Medvehalmot Cegléd határának peremén találjuk.
(Gondolom én, de a tévedés lehetőségét jelen esetben fenntartom. Medvehalom mögé itt azért tegyünk egy kérdőjelet, de adatbázisokból szükséges esetben a pontos helyszín utólag is beazonosítható.)
***Kiegészítés 241223: utólag megerősítést nyert, Medvehalom a bejegyzésben lévő helyen volt.
Ha jó helyen jártam, még maradt valami az ősi dombból, amely egy régi halom, vagy annak maradványa lehet.
Tegyük fel, hogy nem tévedtem és abban az esetben a helyre az alábbiak vonatkoznak:
A halmot manapság fák borítják és takarják el a kíváncsi szemek elől - meglátásom szerint Medvehalom ezen a helyen található:
Az 1950-es években a környékbeli halmokat erdőtelepítés során felszántották, továbbá katonai lövegállásnak alakították, vagy útépítéskor elkubikolták. (1)
Viszont úgy gondolom, ezeknek a halmoknak a valamikori helye többnyire utólag is beazonosítható.
1959-ben Hídvégi Lajos fiával járta be ezt a környéket, ahol egy lapos halmon hét lakógödröt és egy női sírt találtak, valamint egyéb tárgyakat gyűjtöttek össze.
Ekkor került elő itt egy kőből faragott medvefej is, innen a halom elnevezése is - Medvehalom.
Hídvégi:
"...Jelentős értékű és mennyiségű pattintott kovakő dárdahegyet, nyílhegyet, borotvaéles obszidiánpengéket, termésrézből kovácsolt réz karperecet, kézzel formált agyagedényeket és egy európai jelentőségű kőből faragott-csiszolt medvefejet gyűjtöttünk össze..."
(1)
Medvehalom és környéke 2021 nyarán:
Évekkel később, téli évszakban, párás időben:
Több száz kovakő nyílhegy a halomnál - a medve az egykor itt élő és ide telepedett nemzetség totemállata lehetett:
"...A medve nem honos állatfaj e tájon, nemzetség totemállata lehetett, a medvétől származtatták magukat az ittfelejtett kőfejről neveztük el a halmot Medvehalomnak.
Azóta a régészeti irodalom átvette, s kataszterében így jelöli a lelőhelyet.
A Medvehalmon egy pattintóműhely raktáranyagából négyszáz kovakő nyílhegyet és szilánkot szedtünk össze, köztük több magkövet is..."
(1)
A fentiek kapcsán ezeknek az egykor itt élő népeknek vagy ismerniük kellett a medvét, vagy a faragott medvefej - ha nem ők készítették - úgy került hozzájuk valahonnan.
A fák között a szóban forgó helyen egy szabályosnak tűnő dombot lehet felfedezni:
A medvehalmi női csontváz:
Hídvégi:
"...A medvehalmi női csontváz koponyája egészben (még a beszivárgott homokföldet is benne hagytam) és néhány végtagja (az alkar zöld festésű a réz karperectől) ma a ceglédi múzeumban várja az antropológusokat.
Ugyancsak az ott lévő összegyűjtött egyéb emlékanyag.
Behatóbb vizsgálat nélkül is megállapítható, hogy a Medvehalom népe nem temetkezett külön temetőbe, halottaikat a putrik alatti helyre temették, közel a vízparthoz, azon a területen, ahol éppen nem álltak házaik..."
(1)
Medvehalom alatt régi térképeken vizenyős terület, majd egy tó van feltüntetve.
A medvehalmi női csontváz karperece:
"...A réz karperec belső fele megőrizte a textil lenyomatát.
Érdekes a gyártás hálószövési technikája.
Rendkívül finom, kisszemű, minden bizonnyal vékony tűvel szőtt fátyolfinomságú.
A karperec nem a mezítelen karon szorult, hanem a rásimuló halotti ingen.
A jól látszó szövésmintás karperecét Kürti Béla szegedi régésznek adtam át, hogy vizsgáltassa meg a Móra Múzeum textiltörténészével...."
(1)
Ha jó az elemzésem és az elképzelésem, akkor ennek a XVIII. századi térképnek a részletén látható kör alakú domb a később az állat faragott fejéről elnevezett Medvehalom és környéke lehet:
A Pest Megyei Hírlap 1970-ben így írt erről a helyről:
1970:
"...előkerült a rézkor itt élt néptörzsének totemállata is, egy vöröses budai mészkőből faragással, csiszolással és pattintással formált kis medvefej.
Érdekes, hogy a határnak ezt a részét ma is Medvehalom-nak nevezi a lakosság.
A halom közelében van a még feltárásra váró rézkori temető.
Ennek csak a legfelső sírját vizsgálták eddig meg, egy női csontvázat találtak benne, karján rézkarpereccel és körülötte a kőeszközök alakításához szükséges szerszámok maradványaival..."
(2)
A fák között található domb és környéke:
A meglátásom, hogy a régi tó felett az árok felső partján a fák között lévő domb a Medvehalom, vagy annak maradványa lehet. A domb a második katonai felmérés térképén is megfigyelhető.
Medvehalom 1959-körül talált leletanyagát Hídvégi átadta a ceglédi Kossuth Múzeumnak, innen további információkat többek között ott lehet keresgélni, valamint a múzeumon keresztül a helyszín is pontosítható.
Hídvégi Lajos a halomnál talált kőből faragott medvefejet fia, Hídvégi József emlékére - aki később elhunyt - megőrizte, mivel azt együtt találták.
Néhány alap információ a kő medvefej kapcsán:
Helyszín: Cegléd, Medvehalom
Találat ideje: 1959.
"...európai jelentőségű kőből faragott-csiszolt medvefej..." (1959.)
"...vöröses budai mészkőből faragással csiszolással és pattintással készült kis medvefej.." (1970)
- leírás szerint a talált kő-medvefejet Hídvégi fiának, József emlékére magának megőrizte, a faragott medvefej további sorsa kérdéses
A helyszínen Korek József - a Magyar Nemzeti Múzeum adattárának akkori osztályvezetője - is megjelent, aki szintén bejárta a Medvehalmot, majd az ott tapasztaltakról részletes jelentést is készített.
Az első kérdés: A bejegyzésben szereplő Medvehalom ezen a helyen volt?
Szerintem igen, a fák között egyértelműen egy halomszerű, lapos domb található.
(241223: azóta megerősítést nyert, Medvehalom itt volt.)
További kérdések:
- Mi lett a Medvehalmon talált, kőből faragott és csiszolt medvefej további sorsa?
- Maradt e, vagy áll e rendelkezésre a medvefejről bármilyen jellegű rajz, fénykép, vagy egyéb további információ?
- Megvan e még a Medvehalomnál a rézkori temető legfelső sírjában talált női csontvázon lévő - szövetmintát is megőrző - réz karperec?
- Mi lett az előkerült női koponya és karperec további sorsa?
A rézkori temető sorsáról szintén nincsenek elérhető információk, de egy ősi temetőt nem is feltétlenül kell bolygatni.
De kérdőjelesen a domb akár a temető is lehet - Medvehalom..?
2024.12.16.
B.
Egyéb:
Régi tó helye a domb alatti területen:
A tó helye későbbi képen:
A blog által feltételezett Medvehalom 1965-ben készült katonai légifotón:
Állattól származó több gödör és alagút egyike a dombnál (ilyenből több is volt, ezek régebbi műholdképeken is kivehetőek):
