Halompusztai templomdomb (Halomegyháza)
2024. október 26. írta: l.balays

Halompusztai templomdomb (Halomegyháza)

Vecséstől dél, dél-keletre.

Halompuszta, Halomegyháza középkori templomának helye, templomdomb.

Mivel érdekelt, felkerestem az egykori Halomegyháza pusztatemplomának helyét, ahol a középkorban templom állt.

(nem azonos Vecsés középkori templomának helyével, az máshol volt)

A régi térképek szerint Halompuszta és egykori templomának dombja Vecséstől dél-délkeletre, az elpusztult Halomegyháza délkeleti szélén volt, illetve található. A templomdombot napjainkban jelenleg akácerdő rejti, a domb tetején beton térképészeti pont van elhelyezve. (a jelenlegi Vecsés központjától ~3,3 km távolságra)

A templomdombot magában foglaló akácos az M0 összekötő autóút mellett terül el.

A templomot - majd később annak romjait - a régi időkben mocsár és víz vette körül, mellette utak haladtak el, közelében gulyakút is állt.

Halompuszta (Puszta halom) területén lévő szóban forgó akácerdő párás időben, a messzi távolban az egykori Löb puszta:

hps.jpg

1793. évi térképen a templomrom jelölése a Vecsés alatt akkoriban elterülő Halomegyháza területén (Balla):

1793_hr.jpg

Káldy-Nagy:

kaldyb.jpg

A valamikor itt található középkori templom és település a török korban néptelenedett és pusztult el.

A pusztatemplom romja ezt követően még sokáig állt, amit régi térképeken is nyomon lehet követni.

A szóban forgó hely a második katonai felmérés térképén (1819-1869):

2kat_hegy.jpg

Káldy:

- Halom puszta, az 1580. évi összeírás szerint Üllő falu közelében fekszik.

Az akácerdőben az egykori templomdomb:

img_20240911_163702.jpg

A halom egy kis tisztás az erdő fái között:

img_20240911_164252.jpg

Vecsésnél az alábbiakat lehet olvasni:

"... A községhez tartozik Halomegyházpuszta, 'Holm' néven említi először 1323-ban az oklevél.

..Elpusztult zépkori templomáról kapta jelenlegi nevét, amelyen először 1729-ben szerepel.

" A török uralom alatt elpusztult. A templom még állt a 18. század végén is a puszta keleti részén, nádas területtől körbevéve.

Téglalap alaprajzú, kb 6 x 10 alapterületű építmény lehetett..."

- forrás: Tari Edit, Pest megye középkori templomai

A templomrom az első katonai felmérés térképén (1782-1785) mint "alte Kirch", vagyis öreg templom (ill. a térképet a hely elnevezése kapcsán és több okból is érdemes jobban megfigyelni):

hpu_1_kat.jpg

A templomdomb és a kk. temető helye az akácerdőn belül:

dji_0034b.JPG

A templom romjait és a dombot a rendelkezésre álló adatok szerint az 1950-es években "magánvállalkozásként" megásták.

(Erről az ásásról régebben mintha egy leírást is olvastam volna, de azt utólag nem sikerült megtalálnom.)

A dombnál a templomrom és temetőjének maradványait az 1990-es évek végén még kisebb kődarabok és csontdarabkák jelezték. (Tari E.)

A halom tetején térképészeti pont van elhelyezve:

img_20240911_164149.jpg

A templomdomb felülnézeti képen - a tisztáson mintha valamiféle kirajzolódások is kivehetőek lennének:

dji_0333.JPG

A templomrom és dombja 1882. évi térképen, mint Pusztatemplom:

pth_1912.jpg

Csánki Dezső - Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890):

csanki_dezso_magyarorszag_tortenelmi_foldrajza_a_hunyadiak_koraban_1_budapest_1890.jpg

Halompuszta - az M0 autóúttól keletre:

dji_0328_1.JPG

A régi időkben elpusztult Halompusztát - régi templomának dombjával és mostanra már eltűnt temetőjével együtt - 1907-ben hivatalosan Vecséshez csatolták.

Közvetlenül a templomdombnál történő kutatások során a 90-es éveket követően két érme, ami itt előkerült.

Utólag meg is találtam az érmék leírását (Rácz Tibornál).

A halompusztai templomdombon(?) talált 2 db érme:

- Luxemburgi Zsigmond hamis dénár

 - bécsi fillér (ezüstpénz, II. Albrecht 1330-1358 között, Bécsben kibocsátott pfennigje - kormeghatározás Nagy Balázs

Az 1950-es években történő "megásás" leírását utólag nem találtam meg, így akkor ott mi kerülhetett elő - kövek, sírok, egyéb dolgok - nem tudni, a leírást kellene hozzá előkeríteni.

Halompusztát 1559-ben még Üllőnél említik:

Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása

kaldy_nagy_gyula_a_budai_szandzsak_1559_evi_osszeirasa.jpg

Miután a hely elnéptelenedett és pusztává vált, a templom megmaradt romja még sokáig őrizte a középkorban itt lakó népek emlékét. A régi falu helyén most autóút vág keresztül.

A templomrom vélhetően az 1950-es években történő megásása során semmisülhetett meg véglegesen, ezáltal napjainkra a több száz éves templom és romjainak már csak a dombja, ami megmaradt.

(rövid videó a bejegyzés végén)

Halomegyháza

1834. évi térképen Halomegyháza területe és a bejegyzésben szereplő templomrom - Halomegyháza Vecsés alatt húzódott (szaggatott vonal a határvonal):

1834_heh.jpg

A középkori Vecsés és Halomegyháza pusztulása (a vecsési templomrom a halompusztai templomromtól ~2,3 km távolságra volt):

"...1474-ben Báthori országbíró utasítja a budai káptalant vecsési birtokos Vecsési Miklós panaszának vizsgálatára. Ugyanis Bothos Péter és fiai fegyveres embereikkel rátörtek Vecsés birtokaira, egy szét elfoglalták, halastavát lecsapolták.

Másfél évtized múlva az időközben Thahy nevet felvevő Bothos testvérek ismét perbe keverednek a vecsési birtokosokkal, amiből nem hiányzott az egyébként megfélemlített jobbágy, Thar István hamis tanúzása sem.

Ilyen hatalmaskodások közepette érte Vecsést és Halomegyházat a török pusztítása, ami több évszázadra véget vetett a pereskedéseknek.

Mindkét település pusztávált..."

- PMH 1979, Orosz Károly

Galgóczy később 1877-ben Halomegyháza területén csak két majort említett :

k.jpg

- Galgóczy, 1877

Halomegyháza kapcsán készítettem egy térképet kiegészítésekkel - 1882. évi térképen történő további jelölésekkel.

Amit nagyon érdekesnek találtam, hogy a térképek szerint Halomegyházán volt egy "Ó halom" is...

Az Ó halom kapcsán kérdésként halványan felmerülhet, hogy esetleg egyezhet e az alábbiakban említett Árpádhalommal:

"...1938-ban az első Vecsés története könyv írója, Bilkei Gorzó János levéltáros a következőt írta: 

„a Vecsés községhez tartozó Halom-, vagy későbben Halomegyháza-pusztát egykoron Árpád fejedelmi birtokai után Árpádhalomnak is hívták.”..."

- forrás: vecsesitajekoztato, Kiss Gábor (Andrássy iskola)

A térkép, amin több helyet megjelöltem:

Halomegyháza területén lévő majorok, továbbá Halomegyháza központja "Halomegyháza" elnevezéssel a központi részen (Ó halom) - a majorok Felső-, Közép- és Alsó-halom, továbbá Halompuszta templomromjának helye, Halompuszta...stb:

kat1882b.jpg

Felettébb érdekes az "Ó halom" - melyet a harmadik katonai felmérés térképe jelöl - amely halom elnevezése találgatásokra is okot adhat:

3_kat_felm_hp.jpg

Halomegyháza területének központi része, az egykori Ó halom (3.kat. felm.)

ohalomb.jpg

Felső halom

Széchényi u. útkanyarulata és Alig utca körül volt. Később kastély is volt itt, kastélykerttel...stb.

(google és 1965 katonai légifotó (fentrol.hu):

felso_halom_1965.jpg

Halomegyháza - Ó halom

Ó halom, ami esetleg Árpádhalom?

Helye napjainkra teljesen beépülve. Volt e ott valamiféle domb, vagy halom, nem tudni.

A major a Budai Nagy Antal u.- Barcsai utca - Bocskai u. közötti részen volt. 

(google, katonai légifotó)

o_halom_kettos.jpg

Közép halom

M0 autóút nyugati oldalában volt, a mostani Alacska pihenőhely magasságában, a halompusztai templomrom közelében. Mostanra már nem létezik.

(egyik térkép tévesen Alsóhalomnak jelöli)

(google, légifotó 1961-fentrol.hu)

kozep_halom_1961_kettos.jpg

Alsó halom

A halompusztai templomromtól délre volt, Löb puszta szomszédságában.

Műholdképek alapján már semmi nincs belőle.

(google, légifotó 1979, fentrol.hu)

also_halom_kettos_1979.jpg

Végezetül - második katonai felmérés térképe, jelölésekkel - Felső halom, Ó halom, Közép halom, pusztatemplom, Alsó halom:

2kat_f_hph.jpg

Pest Megyei Hírlap, 1979 - részlet Orosz Károly írásából:

"... 1810-ben megkezdődött a vecsési határ rendezése.

Ekkor még Halompuszta nem tartozott Vecsés határához.

A határrendezés révén a község rosszul járt, a telkes jobbágyok legelőjének jelentős részét az uraság a sajátjához csatolta.

Nagy érvágás volt ez a virágzó állattenyésztésre, a maga idejében korszerű, intenzív, belterjesebb gazdálkodásra alapozott vecsési jobbágyságnak.

következmény az lett, hogy jobbágyok továbbadták a retorziót a zsellérség felé, s korlátozták az egyébként teljesen kiszolgáltatott zsellérség állattartását.

(Rangban a két réteg között olyan nagy szakadék volt, hogy az egymás fiai, nyai közötti házasságról szó sem lehetett.)

A zsellérek jobbágyintézkedések ellen az urasághoz, munkaerejük feudális felvásárlójához fordultak panasszal.

1857-ben újabb tagosítási, legelő-elkülönítési per vette kezdetét. Az új földesúr kérte jobbágytelkek és majorsági birtokok elkülönítését.

Az ötéves perben csak a katonaság beszállásolásával alakult ki egyezség...."

2024.10.25.

B.

Videó:

Források:
régi térképek: mapire
katonai légifotók: fentrol.hu
adatbázisok: hungaricana, arcanum
egyéb források, nevek, közvetlenül a tartalom mellett feltüntetve

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr2318713124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.10.26. 08:52:05

Mára egy harmadrendű geodéziai alappont nem csak az aktív szerepét vesztette el, de funkcionális hiánya miatt a legtöbb be is van nőve.

l.balays 2024.10.26. 10:19:23

@gigabursch:
Jók ezek a geodéziai betonkockák. Legtöbbször irányt is mutatnak egyes helyekhez.
Na meg nem csak azt kell nézni, mennyire üres most, hanem mi volt és mi történt itt régen. Minden ilyen és hasonló helynek megvan a maga hangulata, az egyik nyomasztó, a másik mintha érezhetően tele lenne energiával..stb.

Lobo Marunga 2024.10.31. 08:02:45

@gigabursch: Mindig is érdekelt, hogy használják-e ezeket, és ha igen, hogyan. Mert védeni nagyon védik, ami azt jelenti, hogy érinthetetlenek, de jól látszik, hogy karbantartás se érinti őket. Nehéz elhinni, hogy a lézerek és műholdak világában ezekkel lehet még pontos méréseket végrehajtani. Ellenben ha valakinek van róluk egy térképe (gondolom, van), akkor jó tájékozódási pontok lehetnek.

gigabursch 2024.10.31. 09:54:23

@Lobo Marunga:
Használják, csak már nem oly gyakran.
Persze, egy RTK-s mérés annyira gyors és egy lézeres felvétel annyira, de annyira gyors, hogy azon nincs mit vitázni, ám használják.

Egyrészt a hazai RTK jelek kalibrációjában.
Kiállnak egyszerre 50-200 pontra és napokon keresztül mérik a különböző GNSS műholdak jelét és egymáshoz kalibrálják őket.

Másrészt, amikor épp a hohóliai hohol előrenyomulás volt, akkor olyan szinten voltak zavartak a műholdjelek az égből, hogy fél óránként mértél RTK-val, garantáltan minden arrébb volt valamerre 0,1-0,8 méterrel, ami azért sok is tud lenni.

Harmadrészt vannak kritikus mérések, ahol bőven CM alatti pontosság kell és akkor _le_kell_vezetni_ a szükséges sokszögvonalakat.
süti beállítások módosítása