Újszilvás külterület, egykori Félegyházi tanya, majd későbbi Monori tanya mellett.
A cím vélhetően téves, ugyanis nem egy kápolnáról, hanem egy régi templomról van szó, amelyet viszont az 1941. évi katonai felmérés térképe kápolnának jelöl.
A templom - vagy egykor talán kápolna - a jelek szerint napjainkban magánkézbe került és az utóbbi években kisebb átalakulásokon esett át.
Többször is jártam a környéken és mindig megragadott az éles útkanyarulatban dombon álló templom - vagy kápolna - épülete, amit szándékomban volt lefényképezni, de valahogy mindig elmaradt. Végül 2023. márciusában fotóztam le először, amikor már javában folyt a felújítása. A képeket csak úgy magamnak készítettem, de most arra jutottam, miért ne készülhetne erről egy bejegyzés.
Bár az épület régi templomként ismert, mikor először megláttam, rögtön kápolna jutott róla eszembe.
(Az épület a bejegyzésben a továbbiakban: "Kistemplom".)
A Kistemplom épülete a távolból az útkanyarulatban - 2023. márciusában:
Helytörténeti leírások szerint ez a Kistemplom 1943-ban épült vályogból, az I. világháborúban elesett magyar hősök emlékére.
A templomot Monori Pál és felesége építette, a tervezője Milus Mihály, az építő pedig Kaményi Gyula építő mester volt.
"....Tápiószelét a háború előtt hatalmas tanyavilág vette körül, amelyből aztán kialakult a két szomszéd község: Tápiószőlős és Újszilvás.
Ma már mindkét helyen van református templom.
Az újszilvásit 1943-ban építették vályogból.
Az akkori tervezők azonban rosszul számították ki, hogy merre fog fejlődni a település. így a templom ma a határban áll. Mivel villanyvilágítása sincs, ősztől- nyárig háznál tartják az istentiszteleteket.
A vályogtemplom helyett szeretnének mielőbb újat építeni..."
(Forrás: Pest Megyei Hírlap, 1993, HP írásából)
Az elérhető helytörténeti és egyéb leírások szerint az itt található "templom" 1943-ban épült.
Viszont erre a helyre már két évvel ezt megelőzően, az 1941-es katonai felmérés térképe egy kápolnát jelöl.
Ennek alapján mikor épült ide a templom? Illetve ide templom, vagy kápolna épült?
Vagy már az 1943-at megelőző években egy kápolna állt ezen a helyen?
A térkép ezt látszik alátámasztani:
Az 1941. évi katonai felmérés térképe a Monori tanya mellett - ami vélhetően Monori Pál tanyája lehetett - ide kápolnát jelöl:
Térkép jelkulcs:
Az egyik feltételezhető verzió, hogy ide már 1943-at megelőzően egy kápolna épülhetett, melyet később templomként vettek használatba, így mint templom (régi református templom) maradt meg a köztudatban.
A Kistemplom tornya - 2011 körül - még buzogánnyal a tetején, ami a reformátusok szimbóluma:
- kép forrása: Új Néplap, 2011. márciusi számából -
A Kistemplom 2023. márciusában - bár a képen nem látszik, tornyának tetején már nem buzogány volt, hanem azon piciny magyar zászlót lengetett a szél:
Régi elmondás alapján történő leírás említi, hogy az 1930-as években a Kistemplom melletti tanya földjén ismeretlen temetőt bolygattak meg földmunkák során:
(Hídvégi L. adatgyűjtése, 1958 körül)
Hogy mi lett az 1930-as években megbolygatott temető sorsa és annak helye pontosan hol volt, feledésbe merült.
1880. évi térképrészlet - a templom mellett lévő akkori épülethez park is tartozott - a később ide épült Kistemplom helyét csillaggal jelöltem:
(további kutatásokhoz a térképen a jelenleg erdőben található 54,4 jelölésű pont környezetét ajánlom)
A Kistemplom melletti központi épület ma is áll, évekkel ezelőtt többször vittem ki oda ételrendelést...stb. Az ott egy nagyon régi épület, körülötte most erdő van.
(Esetleg régi uradalmi épület? 1930 körül megbolygatott temető - esetleg családi kripta lehetősége? Pl. Dánszentmiklós, egykori Mitsky majorban van ilyenre példa)
1965 - katonai légifelvételen a Kistemplom és közvetlen környéke - a templomot bekarikáztam:
Ezen a távlati képen a Kistemplomnak csak a tornya látszik (kép: 2023. tavasz):
További kérdést képeznek az említés szerint a Kistemplomnál lévő tanya földjén 1930-as években előkerült sírok is.
Megjegyzendő, hogy ez a templom egy kisebb dombon áll. Lehet, vagy lehetett e bármi a templom alatt, amiről nem tudni?
A Kistemplom melletti ~220 méteren belül területen az 1782-1785 évi első katonai felmérés térképe településnyomokat jelöl, amely alapján a jóval későbbi Monori tanya helye már akkor is lakott volt.
Továbbá a régi időkben itt több út is elhaladt, ezek egyike az 1777. évi Balla térkép alapján a Só út volt, amely utat a térkép néven jelöli.
1777. évi Balla térkép és az Első Katonai Felmérés térképe (1782-85) összehasonlításának egyik lehetséges verziója:
- a Kistemplom későbbi hozzávetőleges építési helyét csillaggal jelöltem - amely területnél az 1777. évi térkép két kis halmot jelöl (későbbi kápolnadomb?):
Második katonai felmérés térképén (1819-1869) a későbbi Monori tanya ekkor még Félegyházi (Némethy) tanya - amely tanya mellett közvetlenül nyugatra domb figyelhető meg:
A Kistemplom 2023. decemberében:
Napjainkban, 2024-ben már felújítva, új bejárattal, kitatarozva:
2011-ben a google térképen:
A Kistemplomot 2011. körül eladásra hirdették meg, mivel Újszilváshoz közelebb új református templom épült.
Harangja ekkor kerülhetett át az újonnan, a községhez közelebb felépített új templomba.
Ezen a képen még harang látható a Kistemplom tornyában:
- kép forrása: Új Néplap, 2011, Baranyi György: Eladják a kistemplomot -
Filmforgatás a Kistemplomnál:
Az itt élő lelkek című filmből is forgattak részletet a templomnál:
"...A szerelemről, szektákról, földöntúli hatalmakról szóló alkotás egy-egy részletét Csemő külterületén a Csuda csikó-tanyán, Törtel szélén a termáltónál és Újszilvás határában pont ebben az elhagyatott kis templomban rögzítették...."
- Új Néplap, 2016
Kép 2023. márciusából, útközben megállva:
Az 1930 körül előkerült sírokat részemről elsődlegesen a Kistemplomnál, továbbá a felső körrel jelzett területen, vagy az mellett keresném, amit egy régi katonai légifotón jelöltem.
De akár az is lehet, hogy a templom később pont a sírok fölé épült, mivel a templom 1930-ban még nem állt.
1963. évi katonai légifotón jelölve:
A Kistemplom későbbi helye mellett nyugatra XIX. századi térkép 103-as számmal térképészeti pontot, illetve mellette kisebb dombokat jelöl (esetleges visszacsatolás 1777. évi térképre):
A templom 1994-ben - volt aki később bontásra akarta volna megvenni:
- kép forrása: Pest Megyei Hírlap, 1994 évi augusztusi számából -
Adatok a Kistemplomhoz - (elérhető leírásokból merítve):
Erre a helyre az 1941. évi katonai felmérés térképe már kápolnát jelöl.
Leírások szerint ide templom 1943-ban épült, vályogból.
Építtetője: Monori Pál és felesége
Tervezője: Milus Mihály
Építő: Kaményi Gyula építő mester
A templom keleti - nyugati tengelyű.
A torony magassága 9 méter.
1943-ban a templom főgondnoka: Dr. Viczián István
Volt idő, amikor a kis templom ajtaját nem is zárták.
A templom református templom volt.
1993-ban döntés született, nem költenek már a templomra.
2011-ben a Kistemplomot eladásra hirdették meg.
A Kistemplom 50 kg-os harangja Újszilvás újonnan épített templomába került (2011 körül?)
2024 - napjainkra az egykori református Kistemplom megvételre és magánkézbe kerülhetett.
A Kistemplomot minden bizonnyal az utóbbi években megvették és az magánkézbe került.
(Ha ötleteket szeretnék adni, jó újságírói téma lehet a "friss" helyszín, ami akár riport készítésére is alkalmas lehet...stb.)
Véleményem szerint további titkokat rejthet még a régi református Kistemplom és környéke, melyekre talán idővel fény derül.
2024.10.05.
B.
Egyéb:
A Kistemplomnál lévő tanya földjén 1930-ban előkerült sírok vonatkozásában - esetleges összefüggés kapcsán - részadatok a környékről:
A mostani Újszilvás településnél - a délről Cegléddel határos - Félegyháza nevezetű birtokrész terült el, Félegyháza faluval együtt, amely a török időkben elpusztult.
Ezen az egykori Félegyházi birtokrészen található a bejegyzésben szereplő Kistemplom is.
Az elpusztult Félegyháza nem épült újjá, a birtokrészen csak kisebb tanyák, majorok létesültek.
Az egykori Félegyházi birtokon tudomásom szerint két középkori templomrom helye ismert, a középkori Félegyháza templomának romjai és az Árpád-kori Szentdemeter (vagy Székegyház) templomának romjai, a Halottas-partnál.
Félegyháza területén valamiféle török-kori háborút emleget a régi szájhagyomány (Halottas-part a Kistemplom közelében van):
1958:
"...A nép tudja, hogy itt falu volt hajdan, a török időkben.
"A Halottasparton gyerekkoromban sok koponyát találtunk.
Az öregek mondták, hogy a törökök idejibe háborúztak ott, valami vár vagy egyéb épület lehetett.
Sok tégla, kődarabok, cserépdarabok voltak ott.
Ez volt 1920-21 ben..."
(Hídvégi jegyzetei nyomán)
Továbbá Félegyháza birtokrészen a közeli Kígyós-ér közelében az 1930-as években egy kard került elő:
1953 - Félegyháza, Kígyós-ér közelében:
"...A Kutyatejes-, más néven Tejes-csatorna folyik rajta keresztül.
Az XXX út mentén, a 13. kilométerkőnél a Tejes-hídnál balkéz felé egy kardot ástak ki több más tárggyal együtt 1938-39-ben."
(Sárkány József múzeumigazgató feljegyzése, 1953.VI.4.)
(Hídvégi nyomán)
A Félegyházi templom romjait és temetőjét rejtő halom a 31-es főút mellett található, a Kistemplomtól szinte pontosan 2 km. távolságra a Félegyházi-, vagy más néven Fekete-halmon, a mostani Tápiószőlős területén, a Kutyatejes-csatorna déli partján.
A Félegyházi (Fekete) halom (templomdomb) 2021-ben:
A Félegyházi, más néven Fekete-halom távlati képen (kép: 2021), a dombon a középkorban templom állt, körülötte temetővel, a halom mellett pedig település volt:
Halottas-part - Árpád-kori templom és temetőjének helye Újszilvás külterületén, vélt Szent-Demeter, vagy Székegyház temploma romjainak helye - ahol napjainkban is embercsontok hevernek a területen, legalábbis 2021-ben és 2023-ban még azt lehetett tapasztalni. (Szerintem itt egy jóval kiterjedtebb releváns területről lehet szó.)
A Halottas-part 2021-ben - homokbányászás során egyre inkább kitermelték az Árpád-kori temetőt:
Koponyamaradvány és csontmaradványok a fűben a Halottas-partnál 2023-ban:
