Egy talán kevésbé ismert hely, féltve őrzött és megbecsült Árpád-kori emlékeink közül.
Az Árpád-kori templom egykori helyén most nem templom, hanem egy dögkút áll.
Nem erre van kiélezve a bejegyzés, de a dögkút valóban ezen a helyen van, ezen nincs mit szépíteni. Használatban, vagy használaton kívül, azt nem tudom. A hely ettől függetlenül semmit nem veszít a jelentőségéből.
A bejegyzésben szereplő Hegyes-halom Abony határában, egy forgalmas műút mellett található. A megmaradt dombon - vagy halmon - egy feszület is helyet kapott a dombtetőn lévő kőből készült mérőpont mellett.
A Hegyes-halom - vagyis ami belőle megmaradt - tetején a feszülettel:
A helyszín környékével kapcsolatban van egy kis anomália, ugyanis a regesztákban említés esik Külső és Belsőhegyesről, amely területek elhelyezkedése jelen ideig - ha jól tudom - pontosan nem tisztázott. De erről majd külön, a bejegyzés végén, egyébként is kibogozhatatlan.
Ami biztos, a régi katonai térképek az abonyi Hegyes-halmot erre a helyre jelölik és a hellyel kapcsolatos leírásokat a helyszíni terepviszonyok szintén alátámasztják.
"ABONY-HEGYESHALOM
a. Külsőhegyes(?)
c. 1368, 1411
Tari, 1995: Valószínűleg azonosítható az 1368. évi ceglédi határjáró oklevélben az északi oldalon szereplő negyedik romos templomhellyel, amelyet Külsőhegyesnek neveztek.
A templomot magában rejtő dombnak több, mint a felét útépítés miatt elhordták. Helyszínelés során láttuk, hogy a templom nyugati fele valószínűleg elpusztult. Talán a szentély kis részlete még a földben lehet." (1)
(a: középkori településnév, c: írott forrás, a helység első említése)
Az abonyi Hegyes-halom a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) - a halmot a térkép az út mellett jelöli és már akkor is mérési pont (tőle keletre a mellette lévő két kis piros kocka épületeket jelöl, ahol most is tanya áll):
Az előzőekben Tari Edit régésznő a halom kapcsán említett leírása szerint a templomot magában rejtő dombnak útépítéshez több mint a felét elhordták...
Ha segítségül hívjuk a fentrol.hu katonai légifelvételeit, akkor ezen az 1965-ben készült légifotón látható, hogy jócskán elhordtak a halomból:
Pont az ellenkező irányból fényképezve, de jól látható, hogy a halom egyik fele - és nagy része - hiányzik:
1995-ben még azt írták, "talán a szentély kis részlete még a földben lehet"..
Lehet, hogy maradt valami a templom köveiből és alapjaiból a halomban, de szerintem nem sok minden.
A megfogyatkozott halom az út felől:
A domb hiányzó részen lévő tájékoztató tábla, kivételesen nem az Árpád-kori emlékhelyre hívja fel a figyelmet, hanem a dögkútra:
A dombot megkerülve nyugodtan fel lehet sétálni a domb tetejére, ahová egy enyhén kitaposott ösvény vezet:
A halom tetején fából lévő feszület, a feszületen pedig a "Megváltó", bádoglemezből kialakítva:
Már máskor is említettem, de aki ezt a bádogból kialakított alakot kitalálta... (nem lehetett egy tervezőmérnök, a véleményem szerint ez egyszerűen tragédia - olyan, akár egy lőlap - elnézést):
Viszont a fakereszt az teljesen jó és ideillő, sőt, az is jónak mondható, hogy ilyesmi ki lett alakítva a halom tetején.
A feszület előtt egyébként művirágok vannak elhelyezve.
A feszület felső részén INRI felirat - "Iesus Nazarenus Rex Iudeorum" - Názáreti Jézus a zsidók királya:
A fakereszt mellett a térképeken is jelölt mérési pont:
A kőből készült mérési pont legutóbb 1975-ben lett elhelyezve a rajta lévő évszám szerint:
Ez a nyílás szintén a domb tetején található - nem tudom milyen mély lehet - amibe egy gyerek véletlenül akár bele is csúszhat, esetleges látogatáskor erre nem árt odafigyelni:
A Hegyes halom megmaradt részei, tetején a feszülettel:
Hídvégi leírásából:
HEGYES-HALOM (Abony)
"A halom a középkori Belsőhegyes pusztafalu nevét őrzi. A halmon Győre Pál és Temesközy István sírokat, Árpád-kori kerámiatöredéket találtak.
1931-ben a Magyar Nemzeti Múzeum csere útján egy abonyi kincsleletet szerzett meg. A kis mázas cserépbögrében elrejtett két kerek ezüstcsat, két ezüströg és 52 db érem volt. A III. Béla dénárját és brachteátáját, friesachi és kölni dénárokat tartalmazó leletet a tatárjáráskor rejthették el...
A Nagyjárási iskola tanítói szerint a Hegyes-halomnál találták a leletet (Győre Pál közlése)" (2)
Térkép részlet 1843-ból - kielemeztem a térképet, a Hegyes-halmot ugyan erre a helyre teszi - a térkép alapján a halmot átvághatták az úttal is..(?):
Régészeti tanulmányok az abonyi Hegyes-halom tetején Árpád-kori templom alapozásának részletéről, a közvetlen környékén faluról, valamint az egyik közeli tanya udvarán talált érmékből álló kincsleletről tesznek említést. (forrás: (3))
Azt gondolom, ez a kép magáért beszél - távlati kép a Hegyes-halom és környékéről - hogy a képen hol lehetnek egykori településre utaló nyomok, azt az olvasóra bízom:
A halom közelében 1981-ben szőlő alá forgatáskor Árpád-kori, 60 db. arab stílusú rézpénzekből álló kincsleletet is találtak.
Az éremleletről (blog, kiegészítés 2022.09.15-én)
"1981. március 28-án Abonyban
özv. Király Kálmánnénák Kisbalaton-dűlő 7. sz. tanyáján kisebb éremleletre bukkantak. Hatvan darab, arab stílusú rézpénz került elő a tanyaépülettől kb 30 m-re ÉNy-ra, a tanyaudvar kertnek használt részén, ahol egy kis darabot szőlő alá fordítottak. Az érmeket kb 50 cm mélységben, feketés korhadék között, henger alakú csomóban, „ahogyan a fémpénzt a postán becsomagolják" találták meg. Királyné a fordítást végző, három munkásnak kilenc érmet adott, egy érem a fővárosba került. A Kossuth Múzeum április 6-án értesült a leletről. Király Kálmánnétól átvettük az 50 érmet. A munkásokhoz került 9 db-ból csak hatot sikerült megszereznünk; két érem elveszett, egynek sorsát nem tudtuk kideríteni. A Budapestre került érmet az MNM Éremtára közvetítésével kaptuk meg. Végül a 60 db-os, CNH 101-103. rézpénzeket tartalmazó leletből 57 db került a ceglédi Kossuth Múzeum éremgyűjteményébe, leltári számuk: 81.1.1-46." (4)
(blog: Az említett tanya a régi TSZ mellett volt a vízér rolytatásának NY-i oldalán, a Hegyes halomtól kb. 600 méterre. Térképen nem jelölöm be.)
A Hegyes-halom ábrázolása a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887):
A Hegyes-halom és a dombtető a szántóföld felől könnyen és akadálytalanul megközelíthető, ha valaki el szeretne ide látogatni:
A halom tetejéről letekintve is látható, milyen sok földet hordtak el innen az útépítéshez:
A Hegyes-halom ábrázolása kataszteri térképen (1881) - mérőpont, kereszt, a térképjelek, minden egybe vág:
A kataszteri térképhez viszonyítva ellenkező irányból: a Hegyes-halom (a távolban Abony városa):
Az Árpád-kori Abony feltehetően a tatárjárás során pusztult el - írja Hídvégi.
A Hegyes-halom az első katonai felmérés térképén (1782-1785) - látható, hogy a halom milyen irányba húzódott (Újszász felé) - valamint tőle DNY-ra szintén ábrázol a térkép egy kisebb dombot, vagy halmot:
Felülnézet:
1881:
Nagyon úgy néz ki, hogy az itt lévő templom romjait kibányászták és ezáltal elpusztították. Ha az előző térképjel pontos, akkor a templom a mérési pont mellett NY-ra volt.
Röviden ennyit a halommal kapcsolatban. Feltételezem, egyszer majd ennyi sem marad belőle, mint ami most van.
További néhány kép a halomról:
A művirágok a halmon lévő feszület előtt:
A halom mögötti szántóföld - nem mentem rá, cserepek, vagy egyéb van e ott, nem tudom:
Úgy gondolom, hogy az ilyen és ehhez hasonló témák százszámra ott hevernek a régi térképeken, melyek alapján számomra ezeknek a helyeknek a megkeresése megunhatatlan.
2022.04.13.
B.
Források:
(1) Tari Edit: Pest megye középkori templomai
(2) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok
(3) Dinnyés István: Megelőző feltárások Abony és Cegléd Térségében 2002–2006 között
(4) Dinnyés István: XII. századi éremlelet Abonyból
Katonai térképek: mapire.eu
Katonai légifotó: fentrol.hu
--------------------------------------------------------------------------------------------
További adatok, térképek, egyéb
Abony közvetlen környékén további elérhető térképeken - a katonai térképekkel ellentétben - további két másik halmot találtam Hegyes-halom elnevezéssel, amelyek nem egyeznek a bejegyzésben szereplő halommal.
Többször is lehet találkozni téves jelölésekkel egyes térképeken, illetve egyes halmoknak időközben a nevük is szokott változni, vagy torzulni (lásd máshol pl. Tetemhalomból később Tetveshalom...stb)
1788 - Abony és Újszász határa - térkép részlet:
Abony és Újszász határvonalán is van egy Hegyes-halom feltüntetve a következő térképen:
Viszont ez a Hegyes-halom nem egyezik a posztban szereplő Hegyes-halommal. Ez itt a posztban szereplőtől északabbra van és véleményem szerint az ezen a térképen szereplő Hegyes-halom valójában a Rózsás halom (a halmokat összekötöttem, a Hegyes-halmot bekarikáztam):
Legalább két évtizeddel, vagy még később - a második katonai felmérés térképe (1819-1869), összehasonlításképpen, a fenti térképen feltüntetett Hegyes-halom azonos lehet a Rózsás-halommal:
A fenti két térkép részletet összehasonlítva (szerintem) a Dinyés halom később már Dénes-halom elnevezéssel, a bejegyzésben szereplő Hegyes-halom pedig mint Rozás (Rózsás) halom.
A bejegyzésben szereplő Hegyes-halom viszont innen DNY-ra kb. 4,5 km távolságra van, de nem a településhatáron (hacsak régebben akkor nem voltak mások a határviszonyok). Vagyis a posztban lévő Hegyes-halom ebben az esetben nem volt határjel.
Térképen:
Térkép részlet 1788 - ezen a térképen a Rózsás-halom mint Hegyes határ szerepel. Ez azt támaszthatja alá, hogy az abonyi Hegyes határrész erre a területre is kiterjedhetett:
"Bártfai Szabó 1938.8 394. reg., fordítása Benkő 1982. 80.:
1368-ban Cegléd határjáró oklevelében az északi oldalon említenek négy romos templomot, melyet határpontul vettek fel...
...Innen azután ugyancsak keleti irányban jókora távolságra egyenesen haladva, a negyedik, szintén romos, Külsőhegyes nevű kőegyházhoz jutottak, amelynek szomszédai kelet felől Rékas birtok földei." (1)
És hogy még bonyolultabb legyen a dolog, egy másik (1758-as) térképen szintén találtam egy Hegyes halmot, Abony K-i határán, Abony és Rékas (Zagyvarékas) határvonalán (ezt a Hegyes halmot a 3. katonai térkép még keletebbre, Szolnok területére beljebb teszi, téves jelölés is lehet):
Áttekintésnek a kataszteri térképen együtt megjelöltem a különböző térképeken fellelt mindhárom "Hegyes-halom" helyzetét:
A Rózsás halomnál nem jártam, voltak e ott bármilyen romok, lehet e rájuk következtetni, nem tudom.
Viszont ugye az 1788-as térkép szerint Abony és Újszász határán a Rózsás halomnál is jelöl a térkép Hegyes halmot, vagy Hegyes határt. Ezt azért tartom fontosnak, mivel Rékast Külsőhegyestől K-re említik. (Lásd előzőleg a térképeket és az említéseket.)
Újszász község honlapjáról a Rózsás halomról:
"Rózsás-halom: közvetlenül az abonyi határszélen fekvő terület. Magasság jelzés: 98 m. A név jelentését Virág József magyarázza meg (1865): "Rózsás: egy nagy része a' határnak szántó, kaszáló, és legelő részekből álló, melyen hajdan igen dús vadrózsa, és mályva bokrok diszlettek, melynek nyoma itt ott máig is látható." (1852; 1890. Később Nagyrózsás néven nagyobb területet jelölt.)"
BELSŐHEGYES-hez:
Hídvégi - BELSŐHEGYES
1411: Belsewheges (Bártfai Szabó 1938, 531. reg.). 1412: Ketheges (OL Dl. 9948). 1571: Beslew Hegjes, Belsewhegyes (Püspöki Nagy 1981, 178., 179. old.). 1610: Belsewhegyes (U.ott 179. old.). XVII. század vége: Beik Hegyes (!) (U.ott 179. old.). Pesthy, 1:50 000, 1:75 000, PmT 32: Hegyes.
"„Hegyesről a’ hagyomány beszelli, hogy az 1730 körül Péró vezérlete alatt, Kecskemét és Körös városát megtámadó rabló Ráczok portyázói egész eddig elkalandoztak volna, ’s ott az Abonyi lakosság által megtámadtatván agyonverettek és eltemettettek” (Pesty).
Az Árpád-kori település tárgyi emlékeit: Hegyeshalomnál.
Az óbudai apácák ceglédi birtokához tartozó Belsőhegyes története megegyezik Külsőhegyesével" (2)
Torma István véleménye ütközik Hídvégiével:
"...a lelőhelyet Külsőhegyesnek tartom (L. Abonynál is). Belsőhegyes lokalizálásához nincsenek adataink (Torma István)."
További adatok:
Hídvégi, Sírok a határon:
Szintén Hídvégi, Pusztabokrok - itt felmerül a Téglás halom is (de tovább ne bonyolítsuk):
"KÜLSÖHEGYES
(Abony, L8). 1368: Kylsewheges (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). 1411: Kylheges (u.ott 531. reg.). 1412: Kethheges (OL Dl. 9948). 1470: „. . . ad ecclesiam lapideam similiter ruptam Kewlsehegyes appellatam (OL Dl. 15446.; Oppel 1931, 33. old. 1465-re keltezi.) 1505: „...ad quondam dua metas Kyssewheges et Zekehalom nominatas . . (OL Dl. 21386; Oppel 1931, 33. old.). 1571: Kylsew Hegjes, Kylsewhegyes (Püspöki Nagy 1981,178., 179. old.). 1610: Kylsewhegyes (u.ott 179. old.). XVII. sz. vége: Also (!) Hegyes (u. ott 179. old.).
Az 1368. évi határjárásban említett negyedik romos kőegyház Külsőhegyesen volt. Minthogy a ceglédi birtok északi határának ez volt a legkeletibb pontja, amitől keletre már Rékas birtok feküdt, a külsőhegyesi templom helye a mai Téglás-halmon keresendő. Oppel Jenő tévesen azonosítja a Kövesparttal (1. ott). Ugyancsak elfogadhatatlan Petróczi Sándor véleménye, ami szerint Tápiógyörgyétől északkeletre feküdt (Petróczi 1961, 7—8. old."
(Blog: Elképzelhetőnek tartom a Téglás-halmot, de akár a Rózsás-halmot is. A Téglás halom a Rózsás halomtól keletre található a határvonalon, majdnem Rékas mellett.)
A posztban szereplő Hegyeshalom, Belsőhegyes, a Hegyes határdűlő, a Rózsás halom és a Téglás-halom (Hídvégi térképe alapján):
Szintén Hídvégi (a posztban szereplő Hegyes-halomhoz):
..."A halom a középkori Belsőhegyes pusztafalu nevét őrzi. A halmon Győre Pál és Temesközy István sírokat, Árpád-kori kerámiatöredéket találtak...."
Hídvégi Győre Pált említ. Az 1788-as térképen találtam egy Győre nevet, Győre Mátyást, de az újszászi oldalon, a Rózsás halomtól É-ra (a térkép el van fordulva) - aki talán Györe Pál egyik ősi rokona lehet - :
1411:
Forrás: Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526 / 247. o.:
1504:
Forrás: - Benedek Gyula - Zádorné Zsoldos Márta: Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek 1075-1526 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 3. (Szolnok, 1998):
Legvégül:
Petróczinál is lehet róla olvasni, mely szerint Külsőhegyesnek K-ről Rékas (Zagyvarékas) lehetett a határa, ezt már nem emeltem be.
