A kataszteri térképen (1880) a Pusztatemplom felirat feletti kis pont jelzi a templomrom helyét, a térképen az akkori Nyír tó melletti piros épület szerintem nem a templomrommal azonos, az valami más lehetett:

A település honlapján található leírás a romokról:

"Lajosmizse városának legrégebbi építészeti emléke a 14. század végén épült Pusztatemplom. A kora gótikus stílusú templom úgynevezett pusztatemplom volt, ami azt jelentette, hogy lakott területen kívül, a pusztában állt. Az általunk ismert első régészeti feltárást Szabó Kálmán, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója végezte el 1927-ben.  A templom réti mészkőből épült, zsindelytetővel volt fedve." - forrás: lajosmizse.hu

A templom maradványainak ásatására 1995 nyarán került sor. Részlet a régészeti kutatások leírásaiból:

"...A templom és a középkori falu területén a két világháború között Szabó Kálmán folytatott ásatásokat. Ennek eredményeként megrajzolta az épület alaprajzát, de újabb feltárásainak ismeretében meg kell kérdőjeleznünk annak hitelességét. A templom pusztulását a XVI. század közepére keltezte. Mai formájában csupán a sokszög- záródású szentély támpillérekkel megerősített falai állnak, ezektől Ny-ra végeztünk feltárásokat."  - forrás: Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

A templomrom felülnézeti képeken (2020):

A feltárás során több sírt is találtak:

A lajosmizsei pusztatemplom közelében található keresztekről  "Dr. Kürti László - Hajdrik Sándor: Lajosmizsei keresztek és szakrális szobrok (Cumania 17. Kecskemét,2001)" leírásainak soraiban lehet olvasni:

"A pusztatemplom romját bezáró két dűlőút sarkánál található két fakeresztről feltételezhető, hogy számuk eredetileg több is volt, mintegy körbezárva a valamikori Mizse falu megmaradt templomromját. A fakereszteket eredetileg tölgyfából készítették. Mára Lajosmizsén már nincs tölgyfaerdő, de a Tölyös és Tölyösön túli határrészek utalnak a valamikori, a gazdasági életben igen fontos szerepet játszó tölgyes erdőrészre, hasonlóan a Nyíreshez is. ."  -forrás: Dr. Kürti László: LAJOSMIZSEI KERESZTEK ÉS SZAKRÁLIS SZOBROK

A templomrom egy kis dombon található::

További adalékok és idézet a fakeresztekhez (forrás: "Dr. Kürti László - Hajdrik Sándor: Lajosmizsei keresztek és szakrális szobrok (Cumania 17. Kecskemét,2001)":

"..Még egy fakereszt történetét érdemes megjegyeznünk. Ez a mai Pintér-dűlő (a valamikor Treba-Kovács-dűlő) és a Ceglédi út sarkán álló fakereszt. Az emlékezet szerint az első fakeresztet az 1940-es évek elején Pintér Péter Pál állította fel hálából, amiért kilábalt egy nagyon súlyos betegségből. így lett a feszület Pintérkereszt. Az akácfa kereszt azonban csak az 1960-as évek végéig bírta az időjárás viszontagságait, és akkor kidőlt. A tanya akkori tulajdonosa a kereszt kidőlését követő éjszakák egyikén titokban új feszületet faragott, egy 7-8 méteres akácfából. A régi „pléh Jézust" rászegelve az éj leple alatt felállította, ahonnan a régi kidőlt. Ez a kereszt 2001 májusáig állt, amikor is önkormányzati utasításra úgy „újítottak fel", hogy egyszerűen lecserélték. Egy sablonra gyártott egyenkeresztre. "  -forrás: Dr. Kürti László: LAJOSMIZSEI KERESZTEK ÉS SZAKRÁLIS SZOBROK

A romok melletti dűlőnevek a kataszteri térképen (1880):

Kép az egyik fakeresztről  (forrás: Petőfi Népe, 1992. júniusi száma):

Rövid újságcikk a templomromról (forrás: Petőfi Népe, 1992. júniusi száma):

Amikor még csak tervezték a templomrom feltárását, újságcikk 1931-ből  (Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931):

Kép 2020-ból, amikoris egy siklóernyős gyakorlatozott a középkori egyházi épület maradványai mellett:

További képek:

Tájékoztató tábla a romoknál:

Impozáns hely, ahová egy könnyű kirándulás keretén belül szerintem érdemes ellátogatni.

(Megj: a bejegyzést kissé átszerkesztettem. Az előző változatban téves forrásmegjelölés is előfordult, illetve forrásra hivatkozás is elmaradt, azokat kijavítottam, amikért utólagos elnézést kérek, 2023.)

2021.04.13.

B.

A környék 1961-ben készült katonai légifotón:

 Források:

- Lajosmizse.hu

- Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

- Dr. Kürti László - Hajdrik Sándor: Lajosmizsei keresztek és szakrális szobrok (Cumania 17. Kecskemét,2001) 

- katonai térképek: mapire

- fentrol.hu