2020. év végén, december 29-én végre - egy napra - kisütött a nap. Az időjárás jelentés is ezt jósolta előzőleg, úgyhogy be is terveztem két egymáshoz közeli templomrom látogatását. Reggel indultam, beugrottam a fiamért, aki velem tartott és irány Fejér megye..

A másodjára felkeresett templomromról írok először...

A középkori Kerekszenttamás település körtemplomának romja Zámoly mellett az úgynevezett "Szőlőhegy" aljában egy cserjés mellett található. 

Egy kép, áttekintésnek a helyről:

- a "Szőlőhegy" elnevezésű terület és a kép bal alsó részében a templomrom -

A "Szőlőhegy" a pincéivel egyben hétvégi házas terület is. Ezen a helyen volt régen a középkorban Kerekszenttamás település, ami később végleg elhagyatottá vált.

Kerekszenttamás létére egyes írásos források és körtemplomának maradványai emlékeztetnek. A körtemplom építésének idejét a XII.századra teszik. Kerekszenttamás települést 1231-ben említik először - a Csák nemzetség birtokában - ekkor a templom már állt, a falu a nevét a templomról kapta. A település az 1500-as évek után vált elhagyatottá, feltehetőleg a török pusztítás következtében.

A körtemplom romjaihoz könnyen oda lehet jutni és meg lehet találni. A földútról letérve egy fűvel borított úton sétáltunk oda a templom romjaihoz.

 - a körtemplom romjaihoz vezető füves út és a templomrom - 

Néha hol kisütött a nap, hol beborult. Sok képet csináltam..

- a templomrom a talaj magasságából -

- a romok egy cserje mögül -

Magányos és elhagyatott hely érzését keltette bennem a rom és környéke. Pont ez tetszett benne, illetve az egyszerűsége, nem igazán látványos, de nekem pont ezért tetszik. És annyi minden van már mögötte a múltból.. A mellette lévő sűrű cserjés is pont hozzá illik.

"A helynévből arra lehet következtetni, hogy ekkor már a kerek templomnak állnia kellett. Sőt. már aránylag hosszabb ideje felépülhetett, hiszen nyilván bizonyos időnek el kellett telnie addig, amíg a templom alakjáról kapott a falu nevet. S nagyon valószínű, hogy eredetileg ez nem a hivatalos név volt."

- ami a településből fennmaradt, mindössze a körtemplom romjai -

1962-ben végzett itt régészeti feltárásokat Molnár Vera művészettörténész (1940–1979), aki a feltárás során megállapította, hogy a rotunda belül több, mint 6,5 méter átmérőjű és déli oldalról nyitott épület volt.

Északkeleti részén a falba mélyedő bevágás feltehetően szentségtartó funkcióval bírt. A szentségtartó helye látható is a követező képen:

- a feltételezett szentségtartó helyének falba vágott mélyedése a rom egyik belső falában -

A körtemplom falait dolomitból építették, melyet a környéken bányásztak. A köveket mészhabarccsal rögzítették, amely rendkívül erős, időjárásálló kötést biztosított az épületnek.

Kettő kép a falakról:

- az egyik fal belső része - 

- az egyik fal külső része -

Az elpusztult Kerekszenttamás település neve azt is magában foglalja, hogy kör alakú volt  templom és hogy azt Szent Tamás tiszteletére szentelték.

A következő képen jobbra a távolban látható a gánti bauxitbánya is:

- a templomrom és jobbra a képen a távolban a gánti bauxitbánya -

Molnár Vera történész 1962-ben a templomromnál végzett ásatásai során megállapította, hogy belül még olyan jó állapotban volt a rom, hogy több helyen a sárgás színű vakolat is megmaradt rajta. 

Most megnéztem a képeimet amiket készítettem, nem nagyon találtam sárgás színű részeket a falakon, mindössze itt, de ez is az egyik fal külső részén volt, szerintem ez valami más lehet...

- az egyik fal külső részén látható narancssárgás elszíneződés -

Részletek a feltárásból:

"A hiányzó falakon kívül megtalálták a templom eredeti járószintjét is, 70—75 cm-re volt a belső feltöltődés alatt. Ép padlórekeszeket csak az északi szelvényben lehetett megfigyelni (a padlót meszes, sárgás színű anyag alkotta, melybe egészen apró köveket kevertek), különben csak a rétegek mutattak, hol is lehetett a padlószint. Az egész épület sziklára van építve, így csak egészen vékonyan kellett alapozni."

Nem tudom ez a kép az előző leíráshoz mennyire kapcsolható:

"Ha a szikla elég magasan volt, a padló is rögtön rákerült. Ahol a sziklában mélyedések mutatkoztak, ott ezeket köves-földes törmelékkel töltötték fel a padlószint magasságáig (a templom alatt a sziklás altalaj meglehetősen egyenlőtlen volt). A rotunda falát a helyszínen található kőanyagból építették. Durván nagyolt kvádereket faragtak belőle. Legalul a falat egészen nagyméretű kövekből rakták, míg feljebb mind kisebbeket tettek. A kövek mérete még egyetlen soron belül sem teljesen szabályos. A köztük lévő közöket kisebb kőtörmelékkel töltöték ki. Az építkezés ún. öntöttfalas technikával történt: a külső és belső kvádersor közé teljesen szabálytalan alakú törmeléket öntöttek, s az egészet meszes habarccsal kötötték meg."

- a falak alsó részén a nagyobb kövek - 

A következő képen talán jobban látszik, hogy alul nagyobbak a fal kövei és felfelé már kisebbek:

-  a templomrom belsejéből, balra a falba vésett szentségtartó helye is látszik - 

Viszont találtam egy érdekes követ az egyik falban, amin szerintem nem természetes a rajta látható lenyomat, vagy rajzolat:

Egy közelebbi képen:

- érdekes kő az egyik fal belső részén - 

"Ablak nyoma sehol sem maradt meg; de az eredeti padlószint felett mintegy 2 méter magasságban 1,5 méterenként a falat ferdén kerek nyílású lyukak fúrják át. Ezek a templommal egykorúak, mert ugyanolyan habarcs található bennük, mint amilyen a falat is összetartja. Világítás céljára alkalmatlanok, mert kicsik (8 cm az átmérőjük) és sokszor el is görbülnek. Eredeti rendeltetésük kérdéses, esetleg szellőzésre valók voltak."

Az említett kerek nyílású fúrt lyukak a falban láthatóak és kivehetőek a következő kettő képen is:

"Nem derült ki az sem, hogy volt-e a templom körül temető, amit a nagyon magasan jelentkező szikla feltétlenül megnehezített. Az előkerült leleteket mind a templom eredeti padlószintje fölött találták: edény-töredékek, sakktábla-mintás címer alakú bronz veret; bronz női öv csatja. Ezek mind a XVI. századból, a XVI. század végéről valók. Okleveles adat Kerekszenttamás falut 1662-ben már lakatlannak említi."

A templomrom felülnézeti képen ( a környezetéből nem látok semmit kirajzolódni felülnézetből, mint néha egyes más esetekben  )

Még egy hasonló kép:

A templomrom közepén is volt egy érdekes nagyobb kő. Ez az előző felülnézeti képeken is kivehető.

"A templom a XIII. században már feltétlenül fennállt, de valószínűleg még a XII. században épült. A XVI. század közepéig minden, különösebb átalakítás nélkül megmaradt. S mivel a falu a török idők alatt lakatlanná vált, a templom lassú pusztulásnak indult. Eredeti rendeltetése is elhomályosodott. A zámolyiak ma már „török hagyomány”-ként tartják számon." 

A templomrom falának egyik külső részének alsó töredezett köve a talajszint magasságában:

- az egyik fal alsó köve a talajszintnél -

Néhány felülnézeti kép kissé oldalszögből:

A templomromnál kihelyezett tájékoztató tábla úgy gondolom kissé már megkopott...:

Többször, visszatérően egy helikopter körözött a dombok felett, a következő képen ugyan látható, de nagyon meg kell hozzá keresni, mivel szinte tűhegynyien látszik:

Néhány falakról készült kép:

A templomrom körül bőven van hely, el tudnék képzelni egy szolid, fapados pihenőhelyet a romoktól kissé távolabb, ahol le lehetne ülni merengeni egy kicsit..

- a fal köveiből -

A középkori elhagyatott Kerekszenttamás település helyének megjelölése "Magyarország (1782-1785) - Első Katonai Felmérésének" térképén:

A térképen közelebbről ( itt a templomromot nem látom, ellenben balra jelöl kereszttel egy temetőt a térkép):

"Magyar Királyság (1819 - 1869) - Második Katonai Felmérésének" térképén az egykori Kerekszenttamás település megjelölése:

A térképen közelebbről ( szerintem talán a kis "U" alakú" jelzés lehet a templomrom, a kék jelöléstől kissé lentebb balra, viszont itt az előző régebbi térképen kereszttel megjelölt temetőt már nem látni):

Utolsó kép:

Annyira elhagyatott ez a rom, ha erre járok legközelebb, biztosan megint megállok mellette és meglátogatom. Szerintem erre idén még sor kerül. Továbbá egy darab szemét nem volt eldobálva a környékén, ami ritka.

Történeti forrás: "Molnár Vera: Jelentés a zámolyi határban levő kerek templom ásatásáról"

Megjegyzés:

Több weboldalon is elírásokat találtam, az 1231-et elírták 1321-re (pl a wikipédiában is), illetve van ahol összekeverték a Zámolyi templomrommal és teljesen téves leírásokat közölnek, illetve pontatlanságokat írnak. Külön munka volt az adatok hitelességének és pontosságának az ellenőrzése, összevetései, könyvtári és egyéb leírásokból. Még így is lehet benne pontatlanság, de remélem nincsen.

Egy rövid videó (a helikopter az elején itt is feltűnik):

 A bejegyzés készült:

2021.01.01.

B.