Asszonyhalom
2024. április 14. írta: l.balays

Asszonyhalom

A törteli Asszonyhalomról elmondható, hogy közismert helyről van szó, ennek ellenére a dombot és környékét továbbra is rejtélyek övezik, valamint a hely jóval összetettebb annál, mint azt az ember gondolná.

Az Asszonyhalom Balanyi Béla, egykori nagykőrösi múzeumigazgató 1973. évi jegyzeteiben:

"...Az Asszony-halmon körtemplom alapjai kerültek elő...." (1) 

A halomnál - ahol valaha templom állhatott - most egy háromszög alakú házikó található:

img_20240406_163706.jpg

A szóban forgó halom említése Hídvéginél is fellelhető, aki szintén Balanyi Bélára hivatkozik:

"...Az Asszony-halmon Árpád-kori körtemplom alapjai kerültek elő (Balanyi 1973, 33. old. 22. lj.)..." (2)

Az Asszony Halma egy 1798. évi térképen:

1798_assz.jpg

Ami felettébb érdekes, hogy az Asszonyhalom - mint középkori templomos hely - "Tari Edit: Pest megye középkori templomai" című munkájában és adattárában nem szerepel, abból valamiért kimaradt.

Pedig régészeti utalás van arra, hogy itt templom állt, valamint az Asszonyhalom határjelként is szerepet játszott.

Az Asszonyhalom említése 1521. januárjában, Törtel és Nyársapáti határjárásánál - amely határjárás a Feketehalomnál kezdődött:

"...Kezdve a Feketehalom [feketehalom] nevű dombtól és innen egyenesen az Aszszonyhalma [Azzonhalma] nevű dombig..."

1521b.jpg

(Báthory István nádor bizonyságlevele a Nyársapáti és Törtei közötti határjárásról, 1521. jan. 07.)

1792. Balla térkép - az Asszonyhalom a többször is vita tárgyát képező határvonal egyik töréspontjánál volt:

1792_balla_1.jpg

Az 1800-ban készült Balla térképen az Asszonyhalom helyett Nagy Halom van feltüntetve:

balla_1800_assz.jpg

Az Asszonyhalom egy dombon belül volt - ami fontos információ. Valamint a halmot 1736-ban szintén mint határjelet említik:

1736, Nyársapát puszta határjárásából (3):

aaaa_1.jpg

Fekete András, kb. 65 éves körösi lakos vallja:

"...Az Asszony halmán alul kb. 160 lépésnyire szépen kitetszik a valóságos határ, amit a törteli és nyársapáti puszták között igaz határnak tartottak, és a mai napig úgy tartják minden villongás nélkül..." (3)

 Deák István, kb. 61 éves körösi lakos vallja:

"...Az Asszony halmán alul kb. 160 lépésnyire való határt mindenkor Törtel és Nyársapát közötti igaz határnak és minden villongás nélkül valónak mindeddig élték, mely határon alul lévő földeket maga a tanú bírta a törteli földhöz, de azon fölül sohasem..." (3)

Szabó István, kb. 62 éves körösi lakos vallja:

"...Az Asszony halmán alul 160 lépésnyire hányott határ van, azt mindeddig örökös határnak hallotta Törtel és Nyársapát között, sőt mindeddig villongás nélkül annak bírták és még régi eleitől is annak hallotta lenni..." (3)

Az Asszonyhalom és környéke madártávlatból - az Asszony Halmát talán a kis házikónál kell keresni:

dji_0747_1.JPG

Kéziratos térkép az 1700-as évekből - amely térképen két Asszony halma is szerepel, valamint mellettük van a Nagy halom (...Asszony halmán alul 160 lépésnyire hányott határ...):

18_szd.jpg

A fenti térképet elemeztem és ha nem tévedek, akkor az alábbiak a feltételezéseim (erről később  külön bejegyzés készül):

- Söprűs halom** - megegyező lehet a 2.kat. térképen jelölt Besnyő-halommal (itt talán fontos megjegyezni, hogy az egyik Asszony halma és a Söprűs halom között a térkép alapján volt még egy halom, a Kis halom) 

- Paris halma** - megegyező lehet a Látóhalommal (egyéb elnevezései: Látóhegy, Látó-halma, Púpos-halom, Borzhegy, Búbos-halom, Búbos-domb, Búboska)

- Kis halom** ??? - elméletileg ismeretlen hely, amely napjainkban Kis-halomként még nem azonosított (a térképen a Kis halom közepén is pont van. Releváns hely lehet, nem hinném, hogy csak egy határ-halomként emelt földhányás lett volna - Kiegészítés: Azóta megnéztem a terepet. A Kis halom a besnyői templomrom helyeként is felmerülhet! Így két halom is volt Besnyőn és nagyon valószínűsítem, hogy a Besnyői templomrom és temetője a Kishalomnál lehetett..stb.

Asszony halmok - az 1800-as térkép az Asszony halomnál Nagy Halmot jelöl. A XVIII. századi kéziratos térkép is jelöli a Nagy Halmot, de attól elkülönülten nem is egy, hanem két Asszonyhalmot is jelez, ami további kérdéseket vet fel a hely kapcsán. 

Határjárás 1736:

"...Elérkeztünk egy bizonyos határjelhez a dombon belül, amit közönségesen Asszony halma néven neveznek.. "

"...Az Asszony halmán alul 160 lépésnyire hányott határ van..." (3)

Az Asszonyhalom alatt ~160 lépésnyire a kép közepén - ami egy nagyméretű domb féleség:

dji_0739.JPG

Térképek áttekintésnek:

mzts.jpg

Asszonyhalma-puszta** - a halomtól Cegléd irányába volt - térkép részlet 1766-ból (határvitát képező térkép):

balla_1766_1.jpg

Ezen a helyen - az Asszonyhalom mellett - napjainkban is egy jóval nagyobb dombot (Nagy Halom?) lehet tapasztalni:

img_20240406_162838.jpg

1965 - a halom és környéke katonai légifotón - az Asszonyhalom maradványa elméletileg a csepp alakú, fás területnél volt. Balanyi Béla jegyzeteiben később, 1973-ban szerepel az itt előkerült körtemplom maradványa:

1965_assz.jpg

Azt feltételezném, hogy az Asszonyhalomnál - ami talán a kis házikónál lehetett - a föld továbbra is a Balanyi Béla régi jegyzeteiben említett körtemplom romjainak maradványait rejtheti. 

A feltárás jegyzetei - amik ha vannak - talán valahol a Nagykőrösi Múzeum egyik dobozában, vagy fiókjában lapulhatnak, amikből többet lehetne megtudni.

Kérdések:

- Hol lehetett az Asszonyhalomnál az Árpád-kori, vagy középkori templomrom, körtemplom?

- Ha volt itt templom, mi lehetett annak elnevezése, védőszentje, lehetnek e még a földben rommaradványok? 

- Miért maradhatott ki (vagy lett kihagyva) Tari Edit művéből ez a hely - mint templomos hely - Pest Megye középkori templomos helyei közül? 

- Miért jelöl ezen a területen két Asszonyhalmot is a XVIII. századi kéziratos térkép?

- Vannak e és ha igen, mit tartalmazhatnak Balanyi Béla egykori múzeumigazgató egyéb régi jegyzetei a hely kapcsán?

Talán egyszer majd kiderül.

2024.04.12.

B.

Egyéb képek, térképek, adatok ...stb.

Az 1800-as évek második felében tett egyes feltételezések szerint (Wagner János, 1879 körül) ezek a Törtel körüli halmok a régi időkben erődítésvonal részét is képezhették. 

Ez akár el is képzelhető. Többek között a Nagy Halom (vagy Asszony halom), a Besnyőhalom és a Látóhalom is látótávolságban voltak egymástól és talán a Látóhalom (vagy Látóhegy) név is magáért beszél. 

A Látóhalom az Asszonyhalomtól 1,9 km távolságra található (az Asszonyhalom feletti rész a Nagy Lapos (Lápos) és a régi Besnyő puszta déli része):

nlapos.JPG

Borovszky Törtelnél "dombgyűrűket" említ, továbbá azt is, hogy 1879-ben az Országos Régészeti és Embertani Társulat többek között az Asszony- és a Látó-halmokat megásatta.

Valahol Törtelnél, 1880 - egy meg nem nevezett halomnál a földben faragott kövekből álló kerek "valami"-re bukkantak (Balanyi Béla múzeumigazgató későbbi, 1973 évi jegyzete az Asszonyhalomnál körtemplomot említ  ):

ttlv.jpg

Balanyi Béla jegyzetei alapján, 1973 (1)

- Az Asszony és Látó-halmok mesterséges halmok. 

- Az Asszony halmon körtemplom alapjai kerültek elő.

- Az Asszony halom és a Látóhalom Törtel és Besnyő határán találhatóak.

Az Asszonyhalom és a Látóhalom helyzete az első katonai felmérés térképén - az Asszony és Látóhalmot út is összekötötte:

1_kat_tort.jpg

Az Asszonyhalom, a Látóhalom és a Besnyőhalom (halmok) egymáshoz viszonyított helyzete - és szerintem mindkét besnyői halmon lehetett templomrom, vagy temető (ezek közül az egyik ugye már előkerült):

kata_bh.jpg

Látóhalom (Borz-hegy, Látóhegy, Púposhalom, Búboshalom, Búboska) - (feltételezhető Keweghaz-Kőegyháza)

A Látóhegyet az Asszonyhalommal út kötötte össze (1.kat.felm.)

Hídvégi szerint felmerül, hogy a Látó-hegyen (Látóhalomnál) lehettek egykor a középkori Kőegyház (Keweghaz) templomának romjai, amelynek helye máig nem azonosított.

"...A feltehetően a tatárjáráskor elpusztult település neve a XV. sz.-ra már feledésbe merült, emlékét kőből épült templomának romja tartotta fenn, ami talán a mai Látó-halmon állt.." (2)

"...A Látó-hegyen van Füle Sándor tanyája, korábban Andó József vitézi telke (eredetileg Litter kisasszonyé). Andó József elmondta, hogy kubikoláskor számos sírt bontottak föl, a sírok ki voltak téglázva a tetemek fejénél. Sok szép téglát hazavittek Törtelre, fölhasználták, beépítették. Ezt a halmot az „Aranykalász” termelőszövetkezet alaposan legyalulta. De van még a halomból. (Andó József adatközlése 1965. Törtelen lakik a Vöröshadsereg útja 49. sz. házban.) A közelmúltban Balanyi Béla körösi múzeumigazgató még talált emberi csontokat és téglákat a halom megmaradt részén..." (2) (blog: sztem az említett tanya a Látóhalomtól kicsit odébb, de annak közelében volt)

A halom teteje ma be van "horpadva". A helyiek körében ez a halom "Búboska" néven emlegetett. (régi blogbejegyzések között, Borz Hegy néven található)

A Látóhalom maradványa a szántóföld szélében lévő út mellett, Besnyő-puszta határán (2021):

dji_0006_2.JPG

Besnyőhalom  (Bessenyeweghaz-Besenyőegyház)

A térképek alapján ezen a helyen kellett lennie a Besnyő-halomnak, ahol a szántóföldön egy domb található. ("Besnyő-halmon" 1992-ben Tari Edit templomromot tárt fel, 7 sírral)

"Besnyő halom: Az Árpád-kori Besenyő falu emlékét őrzi.." (2)

A térképen jelölt halomnál (is) még napjainkban is embercsont-szilánkok vannak szétszórtan a szántóföldön.

A térkép által (2.kat) megjelölt helyen lévő Besnyőhalom (vagy Besenyőhalom), egy enyhe domb a szántóföldön  (2021)//viszont a besnyői templomromot és temetőjét innen lejjebb tárták fel, annak időközben pontosítottam a helyét. Kérdés, mi volt itt akkor? A csontok a tatárdúlás emlékei, vagy temetőt rejthet ez a domb..?//

dji_0025_2.JPG

A 2.kat. térképen jelölt Besnyőhalomtól lejjebb (670m-re) lévő halom egy jóval feltűnőbb és magasabb, szabályos domb, ahol a besnyői templomrom és temetője lehetett - ez érdekes kérdéseket vet fel, mivel ez a hely nem azonos a térképeken jelölt Besnyőhalommal (itt rengeteg darázskő és csont, cserép található, itt lehetett a templom):

img_20240427_130934.jpg

További térképek:

1841 - az Asszonyhalmot a térkép névvel nem jelöli, de határhalomként feltünteti - további mellette akkoriban szőlőültetvény volt:

"...Asszony halma, (a lakosok előtt már ismeretlen; egy régi mappán a törteli szöllök sarkába van helyezve.)..."

1841_tortel_puszta_markovics_tkp.jpg

2.kat.felm. - az Asszonyhalom, Borszhegy (Búboska, Látóhalom) és a Besnyőhalom (a templom helye nincs jelölve) - a térkép alapján az Asszonyhalomnál egy nagy kiterjedésű halomra lehet következtetni, aminek az Asszonyhalom egy részét képezhette, melynek neve később a hellyel kapcsolatban fennmaradt:

2_kat_fem_nlp.jpg

Az Asszonyhalom a kataszteri térképen:

kataszteri_saaaa.jpg

1992 - az Asszonyhalomtól lejjebb eső terület, egy kisméretű, kör alakúnak tűnő folttal:

1992_assz.jpg

Törtel:

"...A középkori falu temetője és temploma a mai temető területén volt. A mai templomot 1802-ben építették a gótikus templom köveinek felhasználásával..." (2)

"...A róm. kath. templom 1803-ban épült, fegyverneki Vida István, majd fia László bőkezű hozzájárulásával, az ősi templom anyagából..."  (4)

Törtel község Besenyőpuszta irányából (2021) - a kép központi részében a Nagy-lapos (aminek elnevezése régebben inkább Nagy-lápos lehetett):

dji_0040_4.JPG

Ide a végére kisbetűvel, amit már úgysem olvas el senki:
Ismeretlen a környéken az az "X" hely, ahol a felszínen mázolatlan cserép és csontdarabok vannak, melyek "Z"-hez kapcsolódhatnak. Ez a hely a többihez történelmi szempontból is szorosan kapcsolóható mozaik egy eleme lehet, amely helyet a régészet nem jegyez.
Ezt a kis területet kósza régi feljegyzések alapján lehetett kikövetkeztetni. (kb. 2 éve)
A szürke színű, fakó cserepek és csontok - a múlt szilánkjai - csekély mértékű területen voltak, melyet azóta talán már a gaz, vagy parlag is benőtt. 
Légifotón a terület, ami egy foltos rész, ill. a földön a cserépdarabok egyike:

page_ooo.jpg

Források:
Katonai légifotók: fentrol.hu
Régi térképek: mapire, hungaricana
Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526 
(1) Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból
(2) Hídvégi: Pusztabokrok
(3) Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740
(4) Borovszky - Magyarország vérmegyéi és városai

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr5918375507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása