A monori Kistói csárda
A Kistói csárda a Magyar Királyság (1819-1869) Második katonai felmérésének térképén még Kis tó csárdaként van feltüntetve:
Az Ország út és a Kistói út kereszteződésében állt egykor a "Kis tó csárda" - a későbbi Kistói csárda.
Hogy mikor épült, pontosan nem lehet tudni, de régebbi térképen is találni véltem nyomait.
Fennmaradt írás van arról, hogy a Kis tó csárdában 1782-ben már fizettek.
A Kistói csárda a az első katonai felmérésének térképén (1782-1785):
Térképkulcs a "w.h." jelöléshez:
Fennmaradt adatok a csárdával kapcsolatban:
"Kis-tói vendégfogadósnak azon 19 itze bor árát melyet az utat mérő embereknek Czabay szolga bíró úr adatott"
"A helység perceptora (számvevő pénztárosa) 1782-ben már megfizette."
Feltételezem, hogy az utat mérő emberek akár a térkép felmérői is lehettek, akiknek a bor akkor ki lett szolgálva.
Nádas, vizek, puszta volt itt akkortájt... A Kis tó csárda a monori Kistóról kaphatta a nevét.
Nagy átmenőforgalom volt itt akkoriban. Többek között a marhahajcsárok is ezen az úton mentek keresztül Pest, Pozsony, vagy akár Bécs felé.. Másolni nem akarok, inkább beemelek egy írást, amiből sok minden kiderül a csárdáról. Rózsa Sándort is említik benne, de még 1919-es harcokat is...
Érdemes elolvasni a beemelt írásokat, újságcikkeket, abban van igazán a tartalom a hely és a csárda kapcsán.
A Pest Megyei Hírlap 1970. novemberi számában így írtak a Kistói csárdáról:
Szóval Rózsa Sándor többször is járhatott a csárdában, a fennmaradt szóbeszéd szerint. Hogy a téglába valóban ő véste e be a nevét, sosem derül ki már.
Az emberi csontokról amiket az eke kiforgatott a régi csárda helyén, arról is csak a szóbeszéd, ami az utókornak marad.
A csárda nagy volt, téglakerítés vette körbe, mellette kúttal, olvashattuk az írásban, valamint azt is, hogy 1970-ben - amikor a cikk íródott - egy eperfa még állt a helyén és a régi kút nyomai is látszottak még a földben.
Elmentem Monorra a csárda helyének utánanézni...
Monoron a 4-es főút (Ország út), a Kistói út és a Csévi út kereszteződése ma is nagy forgalmú közlekedési csomópont, ahol régen a csárda állott:
A csárda a Habsburg Birodalom XIX. századi kataszteri térképén és a mostani térképhez viszonyított helyzete - az a térkép a legpontosabb, itt álltak egykoron a csárda épületei:
A KISTÓI RABLÁS
A Kistói rablásról - amikor is Szebenyi Péter ceglédi marhakereskedőt fegyveresek megtámadták és kirabolták - a Magyar Themis 1871-es egyik száma így írt a tárgyalásról:
A tárgyalásról és annak eredményéről is tudósított az újság későbbi kiadása:
A Pest Megyei Hírlap 1986 szeptemberi számában K.Zs. (Koblencz Zsuzsanna) is említi a Kistói csárdát, a cikkben említett Bernula Péter pedig történelem tanárom volt a monori Kossuth Lajos ált. iskolában:
Ha valaki elolvasta az első cikket, emlékezhet rá, hogy a csárdától alig lehetett akkortájt látni Monor szélét, köröskörül mindent nádas és vadvíz borított akkoriban, réges-régen.. És hogy a csárdától Monor felé inkább csak Ócsai Mihály szélmalmait lehetett látni..
Szélmalom ábrázolása a harmadik katonai felmérés térképén a csárda közelében Monor irányába (1869-1887) és a csárda:
Ugyan ez a szélmalom egy másik térképen:
A Kistó és környéke mostanában:
A Kistó K.Zs. egyik írásában, a Pest Megyei Hírlap 1973. májusi számában (3 hónap múlva pedig megszülettem én):
Gyerekkoromban is kijártunk ide néha a haverokkal. Amikor itt laktunk, akkor is gyakran kimentünk ide sétálni, a dombról a kisfiam szánkózott.. A tó hasonló volt mint mostanság, de a környéke akkor még teljesen más volt. A jelenlegi modern környezete nemrégiben lett kialakítva:
A tó melletti rész manapság is vizenyős:
A vizet most csatorna tereli:
A szélmalom a Habsburg Birodalom XIX. századi térképén, pontosan ott volt a malom, ahová ez a térkép jelöli, a mostani házak egyik kertjében:
Az előző birodalmi térképen a csárda és a malom helye, egymáshoz viszonyítva:
Kép a Kistó felől:
A malom és a csárda egy 1904. évi régi monori képeslapon:
A Kistói csárdát valamikor 1923 körül bontották el. A szélmalmot 1910 körül.
A Pest Megyei Hírlap 1970. évi egyik számából, ami a szélmalomról ír:
A másik szélmalom ezek szerint a Móricz Zsigmond utca sarkán állhatott.
Monorról még egy rövid beemelés, a Pest Megyei Hírlap, 1994. december számából:
Mlg egy újságcikk a témához, írás a Pest Megyei Hírlap 1968.02.03-i számából:
Továbbá régi térképeken Üllő és Monor között több csárda is volt az Ország út mentén.
2021.02.21.
B.
