2020. nyarának egyik délutánján mentem el a pusztavacsi templomromhoz, ami a község központjában található. Eleinte még tűzött a nap, de később már az eső szemerkélt.

Pusztavacs község az ország "közepe". Az 1960-as évek végén térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg a település mellett lévő pontot.

A templomrom a község központjában lévő füves parkban áll, a parkban fapadok, asztalkák is vannak, illetve faragott székely kapu:

Pusztavacs első említése IV. László király 1274-ben, majd 1280. évi oklevelében „Och” néven történik (Pótharasztja mellett). // a Pótharaszton lévő földvárról már írtam bejegyzést //

1440-ben kezdték el építeni a templomot. A török időkben a falu elnéptelenedett (ekkor már "Vacs"), lakosai a portyázó törökök elől főleg Nagykőrösre és Kecskemétre menekültek. Ekkor pusztult el a templom is és az elnéptelenedett terület neve "Vacs-puszta" lett és később 140 évig legelő volt. (Hm, vajon akkor milyen látványt nyújthatott a templomrom a pusztában...)

Idézet Pusztavacs község honlapjáról:

"A XV. század során virágzó fejlődésnek indult a település. A helyiek gyarapodásának legszembetűnőbb jele, a romjaiban ma is megtekinthető egytornyú gótikus templom felépítése. A török megszállás alatt a templom harcok színterévé vált és innen kapja a Vacs-puszta elnevezését. Vacs lelkésze a maradék túlélő népességet 1652-ben az Abdi budai defterdártól kapott menlevéllel Nagykőrösre vezette. Lakói nem maradtak."

A terület a XIX. században népesült be újra, előbb tanyákkal, majd később a templomrom körül házakkal.

A templomrom és a környezete madártávlatból:

Amikor ott voltam, többször helyi gyerekek mentek keresztül a parkon. Valamint odajöttek hozzám kirándulók is, akik mint kiderült tanárok voltak, azt hiszem tanulmányi kiránduláson jártak éppen a templomromnál... Beszélgettünk is, de sajnos már nem emlékszem, honnan voltak. Ha esetleg emlékeznek rám és véletlenül olvasnak, írjanak a megjegyzés rovatba valamit visszajelzésül. - találtam a képtáramban egy olyan képet is, amin ők is véletlenül rajta vannak :) 

A következő képen közelebbről a templomrom a székely kapuval (a kép kicsit világos lett, annyira sütött a nap):

A kapun "Zarándokpark" felirat és többek között az is, hogy a kapu 1991-ben készült. A templomrom mellett az 1848-as szabadságharc aradi vértanúinak faragott emlékoszlopai is láthatóak.

A templom gótikus, kb. 12 méter magas tornyának anyaga kő és tégla.

"A régészek a falu mai területén szarmata temető nyomaira bukkantak, de ilyen leleteket a környező településeken is találtak (Hernád, Táborfalva, Csévharaszt stb.). A szarmata leletek mellett avarkori régészeti leletek is előkerültek."

A templomrom félig szemből:

 Kissé oldalról:

 A hátsó rész:

A képeket magamnak csináltam, nem gondoltam, hogy később egyszer majd ilyen formában használom fel őket és azt sem, hogy bejegyzéseket fogok készíteni ezekről a helyekről, ahol voltam.

Néhány közelebbi kép a falakról:

Itt látszik leginkább, milyen sok benne  tégla:

Inkább a felső része van kövekből:

A templom hajója a most mögötte található betonút területére nyúlt régen, kerestem, de nem sikerült találnom olyan forrásokat, milyen leleteket találhattak körülötte.

Szépen rendezett és gondozott a templomrom környéke:

Egyes feltételezések szerint a templom már az Árpád korban is állhatott.

Mióta a posztok írása közben rátaláltam arra az oldalra, ahol régi térképek vannak, mostanában mindig megnézem milyen volt a környék az akkori térképeken.

Magyar Királyság (1819-1869) Második katonai felmérésének térképén Pusztavacs még "Vács"-ként van feltüntetve és nem is igazán tűnik lakottnak - az elhagyott falu a török idők után a már az előzőekben említettek szerint a XIX. században kezdett újra benépesülni (a templomromot külön nem jelöli a térkép közelítve sem)

A Pusztavacsi templomrom Magyarország Katonai Felmérésének 1940-es térképén, a település itt már Pusztavacs ( a kék nyíllal jelölt helyre teszi a keresés a templomromot, de itt sem jelölik meg a térképen, legalábbis nem találtam):

A térképek forrása: mapire - erre a linkre kattintva lehet megnézni a térképet (ezen a Magyar Királyságét ) 

A következő képeken a templomrom felülről:

A tetején itt is burjánzanak a növények, mint ahogy azt már más hasonló romoknál is tapasztaltam:

A következő képeken felülről nézhetünk a belsejébe:

Utólag kerestem két magasabbról készült felülnézeti képet is a képeim között, ezen sem látszik semmi kivehető régebbi falmaradványra utaló kirajzolódás a talajban, bár kisebb elmosódások vannak:

Ha a honfoglalás koráig megyünk vissza, a honfoglalás utáni időben ez a térség Kurszán kezébe került, majd halála után Árpádhoz. Az egyik közeli település megőrizte Árpád egyik fiának nevét is: "Üllő".

Kurszán - talán fejedelem, vagy vezér - Árpád mellett a honfoglaló magyarok egyik vezetője volt, a történészek szerint jelentős szerepet játszott Pannónia területének meghódításában is. (A Kurszán török eredetű régi magyar név, jelentése "keselyű".)

Régészeti lelet Pusztavacs település területéről:

(2017 decemberében, erdőfelújítást megelőző mélyszántás hozta felszínre Pusztavacs határában azt a 12–13. századi erénytálat, mely a maga nemében párját ritkítja. Magyarországon csupán néhány ilyen tárgy ismeretes, azonban ennyire tökéletes állapotban megőrződött talán egy sem. Az erénytál az Árpád-kor jellegzetes szakrális tárgya, amelyet a pap szertartás előtti rituális kézmosására, megtisztulására használt. Anyaga ezüstözött réz. Gazdagon díszített, rajta a négy fő erényt megszemélyesítő alakok, azok latin neveivel.) forrás: magyarmezőgazdaság

Még két kép a templomromról:

"A falu két házsorának romjai a templom körül még a múlt században is láthatók voltak."  - ennek már nem láttam nyomait. 

Ha visszagondolok erre a helyre és a templomromra, akkor a "komor" kifejezés jut róla eszembe valamiért. Megvan a maga szépsége, de hiába van a község közepén, mégis azt az érzést keltette bennem, hogy egyedül van. Téglái és kövei sok mindennek lehettek tanúi, harcoknak, pusztításnak, később miután a település kihalt, a pusztában várt további sorsára. És csak vár, most is...

Történeti források: pusztavacs község honlapja, épitettemlékek,  templomrom.hu

(A templomromhoz kapcsolódó, esetleg kimaradt, vagy egyéb történeteket, érdekességeket a megjegyzés rovatban szívesen olvasnék, érdekel.)

A bejegyzés készült: 2021.01.14.

Balays