2020. évi nyári templomrom túráim egyike. Ez egy látványos és közismert templomrom a Balaton-felvidéken, sokan szeretik. Amikor ott voltam, folyamatosan érkeztek a templomromhoz a kirándulók. Kiránduláscélpontnak tökéletes.

A taliándörögdi Szent András templomrom 2020. nyarán:

Ez egy nagyon impozáns templomrom, nem véletlen, hogy ennyire szeretik. Kár, hogy csak kevés fényképet csináltam róla, illetve akkor csak a látvány fogott meg engem is. Most, több mint fél évet követően, posztírás előtt és közben kezdtem el olvasgatni róla, ami számos érdekességet és meglepetést tartogatott. Akkoriban még megelégedtem azzal, ami a kopott tájékoztató táblára volt írva, ami ott volt kihelyezve mellette.

Egy kis múltbatekintés:

"A Balaton tágabb értelemben vett északi partvidéke középkori eredetű templomokban az ország egyik legtöbb emléket őrző része. Középkori építményei azonban a török hódoltság százötven évét ezen a területen sem élték túl változatlan formában, annak ellenére, hogy a Balatontól északra elterülő terület soha nem tartozott a szorosan vett hódoltsághoz. Az 1526 előtti épületek nagy része elpusztult, egy részük azonban romként ma is áll, kisebb részük pedig barokk átépítésben maradt meg. A Balatonfűzfőtől Keszthelyig található számtalan falusi templomrom közül a taliándörögdi a legnagyobb méretű. A falutól északkeletre elterülő Klastromdűlőben szántóföldek és legelők között magasodik. A középkorban körülötte terült el Felsődörögd község. A mai falu az egykori Alsódörögd helyén települt újjá a 18. századtól, középkori eredetű és barokk stílusban átéptített plébániatemploma annak kápolnájából épült fel."

A templomrom régi térképeken

Európa a XIX. században, térkép részlet (itt a templomrom Klustromként van feltüntetve - ami kolostor, zárda; férfi szerzetes vagy apáca rendház, a szó jelentése szerint) //  most találtam rá, hogy mi lehet ennek az oka:

"A falut a 16. század elején, 1504-ben Monostoros Dörögdnek nevezték, amelynek alapján később az a felfogás terjedt el, hogy ott kolostor is állott, amit a templomrom körüli terület máig élő Klastromos-dűlő neve őrzött meg."

A Habsburg Birodalom (1869-1887) Harmadik Katonai felmérésének térkép részlete (1:75.000):

A templomrom 2020-ban:

A taliándörögdi templomromot 1339-ben és 1347-ben említi oklevél. Mindkét oklevél abban a perben keletkezett, amelyet a kegyuraság ügyében a Dörögdi család két ága viselt egymás ellen. 

"A korábbi szerint Mesko veszprémi püspök (1335-1342) még valamivel korábban, tehát 1339 előtt kivette a Dörögdi Miklós egri püspök által újonnan építtetett felsődörögdi templomot a területileg illetékes zalai főesperes egyházjogi hatósága alól és sajátja alá rendelte, az egyháznak járó felső- és alsódörögdi tizedeket pedig a Szt. András-templom és papja részére biztosította."

"A második oklevélből ugyanakkor megtudható, hogy a felsődörögdi templom helyén korábban is volt egy ősi egyház, amelyet a Dörögdiek két, egymással pereskedő ágának közös ősei építtettek. Arra vonatkozóan, hogy kik voltak a közös ősök és mikor éltek, valamint arról, hogy a régebbi templom milyen volt, nem maradt semmiféle írásos adat."

A templomrom régi képen, amelyek az ásatásakor készültek:

A templomrom 2020. nyarán, amikor felkerestem:

"1975 és 1976 nyarán folytatott ásatást és tárta fel a romot Kralovánszky Alán, akkor a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója. Munkatársa, ásatási naplójának szövege szerint, Éry Kinga antropológus és Andrzej Tomaszewski, a varsói műegyetem építészettörténet professzora volt."

A templomromot nem kerülték el a modern kor fosztogatói sem, az 1970-es években:

"A templom közepén az ásatás megkezdése előtt nem sokkal egy dörögdi férfi két társával együtt kincskereső „feltárást" végzett, ott 2 méter mélyen ástak le egy 1x1 méteres helyen, de mivel csak csontokat találtak, abbahagyták. Amint az később az ásatás vezetőinek tudomására jutott, ötletüket az a televízióban látott képes híradás adta, amely közölte, hogy a rom területén a közeli jövőben ásatás indul."

A falak még az ásatás idejéről:

A 2020-as fényképeimen:

De mint kiderült, régebben is bolygatták "kicskeresők" a helyet.

"A belső kutatásával párhuzamosan a szentély magasan álló falainak külső oldalán nyitott szelvényekben az alapozás mélységének kutatását is megkezdték. A belsőben az első napoktól kezdve találtak emberi csontokat, amelyek a korábbi kincskeresők működését bizonyították. A második héten bukkantak a hajó belsejében az első temetkezések nyomaira, amelyeket külön beszámozva vezettek a naplóba."

A templomrom és a környék madártávlatból:

A templomromban még robbantottak is. Erről sem hallottam eddig, egyáltalán. A templomrom 1840-ben ezek szerint még nem volt ennyire romos, mint mostanság...

"1840 körül „még az egész templom zárfalai állottak - írja 1883-ban monográfusa, Ádám Iván -, akkor az Inkey család granáriumának építésére az anyagot innét szedték... puskaporos robbantásokkal és mozsarakkal"

"A granárium épülete ma is áll, a falu főutcáját alkotó Kossuth Lajos utca 8. számú telkén, a település nyugati oldalán emelkedő domb oldalában." // Erről most olvastam, ha ezt már akkor tudom, megkerestem és megnéztem volna. 

A robbantások nyomaira az ásatás során is kitértek:

„az északi karzattartó oszlopbázist alapjáig kiszabadítottuk. Egyértelműen lehetett megállapítani, hogy az ÉNY-i sarkához ástak le (ti. 1840 körülj, ott helyezték el a robbanóanyagot, onnan robbantottak, amelynek hatására az egész karzattartó oszlopbázis saját tengelye körül elmozdult, így az ÉNY-i alapozás egy része hiányzik. Az ily módon felrobbantott karzattartó oszlop dobjai kelet felé dőltek le".

A templomrom egy felülnézeti képen:

Hol sütött a nap, hol nem, ha igen, akkor a templomrom látványos árnyékot vetett a szántóföldre:

„Ismét tehát igaz Ipolyi Arnold találó mondása, hogy nem a tatár és nem a török, hanem saját magunk voltunk legtöbb műemlékünk barbár pusztítói. "

"Temetkezés: A templomban összesen 100 halott és közel 30 szórványkoponya került feltárásra. Ezek egy része a román kori templomon kívüli temetkezéshez, másik része a gótikus templom belső temetkezéséhez tartozott."

"A halottak a sírkő felirata alapján: Dörögdi István fia Pál mester és felesége, 1360."

"egy darabban levő sírkőlap került elő az északi fal közelében, a diadalív közelében, szegélyén körben rövidítésekkel készült felirattal, amely feloldva a következő:
HIC IACET MAGISTER PAULUS FILIUS STEPHANI DE DURUGD IN  ANNO DOMINI MCCCLX CUM DOMINA CONSORTE SUA AMEN."

Az előkerült feliratos fedkő (1360):

Miután az ásatásnál elérték a bolygatatlan réteget, onnan többek között bronzedény, ezüst középkori pitykegomb ...stb kerültek elő.

"A szentélyben előkerült az oltár alapozása, a járószint alatti feltöltés és abban több vörös homokkő faragvány, valamint a főoltár alapozásának a mélységében bronzkori urnasír edényei. Augusztus első napjaiban történt meg Dörögdi Pál sírkövének felemelése. Alatta két csontvázat találtak. Közülük a felső bolygatott állapotú és hiányos férficsontváz volt, amelyhez két díszes bronzsarkantyú tartozott. A mélyebben fekvő női váz viszonylag bolygatatlan, koponyája és a medence körül selyem- és aranyszálból font ruhadísszel. "

Sírok a templom belsejéből:

Az ásatás során római épületmaradványra és korábbi kis templom maradványaira is bukkantak. 

A római épületről, ami egy római villa lehetett (Róma nyomai majdnem minden helyszínen ott vannak valamilyen formában más helyek kapcsán is, amikkel eddig találkoztam) 

"A gótikus templom alsó rétegeiben pontosan kelet-nyugati tengellyel egy római épület falmaradványai figyelhetők meg. Az épület minimum 26m hosszú és 9m széles. Lényegileg a gótikus templom hajójának belső terében kerültek elő a falmaradványok. "

A római  hypocaustum oszlopai  a XIV. századi templom északnyugati sarkában és a XI. századi templom nyugati zárófalának maradványa - az ásatási fényképekből:

Manapság az ásatás nyomai már egyáltalán nem látszódnak:

A templomromnál nyáron színielőadásokat és koncerteket is tartottak, ezért a padok a templomrom belsejében, a falak előtt színpaddal. Hogy idén 2021-ben a járványügyi helyzet végett ez hogyan fog alakulni, nem lehet tudni..

Ezen a képen talán jobban látszanak a padok és a színpadi rész (de egy fentebbi előző képen teljesen jól kivehető, ha valaki kíváncsi rá és kicsit visszagörget)

Kép a környékről:

A templomrom és a környék egy másik szögből:

Amíg ott voltam, folyamatosan cserélődtek a templomromnál a kirándulók.

A közelben található az Űrtávközlési Földi Állomás is, arról fényképet inkább nem teszek fel, mert lehet, hogy védett objektum.

Újságcikk a Déli Hírlap, 1975. augusztusi számából:

A közelben van Hegyesd is, ahová majd két oknál fogva is el szeretnék menni, idén valamikor.

Még annak zánkai szállónak a szobájáról is van fényképem, ahol megszálltam, a templomromos kirándulásaim idejére, íme :) 

Na de maradva a témánál, a taliándörögdi templomromhoz mindenképpen érdemes elmenni és megnézni, senki nem fogja megbánni. Mivel konkrétan a templomromhoz mentem, a környékkel kapcsolatban mást nem tudok mondani.

Még egy kép búcsúzásképpen a helytől:

"Csak feltételezhető, hogy az 1540-es évek második felének a Balaton északi partját végigdúló török hadak pusztították el a faluval együtt, amely 1548-ban már nem is létezett."

Néhány történeti  információt megpróbáltam összeszedni a posztba a templomrommal kapcsolatban, az alábbi forrásokat választottam hozzá (az idézett szövegrészek és az ásatás képei is az említett forrásokból származnak)

- Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

- KOPPÁNY TIBOR: Kralovánszky Alán taliándörögdi templomrom ásatása

A bejegyzés készült:

2021.02.09.

B.