Kiegészítés (2022.11.18.):
****Ez a bejegyzés kb. 2 és fél hónapot szünetelt. Miután 2022. szeptember elején elkészült, ketten mondták, hogy vegyem le. Az egyik álláspont az volt, mely szerint gyorsan vegyem le ezt a bejegyzést. A másik oldalról egy kérés volt, hogy a bejegyzés kétségeket ébreszt és a megjelenése idején hátráltatta volna a feltárási és egyéb folyamatokat. Ezért egy időre a bejegyzés nem volt nyilvános, nem szerettem volna véletlenül sem hátrányt okozni bárkinek is.
2022. november végére terveztem az újbóli élesítését, a feltárás és a templomrom körüli további mozzanatok azóta már befejeződtek.
Senkinek nem kell aggódnia, a Magyarságkutató Intézet a templomromot már Szent Márton templomként publikálta és nevezte meg és ez már nem is fog megváltozni. Tovább kutakodni a templomromok kapcsán úgysem fog már senki.
Mindenki azt gondol, amit saját szemszöge szerint jónak lát, a bejegyzésben egyébként is csak feltevések vannak.
A bejegyzés 2022. december 01-e táján lesz ismét olvasható.****
A Szent Márton elnevezésű, fóti, sikátorpusztai templomrom
A blogbejegyzés egyben azt a kérdést is felveti és fejtegeti, hogy felmerül annak gyanúja, hogy a jelenleg feltárás alatt lévő Fót-Sikátorpusztán lévő templomrom esetleg - vagy talán - mégsem azonos a Szent Márton templom romjaival, a templomrom névazonosítása akár téves is lehet..
Előzmény:
A Magyarságkutató Intézet 2022 nyarán kezdte meg a Fót-Sikátorpusztán lévő templomrom ásatását. A templomromot a Szent Márton templommal azonosítják.
A Magyar Nemzet 2022. augusztus 29-i száma többek között arról tudósít, hogy ...a huszonnegyedik órában sikerült feltárni a fóti Szent Márton-templomot, valamint az utolsó pillanatban kezdte meg a Magyarságkutató Intézet a fóti Szent Márton-templom feltárását, ami helyi civil szervezetek és a katolikus egyház kezdeményezésére indult.
A templom Fót-Sikátorpusztán, a Rossztemplom-dűlőben található.
A templomromnál állagmegóvást terveznek és a munkálatokat november 11-re, Szent Márton napjára tervezik majd befejezni, amikor is mise keretében újra kívánják majd szentelni a templomot.
(forrás és a teljes cikk címe: Múltunk értékmentése az utolsó pillanatban, szerző: Harangosi Éva - teljes cikk link) - egyébként jó cikk, többször is elolvastam.
A fentiek ellenében viszont felmerül, hogy a Szent Márton templom nem Fót-Sikátorpusztán, hanem az onnan kb. 2,4 km távolságra lévő Szent Márton hegynél volt, vagy lehetett...
A Szent Márton hegy a második katonai felmérés térképén (1819-1869) - a "hegyen" a térkép jól láthatóan piros színnel jelöl egy romot:
Még 2020 novemberében boldogan posztoltam képeket az egyik közösségi oldalon a sikátorpusztai templom romjairól Szent Márton templomrom elnevezéssel.
Kép a Fót-Sikátorpusztán lévő, Szent Márton templomának tulajdonított romokról - kép 2020-ból - (jelenleg 2022 nyarán, őszén feltárása zajlik):
A Fót-Sikátorpusztai templomromról posztolt képeimhez akkor - még 2020-ban - az alábbi hozzászólás érkezett:
T.Péter: "Ez bizony nem a Szent Márton templom romja, mert az nem itt, hanem Mezőszentmárton faluban, Rákospalotától északkeletre, a Régi Fóti út mellett, a Csömöri patak partján állt, ahol a Szentmárton hegy nevű domb őrzi emlékét, s ahol Melis Katalin 1975-ben azonosította. (Szent Martoni hegy, KF II. col. 32. sect. 50. 1861.)..."
Ezzel ellentétben Tari Edit régésznő a Fót-Sikátorpusztán a Rossztemplom-dűlőben lévő sikátorpuszta területén lévő templomromot Szent Márton templomaként nevezi meg és azonosítja. (Forrás: Tari Edit: Pest megye középkori templomai, 66.oldal)
Két szakember eltérő azonosítása...?
A fentiek végett egyik nap fogtam magam és a térképek alapján megkerestem Rákospalotán a Régi Fóti-út mellett a Szent Márton hegyet.
Akik egy hegyre gondolnak, azok tévednek, mert a Szent Márton hegy csak egy kis domb a Régi Fóti út menti szántásban.
A Szent Márton "hegy" a helyszínen, egy kismértékű domb a Csömöri patak mellett a Régi Fóti-út közelében (a kép közepén a villanyoszlopnál - jóval nagyobb lehetett, az évek során elszánthatták):
A Szent Márton hegy és a Csömöri-patak partja madártávlatból:
A második katonai felmérés térképén (1819-1869) a Szent Márton hegyen (Palota - Rákospalota területén) romot jelöl a térkép:
Vagyis ezen a helyen:
(A térképeket egymásra illeszteve elcsúszást nem tapasztaltam.)
A Fót-Sikátorpusztán lévő templomrom és a Szent Márton hegyen a 2. katonai felmérésen feltüntetett rom között kb. 2,4 km a távolság.
A katonai térkép (2.kat.felm.) a Fót-Sikátorpusztán lévő romot és a Szent Márton hegyen lévő romot is feltünteti.
A sikátorpusztai templomrom a 2.katonai felmérésen (a kataszteri térképen egy "sz"-el van írva):
A Szent Márton hegyen feltüntetett rom a 2. katonai felmérésen:
A két rom egymáshoz viszonyított helyzete a második katonai felmérés térképén:
Google térképen a két rom helyzete:
Áttekintő képen - már amennyire annak lehet nevezni:
A Szent Márton hegy jelenlegi legmagasabb pontja:
A Szent Márton hegy legmagasabb pontján elszórtan kőtörmelékek vannak - valamilyen romnak csak kellett itt lennie, ahogy a térkép is jelöli - ezekről néhány kép - sok van belőlük és csak a legmagasabb pontnál:
Kataszteri térkép (1883) (saját jelölésekkel kiegészítve), a sikátorpusztai templomrom jóval feljebb van) a határvonal (piros) és a Szent Márton hegyen lévő vélt rom helyzete:
Felmerült kérdések:
- a Fót-Sikátorpusztán lévő templomrom valóban a Szent Márton templomrom?
- A Szent Márton hegyen lévő rom milyen rom lehetett?
A sikátorpusztai templomromot - mint Szent Márton templom romját - november 11-én Szent Márton napján felszentelni tervezik.
A google maps a Szent Márton hegynél a patakpartnál egy objektumot jelöl, mint történelmi nevezetességű hely:
Egy 1298-as említés szerint Szent Márton egyháza Megyer keleti szomszédja volt:
Györffy 1998. 521.: „Sz. Márton egyháza (Káposztás-)Megyer K-i szomszédja (1298)" (1)
A második katonai felmérés térképén (1819-1869) Megyer, Palota és Sikátorpuszta helyzete - Megyert zölddel karikáztam - Megyer az 1800-as években K-ről Palotával (Szent Márton hegy) volt határos:
A kataszteri térkép szerint (1883-1884) Megyer K-ről Palotával határos és Sikátorpusztával egyáltalán nem határos - a piros a határvonal:
Térkép részlet 1818-ból, ezen a térképen a Sikátorpusztai templomrom is szerepel "Rudera Sikátor" elnevezéssel, viszont e térkép szerint Sikátorpuszta akkor éppen Megyerrel volt határos:
Összefoglalva, röviden:
A Szent Márton hegy Fót-Sikátorpuszta és Rákospalota határvonalánál található. Patakpart, domb, határvonal, kimondottan templomos jellegű hely.
A második katonai felmérés térképe a Szent Márton hegyen romot jelöl. A dombon lévő rom akár határjel is lehetett. A Szent Márton dűlő a hegynél található. A domb legmagasabb pontján kődarabok vannak.
Illetve olyan információk is vannak, mely szerint Melis Katalin régésznő a Szent Márton hegynél azonosította volna a Szent Márton templomromot (erről részletesebb adatok nem állnak rendelkezésre).
Ezek alapján az lenne a logikus, hogy a Szent Márton templomrom a Szent Márton hegynél volt, vagy lehetett, nem pedig onnan 2,4 km-re Fót-Sikátorpuszta területén.
Illetve meg kellene nézni a levéltári térképek között, hogy 1298-ban Megyer K-ről Palotával vagy Sikátorral volt-e határos és az akkori (XIII. sz.-i) határjárási jegyzőkönyveket (Megyer, Sikátor, Palota) és az akár döntő is lehet a kérdésben (vagy még a mostani feltárás leletanyaga, ha olyan).
Egyébként úgy gondolom, hogy bármi is történik, a Fót-Sikátorpusztai templomrom már Szent Márton templomromként kerül be a köztudatba és az is marad.
De akkor milyen védőszentről elnevezett temlom(rom) volt a régi Szent Márton hegynél, a patakpartnál?
2022.09.07., Balatonfüred
B.
Rövid videó a helyről:
A félreértések elkerülése végett:
A sikátorpusztai templomrom különleges, kevésbé ismert templomrom. Hogy feltárják és foglalkoznak vele, nagyra becsülendő, tiszteletre méltó. Ez a bejegyzés egyszerűen csak a Szent Márton templom kérdését feszegeti, illetve hogy milyen rom lehetett valamikor a Szent Márton hegyen?
A Szent Márton hegynél egyébként sajnos a szántóföld szemetes és kihordott törmelékes. A Csömöri-patak mellett a fák között annyi szemét van, hogy egyszerűen gusztustalan. Háztartási hulladék, sitt, bitumenkupac, flakonok, rongyok, festékesvödrök.... rettenetes.
A térkép romot a dombtetőre jelöl. Ha a templomrom nem a dombtetőn, hanem annak közelében a patakpart mellett volt, a dombtetőn akkor is feltételeznék valamilyen romot (térkép, képek, elszineződött talaj, kövek).
Kiegészítés 2022.09.11. (S.B. felvétele):
További megjegyzések:
(A blog külső információja alapján: - felmerült az is, hogy a sikátori templomromnál a templomhajóban az ásatáskor talált törött zárókőtöredék régen esetleg más helyről kerülhetett oda.)
Mindkét rom mellett jelentős út haladt el régen, Sikátorpusztán a templomromtól délre, a Szentmárton hegyen a romtól északra.
Térképen (2.kat felm. 1819-1887):
1. katonai felmérés (1782-1785) térképén a romok mellett akkor elhaladó utak:
A fóti határjárásnál egy elszántott dombot említenek Sárfűnél mint elszántott határjelet (1678) (Igazságszolgáltatási iratok 1661-1720, 131.oldal):
- forrás: Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái 1661-1720 -
- Sárfű, patak, Palota, föld határhányás, Fótról Palotára járó szekérút (Régi Fóti út?), hegyoldal (Szent Márton hegy?)
A környéken található Csörsz árok említése - csak egy a sok közül - jegyzőkönyv 1651-ből:
- forrás: Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 -
A határjárási jegyzőkönyvekben - 1653 - ellentétes tanúvallomások is akadnak:
A Szent Márton hegy a Csömöri-patak felől:
Források:
- Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
- Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589-1660 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. (Budapest, 1998)
- Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
- Magyar Nemzet 2022. augusztus 29-i számából: - Múltunk értékmentése az utolsó pillanatban (Harangozó Éva)
- régi térképek: mapire
- katonai légifotók: fentrol.hu