Cegléd, Szűcstelep
Régi leírások nyomán.
A ceglédi Szűcstelepen 1926-ban házépítés közben egy agyagfazékban több ezer darab XVI. századi ezüst, magyar dénárt találtak.
Cegléd, Szűcstelep, Fűtőház utca napjainkban:
Szűcstelepen egykor a szegényeknek és vasutasoknak parcelláztak fel földeket - a szűcstelepi rész a vasútállomás feletti területen található:
CEGLÉD, SZŰCSTELEP
"...Szűcs nevű tulajdonosa 1914 előtt parcellázta fel a vasutasoknak és más szegényembereknek.
1926-ban Witteg Lajos telkén házépítés közben egy körülnyírt rézfedővel leborított agyagfazékban 8818 db XV-XVI. századi magyar dénárt találtak.
A legkésőbbi veret I. Rudolf 1592. évi körmöci dénára.
Oppel Jenő szerint a tatárok elől rejtette el a ceglédi provizor.
Parádi Nándor megjegyzi, hogy annyi pénzért 10 ökröt lehetett volna vásárolni
(Oppel 1931, 49. old.; Parádi 1963, 214. old., 22. kép 3. Vitek József telkéről ír lelőhelyként)...."
(Hídvégi)
A jegyzet, amely az előkerült dénárokat említi:
A leírás szerint a középkori érmék Witteg Lajos telkén kerültek elő, ezzel ellentétben Parádi 1963. évi leírásában Vitek József telkét említi mint lelőhelyet.
A helyszín pontos meghatározásában - ahol a dénárokat elrejtették - újságcikk adhatja meg a választ, mivel az eseményről 1926-ban Kiskunhalas Helyi Értesítője is tudósított:
A fenti újságcikk alapján az előkerülés helyszíne Vitek József portája volt, az érméket Kósa János találta, továbbá a cikk hasonlóan 1926-ot jelöl, mint az egyéb leírásokban szereplő évszám is.
Vitek József telkét próbáltam beazonosítani, de nem jártam eredménnyel, térképeken nem bukkantam rá.
Esetlegesen önkormányzati régebbi nyilvántartásokban a Vitek telek talán még utólag is azonosítható. Érdemesnek tartanám a helyet valaki által pontosítani, már csak a történeti tényállás szempontjából is, mint fontos tárgyi előkerülés és történelmi esemény helyszínét.
A régi leírás megtalálási helyként Szűcstelep K-i részét említi, ez alapján feltételezhető, hogy az előkerülés helye 1926-ban, - vagyis Vitek József telke - valahol a telep keleti részén keresendő (felmerülhet esetleg közeli tanyahely).
További információ, hogy 1926-ban éppen házépítés vagy vályogverés során kerültek elő a pénzek, kb. "fél ölnyire" a föld felszínétől, ami kb. 90 cm mélység lehet. Ez alapján a szóban forgó telken lévő ház azon évben, vagyis 1926-ban épülhetett.
A Szűcstelepen előkerült ezüstpénzeket a Numizmatikai Közlöny 1935-36. évi száma tételesen felsorolja, amely alapján szintén megerősítést nyer, hogy az érmék közül a legkésőbbi veret valóban 1592. évjáratú volt:
I. Rudolf ezüstdénárja - ilyen dénár képezte a Cegléd Szűcstelepen előkerült ezüstpénzek legkésőbbi darabját:
I. Ferdinánd ezüst dénárja 1536-ból - mint amilyen a szűcstelepi ezüstpénzek közt is volt, csak azok közt más évjáratban:
A fennmaradt leírások alapján továbbá megállapítható, hogy mivel az érmék közül a legkésőbbi 1592. évi ezüstpénz volt, a pénzeket 1592-ben, vagy azt követően áshatta el az elrejtőjük, aki Oppel Jenő 1931. évi leírása szerint a ceglédi provizor - az apácák tiszttartója - lehetett, aki az összegyűjtött adót áshatta el ezen a helyen.
Oppel, 1931: "..A város jövedelmére a városi provizor vagy tiszttartó ügyelt fel...."
(blog: Cegléd, provizor 1676-ban Oroszlányi István(?) - forr: Oppel, 1931, 78.o.)
Annyi bizonyos, hogy az érméket elrejtő személyt - ha a provizor volt, ha más - később megölhették, vagy rabságban veszett oda, mivel az elásott pénzekért már nem tért vissza.
A fentiek alapján a pénzek elrejtésének helyszíne egy tragikusra fordult élettörténet és egy emberi sors egyik meghatározó állomása is egyben.
A pénzek elásásában közrejátszó esemény kiváltó oka lehet, hogy 1592. évet követően a második tatárjárás Ceglédet is elérte - ezekben az években történhetett az ezüstök elrejtése is:
".... ezt követő második tatárdúlás már hosszú időre tönkretette s majdnem végképp megsemmisítette a várost.
Ez 1596-ban történt."..
Hartyáni János, Pest-Solt vármegye azonkorbeli alispánjának a szepesi kamarához írt tudósításában ezeket olvassuk róla:
„A tatárok Szentgyörgy napban feljövének és rablásáért az szegénység megfutamodék, az egész föld elpusztula, kit levágának, kit elvivék az szegénységbe.
Másodszor ismét aratáskor feljővén az ellenség, kit honn kaphatónak az szegénységbe, mind elrablák, hanem csak marada az három város Pest vármegyében, u. m. Kecskemét, Cegléd, Kőrös, azokat is megtiltván az török, hogy senki fel ne jöjjön.“
A pusztító sereg III. Mohamed szultán hadát alkotta, aki akkor jött elfoglalni Eger várát.
(blog: 1596-ban a 15 éves háború ideje alatt Eger vára elesett)
Cegléden a pusztítás után 150 házból 80 maradt meg úgy, ahogy.
Lakói szétszéledtek és a török tilalma miatt nem is mertek a városba visszaköltözni. Némelyek „a seregek szorongatása és erőszakoskodásai elől keresztyén földre menekültek.“
Ez a nyomorúságos állapot hat esztendeig tartott s ez alatt Cegléd elhagyatva, üresen állott...."
(2)
1881. évi térképen Cegléd-Szűcstelep egy része mint Belső major - az elrejtett ezüstpénzek házépítés és vályogvetés során kerülhettek elő - ez a térkép két helyet tüntet fel agyagkitermelő helyként:
A Szűcstelep a vasútállomás felett található - térkép részlet valamikor 1937 körül:
Szűcstelep 1965-ben - katonai légifelvételen (fentrol.hu):
A ceglédiek már ezt megelőzően, többek között 1526 körül és az azt követő években is rejtettek el dolgokat az ellenség elől, pl. abban az időben, amikor Ibrahim nagyvezér serege Cegléd felé közeledett:
"....a mohácsi vesztes csata után a Budára ért Szulejmán, Ibrahim nagyvezért Cegléd-Kecskemét-Szeged felé küldte.
„A ceglédiek a nagyvezér közeledtének hírére elásták értékesebb holmiikat, s menekültek, amerre tudtak.
Sokan a Tiszántúlra, sokan a Tölesbe, meg a közeli mocsaras nádasokba.
Hogy valóban sokat eláshattak, azt mutatja az a sok Mátyás meg II. Ulászló korabeli arany- és ezüstpénz, amelyet egy-egy nagyobb épület emelésekor ástak ki a földből. ..
Ibrahim nagyvezér szeptember 25-én ért Ceglédre, s az üresen álló várost fölgyújtatta."
(1)
Akik Ibrahim nagyvezér kezei közé kerültek, azok kegyelemre nem számíthattak:
"....Akik pedig a keze ügyébe estek, ha öregek voltak, legyilkoltatta, a fiatalokat pedig magával vitte rabszolgának Törökországba.
Ez volt Ceglédnek immáron harmadik pusztulása....."
II. Ulászló korabeli ezüstpénz 1509-ből, amelyhez hasonlókat a ceglédiek is elrejtettek és amelyhez hasonló a szűcstelepi ezüstpénzek között is megtalálható volt:
1566. - Cegléd:
"...Ennél még borzalmasabb pusztítást hozott reá 1566. szeptember havában a vad krimi tatársereg, mely mint II. Szulejmán szultán szövetségese, akkor először jött Magyarországba.
Miután a szultán Szigetvár alatt meghalt, vezér és fék nélkül maradva, a Duna-Tiszaközére rontott s azt dúló fergetegként söpörte végig.
A nép, amerre tudott, kétségbeesve menekült előle. A tatárok útját felgyújtott városok és falvak lángjai jelezték. Sok embert felkoncoltak, még többet keserves rabságba hurcoltak. Az elpusztított községek közül nem egy soha többé föl nem épült...."
(2)
1566. évi hadműveletek térképe, amelyen Cegléd városa Zigledként szerepel - Ceglédet a térképen piros csillaggal jelöltem:
Cegléd-Szűcsteleptől kb. 2 kilométerre szintén kerültek elő ezüstpénzek és egyéb dénárok, de az egy másik, későbbi bejegyzéshez fog kapcsolódni.
Nyitott kérdések:
- Hol volt 1926-ban Vitek József portája, ahonnan a több, mint 8000 db. ezüstpénz előkerült?
- Ki lehetett az a személy, aki elásta oda az ezüstöket és mi lett a további sorsa?
- Megvannak e még valamely múzeumban az ezen a helyen előkerült ezüstpénzek és az agyagfazék a rézfedővel, amiben az érmék voltak?
Mert ha a szóban forgó ezüstpénzek még megvannak, akkor azokból - az adatok pontosítását követően - Cegléden akár még egy időszakos kiállítást is lehetne rendezni, mert azért több mint 8000 db. ezüstpénz nem gyakran fordul ki a földből. De ez csak úgy eszembe jutott.
Utólagos kiegészítés - 20241017
Tóth Károly Cegléd, Közösségi Régészet részéről végzett utólagos adatgyűjtését követően a blognak megküldött adatok és fényképek:
Az elásott edény, amely a több ezer ezüstérmét tartalmazta:
- "...körülnyírt rézfedővel leborított agyagfazékban 8818 db XV-XVI. századi magyar dénár..."
Múzeumi nyilvántartás adatai:
20241013
B.
Egyéb:
Oppel Jenő 1931. évi leírása a szűcstelepi ezüstök vonatkozásában:
Első katonai felmérés térképe (1782-1785):
- "..Cegléd északi részén lévő mocsaras vidék egyik buckájában..."
Szűcstelep, feszület
A második katonai felmérés térképe szerint (1819-1869) Szűcstelep helyén téglaégető volt, valamint a térkép egy feszületet is jelöl -
**térkép jelkulcs: Z. O. - Ziegel Ofen - tégla égető
Szűcstelepen most is található feszület, de a mostani feszület az előző helyétől 250 méterre áll, napjainkban a Fűtőház u. és a Szelei út sarkánál lévő parkban:
1881. évi térképen az előző feszület helye - továbbá két agyagvető hely - az egyik agyagvető a Szabadság utca és Orgona utca közötti területen volt, a másik agyagvető pedig a Fűtőház u. és a Bokréta u. sarkán -
