbről:
Katonai légifelvétel 1980, ekkor a leírás szerint még nem voltak munkálatok a területen:
"1981-ben a területen meliorációs munkákat végeztek, a templomalapot magába foglaló domb földjével kívánták feltölteni a mélyebb részeket. A veszélyhelyzetbe került templomot Dinnyés István feltárta.
A dombot azóta elhordták." (3)
Katonai légifotó 1992-ből, ekkorra már láthatóan megváltozott a terület:
A templomromot 1982-ben tárta fel Dinnyés István.
A helyszín manapság:
Részletek a templomrom feltárásából
" Félköríves szentélyzáródású, hajója téglalap alakú"
"A hosszúdűlői templom felmenő falainak építésekor téglát és kváderkövet egyaránt használtak. Az ásatás során talált téglák között csak egy ép darab került elő.
Itt is megfigyelte az ásató, hogy keretben készültek a pelyvás anyagú, élénkpiros színű (néha sárga) téglák. A kváderkövek anyaga a helyi puha, réti mészkő, az ún. „darázskő". (3)
Képek a feltáráskor:
"Összesen 4 sírt találtak a feltárás során.
Közülük a legérdekesebb egy téglával körberakott gyermeksír. A sírban korhatározó tárgyat nem leltek, a sírgödröt sem sikerült megfigyelni. Méretét a téglák külső szélei határozzák meg. Mélysége 48 cm.
A sírgödör keretelését képező másodlagosan felhasznált téglák néhol 4-5 rétegben voltak vízszintesen egymásra helyezve."
Képek a templomnál feltárt sírokról (az ásatási alaprajznál látható az elhelyezkedésük):
"Árpád-kori sírlelet a temető területéről nem került elő. Ellenben szórványleleteket találtak, úgymint sarkantyút, a szántott humusz alól kövek, cserepek közül egy csoroszlyát és a templom ÉNy-i kiszedett falának árkában egy pecsétgyűrűt." (3)
"... A gyűrű anyaga ólom, amely ritkaságnak számít, hasonlóan a gyűrű fején lévő egyszerű bekarcolt díszítéshez..." (3)
"Az ólomgyűrű előkerülési helye és kora alapján feltételezhető, hogy a templom köveinek kitermelésekor került az omladékrétegbe." (3)
De hol volt pontosan a templomrom? Nem tudom kivenni a képeken...
Képek helyszín:
Ha abból indulok ki, hogy itt egy feltárás volt, akkor ezen a részen hiányos a füves terület:
Fekete fehérben:
Vagy esetleg itt..:
" Csemő—Gerje.
A lelőhely nem tartozik ugyan Cegléd közigazgatási területéhez, mégis szükségesnek tartjuk említését, mivel Cegléd és Csemő határán a mai határt jelentő Kis-Gerje csatorna déli (ma Csemőhöz tartozó) partján fekszik.
Müller Róbert ásatása során megállapította a kibányászott Árpád-kori templom helyét.
A templom alaprajza az azt átvágó út miatt nem volt meghatározható. A körülötte levő temető néhány sírját is feltárta, ennek alapján a temetőt XII.századinak határozta meg. A falu, amely a temetőhöz tartozott, a templomtól - és az azt körülvevő temetőtől - északra levő dombon állt. A feltárás során ezen a területen egy XII. századi nagyméretű házat tártak fel, épített kemencével, amellett húzódó agyagpatkával tártak fel. A kemencéből 6 db-ból álló vaseszközlelet került elő. A temető sírjait szarmata telep maradványaiba ásták, az Árpád-kori falu objektumai között szarmata sírokat találtak" (5)
Itt is érdekes kirajzolódások vehetőek ki a fűben:
Illetve az ilyen elváltozások a fűben állítólag gombásodástól származnak, nem tudom, de érdekes...:
Szóval ha minden igaz, akkor itt volt régen Csemő (egyik) Árpád kori temploma. Szerintem elférne itt egy erre emlékeztető emléktábla, vagy akár egy túraútvonalként feltüntetett , egyszerű, fapados kis pihenőhely is. Nyugodt, kieső, csendes kis helyen van, biztosan lenne, aki szívesen útba ejtené és elidőzne itt egy kicsit, ha tudná azt is, mi volt itt régen.
Remélem nem tévedtem a hely kapcsán és valóban itt volt. Ha mégsem, akkor jelezze, aki pontosabbat tud.
Csemőnél egyébként úgy tudom, két templomrom volt. A másik azért érdekesebb, mivel ha jól tudom, azt talán még nem találták meg...
Még valami, amit megemlítenék a hely kapcsán:
Ha minden igaz, itt a patak másik oldalán egy malom volt (bekarikáztam) - térkép (1819-1869):
Térképkulcs a malomhoz:
A Pest megyei hírlap 1959. szeptemberi számából, amely szerint Cegléden 1839-ben 74 száraz és 10 vízimalom működött:
Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) a templomrom környékén a patakparton még további hármat találtam, illetve akkoriban nagyobb víz is volt itt (bekarikáztam, középen a templomromnál lévő malom):
A Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptemberi számából:
Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) az Ugyeri szőlők, a templomrom és a régi vízimalom helyét pedig bekarikáztam:
A teljes újságcikk:
A föld alatt rejtőző templomrommal szemben volt egykor a vízimalom is, valahol a kép jobb oldalán, a sötétzöld színezetű szántóföldes területen:
(Csemőnek volt egy régi szélmama is, de az ettől a helytől jóval messzebb volt.)
Úgy gondolom, hogy jó helyen és Csemő egykori Árpád kori templomának helyén jártam.
(Remélem nem tévedtem a hellyel kapcsolatban, de szerintem nem. Véletlenül ha egyéb pontatlanság van, később kijavítom, jelezze aki észrevesz ilyesmit.)
2021.05.03.
B.
Források:
(1) Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
(2) - AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982) Árpádkor
(3) Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.
(4) AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)Árpád-kor
(5) A város a középkorban és az újkor elején. Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban (Benkő Zsuzsanna)
Térképek: mapire.eu
Légifotók: fentrol.hu
