Erre vezetett az utam, ezért ismét megálltam az abonyi, régi Nagy erdő szélén, ahol négy évvel ezelőtt fordultam meg utoljára.

2021-ben vasrácsos kerítés mögött még ferde fakereszt állt itt a fák között, amelynek azóta csak hűlt helye, ami maradt...

Az erdő sarkában lévő, fűvel borított és fákkal benőtt homokos területen, mostanra már jeltelen és nyomtalan sírokban több százan nyugszanak, akiket az 1800-as években a kolera ragadott magával.

Elhagyatott, bekerítetlen temető van itt, melyet a környékbeliek ugyan ismernek, de egy idegen - erre járva - nem is sejtené, milyen vidékre tévedt.

A régi időkben az abonyi kolerajárványt az idősek "abanyi vész" néven is emlegették.

Az egykori "abanyi vész" temetője, 2025 ...

Collis - latin eredetű szó, amely dombot vagy halmot jelent.

A "Birinst" halmok irányába vezető dűlőút Cegléd és a mostani Tápiószőlős határán:

A középkori határhalom:

A középkori határhalom egy földből emelt mesterséges domb volt, amely határjelzőként szolgált.

Ezeket a halmokat gyakran földből, kőből vagy egyéb természetes anyagokból építették, némelykor határkövekkel, faoszlopokkal vagy egyéb jelzésekkel egészítették ki. 

Az idők során a természeti erózió, mezőgazdasági művelés vagy települési ...

A Fehér Ló Fogadó a ceglédi uradalom egykori nevezetes vendégfogadóinak egyike volt.

Ez a bejegyzés ennek a fogadónak állít emléket.

A Fehér Ló Fogadóra régi térképen bukkantam, majd ezt követően néztem utána a napjainkra már elfeledett valamikori vendéglő múltjának.

A ceglédi Fehér Ló Fogadó leírás szerint 1840-ben épült.

A régi fogadó akkoriban poros utak találkozásánál állt, ahol manapság is egy forgalmas útkereszteződés található.

A vendéglő falai vastagok lehettek, fából készült alacsony faajtókkal, mintha mindig is ott állt volna, vándorokat, fuvarosokat, vásárosokat, obsitos ...

Régi említés szerint a csemői Kerek-erdő az ősrégi, csemői, hatalmas és természetes erdő egyik maradványa volt.

De vajon hol lehetett pontosan az emlegetett Kerek-erdő? 

A térképelemzések alapján napjainkban ez a dűlőút az 1880. évi térképen jelölt csemői Kerek-erdő helyén fut keresztül:

Az alábbi leírás szerint a kevéske Kerek-erdőnek 1880 körül még meg kellett lennie, illetve azt 1930 telének tájékán irtották, vagy irthatták ki:

Cegléd, Kengyelpuszta

A Kengyel-sziget a ceglédi Kengyelpusztán található, amely pusztát régi térképeken lehet fellelni.

Múlt századi leírás szerint a Kengyel-szigetnél - 1910 körül - sírokra bukkantak, valamint későbbi kapáláskor ismét egy koponya került elő.

Pusztavacs 1831 és 1944 között a Coburg hercegi család tulajdona és birtoka volt.

A vacsi Coburg birtokon több mint egy tucat majorság épült ki.

Ezek egyike volt a Mária-major, amelynek egykori helyét már csak régi térképek jelölik.

Egyes majorok a Coburg család tagjainak neveit viselték.

Leírások szerint a majorok mindegyikének majorgazdája, valamint némelyiknek intézője is volt. A cselédség helyben lakott, a nagyobb munkák idejére napszámosokat is felfogadtak. 

...

A soroksári Csonthalom helye régi térképek alapján egyértelműen beazonosítható.

Aki elmegy az ódon térképeken megjelölt helyre, ott egy szabályos dombot talál.

Ennek ellenére az is előfordul, hogy a halom helyzetét újabb térkép tévesen jelöli.

A halom elnevezései: Csonthalom, Beindlberg

Elnevezése kapcsán vélhetően egykori temetkezési hely, halomsír lehet, vagy lehetett. 

Csonthalom az 1882. évi kataszteri térképen:

Csonthalom - vagy annak maradványa - Soroksáron, a Majori út 5. szám alatti üres telken található:

Pl. ez a térkép Csonthalom helyét tévesen jelöli, mivel azt a Melonen Berg (Dinnye Hegy) helyére teszi - az igazi  Csonthalom valós helyzetét feketével jelöltem:

Dinnyehegynél a Soroksári ...

A régi elhagyatott szénrakodó Esztergom közelében, az egykori "Szent királyi Duna dűlő" területrész mellett, a valamikori Ebszorító szigettől dél-nyugatra található, a Duna vizében.

A használaton kívüli ipari létesítmény betontalpait a folyó vize lepi és nyaldossa.

2020 nyarán jártam a valamikori szénrakodónál, a képek is akkor készültek.

A magára hagyott egykori szénrakodó a Duna vizében - a háttérben az Esztergomi Bazilika:

Amire emlékszem, hogy nehezen találtam oda. Az autóval távolabb kellett megállnom, a vízpartra gyalog lehetett lejutni. A vízben álló monstrum mellett kajakosok eveztek és hasították a vizet, akiket motorcsónak kísért és biztosított.

A rakodóépület:

Az elérhető forrásokból ...

Van egy megkopott, lapos domb, Tápiószőlős és Tápiószele között, a betonút mentén.

Ennek a dombnak neve: Téglás-halom

Kerített középkori templom és temetője volt ezen a dombon.

A Téglás-halom távolról szinte észrevehetetlen, mostanra szinte teljesen feledésbe merült:

XII-XIII századra keltezhető templom és temető volt egykor a halmon, ahol az 1970-es években folyt régészeti kutatások során többek között arany flitter, vastárgyak, koporsódeszkák maradványai, téglás sírok kerültek elő.

Kilenc sír került a dombon feltárásra, ezekből háromban fej és (vagy) láb felől téglák voltak megfigyelhetőek (téglás sírok).

A Téglás-halom a második katonai felmérés térképén:

A Téglás-halomnál folyt ...

A valamikori víztorony egy bank épületének belső udvarán áll.

A víztorony épületének belsejét egy kedves és titokzatos hölgy mutatta meg nekem egy évvel ezelőtt, miután a létesítmény valahogy szóba került.

Kitekintés a napjainkra már használaton kívüli épület tornya mögül a ceglédi kórház irányába - a távolban a kórház épülete is kivehető:

A bank udvarában - ahol a torony áll - a pénzintézet által 1907-ben artézi kutat fúrtak, ahonnan vízzel látták el a város egyes részeit. Leírás szerint az ebből származó bevétel is a bank vagyonát gyarapította.

Az udvarra 1911-ben víztorony épült, amelynek épülete napjainkra már több mint 110 éves.

A mostanra már használaton kívüli vízellátó épület a bank ...