Több száz éves, felújított kápolna a 31-es főút mentén, Heves megyében, Dormánd község határában (Tenk és Dormánd között).

Tartalom: Hanyi kápolna, feszület, Szent Vendel szobor, Szentkút, Hanyi halom

Eger felé közlekedve hosszú évekig ott mentem, vagy mentünk el a főútról is jól látható  kis kápolna mellett, végül egy alkalommal megálltunk és megnéztük a kis szentélyt.

A bejegyzésben összegyűjtöttem néhány történeti és egyéb információt a kápolnáról, amihez régi leírásokból is próbáltam meríteni, valamint térképeket is beemeltem.

A kápolnához a 31-es főútról leágazó, fák közötti dűlőút vezet:

1864 - íródott Erdőtelken, Pozder jegyző és Nagy Márton bíró által:

"...Hanyi pusztán van egy kápolna, melyhez évenként nagy búcsújárások tétetnek Sz[ent] Anna napján. Ezen búcsú annyira népes, hogy 10-15-20 000 ember látogatja, s egy kis vásárral vetekszik, annyi sátor lepi meg a kápolna környéket. A kápolna egyedül áll a kietlen rónaságon. A búcsújárások és [a] kápolna eredete s építtetése teljesen ismeretlen időkre emlékeztet...." (1)

„Hanyi” név első említése 1278-ra tehető, falu volt itt egykoron a régi időkben, illetve az Árpád-korban elszórtan kisebb szállások. Hanyinak a török idők sok szerencsétlenséget hoztak, fontos utak melletti fekvése miatt.

A település először 1545-ben vált lakatlanná, majd visszaköltöztek az területre, de a falu 16. század végén elpusztult és elnéptelenedett. (4)

A hanyi Szent Anna kápolna az első katonai felmérés térképén (1782-1785) - a piros kereszt jelölés - forgalmas utak kereszteződésében:

A kápolna, ami így fest napjainkban:

A katolikuslexikon és Erdőtelek weboldal leírásai alapján a kápolnáról:

Kistáji jelentőségű búcsújáró hely Szent Anna tiszteletére.

A Szent Anna-kápolna és a major Erdőtelek (Heves m.) határában, a Dormánd felé vezető út mellett áll, az erdőtelki plébániához tartozik.

Az ajtó fölötti latin felirat szerint a kápolnát 1719-ben gróf. Butler Lajos építtette.

1791 - VI. Pius pápa adományozta búcsúkiváltságait Szent Anna napjára, s azt 1794-ben Eszterházy Károly egri pp. hirdette ki.

A kápolnát 1819-ben gróf Butler János restauráltatta.

Az alapítás idejétől egészen századunk közepéig keresztjáró napoktól kezdve Szent Anna napjáig minden kedden mise volt a pusztai kápolnánál.

A Szent Anna-napi búcsúkat egészen az 1950-es évek elejéig itt tartották, ekkor azonban a hatósági túlkapások lehetetlenné tették a búcsújárást.

A kultusz beköltözött az erdőtelki plébániába, a kápolna és berendezési tárgyai (képek, szobrok, oltár, padok) eltűntek, elpusztultak, ezáltal az ország egyik legfontosabb Szent Anna-kegyhelye elnéptelenedett.

Az 1980-as évek végén már ajtó nélkül állt az épület, a teteje rogyadozott.

A kápolna alapításának jászsági mondája szerint egy gazdag embert, valószínűleg az egyik Butler grófot, sorozatos csapások érték, melynek során jószágai is elhullottak, ennek okán építtette föl a pusztában Szent Anna kápolnáját. (2)

A közelben álló Szent Vendel-szobor (1809) kapcsán Szent Anna tiszteletébe állattenyésztéssel összefüggő mozzanatok kerültek.

A búcsúk alkalmával Szent Vendel szobránál is ájtatoskodtak, s a közeli Kömlő (Heves m.) is egykori állatvész után fogadta fel a pusztai zarándoklatot. Különösen állatok egészségéért, hasznáért fohászkodtak itt.

Az oltárra helyezett offerek (helyi nevük: tetem, bárány) között is legnagyobb számban állatfigurák voltak. 

Már az ünnep előtti nap gyülekezett a környék: Besenyőtelek, Kömlő, Füzesabony, Dormánd, Mezőkövesd, Tard, Kál, Heves, Tarnabod, Kerecsend, Tomajmonostora, Abádszalók, Kunhegyes és más falvak, valamint Erdőtelek népe e pusztai kápolnánál.

A kápolna mellett nagy szekértábor és kirakodóvásár szerveződött.

Az erdőtelki processzió mindig csak az ünnep hajnalán ment ki pap vezetésével. Kiérvén megkerülték a kápolnát, s csak úgy mentek be.

A hordozható Mária-szobrot fehér ruhás Márialányok vitték, mellettük a Máriadajka haladt.

A Szent Anna-napi búcsút hasonló külsőségek közt ma az erdőtelki plébániatemplomban tartják. (B.G.)

- Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében. Bp., 1944/23 - (2)

A kápolna mellett feszület is áll:

A kápolnáról úgy tartják, azt gróf Butler Lajos építette, viszont valószínűsíthető, hogy a középkori Hanyi település elpusztult és romos templomát építhették újjá, amit ezt követően a továbbiakban kápolnának használtak.

"...Gróf Butler János egri várparancsnok 1691-ben vásárolta meg ezt a területet.

1719-ben vélhetően az egykori, akkor már romos templomot újíttatta fel és építtette át, amelyet kápolnaként használtak. Szent Anna tiszteletére szentelték fel, amit az ajtó fölé vésett latin felirat is tanúsít. 

Hanyi település Szent Anna templomáról 1733-ban, mint jó állapotú kőépületről írtak.

1763-ban és 1819-ben mint Butler Lajos által épített kápolnaként említik.

1814-ben javították, ekkor új hajót építettek a régi szentélyhez.

A kápolna védőszentje ma is Szent Anna..." (3)

A kápolna madártávlatból, környéke zarándoklatok és búcsújárások helyszíne - a távolban Besenyőtelek (jobbra) és Dormánd (balra):

Oldalnézet - a kis épület balra nem tudom mi:

A kápolna hátsó nézetből, a háttérben a kápolnáig vezető fasor végén a forgalmas 31-es főút:

A kápolna mellett valahol egy Szentkút is található (hogy hol, azt nem tudom, ezt utólag olvastam).

"Hanyi pusztán a Szent Anna tiszteletére szentelt kápolna a Buttler grófok alapítása, kisebb búcsújáróhely volt. A mellette lévő Szentkút a jámbor néphagyomány szerint úgy keletkezett, hogy Vendel vándor juhász képében erre járt. Megszánta a tikkadt juhokat és botját leszúrta. Azóta is forrás csörgedezik a helyén." (BÁLINT S. 1977. II. 388.)

A kápolna és a Hanyi kút a második katonai felmérés térképén (1819-1869) - a kápolna közelében ezen a térképen két kút is látható, amik vélhetően gulyakutak lehettek:

Néhány régészeti információ a kápolna közeléből:

2015-ben a kápolna közelében a 31-es főút mellett történő útépítéshez hozzárendelt régészeti felügyeletkor sírok, házgödrök...stb. kerültek elő. A fellelt objektumok az Árpád-korra, késő középkorra, kora újkorra voltak tehetőek.

A megtalált sírok között több gyermeksír is volt, fél éves, egy éves, másfél éves gyermekeké, akik közül volt, akit koporsó nélkül, textilben temettek a földbe.

"...A felnőtteket a lehumuszolt felszínhez képest átlagosan 60-80 cm mélyen helyezték el. A gyermektemetkezések ehhez képest sekélyen voltak, szinte alig érintették az altalajt. A gyermekeknél a sírgödör majdnem teljes egészében a humuszban volt, szerencsés körülménynek tekinthető, hogy ezeket a sírokat dokumentálni tudtuk...." (3)

"...1977-1978-ban a Hanyi-pusztai kápolnában és körülötte Fodor László végzett feltárásokat. Az épület környezetében településmaradványok, illetve 15. századi cseréptöredékek kerültek elő, amelyek bizonyosan az egykori templom körüli település maradványaiként értékelhetők, és a középkori forrásokban megjelenő Hanyi, pontosabban az 1467-ben is említett Egyházashany településével azonosíthatók...." (3)

1978. - Régészeti Füzetek - Fodor László leírásai - az alábbiak szerint a kápolna középkori alapokra épült:

"...A Dormánd és Tenk közötti út keleti oldalán ma már düledező XVIII. századi uradalmi kápolna környéke tekinthető a késő-középkori falu központjának. E megállapításhoz elegendő anyagot szolgáltattak a nem ásatásból származó régészeti megfigyelések..." (4) 

Dormánd- Hanyipuszta, Szent Anna kápolna alaprajza ( 1977-1978) (készítette: Fodor László) - kép forrása (3):

A kápolna felülnézetből mostanság:

Szintén a kápolnához, valamint a közeli Erdőtelek és Hanyi falvak kapcsolata:

"Erdőtelek és Hanyi falu neve először 1215-ben, Erdev, illetve Honi néven szerepel egy oklevélben. 1549-ben a török mindkét falut elpusztította, s míg Erdőtelek 1564 után újratelepült, Hanyi néptelen maradt.

1691-ben gróf Butler János egri várparancsnok vásárolta meg a területet, s 1719-ben kápolnát építtetett a pusztán Szent Anna tiszteletére, mint ezt az ajtó fölé vésett latin felirat is tanúsítja.

Butler 1701-ben örökbe fogadta unokaöccsét, Butler Lajos Jánost, aki szintén grófi rangot nyert. Az utóbbinak fia,

Butler Gábor alatt Erdőtelek népes faluvá fejlődött, míg Hanyi pusztán csak majorsági üzem létesült.

Butler Gábor halála után fia, János örökölte a birtokot. Ő súlyos adósságokba keveredett, s többször kényszerült bérbeadni a pusztát, de a kápolnát 1825-ben megújíttatta Zwenger József egri kőmíves mesterrel.

Említésre méltó, hogy Mikszáth Kálmán róla mintázta a Különös házasság című regényének főhősét." (5)

Áttekintő térkép - első katonai felmérés térképe - Erdőtelek, Hany, Besenyő, Tenk:

Egy kis lapszemle:

1868 - Eger Hetilap - 75 forintos harmonika vásárlása a kápolna részére:

1975, Népújság - honfoglalás kori kard és bárd a Hanyi kápolna közelében:

"...A szétdúlt temetők, települések leletei ebek harmincadjára kerülnek, viszi, aki éri, széthordja boldog-boldogtalan. Így történt ez például a hanyi kápolna környéki sírokkal is legutóbb, ahonnét semmi lelet nem került múzeumi oltalom alá.

Még arról a' honfoglalás kori kardról és bárdról sem tudunk semmi bizonyosat, amelyeket bizonyos Hegedűs nevezetű vezetőjüknek adtak át a gyalusgépeken dolgozó emberek.

Hegedűs kisajátította magának a történelmi emlékeket, de könnyen meglehet, hogy pénzért túladott rajtuk, s a „műkereskedelem” valamelyik nepperének kezébe jutottak. Ki gondol a köz számára elkallódó régészeti leletek sorsára?..."

1975-ben írt a Népújság a kápolna közelében talált kardról és bárdról, a kápolnánál 1977-ben kezdődtek meg régészeti tevékenységek. A bárd és a kard vélhetően sosem lettek meg.

Heves Megyei Hírlap, 1993:

Zarándoklat  2000-ben a kápolnánál - forrás: Heves Megyei Hírlap, 2000. - fotó: Ötvös Imre:

A kápolna 1961-ben készült katonai légifelvételen:

Napjainkban:

További képek a kápolnáról

A kápolna tornya:

A homlokzati kisablakban lévő szobrot nem igazán kímélik a madarak:

A kápolna egyik régebbi formájában (kép forrása: utazzithon.hu):

Romosan, vagy felújítva, mindenképpen pompás kis épület:

2012-ben a kápolna a 31-es főúton lévő Hanyi-ér hídja felől (forrás: google térkép):

A kápolna melletti feszület:

Hátrahagyott emlék valakitől a feszület talapzatán:

A Szent Vendel szobor

A jelenlegi Szent Vendel szobor a kápolnától 350 méterre, a 31-es főút mellett található:

"...A kápolna közelében Szent Vendel szobrot emeltek 1809-ben, feltételezhetően a környékre jellemző állattenyésztés miatt. A búcsújárás kultusza ekkortól Szent Vendel által összefonódott az állattartással, állattenyésztéssel." (3)

 A Szent Anna kápolna és Szent Vendel szobrának jelölése a kataszteri térképen, 1885-ben:

A jelenlegi szobrot 2016. körül állították a régi helyére, ami az előzőhöz szinte nem is hasonlít.

Az előző Szent Vendel szobor a google térképen, 2012-ben - fehér színű volt és az alak a karjait maga előtt tartotta:

Néphagyományok a szoborhoz (forrás: Császi Irén: „Óvd a vésztől jószágunkat”. Szent Vendel Heves megyei kultusza):

"Tréfás néphagyomány is fűződik a Hanyi pusztai Vendel szoborhoz. A tenkiek úgy vélik, hogy arra fordul mindig amerről a harangszót hallja, ha Tenkről szól Tenk felé fordítja a fejét, ha Dormándról szól Dormánd irányába. Volt, aki odaállt a szobor elé és figyelte délben, de nem akart megmozdulni. Mondta is a tenki embernek, hogy becsapta, nem mozdul az a szobor semerre. Azért nem, mert nincs füle sem, így nem hallja a harangszót." (8)

„Jószágok között vész volt, a Hanyi pusztai kiskápolna szent Annának volt fölszentelve. Az akkori öregek, kömlőiek összebeszéltek, hogy aki csak teheti mindenki menjen a búcsúra és tegyünk fogadalmat, Szent Annának, hogy ezt a nagy jószágvészt ami a mi községünkbe, meg a környékén ami csak van, szüntesse meg azt a nagy veszedelmet. Az ottani uraság csináltatott ott is Szent Vendelt, mikor vége lett a búcsúnak, imádságnak, szent misének, akkor oda is kimentek fohászkodni, hogy Szent Vendel segítségével a jó Isten megszüntesse azt a nagy veszedelmet, ami ezen a környéken volt.." (8)

A kápolna közelében tanyasi iskola is volt - 1941-es katonai felmérés térképe:

Szentkút a kápolnánál

A kápolnánál nem emlékszem Szentkút féleségre, de mivel csak utólag olvastam róla, nem is kerestem. Feltételezem, hogy a Szentkút a kápolna mellett található vízér forrásának fakadási helyére vonatkozhat.

"Hanyi pusztán a Szent Anna tiszteletére szentelt kápolna a Buttler grófok alapítása, kisebb búcsújáróhely volt. A mellette lévő Szentkút a jámbor néphagyomány szerint úgy keletkezett, hogy Vendel vándor juhász képében erre járt. Megszánta a tikkadt juhokat és botját leszúrta. Azóta is forrás csörgedezik a helyén." (BÁLINT S. 1977. II. 388.)

Hanyipuszta valamikor a közeli Erdőtelekhez tartozott, ahol Szentkútra utaló térképjelet érdekes módon ott találtam.

Szentkút part jelölés a kataszteri térképen (1885) a kápolnától 7,8 kilométerre, Erdőtelektől NY-ra - bár akár az is lehetséges, hogy több Szentkút is volt a környéken, ki tudja:

Hanyipuszta régebben Erdőtelekhez tartozott:

"Erdőtelek község Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült megyében, Tarna szolgabírói járásban fekszik, a hozzácsatolt P. Hanyi, Tenk és Felsőtelek pusztákkal. Maga az anyaközség neve, úgy a hozzácsatolt pusztákéi is, csak ez egyféleképp neveztetik." (1)

"Erdőtelek népesítésének ideje bizonytalan, s a legrégibb időre vihető vissza. Népe legtisztább magyar ajkú, vallására nézve római katolikus. Mindazonáltal a nép ajkán élő hagyomány szerint a község mostani helyén nem volt Erdőtelek helysége, hanem a 3/4 óra távolnyira felső Hanyi pusztán lett volna az, ahonnan is a tatárok pusztításakor ottan az egy falu is elpusztult, és ide ezen mostani helyen, mely akkor erdő lehetett, telepedett le, innen talán a község neve is Erdőtelek..." (1)

Az Erdőtelek melletti Szentkút part és a Hanyi kápolna távolsága és helyzete:

A Hanyi-halom

Ezek a halmok mindig érdekesek, titokzatosak, rejtélyesek, kevésbé ismert történelmi nevezetességek, többnyire emberkéz által létrehozott dombok. Lehetnek halomsírok, sírhelyek, őrhalmok, határjelek, de rejthetnek romokat is...stb. Előfordult, hogy némelyikük kivégzőhelyül is szolgált.

A halom a kápolnától 1350 méterre DNY-ra, a Hanyi-ér mellett található.

A halom a kataszteri térképen (1885):

A halom közelében X. századi temető is található:

"...A X. századi temetőtől DK-felé 900 m távolságban emelkedik a Hanyi halom, ahol homokkitermelésnél XI-XII.századi cserepekkel és állatcsontokkal teli gödrök kerültek napvilágra...." (4)

A Hanyi halom a távolból egy kivágott képrészleten - a fasor mellett kivehető magaslat:

A halom Árpád-kori szálláshely lehetett, sőt, egykori vámhelynek is feltételezhetőnek vélik:

"...Vegyük szemügyre most a hevesi vártól Egerbe vezető strata publica-t.

Átánytól Hon faluhoz az országút egy halom (Hanyihalom) tövénél vezetett el, maga a halom, láttuk, hogy Árpád-kori szálláshely volt; ide Szárazbő felől is befutott egy szekérút.

Átány központjától Hanyihalom az úton 7 km, Hon késői középkori központjához (Hányi kápolna) 8,2 km.

Hanyihalom helyzete annyira kísértetiesen hasonlít Szőhaloméhoz, hogy nem csodálkoznánk, ha egyszer okleveles anyagból kiderülne, hogy itt valaha vámhely volt..."

A halom az első katonai felmérés térképén (1782-1785) is jelentkezik az említett utak mellett:

A Halomi-dűlő egy része és a 31-es főút Tenk irányába a kápolna felől - az út jobb oldalán a Kőkert kis pusztai dűlő és az egyik régi Reményik tanya:

A Hanyi kápolna, a Hanyi halom (115-ös tkp.pont) és a Reményik (Zsiga) tanya a harmadik katonai felmérés térképén:

Végezetül egy levél a kápolnával kapcsolatban,1985-ből:

1985 - Hevesi Szemle / olvasóink írják rovata - olvasói levél az akkor még romos állapotú Hanyi kápolnáról:

Hannus István egyetemi adjunktus olvasói levele:

"...Besenyőtelken születtem, de tanulmányaim miatt régen elkerültem otthonról.

Szegeden élek, a József Attila Tudományegyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékén dolgozom. Szüleim azonban jelenleg is a faluban laknak, így én is rendszeresen látogatok haza.

Ilyenkor mindig elszomorodom kicsit, mikor a 31-es úton Hanyihoz érve, az úttól néhány száz méterre, a Hanyi-ér partján álló, omladozó kápolnát meglátom.

A szép barokk építmény a táj ékessége lehetne, jelenlegi állapotában azonban inkább sebhelyhez hasonlít.

Nyáron közelről is megnéztem, lefényképeztem, mellékelek is néhány fotót. A falak még jó állapotban vannak, de a tető már több helyen tönkrement, így lassú pusztulás vár az épületre, pedig kár lenne érte.

Az ajtó fölötti, már szintén hiányos latin nyelvű feliratot az alábbiak szerint próbáltam rekonstruálni és lefordítani:
Ezt a templomot Szent Anna tiszteletére építette és díszítette Butler gróf 1719-ben, restaurálta gróf Butler János 1814-ben.

Azaz a közeli Erdőtelek birtokosai, a Mikszáth Kálmán: Különös házasság című művéből ismertté vált Butler család volt a kápolna építője.

A Dobó István Múzeum régészei ásatásokat végeztek a kápolna körül és megállapították, hogy a török időkben elpusztult, újjá nem épült, középkori falu templomának alapjain építették fel a kápolnát.

A helynek azonban megmaradt a vonzereje. Nagymamámtól hallottam, hogy az Anna-napi búcsúra a környékbeli falvakból, de a Jászságtól Mezőkövesdig, s távolabbról is összejöttek az emberek.

Az egyházi szervezetben a kápolna Erdőtelekhez tartozik. Felkerestem a plébánost, aki elmondta, hogy a vallási funkció az ötvenes években szűnt meg, amikor nem éppen a vallási türelem példájaként - egy reggelre kirakták a berendezési tárgyakat a kápolna elé. Azóta ezeket, és az oltárképet az erdőtelki templomban őrzik, és ott tartják az Anna-napi búcsút is.

A plébános szerint a kápolna vallási funkcióját nem szándékoznak visszaállítani, különösen azért nem, mert Tenken épül egy új, modern templom. Akkor hagyjuk sorsára, elpusztulni... ? Kár lenne! Az országszerte található régi kastélyok sorsa azt példázza, hogy azok bizonyulnak életképesnek, amelyeknek találnak, megfelelő új funkciót.

Szeretnék egy ötlettel szolgálni. Balatonbogláron már országos hírnévre tett szert a kék és a vörös kápolna, amelyek belül fehérre meszelve különböző kiállításoknak adnak otthont.

Itt a mi kápolnánk mellett egy autós pihenőhelyet lehetne kialakítani. A forgalmas 31-es út mellett, a Hanyi-ér partján ehhez ideális környezet kínálkozik. Néhány pad, asztal elhelyezésével, W. C. építésével, fák ültetésével, szerintem kis befektetéssel megoldható lenne. A helyreállított kápolnában pedig különféle tablókon, képeken ismertetni lehetne a kápolna, az építtető Butler család történetét.

Fel lehetne hívni az átutazók és itt megpihenők figyelmét a környék, Heves megye déli részének nevezetességeire, például az Erdőtelken található Butler kastélyra és a mellette levő gyönyörűen gondozott és alig ismert botanikus kertre, Dormándon a Remenyik Zsigmond emlékszobára, Besenyőtelken dr. Berze Nagy János néprajzkutató szülőházára, az Átányon levő falumúzeumra, Heves és Füzesabony nevezetességeire.

A 31-es utat karbantartó KPM vállalat, a Hanyi-eret gondozó vízügyi vállalat, a füzesabonyi Állami Gazdaság és új városunk, Heves összefogásával, az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve a Dobó István Múzeum irányításával megmenthető lenne a kápolna. Mivel én messze vagyok, ezért szeretném a Hevesi' Szemlén keresztül felhívni az érdekeltek figyelmét.

Remélem, szőkébb hazánk, a műkincsekben amúgy sem gazdag Dél- Heves megye gyarapodik egy szépen helyreállított kápolnával magunk és az utókor javára és hasznára."

(Blog: a kápolna azóta felújításra került, padok, pihenőhely nincs, de ez annyira nem is baj, mivel így is sok eldobált szemét volt a kápolnához vezető út mellett.)

------------------------------------------------

HANYIPUSZTA

"Hanyi (Han, Hon)
Elpusztult település Dormánd és Erdőtelek határában. A XIII-XVI. század között említik források.
Az Árpád-korban több apró szállásból állt. A mai Hanyi-ér jobb és bal partján is feltételeznek telepet, de legalább két egykorú faluhelye volt.
Az egyik faluhely X.századi temetője a Hanyi-ér mai nagy kanyarjában volt. Ez a telep azonos oldalon volt a temetővel, a bal parton. A középkorban a kis telepek koncentrációjából jött létre Nagyhanyi. Az 1596. évi hadjárat során pusztult el. A Hevesről Egerbe vezető nagyút keresztül vezetett rajta.
1100 évvel ezelőtt, amikor ezen a helyen már honfoglalók laktak, az Ős-Laskó vize folyt keresztül határán.
A jelzett telephelyek környékén a folyásirány oldalirányban mutat kisebb változást, az évszázadok alatt. Ez okozhatta a jobb és a bal parti átköltözés kényszerűségét, melyről Szabó János Győző szól.
Ez az alföldperemi sík vidék a magas árterek időszakos elöntésű réti talajú és keményfás ligeterdős tájtípusában volt, melyben halászattal, állattenyésztéssel és kisebb volumenben mezőgazdálkodással foglalkoztak..." (6)

2023.11.17.

B.

Források: